Reform, 1848. április-augusztus (1. évfolyam, 1-31. szám)

1848-08-05 / 31. szám

Budapest. Előfizetési ár: évne­gyedre helyben 2 fr. .30 kr. vidékre 3 fr. félévre helyben 5 , vidékre 6 fr. ezüstben. 51. Előfizethetni a kiadónál (a postával szemben) és minden postahiva­­talnál. — Egyes számi ára 3 pkr. Nyárutó’ 5.1848. REFORM. SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRSÉG. Budapest, aug.2­5. Még valami a nép­nevelésről. Népiskolai törvényeink nincsenek. Ilvekről kell gon­doskodnia a törvényhozásnak, mert hiába a tanítónak minden fá­radozása , ha a tanuló tetszése szerint űzheti a hanyagságot és iskolai elmaradozást. Megjegyzendő, hogy midőn jelen soraimat írom, még nem olvashatom sem a közoktatási miniszter törvényjavaslatát, sem mások­ értekezését. Ha tehát olyat mondanék, mit tán mások is elmondottak, bocsánatot kérek, hogy a vidéken min­den nevelési értekezést nem olvashatok, ennek nem én va­gyok oka. — Tegyük fel, hogy tanodáink — mint már e lapokban bővebben kifejtem — minden vallásfelekezettel közösek lendenek, a­mi reménythető is. De ha ez nem történnék is, mindenesetre más szerkezetet kell nyerniük. A tanév­ kezdete, az előadandó tanulmányok, a próba­tételek . . . bizonyos meghatározottságot igényelnek. A rendetlenség soha sem szül valami czélszerűt. Minden részletes tanulmánynak részletei egymással kap­csolatban állnak. Ha a láncznak csak egy karikája megszakad, a kapcsolat megbomlik. Nem is képzelhető, hogy a gyermek, ki a tanulmánya egyes részletét elhanyagolja, rendszeres tudományt szerezhes­sen magának. A tanodából kimaradozó megfeszített szorgalom mellett sem képes társait a tanulásban utolérni. És a tanító, ha szívére veszi a dolgot, majdnem lehet­­len, hogy az ilyenen segítsen, a­nélkül, hogy az egész isko­­lola’ érdekét egy miatt elhanyagolja. Az orvos mielőtt gyógyítani kezd, a kórokot igyekszik eltávolítai, és nem azért ad keserű gyógyszert a betegnek, hogy ezzel annak gondatlanságát megtorolja, hanem hogy ja­vítson, gyógyítson. Ezt kell a törvényeknek is eszközölniük. Ha a forrást feltaláltuk és elfojtük , kiszárad a csermely. Ha a hanyagság okait eltávolítjuk a gyermektől, megszűnik a hátramaradás. A gyermek hanyagságát többnyire a neveletlen szülők mozdítják elő. Már a 7-ik számban mondtam mikép. E szerint az iskolai törvények a szülőkre is kell hogy hassanak. Midőn a szülök tudtával marad ki a gyermek a tanodából, azokat kell némileg fenyíteni. Például: a gyermek’ egy napi kimaradásáért a szülök 6 p. krt. fizessenek a tanoda’ közpénz­tárába. Ha a gyermek 15 napi elmaradást tett, azon félévben próbatétre ne bocsáttassák. Ha pedig 30 napot hanyagolt el, azon félévre a tanulók­ sorából kitöröltessék. Ezen kívül pedig a szülők a pénzbeli büntetéseket is te­gyék le, kivévőn, ha a gyermek betegség miatt marad el. Midőn a gyermek önhanyagságából marad, el, ezt kell isporítni. Azonban a vessző eltörlendő, ez azonkívül, hogy a­­ becsületérzést csökkenti, gyakran veszélyes is lehet az által, hogy a némabűnt (onania) elősegíti. A szülők­ makacssága pedig meg fog szűnni, mihelyt az állam fizeti a tanítót. És ez méltányos is, annyira méltányos, hogy erre nem csak a papi vagy egyéb álladalmi jószágok, de az adó’ egy ré­sze is fordítandó. A népnevelésen nyugszik az álladalom’ jóllé­te. Ezt elősegíteni minden polgárnak szent kötelessége, akár van gyermeke akár nincs, akár sok akár kevés. A népneve­lésre adózzék mindenki, birtoka és jövedelméhez aránylag.­­ Ily szabályok mellett a műveletlen szülőkben is fölébred a tanodák iránti részvét, és igyekezendnek gyermekeiket a kihirdetett időre beíratni és szorgalmasan eljáratni, mind ma­guk , mind gyermekük, mind a tanító örömére. Mert mikép is boldogulhasson a tanító, ha egyik tanít­vány novemberben, másik februárban, harmadik májusban iratik be, és midőn eszébe jut, akkor maradsz el. Még azt kell megjegyeznem , hogy a nemzetőrségi és és egyéb testgyakorlatok a tanítással egybekapcsolandók legye­nek. A hazának testben lélekben erős és ügyes polgárok szük­ségesek. — Ezeket kívántam még röviden előadni, mint egy kiegé­szítésül a Népnevelés czimű értekezésemhez. Vereb­i Laj­osa. Nemzetgyűlés. Képviselőház’ ülése aug. 3-k án d. e. 10 órako­r.1) Napirend előtt szokás szerint az elnök ten jelentést azokról, mik hozzá beadattak, így bejelenté a királyhágón tuli némely szász kép­viselők’ megválasztásán kívül An­t­a­­ Mihálynak Verőcze’egyik ke­rületéből lett megválasztatását, mit a ház szives éljenzéssel fogadott. Továbbá jelenti az elnök, miként Szidor Ferencz’ választása’ tárgyá­ban a ház által kirendelt vizsgálat’ eredménye hozzá beadatott, s hogy a verificáló választmány az érvényesség iránt ítéletet mondhas­son, ahhoz fog utasittatni. Végre több folyamodványokat bemutatott a háznak, u. m. zemplénmegyei községek’ részéről az úrbéri viszo­nyokat illetőleg; — Erdélyből több folyamodványt, melyekben a le­gelőre nézve történt sérelmek miatt a régi állapot visszaállítása ké­retik ; — Maros-Vásárhelyet, mely az erdélyi kir. táblának tovább is e város’ kebelébeni megtartását tárgyazza (zugás); — Kraszna me­gye emlékiratát, melyben sérelmét jelenti ugyan ki a fölött, hogy Zi­­lah várossal egy választókerületté alakíttatott, de mégis kijelenti a ház’ határozata iránti hódolatát. — Végre Besze János esztergomi képviselő folyamodványát, melyben mint őrnagy a béke’ helyreállítá­sáig a fenyegetett vidékek­ védelmére eltávozhatni szabadságot kér (helyes, éljen). Napirendre az elemi oktatásról beadott miniszteri javaslat a rá keletkezett bizottmányi munkálat volt kitűzve, ezt megelőzőleg azon­ban következő nevezetes i­id­ítvány került szőnyegre : Ger­­ve István : Tisztelt ház! Tudva van, hogy a miniszté­riumnak, mihelyt a kormányt átvette, első lépése volt Frankfurtba, az egyesült német nemzeti gyűléshez követeket kü­ldeni, hogy hoz­ !) Sokkal fontosabbnak tartjuk e gyűlést, semhogy részletesebb tudósítást adni róla elmulaszthatnak. S z e r k. 31

Next