Reform, 1848. április-augusztus (1. évfolyam, 1-31. szám)
1848-04-13 / 3. szám
— 22 — legnagyobbika ; továbbá a czimekről egy czikket, felszólítást a munkásokhoz, Hazafiak! czím alatt, s végre külföldi tudósításokat. — A lap’ kiállítása jó, a nyomás czélszerü. Az előfizetési ár rendkívül olcsó, t. i. a még hátralevő három évnegyedre csak 3 pft. A munkás néposztály’ dolga most az újságot szorgalmatosan olvasni és magának belőle szellemi erőt és hatalmat szerezni, hogy a kivívott és nyert szabadságra méltó , ezt élvezni és veszély’ idején oltalmazni is képes legyen ! Petőfi: Mai számunkhoz e legnépszerűbb költőnk’ arczképe van mellékelve. Petőfi Sándor a márcziusi eseményekben mint oly férfiú tünteté ki magát, kinek hazája, politikai sorsa lángoló hévvel szivén fekszik, s ki annak javát nem csak kobrával, hanem kardjával is kész előmozdítni. — Petőfi ez utóbbi időkben többször lépett föl, mint szónok. Velős rövidség s metsző és jelölik beszédeit, melyek megannyi villámok politikánk’ viharnehéz egéről, s melyek mindig találnak, s a népet leglángolóbb lelkesedésre gyújtják. Petőfi tökéletes demokratikus jellem; erő, nyíltság és szilárdság teszik fővonásait. Rendíthetlen becsületesség legfényesb erénye. — Munkái nemzetiségünk’ bélyegét viselik magukon, azok kedves kincse a nemzetnek , és mindig azok is fognak maradni. Külföld. — Berlil. A cultusminister a ministerelnök’ beleegyezésével Dahlmann tanárt hivá föl , hogy a kormányt tanácsával a népképviseleti új választási törvények kidolgozásában támogassa. (Ez mégis egyetlen! Dahlmann egyike a hét elkergetett göttingai tanároknak — egykor épen nem legjobb barátja a porosz udvari komédiásnak, s most meg épen előhívják hogy segítsen törvényeket csinálni! Ejej — hogy megváltoztak az idők!) A király minden politikai bűnösnek kegyelmet adott. (Alkalmasint magamagának is. — Lehet-e nagyobb bűn, mint békés polgárokra kartácsokkal lövetni ?) Az orosz és osztrák követnek polgárőrök adattak rendelkezésükre. (Kérjük, hogy Osztriát ne nevezzék mindig együtt Oroszországgal___ Mi ezelőtt rendén volt, most már megszűnt rendén lenni!) — A számtalan barrkádok egyikénél következő jelenet történt. Egy férfi a barrikád mellől igy szólt egy mellette elmenőhöz: „Ehetném , s nincs mit ennem. A megszólított öt ezüst garast adott kezébe , a barikádőr egy sütőboltba rohant; az ajándékozó tovább akart menni, midőn a tolongás közt 42 ezüst garast nyomnak kezébe; a barrikádőr egy rész garasért kenyeret vett, a többi pénzt nem akarta megtartani. (Lássátok, hogy a nép jó és becsületes , úgy Berlinben mint nálunk, és nálunk úgy mint mindenütt). — Frankfurt. A Bundestag, ez a szeretetreméltó statuspolizei hatalom és fegendarmeriehatóság nincs többé. A gyűlöletes institutiót egy szó elfújta. (Ez újabb bizonysága, mily erős és ép tüdővel bir a nép. Csak fújatok barátim, a despotismus, aristocratismus és bureaucratismus kártyavárainak le kell omlaniok.) — Genna. A jezuitikus női nevelőintézet feloszlatásakor világosságra jött, miszerint egy fiatal leányka , ki büntetésül egy éjjen át a halottkamrába egy kevéssel előbb kimúlt halotthoz záratott, másnap mint másik halott találtatott. (Nem első áldozata fanaticus őrültség és asceticus eszeveszettségnek!) — Lipcse. Itt mindennap várják az esküttszékek’behozatalát, mert sajtószabadság esküttszékek nélkül ép oly kevéssé gondolható s megállható, mint akármely alkotmány a világon sajtószabadság nélkül. (Szolgáljon tudomásul jövendő törvényhozóinknak, maguk’ miheztartása végett !) — A katonaság már megesküdött az alkotmányra. (Ez perse nálunk még nem történt. Minek is sietnénk egyszerre , miután nyolczszáz esztendeig oly nyugodtan , oly édesen , oly keményen aluvánk!) — London. A királynénak leánya született. Az új kis teremtés már herczegnő , s több czime van , mint ötven tisztelettel megőszült státusférfinak öszszevéve. — Lord John Russel beteges, szenvedő, dolga sehogy sem megy. Lord Clarendon lesz helyét pótlandó. (Az ócska vas, ha rozsdás, lomtárba való.) — Mannheim Itt a kétkamra rendszert, mint a népügynek nem kedvezőt, meg akarják szüntetni. (A két kamra nem kedvező a népre nézve ? akkor nem kell soká gondolkozni, hanem a kettőből egyet csinálni. Magunk is készülünk nem sokára egy szócskát ejteni a mi, történetesen alakult felsőházunk felől!) — Milano még máig sincs a Rade c z ky’ kezében. Az osztrákok Verona felé vonulnak. Az olaszok nem félnek egyébtől, mint Radeczky’ csapatainak csalfasága és alattomosságától. Bresciánál azonban ugyancsak körmükre koppantottak. — A magyarok legkevésbbé kegyetlenek. A horvátok még a hölgyek s csecsemőket sem kímélték. — Piacenza. Itt a herczeget el akarják kergetni. (Valóban kiváncsiak vagyunk tudni, mit fognak azzal a sok elkergetett királylyal meg herczeggel csinálni. Legjobb lesz őket nemzetőrökké tenni, akkor legalább nem félhetnek vereségtől, mert a 34. értelme szerint a nemzetőr, akár nemes, akár nemtelen, testi büntetéssel nem fenyíttethetik!?)