Reform, 1848. április-augusztus (1. évfolyam, 1-31. szám)
1848-08-05 / 31. szám
Budapest. Előfizetési ár: évnegyedre helyben 2 fr. .30 kr. vidékre 3 fr. félévre helyben 5 , vidékre 6 fr. ezüstben. 51. Előfizethetni a kiadónál (a postával szemben) és minden postahivatalnál. — Egyes számi ára 3 pkr. Nyárutó’ 5.1848. REFORM. SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRSÉG. Budapest, aug.25. Még valami a népnevelésről. Népiskolai törvényeink nincsenek. Ilvekről kell gondoskodnia a törvényhozásnak, mert hiába a tanítónak minden fáradozása , ha a tanuló tetszése szerint űzheti a hanyagságot és iskolai elmaradozást. Megjegyzendő, hogy midőn jelen soraimat írom, még nem olvashatom sem a közoktatási miniszter törvényjavaslatát, sem mások értekezését. Ha tehát olyat mondanék, mit tán mások is elmondottak, bocsánatot kérek, hogy a vidéken minden nevelési értekezést nem olvashatok, ennek nem én vagyok oka. — Tegyük fel, hogy tanodáink — mint már e lapokban bővebben kifejtem — minden vallásfelekezettel közösek lendenek, ami reménythető is. De ha ez nem történnék is, mindenesetre más szerkezetet kell nyerniük. A tanév kezdete, az előadandó tanulmányok, a próbatételek . . . bizonyos meghatározottságot igényelnek. A rendetlenség soha sem szül valami czélszerűt. Minden részletes tanulmánynak részletei egymással kapcsolatban állnak. Ha a láncznak csak egy karikája megszakad, a kapcsolat megbomlik. Nem is képzelhető, hogy a gyermek, ki a tanulmánya egyes részletét elhanyagolja, rendszeres tudományt szerezhessen magának. A tanodából kimaradozó megfeszített szorgalom mellett sem képes társait a tanulásban utolérni. És a tanító, ha szívére veszi a dolgot, majdnem lehetlen, hogy az ilyenen segítsen, anélkül, hogy az egész iskolola’ érdekét egy miatt elhanyagolja. Az orvos mielőtt gyógyítani kezd, a kórokot igyekszik eltávolítai, és nem azért ad keserű gyógyszert a betegnek, hogy ezzel annak gondatlanságát megtorolja, hanem hogy javítson, gyógyítson. Ezt kell a törvényeknek is eszközölniük. Ha a forrást feltaláltuk és elfojtük , kiszárad a csermely. Ha a hanyagság okait eltávolítjuk a gyermektől, megszűnik a hátramaradás. A gyermek hanyagságát többnyire a neveletlen szülők mozdítják elő. Már a 7-ik számban mondtam mikép. E szerint az iskolai törvények a szülőkre is kell hogy hassanak. Midőn a szülök tudtával marad ki a gyermek a tanodából, azokat kell némileg fenyíteni. Például: a gyermek’ egy napi kimaradásáért a szülök 6 p. krt. fizessenek a tanoda’ közpénztárába. Ha a gyermek 15 napi elmaradást tett, azon félévben próbatétre ne bocsáttassák. Ha pedig 30 napot hanyagolt el, azon félévre a tanulók sorából kitöröltessék. Ezen kívül pedig a szülők a pénzbeli büntetéseket is tegyék le, kivévőn, ha a gyermek betegség miatt marad el. Midőn a gyermek önhanyagságából marad, el, ezt kell isporítni. Azonban a vessző eltörlendő, ez azonkívül, hogy a becsületérzést csökkenti, gyakran veszélyes is lehet az által, hogy a némabűnt (onania) elősegíti. A szülők makacssága pedig meg fog szűnni, mihelyt az állam fizeti a tanítót. És ez méltányos is, annyira méltányos, hogy erre nem csak a papi vagy egyéb álladalmi jószágok, de az adó’ egy része is fordítandó. A népnevelésen nyugszik az álladalom’ jólléte. Ezt elősegíteni minden polgárnak szent kötelessége, akár van gyermeke akár nincs, akár sok akár kevés. A népnevelésre adózzék mindenki, birtoka és jövedelméhez aránylag. Ily szabályok mellett a műveletlen szülőkben is fölébred a tanodák iránti részvét, és igyekezendnek gyermekeiket a kihirdetett időre beíratni és szorgalmasan eljáratni, mind maguk , mind gyermekük, mind a tanító örömére. Mert mikép is boldogulhasson a tanító, ha egyik tanítvány novemberben, másik februárban, harmadik májusban iratik be, és midőn eszébe jut, akkor maradsz el. Még azt kell megjegyeznem , hogy a nemzetőrségi és és egyéb testgyakorlatok a tanítással egybekapcsolandók legyenek. A hazának testben lélekben erős és ügyes polgárok szükségesek. — Ezeket kívántam még röviden előadni, mint egy kiegészítésül a Népnevelés czimű értekezésemhez. Verebi Lajosa. Nemzetgyűlés. Képviselőház’ ülése aug. 3-k án d. e. 10 órakor.1) Napirend előtt szokás szerint az elnök ten jelentést azokról, mik hozzá beadattak, így bejelenté a királyhágón tuli némely szász képviselők’ megválasztásán kívül Anta Mihálynak Verőcze’egyik kerületéből lett megválasztatását, mit a ház szives éljenzéssel fogadott. Továbbá jelenti az elnök, miként Szidor Ferencz’ választása’ tárgyában a ház által kirendelt vizsgálat’ eredménye hozzá beadatott, s hogy a verificáló választmány az érvényesség iránt ítéletet mondhasson, ahhoz fog utasittatni. Végre több folyamodványokat bemutatott a háznak, u. m. zemplénmegyei községek’ részéről az úrbéri viszonyokat illetőleg; — Erdélyből több folyamodványt, melyekben a legelőre nézve történt sérelmek miatt a régi állapot visszaállítása kéretik ; — Maros-Vásárhelyet, mely az erdélyi kir. táblának tovább is e város’ kebelébeni megtartását tárgyazza (zugás); — Kraszna megye emlékiratát, melyben sérelmét jelenti ugyan ki a fölött, hogy Zilah várossal egy választókerületté alakíttatott, de mégis kijelenti a ház’ határozata iránti hódolatát. — Végre Besze János esztergomi képviselő folyamodványát, melyben mint őrnagy a béke’ helyreállításáig a fenyegetett vidékek védelmére eltávozhatni szabadságot kér (helyes, éljen). Napirendre az elemi oktatásról beadott miniszteri javaslat a rá keletkezett bizottmányi munkálat volt kitűzve, ezt megelőzőleg azonban következő nevezetes iidítvány került szőnyegre : Gerve István : Tisztelt ház! Tudva van, hogy a minisztériumnak, mihelyt a kormányt átvette, első lépése volt Frankfurtba, az egyesült német nemzeti gyűléshez követeket küldeni, hogy hoz !) Sokkal fontosabbnak tartjuk e gyűlést, semhogy részletesebb tudósítást adni róla elmulaszthatnak. S z e r k. 31