Reform, 1995. augusztus-december (8. évfolyam, 20-40. szám)
1995-10-13 / 30. szám
reform KÜLFÖLD A strucc sok tekintetben madártani ritkaság, elsősorban azért, mert lehetséges, hogy tenyésztését a Német Szövetségi Köztársaságban hamarosan éppúgy betiltják majd, mint ahogyan a harci kutyákét is betiltották volt. A gigászi szárnyasok elsősorban a mezőgazdasági miniszternek vannak ellenére, őt viszont az állatvédők szuttyongatják, mondván, hogy ami struccvonalon ma Németországban folyik, az direkte abszurdum. A szövetségi állatorvosi kamara ugyanakkor a struccot „az év védendő állatának" nyilvánította. A dologban csak az az érthetetlen hogy a helyzet miért ősszel éleződött ki ennyire - ha újságírói szempontból nézzük, az ilyen állatos ügyekkel akkor szokás foglalkozni, amikor nincs más, amivel lehetne. Uborkaszezonban. Igaz ugyanakkor, hogy közelés a tél, amikor a német struccoknál sokkal rosszabb lesz, mint egyébkor lévén, hogy a Teremtő nem ily zord éghajlatra konstruálta őket. Egy strucckakasnak meg a két tyúkjának - a Német Strucctenyésztők Kamarája szerint - 1100 négyzetméteres kifutóra van szüksége, na azonban A strucc akár meg is nyergelhető beköszönt a rossz idő, kénytelenek behúzódni valamilyen fedél alá. Ennek oka amúgy, hogy Mindeneknek Alkotója nem helyezett el a bőrükben olyan mirigyeket, amelyek így-úgy vízállóvá tennék szegényeket. Esőben-hóban megfáznának, aztán elpusztulnának. Ez mellesleg akkorra is kinéz nekik, ha kieresztik őket a jó meleg struccólból egy kis mozgásra: ilyenkor is a tüdőgyulladás leselkedik rájuk. A német strucctenyésztők szerint a nagy-nagy madarak ennél azért jobban bírják a hideget, kitelelnek fületlen istállókban is, egymást melengetik. (Ha a struccok beszélni tudnának, nyilván élénken helyeselnének, hozzátéve: ilyen arcátlanul magas fűtőolajárak mellett számukra önérzeti kérdés fületlen istállóban telelni.) A bekasznizott strucc számára azonban minden bajok legsúlyosabbika az unalom. Ha három napon túl nem engedik ki, hogy nyargalásszék egyet, ingerültté válik, és halálig menő csipkedőpárbajt vív tollas fogolytársaival. A lelkiismeretes struccosgazda gondosan átválogatja a kifutó talaját. Az apró kavicsok maradhatnak, azok éppúgy szükségesek a strucchegybe, mint a tyúkéba. Mivel azonban a Big Birdöknek bököm testükhöz mindössze 70 grammnyi agyuk van, minden más potenciális „idegen testet" el kell tüntetni a környezetükből, mert nincs elég megabájtjuk a válogatáshoz. Talának már a begyükben tűt, csavart, fél lópatkót is. Nagy merészség volna állást foglalnunk a kérdésben, szabadjon-e a németeknek struccot tenyészteni. Főképp, mert ilyesmi nálunk is folyik, akkor pedig végig kéne járni az állatorvosok kamaráját, a mezőgazdasági minisztert, meg az összes illetékes szakhatóságot. Inkább bonyolítsuk meg a dolgot még jobban, van ugyanis néhány további érdekesség. * 1. Egy százötven kilós strucckakas megtámadta és a palánknak szorította Max Grosse ostendorfi struccosgazdát. Lehet, hogy ezek a dögök a pitbullnál is rosszabbak? 2. A strucchús, bár zsírszegény és ízletes, német földön nem valami népszerű. Tojása kiadós ugyan de kicsit nehézkes vele a bánás. (A héja porcelánkemény, és két órát kell főzni.) A temetési lovak csatárja manapság már csak elvétve készül strucctollból, a revük is mind kevesebbet használnak belőle hölgyeik dekorálására. A madár ára meredeken esik: egy tenyészpéldány (nemrég még 15 ezer márka) mostanság már csak alig valamivel kerül többe, mint amennyit a húsa ér. Azaz körülbelül ezerötszáz márkába. Nagyon hasonlít a dolog a biogilisztatörténethez. 3. Németországban száz strucccsirkéből kilencvenöt megéri az ivarérettséget; az afrikai atyafiság hasonló sikerekkel nem dicsekedhetik. 4. A tenyészstruccok sorsa nagyjából egészében igencsak hasonlít a prémjükért nevelt, majd abból kifordított kisragadozókéra. A bundagyártás, mint ismeretes, sokak szemében szálka, a rókaboákat itt-ott szokás leöntözni zöld nitrófestékkel. Mármost a struccnak a bőre is kelendő része. Abból készülnek azok a sima tapintású, a tolltüszők nyomait viselő táskák-miegymások, amelyeket a hölgyek többsége éppúgy nem engedhet meg magának, mint a nerckeppet. Asszem, őket máris sikerült megnyerni a strucctermesztés betiltásának. K.L megtenni a parkoló és az épület közti fél kilométert. A gyengébbre persze kidől az emelkedőnőket aztán, ha szükséges, akár újra is élesztik az intézményben. (Bár nyilván csak amiatt a hülye hippokratészi eskü miatt.) Hermann profot autogrammokért nyaggatják. A kollégák meg állásokért. Ahhoz képest, hogy a Glotterbachban nem folynak műtétek, igazi szívsebészek és altatóorvosok folyamodnak alkalmaztatásért. Hiszen a saját szemükkel látták, hogy Brinkmann operált! A helybéliek persze nagyon nem bánják a turistaözönt, nem egy családi kávéház prosperál abból, hogy a jövevények anyagcserét is folytatnak. Jörg Hermann igazi férfi, keményen állja a sors csapásait. Elődje például már a kezdetek kezdetén, 1985-ben egyik napról a másikra megelégelte a bolondokházát, és vette a kalapját. (MPR) most a strucc éve! vou_ Klausjürgen Wussow, alias brinkmann prof. Gázsija 4 millió márka volt 33