Reform, 1990. szeptember-december (3. évfolyam, 36-52. szám)

1990-12-28 / 52. szám

reform 3 arak, a kriminim­ustian Dr. Ugrin Emese, KDNP: Született­­ optimista vagyok, s ezért hiszek ha- ' zámban, népemben. Remélem, nem túl nagy szavak ezek. Tudja, külföl­dön járva azt tapasztalom, hogy bíz­nak bennünk, pedig tisztában van­nak helyzetünkkel. Higgye el, van ki­út, de csak akkor, ha egyszerre húz­zuk az evezőt ha megszűnik az egy­másra mutogatás, acsarkodás. 1991 kitűnő alkalom lesz például a szo­luaritás gyakorlására, úgyis any­­nyit beszélünk róla - Szóval nem lesz összeom­lás? - Hála Istennek, annyi minden hi­ányzik a katasztrófához, hogy bizto­san talpra állunk. Egyébként minden rosszban van valami jó: a taxisblo­kád például bebizonyította, hogy az emberek fegyelmezettek... - És elégedetlenek - hívők és nem hívők egyaránt.. - Igen, mert a tömegektől elsza­kadva nem lehet politizálni, s mosta­náig ez történt. Pártunk például foly­tatja 1991 -ben is az országjárást, ki­alakulnak a szervezeti keretek. Most már a minőségi munkára koncentrá­lunk. Jó lenne, ha jövőre Lengyelor­szággal és Csehszlovákiával együtt megkezdenénk egy olyan együttmű­ködést amilyet a Benelux-államok már régóta gyakorolnak - sikerrel. - És mi vár önre? - Munka, munka és megint csak munka. Életem fő műve lenne, ha Esztergom és a túlparton levő Párkány úgy kooperálna hogy az mintául szolgálna a két országnak is. K. L. Talpra érjünk. Diétás koszt ’91 Előétel-privatizáció: Matolcsy-felfújt Nyugodt erőleves Kupában Töltött Torgyán Pékné nélkül, vagy Zsíros-bőségtál Fideszfalatok, narancslekvárral, budapesti módra Galambzúzák epésen (3 jómadárból) Káposztademokratikus saláta Szocicsoki, Vastaghon vagy nyersen Nem iszom, nem dohányzom, a sa­ját pénzem elköl­teni nincs időm, tisztes családapa vagyok, így hát megbocsáthatják nekem: a politika­­mentes koccintga­­tásokon inkább hasznosítom az időt, szundikálok egy kicsit. No, álmodj csak szépet, József. Jobb minisztere­ket, kevésbé akadékoskodó MDF-alattvalókat, udvarló sajtót, degeszre tömött pénztárcát mindenkinek! Ja, s egy korrekt Reform-interjút Én már látom messze a jobb jövőt, csak könnyezik tőle a szemem, az ökleimtől pedig nem kell félni Tgy, hogy Tiszánnak! Ezek aztán a takaros kisgaz­da menyecskék! Majd szerzünk nekik földet is Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a leg­szebb Pető e vidéken!

Next