Reform, 1988. szeptember-december (1. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-23 / 1. szám
2 Kedves Olvasónk! Ön több évtizednyi szünet után először tarthat a kezében olyan lapot, amely - talán kicsit szerénytelenül - független, demokratikus hírmagazinnak nevezi magát. A Reform az alapítók - a Magyar Hitel Bank Rt., a Magyar Televízió, a Rubik Alapítvány, az MSZMP KB két vállalata, a Kossuth Könyvkiadó és a Hírlapkiadó Vállalat, a Hazafias Népfront, a Magyar Gazdasági Kamara és más részvényesek szándékainak megfelelően és nevéhez méltóan a politikai-társadalmi és gazdasági reformok előmozdítását tekinti feladatának. A Reform hetilap - a magyar újságírás legjobb hagyományait követve - önálló arculat kialakítására törekszik és arra vállalkozik, hogy a ma emberét foglalkoztató kérdéseket minél több oldalról mutassa be, ütköztetve a véleményeket, és teret adva a társadalomban zajló vitáknak. Reményei szerint a maga szerény eszközeivel hozzájárulhat a társadalmi nyilvánosság kiszélesítéséhez és a közélet tisztaságának előmozdításához. Részt vállal a politikai kultúra, a bátor, de felelősségteljes vitaszellem fejlesztésében, közvetít a közvélemény és a politikai-hatalmi intézményrendszer között Nem árulunk zsákbamacskát: a Reform üzleti vállalkozás, lapunknak a piacon kell megélnie, nincsenek a veszteségeket lezserül lenyelő mecénásaink. Ha Ön veszi a lapot, lesz Reform, ha hátat fordít nekünk - mert nem azt nyújtjuk, amit elvárna a pénzéért tőlünk - lehúzhatjuk a redőnyt. De a Reform munkatársai - a gépírótól a főszerkesztőig - vállalták ezt a piaci megmérettetést, így tehát létérdekük, hogy Ön, kedves olvasónk, elégedett legyen. Igyekszünk hasznos információkkal frissen tájékoztatni és jó sztorikkal, izgalmas képekkel szórakoztatni Önt, amilyen az élet - máris van egy rossz hírünk: lapunk példányszámának határt szab a papírmizéria. A vidék 60 ezer, a főváros 40 ezer példányon lesz kénytelen osztozni. Azt kérjük hát, ha elolvasta, adja tovább a lapot... 1988. SZEPTEMBER 23. Az amerikai hírmagazinok címlapsztorit varázsoltak belőle, a nyugatnémet bulvárlapok szintén jót csemegéztek rajta és még a tekintélyes párizsi Le Monde is felkapta. „Az utóbbi évek egyik legveszélyesebb kelet-európai kémhálózatának felgöngyölítéseként” emlegetett ügy három főszereplője közül kettő magyar származású. A Newsweek beszámolója szerint egyes források úgy tudják: a figyelmeztetés egy Kelet-Európában beépített amerikai ügynöktől érkezett. E szerint „valaki” az NSZK-ban amerikai hadititkokat lopott el. Azonnal beindult a központi hírszerző ügynökség, a CIA és a szövetségi nyomozó iroda, az FBI gépezete. A nyugatnémet kémelhárítással karöltve két éven át átfogó megfigyelő és lehallgató akciósorozatba kezdtek. A hírek szerint először akkor tört meg a jég, amikor az amerikai elhárítás egyik alkalmazottja egy Washingtonban állomásozó kelet-európai tisztviselő lehallgatása közben felcsípett egy, a hálózatra utaló információt. A következő nyomot a CIA szerezte, amely egy feltételezett kettős ügynökre tapadt rá és kiderítette, hogy az illető kapcsolatban állt az üggyel. Végül augusztus utolsó hetében az NSZK- ban, Svédországban és az Egyesült Államokban hivatalosan bejelentették, hogy felgöngyölítettek egy kémhálózatot, amely „legalább egy évtizeden keresztül a NATO néhány legérzékenyebb dokumentumát juttatta el Keletre". Mitt Ahlerich, az FBI szóvivője „igen jelentős ügynek” minősítette a dolgot, hozzátéve, hogy az amerikai érdekeket súlyosan érinti az ügy. Amerikai rendőrségi források szerint a kémhálózat „szíve” a 41 éves nyugalmazott amerikai őrmester, Clyde Lee Conrad volt, aki korábban öt éven át adminisztrátorként dolgozott az Egyesült Államok 8. gyaloghadosztályának titkos archívumában, az NSZK-beli Bad Kreuzenachban. Mivel Conradnak betekintési joga volt a szigorúan titkosnak minősített dokumentumokba, a NATO közép-európai harcfeladatait leíró tervekben a nyugati hadtáp- és tartalékos rendszerbe, illetve a nukleáris rakétaarzenálra vonatkozó információkba. Amikor Bad Kreuzenach-t szerény lakásában letartóztatták, a hivatalosan havi 800 dolláros honvédségi nyugdíjból, illetve számítástechnikai mellékállásból Kémbotrány a A „fülest” egy Kelet-Európában beépített amerikai ügynök adta • Az FBI poloskái két évig dolgoztak • Conrad személyi számítógépe lenne a koronatanú? • Mit érnek a szupertitkos információk? Titkosszolgálat? Politikai, ha katonai és diplomáciai hírsz Magyarországon két honvédelmi bizottság : a Minisztertanácsé és a Parlamenté foglalkozik e témakörrel. Elsősorban a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága dönt a kormány által átruházott hatáskörben a honvédelmet érintő ügyekről, és e téren az ellenőrzés jogköre is megilleti. Gyuricza Lászlónak, a Parlament Honvédelmi Bizottsága elnökének az a véleménye, hogy egyetlen állam sem létezhet hírszerzés nélkül. Természetes tehát, hogy hazánk is rendelkezik titkosszolgálattal. Ennek főbb területei a politikai, a gazdasági, a katonai és a diplomáciai hírszerzés. Véleménye szerint a műholdak korszakában is szükséges a titkos információk gyűjtése, hiszen a műhold csak az objektumokat rögzíti, és nem közöl adatokat az egyes államok szándékairól, törekvéseiről. Magyarországon az összes fontos honvédelemmel kapcsolatos ügyben a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága dönt, amelynek eddig meglehetősen egyoldalú kapcsolata volt a Parlament Honvédelmi Bizottságával, bár minden alkalommal képviseltette magát az üléseinken. A demokrácia mind szélesebb körű megvalósulása érdekében törekszünk arra, hogy az alkotmányossági felügyelet a Parlament Honvédelmi Bizottságának hatáskörévé váljon. Ám ez ma még rendkívül újszerű célként hat. Eddig ugyanis nem fordult elő, hogy a Parlament Honvédelmi Bizottsága a Minisztertanács Honvédelmi Bizottságát beszámoltatta volna - érvelt Gyuricza László. Mint ismeretes a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága nincs alárendelve egyetlen tárcának sem, maga a miniszterelnök irányítja. E kormányszervezet 1949-től 1962-ig Honvédelmi Tanács néven működött, és döntései a Minisztertanácsra is kötelezőek voltak. Ám ezután fordulat következett be, ma a HB a Minisztertanácsnak csak az egyik bizottsága, melynek határozatait az MT hagyja jóvá . Az 1976. évi I. törvény deklarálja, hogy a Kormány Honvédelmi Bizottsága nyílt szervezet és az MT által átruházott hatáskörben döntéseket hoz. Olyan fontos ügyekben határoz, amelyek nem tartoznak a miniszterek hatáskörébe, vagy amelyekben több minisztériumot érintő kormányszintű állásfoglalás kívánatos. A hírszerzéssel kapcsolatos intézkedések azonban nem szerepelnek teendőink között, ennek irányítása a Honvédelmi Minisztérium feladata- tájékoztat Trombitás Dezső, a kormány Honvédelmi Bizottságának titkára. A Honvédelmi Törvény értelmében a HB kialakította a megyei szintű honvédelmi bizottságokat, amelyek békében is hasznosan tevékenyked- Gyuricza László és Trombitás Dezső, a honvédelmi bizottságok vezetői nyilatkoznak a Reform olvasóinak