Reform, 1997. május-augusztus (10. évfolyam, 15-31. szám)
1997-08-05 / 28. szám
Össztűz az MLSZ-re Az elmúlt hetekben szinte példa nélküli támadásözön zúdult a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetőire. Mennyire indokolt ez az - úgy tűnik - összehangolt támadás? Egyesek tudni vélik, hogy valahárnan irányítják a hecckampányt, a sportvezetők kipellengérezését. Czékus Lajossal, a szövetség főtitkárával az össztűz kellős közepén beszélgettünk. - Nem elég maguknak az árvíz, hiszen jóformán szobája küszöbéig jött fel a Duna? - A Római partot eléggé megviselte a vízözön, s a mi székházunk is árterületen van. Volt, amikor szinte szó szerint csak csónakkal lehetett megközelíteni az MLSZ-t. - Ehhez jön még hogy közben sorozatvetőkkel lövik önöket. - Aki a futballban dolgozik, azt általában gyakrabban ostorozzák, mint dicsérik. Hozzá kell ehhez szokni. Ha kihagyja a válogatott mérkőzésen a csatár az ordító gólhelyzetet, a nézőtéren szidják az MLSZ elnökét, a főtitkárát, a le- és fölmenőkig mindenkit emlegetnek. Ilyenkor legfeljebb legyint az ember, ám ha ormótlan és aljas támadások érik, a tehetetlen dühtől szinte fölrobban. - Ennyire makulátlan lenne a szövetség vezérkara? - Biztos, hogy követünk el hibákat De hogy lépten-nyomon a tisztességünket tisztakezűségünket kérdőjelezik meg, az egyszerűen bicskanyitogató. - Miért nem fordul bírósághoz, ha annyira biztos igazában? - Sajnos a jelenlegi magyar joggyakorlat olyan, hogy ha becsületsértés címén vagy személyiségi jogaim védelmében indítanék pert, legalább három évig elhúzódik, mire kimondják az ítéletet. Legtöbbször pedig elintézik egy ledorongolással és azzal, hogy mondjuk Czékus úrnak lett igaza, és erről írjanak három sort valamelyik újságban helyreigazítás címén. Sokkal jobban bízom a média zömének tisztességében. Újságírók, riporterek részéről azt tapasztalom, hogy korrektül kérdeznek, és becsületesen hozzák újságjaikban, rádiókban, tévékben, amit elmondunk. Vannak szövetségeseink, akik nem engedik magukat félrevezetni különböző álszenzációkkal, valótlan pocskondiázással. - A sajtó mégsem bíróság... - Ez igaz, de ha kétszázezer példányban tudok reagálni egy rágalomra, az számomra sokkal nagyobb elégtétel, mint ha évekig húzódó per végén vállon veregetnek, és elismerik, hogy szegény Czékust igaztalanul döngölték az agyagba. - Különösen Laczkó Mihály elnök és más elnökségi tagok vannak közellenségként beállítva. - Van, aki a hátába vágott késre rá sem hederít, a másik jót káromkodik, a harmadik jogi úton keresi az elégtételt, és van, akinek fölmegy a vérnyomása, rakoncátlankodni kezd a szíve. Ne örüljenek az ellenségeim, nekem nagyon jó a tűrőképességem. Bármit tesznek, nem adom fel, mert hiszek az igazamban és abban, hogy amit elterveztünk szervezeti és szakmai téren, azt végre fogjuk hajtani, és igenis megújul az MLSZ, megkezdődik a magyar labdarúgásban a felemelkedés. Ha nem ez lenne a meggyőződésem, venném a kalapomat - Mit szól a családja, amikor lépten-nyomon azt olvassa, hallja, hogy a futballban csak csaló és becstelen emberek dolgoznak? - Nehezen viselik el, mert nem tudják, hogy ebben a közegben nem válogatnak a módszerekben. Ami engem igazán felháborít, az az, hogy a labdarúgó-társadalom néhány illusztris személyisége mennyire lapít. Pedig amikor a szövetségi vezetőket ócsárolják, ugyanúgy fröccsen rájuk a sár, ahogyan ránk. Vannak persze korrekt partnereink, mint például Puskás Öcsi, dr. Mezey György, Buzánszky Jenő, Garami József és még hosszasan sorolhatnám, akik nyilatkozataikban, állásfoglalásaikban keményen verik vissza az aljas támadásokat - Tulajdonképpen a szövetség elnöksége is felháborodhatna, és együtt indíthatna pert, már amennyiben tényekkel tudja bizonyítani a vádaskodások megalapozatlanságát. Csak nem képzeli, hogy úgymond a kollektív felelősség jegyében olyan emberekkel hadakozunk, akik semmit sem tettek a magyar labdarúgásban, csupán egy cél vezeti őket: a bajkeverés? - Terveiről beszélt... - A gyereklabdarúgás csak úgy fejlődhet, ha minél több olyan pályával rendelkezünk, amelyik világítást kap. Tibor Tamás barátommal kidolgoznink egy koncepciót, és ennek jegyében száz kiscsapat pályájára akarunk villanyvilágítást vinni. A mai srácok annyira elfoglaltak az iskolában, hogy egyre jobban előtérbe kerül az esti tréning. Ausztriában a legkisebb faluban is van négy-öt oszlopon álló, nem túl drága világítótest. Három pályán már felavattuk az ilyen létesítményt, és nem adjuk föl a harcot, ábrándunkat megvalósítjuk. ■ Dr. Mezey György álláspontja megingathatatlan ■ Puskás Öcsi egy grimasszal intézi el a gonosz pletykákat ■ Czékus Lajos hisz a média hitelében :ÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP reformra акиш