Református Szemle, 1940 (33. évfolyam, 11-36. szám)

1940-04-20 / 11. szám

_L 1940. április 20. REFORMÁTUS SZEMLE 169 A Bethlen Kollégium Nagykönyvtárának értékes kéziratai. (Folytatás.) A Kősziklán épült ház ostroma XI. és XII. részében felsoroltak névsora mind a reformáció terjesztőit, mind akadályozóit illetően, alapját képezi a magyar nyelvű egyháztörténelmi munkában levő adatoknak, s ez is megerősíti azon megállapításunkat, hogy egyháztörténelmi adat­gyűjtését nagyon korán megkezdette és élete végéig folytatta. A kézira­tok összehasonlítása mutatja, hogy a Magyarigenben másolt példányban későbbi toldások nyomai találhatók, míg különösen a 24. sz. kéziratunk korábbi példány után másoltatott. Különben nem célunk részletesen belemerülni e kéziratok összehasonlításába, csak arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy sok tanulságot vonhatunk le belőlük a szerző mun­kásságára vonatkozólag, s érdemes lenne ezek alapos tanulmányozásával foglalkozni. Célunk azonban tovább visz. Az 1773-ban Kolozsváron másolt kéziratos kötetben még más munkák is vannak. Megtaláljuk benne „Gál József látásai és fátumai“ címen 62 oldal terjedelemben egy katholikus pásztorlegény csodás láto­mások útján történt megtérésének elbeszélését, s a katholikus hit el­hagyásáért rámért büntetések állhatatos elszenvedésének leírását. Ez az ismeretlen szerzőtől eredő kis munka az alföldi életből van véve, nem a Bod Péteré, nem foglalkozunk vele, csupán azt említjük, hogy a végén olvasható feljegyzés szerint „1773 esztendőben májusnak 11-ik napján párból leiratot­t Sz. Gy. által“. Az írás a másoló nevének vál­tozása dacára nagyon egyező, talán a Kősziklán épült ház ostroma 8 ik fejezetében észlelhető némi eltérés, esetleg ott történt csere. A következő kis történet a Dipsai Szabó István nagyenyedi volt egyházfi, azaz kurátor leírása az 1658. évi tatárpusztításról: „A szertelen Pogányság tselekedett Pusztításának rövid és hiteles Históriája . . .“, mely szintén Kolozsváron másoltatott M. S. által 1773. Szt. István havának 29-ik napján. A munka nyomtatásban is megjelent 1838-ban Enyeden, de több kéziratban megvan könyvtárunkban a 18-ik századból. Érdekes, hogy ezt sem ismerte a nyilvánosság, s amikor 1833-ban a máramarosszigeti rektor megküldötte a kézirat egy példányát Enyedre, azt mint újságot fogadták és ki is nyomtatták, mintha a többi kéziratos példányok nem léteztek volna. Vagy talán még nem voltak könyvtárunk birtokában ?... A kéziratos kötet utolsó darabja a XIV. Kelemen pápa 1773. évi bullája, mely a jezsuita szerzet eltörlését rendeli, s amely nyomtatott szövegben van beiktatva a kötetbe. Nyilván újdonság volt, amikor azt bekötötték, minthogy a kötési tábla is a 18. század végére mutat. Ezt megelőzőleg van beiktatva egy 20 lapos (40 odalas) kézirat, melyet ugyancsak Kolozsváron másoltak 1773-ban, a másoló neve üresen van hagyva, de az előbbi két írására vall a szöveg és pedig inkább az M. S., mint a Sz. Gy. kezeírására. A munkáról eddig semmit sem sikerült megtudnunk, de képen ezért azon sejtelmünknek adunk kifeje­zést, hogy a Bod Péter tollából került ki. A reformációnak és református egyháznak a hathatós védelme, igazolása a 16. század történetének rövid áttekintésében. Annyira szép, fordulatos, szellemes megfigyelései és megállapításai vannak, hogy nem lehet akárkitől származtatni azt. Érde­

Next