Reform, 1848. április-augusztus (1. évfolyam, 1-31. szám)
1848-08-02 / 28. szám
Budapest. Előfizetési ár: év negyedre helyben 2 fr. 30 kr. vidékre 3 fr. félévre helyben 5 , ■fidékre 6 fr. ezüstben. 28. Előfizethetni a kiadónál (a postával szemben) és minden postahivatalnál. — Egyes számlára 3 pkr. Nyárutó’ 2.1848. REFORMI SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRSÉG. Budapest, aug.’ 1. Kossuth hírlapjának az apa’ügyében. A bécsi forradalom megtörte mártius 13-án Metternich’ hatalmát, megdöntötte a bureaucratiát, és annak kezelőit, a május 15-ike megadó Ausztria népeinek azon nemzetgyűlést, melynek alapja az általános választási és választhatási jog, s az egy kamarai rendszer lévén, legnagyobb biztosítéka a népelem tiszta fentartásának. Mrájus 26-án megmutató a nép, hogy fenségét életével védeni akarja és tudja, magas torlaszokra állott, s a szennyes lelkű megtámadók részint megszöktek a nép’ méltó haraga elöl; részint pedig elfogatván, a nép’ nagylelkűségétől visszanyerték szabadságukat. A forradalom’ napjai az úgynevezett aulában indítványoztattak és rendeztettek; az a nép’ védőinek és megbizottainak gyülhelye; az aula martius 12-én elhatárza azon adressét, mely a következő nap eseményeit idézte elő; mártius 13-án küzdöttek az aula fiai, és vérrel szerezték meg maguknak azon bizodalmát, mely nem egy vagy másik kamarapárt csalékony többségében, nem papírra írt bizodalmi szavakban, hanem azon torlaszokban nyilvánult , melyeket a nép aulája megvédé-sére felépített, azon ünnepélyes menetben, mely május 15-én az aulából a császári palotába ment. És azon aulát, melynek tagjai mindent áldoztak a szabad-ság kivívásáért, melynek Osztrákhon’ minden népei bizalmat szavaztak, melyet Europa legtávolabb vidékeiről mint Coimbrából küldöttségek tiszteltek meg. Frankhon’ fővárosa a forradalmak’ nagy mestere és a népszabadság kirívója Paris háromszinü lobogójával tisztelt meg, mintegy akarván neki kije- lenteni „in hoc signo vinces“ Kossuth mind hírlapjában, mind egy nemzetgyűlési beszédében megtámadta. Nem czélom Kossuthnak, vagy hírlapjának szavait egyenként cáfolgatni, csak két vádra felelek; azt mondja Kossuth beszédében, hogy az aula miatt kényteleníttetett a császár tulajdon fővárosából elvándorolni ; e vádon a bécsi reactionerek igen sokat lovagoltak , de igaztalansága és alaptalansága már untig elégszer bebizonyíttatott; máskor megvetőleg mondja Pillersdorff minisztériumáról: „egy oly minisztérium, mely magát az aulától kormányoztatja“ Ugyan ugyan tisztelt Kossuth úr! legyen nekem szabad egy argumentumot ad hominem használni: váljon nem dicséretesebb-e ha valamely minisztérium magát egy értelmes testülettől, melyben a közvélemény központosul, hagyja vezettetni , mint holmi nyárspolgároktól, mint ez épen honunkban több ügy körül megtörtént? Vagy talán azért támadja meg az aulát, mivel a forradalom szülötte? akkor azt kérdem, hogy vájjon a magyar minisztériumot mi alkotta más, mint a forradalom ? és vájjon azt hiszi-e valaki, hogy akár a bécsi alkotmány, akár a független kormány valamely királyi legkegyelmesebb szabad akaratból tett ajándék? ,, De elég legyen ez az aula megvédésére., csak az indokot akarom megemlíteni mely engemet arca vezérlett, hogy e czikket írjam. Martius 16-án Kossuth Bécsben volt, mint fogadtuk ől, tudja a világ; az első küldöttség, melyet megtiszteltetett, az aulától jött; két kormányt tanácsnok, és én e sorok írója voltunk nála; ő akkor igen szívesen fogadott, és elmémben vannak még most is mintegy látnokilag kiejtett szavai „ne bízzanak ezen papírban (t. i. a constitutiót megadó irományban) micsoda garantiát nyújt önöknek ezen Pillersdorf névesat, de leginkább arra intett bennünket, hogy le ne fegyverkezzünk. Eljött april 25-be s meghozott egy oly alkotmányt, mely nevére érdemes sem volt; megemlékeztünk Kossuth szavaira és erősebben fogtuk fegyvereinket; akkor Kossuth mint a szabadság istene imádtatok mindenki által, most országjár — és ír, beszél azon aula ellen , melyet arra kért, intett, hogy fegyvert le ne tegye! G. L. az aula bizottmány tagja. Nemzetgyűlés. Julius 27 és 28-dikán osztályi ülések tartattak a martialis törvények fölött, melyek Julius’29 kén nyílt házban vétettek tanácskozás alá, mely alkalommal név szerint a nagy liberális Bernát József tünteté ki magát egy ép oly fő- és szívtelen, mint rendkívüli miniszteriális bizalomteljes szónoklat által, melyben a jámbor Bernát Jóska nem akart sem többet sem kevesebbet, mint egész Magyarországot ostromállapotba helyeztetni ? Julius’ 30. Vasárnap vala. A mi nép (?) képviselőink hétköznap sem igen szeretnek dolgozni, — a vasárnapon pedig kötelességük — nyugodni. — Tehát nyugodtak is. — Beszélik azonban, hogy mégis lettek volna osztályülések , melyekben Mészárosnak pompás, nemzeti, hazafias szándéka tűnt elő egy törvényjavaslatba burkolva, miszerint t. i. a magyar katonaság német legyen A középponti bizottmány jul.’ 31-ben a mészárosféle feketesárga indítványt elvetette, s egy más törvényjavaslatot dolgozott ki, a feketesárga szint és német kommandószót kiküszöbölte; azonban ezen javaslat is nem annyira királyi magyar — mint császári osztrák szellemű, — mert szerinte eddigi honvédeinknek feketesárgáknak kellene maradniok. — Minő okok hozathatnak fel e mellett, meghalljuk az aug. 1 -jeni ülésben , melyről legközelebbi számunkban kimerítőbben fogunk szólani. Csak mégis nevezetes, sőt mondhatnók kétségbeejtő, miszerint hazánkban még arról is lehet szó, hogy vájjon katonaságunk magyar legyen-e, vagy pedig német. A képviselőház jul.’ 31-diki ülésében Kossuth Lajos a hitelintézetet illető indítványt jelentett be a háznak, miszerint a hitelintézeti betáblázás az ősiségi keresetre nézve is elsőbbséggel bírjon. Másodszor , hogy a közvagyonosság tekintetéből az úrbéri tartozásokra nézve némi előlegezések történjenek. Napirendre került a pénzügyminiszternek már ismeretes törvényjavaslata a telepítésre nézve. Ennek cikára nézve azon módosítása fogadtatott el a középponti választmánynak, miként a közállomány az ima- és iskolaházakat fölépítvén, a lelkészek és néptanítók ellátásáról a státus 6 évig gondoskodjék csak; azontúl pedig ezen telepek e részben is az ország többi községeire hozott és hozandó törvények alá essenek. Oláhhoni missio. Több mint gyermekjáték. Számba kell vennünk. ”„ A népek mozognak Európában. Eddig a királyok gondolkoztak helyettünk: megváltozott. Mint a hajdani Rómában, most minden ember egy király, mert szabad mindenikünknek egy országa van. 28