Reformátusok Lapja, 2007 (51. évfolyam, 1-52. szám)
2007-12-23 / 51-52. szám
_____ dk_________ 16___________ W*II* IFJÚSÁGI OLDAL 2007.^^23-30. %FIRMÁTUM LAPU „Elvesztette magát az ember, Mert lencsén nézi az eget, Megátkozza világra jöttét — Beteg a világ, nagy beteg... Ady Endre 1899-ben írt „Karácsony” című háromstrófás verséből való az idézet, melynek I#1 visszatérő refrénje: „Beteg a világ, ij, v./ nagy beteg... ” Ha a költő ma vetné ________ papírra kikívánkozó „ünnepi” gon MORFONDÍRdolatait, aligha szólnának a sorok most is másról, mint arról, hogy „nincs itt hála, nincs itt béke...”, „Kihűlt a szív, elszállt a lélek, a vágy, a láng csupán a testé”, „Ember ember ellen csatázik, mi egyesítsen, nincsen eszme...” Egy azóta már örök nyugalomra tért építészmérnök barátunk sok évtizeddel ezelőtt kiszámította, hogy ha fővárosunk minden lakosa annyi lakóterületet használna, mint amennyi akkori normák szerint egy állampolgárnak dukált, akkor a rendelkezésre álló teljes lakóférőhely éppen elegendő volna mindenkinek, így van ez a világgal is. Ha a hozzáférhető javakat és forrásokat valamifajta igazságos rendező elv szerint osztanánk meg egymás között, akkor mindenkinek jutna, s bár tovább talán már nem telne fényűző kényelemre és pazarlásra, mégsem szűkölködne senki sem. így lehetne arra is számítani, hogy az elfogyasztott javak újratermeléséből ki-ki adottságai, felkészültsége és fizikai-lelki-szellemi erőnléte szerint kiveszi a részét, ezért ez a normális állapot fenntartható lenne, sőt némi többletprodukció esetén fejlődhetne is. Az Isten által szentségben, igazságban és tökéletességben teremtett paradicsomi ember erre képes volt, de engedve a kísértésnek, Urától eltávolodott. Megnyerte a jó és gonosz tudását, de elveszítette a mindentudást. Az arasznyi lét béklyójába verve már képtelen távlatokban, korszakokban gondolkodni, csak magára, jobb esetben szűkebb csoportjára gondol. „Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van... mondja az írás. De folytatja: „...az Úr azt nézi, ami a szívben van. ” S annak a szívnek a mélyén ott fészkel, vagy talán csak félve bújik meg a kifejezhetetlen óhajtás, vágyakozás az elveszett Paradicsom, a tökéletesség, teljesség iránt. A költő szerint a beteg világ beteg lakója „lencsén nézi az eget..Valljuk meg, eközben lát is gyönyörű csillagokat, sőt ez a tapasztalata elvont gondolkodásra is készteti, mellyel a létezés titkainak egy töredékébe, sokszor eufóriás örömmel, be is pillanthat. De ha a fényév milliárdok szárnyát elhagyva nem képes addig az égig eljutni, mely óriás csillagászati távcsövekkel vagy éppen rádiótávcsövekkel már nem vizsgálható, viszont a Mennyei Király lakik benne, akkor bizony továbbra is az Édenen kívül marad, megsemmisülve, összenyomorodva, az egyedüllét nyomasztó súlya alatt. Mily magától értetődő a gondolkodó ember számára, hogy egy e pillanatban fotonná egyesült elektron és pozitron, anélkül hogy a további sorsát meghatározó fizikai törvények archiválási helyét s onnan kiinduló hatásmechanizmusát bárki is meg tudná mutatni vagy szemléltetni, mégis engedelmeskedik az Alkotó teremtéskori szándékának. A tudatlan, mégis engedelmes anyagi részecske mellett tépelődő beteg ember pedig beéri a jó és gonosz rész szerinti tudásával, ahelyett, hogy újra a mindentudás ajándékának elnyerését szabná céljául. Érzi persze, hogy ezzel valami nincs rendben, s szívesen emlegeti a holisztikus szemléletet, a holisztikus gyógymódokat stb. Szép magyar szavunk, az egészség mind tagolt, mind alapjelentésében ugyanezt fejezi ki. Márpedig ez a betegségnek éppen ellentettje! Te Beteg Földi Ember! Emeld fel a fejed a porból,Tárd ki karod s szíved az Ég felé, és fogadd el a teljességet, a tökéletességet, az egészséget. A Mennyei Úr méltó követével, Egyszülött Fiával, magával Krisztussal kínálja, hozza feléd. Nem kell „új Messiás”, ahogy a költő fennkölt vágyakozásában tévesen látta; az a régi, az az egyetlen, az a feltámadott, az a ma is élő Betlehemi minden fogyatkozásunkért, bajunkért és bűnünkért tökéletesen eleget tett! Csak fogadd el Tőle! Egyedül csak Tőle fogadd el! Mert „Beteg, Nagy Beteg Világ”, csak Krisztussal, egyedül Krisztussal, azzal a betlehemi gyermekként közénk jött Jézus Krisztussal lehetsz újra egészséges és boldog!* Nagy Sándor dunamelléki főgondnokot Lehet-e Krisztus nélkül ép társadalmat, ETTM, nemzetet, világot építeni? A harangok Őrbottyánból jönnek Gombos Miklós régi harangöntő család tagja. Nagyapja és édesapja is e ritka és különleges szakma legkiválóbb magyarországi képviselőjeként ismert. Orbottyáni műhelyének udvarát rengeteg harang ékesíti, mindegyik saját történettel rendelkezik. Az egyetlen magyarországi harangöntő a világ több tájára készített már harangokat, így például emlékharang került üzeméből a Manus-szigetekre is, Molnár Mária diakonissza emlékére. A harangok kezdetben Ázsiában terjedtek el, történetük a Krisztus előtti harmadik évezredig vezethető vissza. Kínában például üvegből, porcelánból és bronzból készítettek harangot, sőt ezt a három anyagot képesek voltak úgy összehangolni, hogy harangjátékként működjön. Később Európában már a görögök és a rómaiak is használtak harangokat. A Bibliában pedig Mózesnél, a mai ószövetségi igeszakaszban (lásd a 2. oldalon) arról olvashatunk, hogy a papok felöltőjét aranycsengettyűk díszítették. A puskapor Európába kerülése után a keresztyén ember már ágyút is öntött. Körülbelül egy évszázadig egymás mellett folyt a harang- és az ágyúöntés, majd a két tevékenység különvált. Ahogyan nőttek a templomok, a harangok az állványokból felkerültek a tornyokba. Egyre több harangra volt kereslet, sőt arra is igény mutatkozott, hogy a harangok harmonikusan szóljanak együtt. Ez utóbbiról a nagy zeneszerzők gondoskodtak. A háborúknak köszönhetően sokszor előfordult, hogy a harangokból ágyút öntöttek, majd a győzelem után az ellenség ágyúiból készültek az új harangok. Nagy győzelem volt Hunyadi János diadala 1456-ban Nándorfehérvárnál a törökök felett, azóta is ennek emlékére szól a déli harangszó. Az 1800-as évek közepén kialakult forradalmi hullám során körülbelül 200 ezer harangot semmisítettek meg. Az ipari forradalomnak és az acélgyártásnak köszönhetően azonban megváltozott a háborúk anyagszükséglete, hiszen acélból gyártották a fegyvereket.,Azt gondolhatnánk, hogy ettől kezdve a harangbronz, mint stratégiai háborús anyag kivonult az előtérből. Valójában azonban pszichológiai hadviselésként az első és a második világháború alatt is elvitték a harangokat. Akkoriban az emberek elnémult tornyok alatt laktak, ami rossz közérzetet okozhatott számukra. Reméljük, hogy a jövőben a harangnak megmarad a mindenkori célja, hogy hívogassa az élőket, sirassa a holtakat és - mint a néphiedelem tartja - megtörje a villámokat” — fejezi be a harang történetének elmesélését Gombos Miklós, majd újabb hosszú históriába kezd: ,A családom története olyan, mint a harangoké, a messzi múltban kezdődik.” Szlezák László, Gombos Miklós nagyapja Sziléziából jött. A család valószínűleg már ott is harangöntéssel foglalkozott. Magyarországon 1910-ben kezdték el a munkát. 100 főt foglalkoztató budapesti üzemben készültek a harangok egészen 1952-ig, amikor a kommunisták bezáratták a gyárat. Mint mondták, nincs szükség harangokra. Gombos Lajos azonban 1958- ban Őrbottyánban újrakezdte a harangöntést Ducsák István segítségével. Ő a korábbi gyár sofőrje volt, és nem a hulladéktelepre vitte a kommunistáknak nem kellő eszközöket, hanem Őrbottyánba. „Ducsák István tehát eszközökkel, édesapám, Gombos Lajos pedig a szakértelemmel rendelkezett. Édesapám most 79 éves, már nem dolgozik. Jelenleg heten dolgozunk a műhelyben. A harmincas években nagyapám a harangjaival részt vett a párizsi világkiállításon, és a nehezen elnyerhető magyarországi kitüntetést, az »Aranykoszorús mester« címet is megkapta. Az én harangjaim is jelen voltak egy világkiállításon: Sevillában a Makoveczpavilonban” - mutatja be a család tevékenységét Gombos Miklós. A harang készítése három részből áll. Először elkészül a legbelső rész, az úgynevezett mag. Arra ráépül az álharang, ami agyagból készül, és minden olyan információt tartalmaz, amely az elkészült harangon szerepelni fog. A felirat attól függ, hogy hová és milyen alkalomból kerül a harang. Az álharangot egy különleges sárral, többször ecsetelve vonják be, ami kötőanyagból és mázképző anyagokból áll: tojás, cukor, samottliszt, mosott agyag és emberi haj keveréke. Elkészül a külső köpeny, hogy megvédje a mintát. Ezt végül abroncsolással megerősítik, majd elkészül a beöntőrendszer és kiégetik az agyagot 5-600 fokon. Ezután kezdődik az öntés előkészítése: beássák a harangok mintáját a földbe, hogy meggátolják a felhajtóerőt. A beásás után a kemencétől csatornát építenek az öntendő harangok irányába, amin keresztül a folyékony, 22 százalék óntartalmú vörösréz folyik a mintákba. Az öntés után 2-3 napig beásva marad a földben. A lassú hűlés alatt feszültségmentesül az öntvény, így hosszabb életű lesz. Végül kiássák a harangot, lebontják az agyagrészeket, megpucolják, megcsiszolják, próbaállványra teszik és meghallgatják a hangját. Ha valaki harangot rendel Gombos Miklóstól, akkor ő elmegy a templomba, meghallgatja, hogy milyen hangú harangra van szükség. Mindenféle szempontból harmonikus helyzetet kell teremteni. Ha elkészült, akkor felszerelik. „Minden torony más, de hál’ Istennek még egyetlen harang sem maradt fenn, mindegyik a helyére került. A legnagyobb harang, amelyet rendeltek tőlünk, 18 mázsás volt, de bármekkorát tudunk készíteni és javítani. Például a közelmúltban cseréltük az esztergomi bazilika 58 mázsás harangjának lengőszerkezetét, de vannak olyan református templomok, ahol hasonló nagyságú harangok várnak a felújításra” — fogalmaz az orbottyáni harangöntő. A harang az élőket hívogatja istentiszteletre, jelez vidám vagy szomorú eseményeket, de veszélyre - tűz, ár, ellenség - is figyelmeztethet. A harangok azonban ennél sokkal többet üzennek: nagy ünnepekkor a templomtornyokban minden harang megszólal, hogy hirdessék Isten dicsőségét, a békét és a szeretetet. ■ T. Németh László KÉSZTETŐ Csillagtúra jövő júniusban 2008. június 14-én rendezik meg Budapesten a HÍREK Csillagtúra című programsorozat. Ha érdekel, miről is szól ez a kezdeményezés, látogass el ide: www. ifjusag.reformatus.hu. . m Új Pontos honlap az Európai Unió támogatásával Az Európai Parlament támogatásával új honlapot fejlesztett a nagyvázsonyi székhelyű, országos keresztyén falusi ösztöndíjat is üzemeltető Pontes Alapítvány. A közösséget a Károli Gáspár Református Egyetem Főiskolai Karán, Nagykőrösön végzett diákok alapították. A honlapon ingyenes jogi tanácsadás, pályázati lehetőségek, iratminták, hírek és információk állnak rendelkezésre. A honlap címe: www.pontesalapitvany.hu. Adventi játszóház Csillaghegyen A Budapest-Csillaghegyi Református Egyházközségben játszóházzal kezdődött az idei advent is. December első két szombatján a már hagyományosnak mondható adventi alkalomra jöttek össze Csillaghegyen a gyerekek és szüleik. A kezdő éneklést és áhítatot követően megkezdődött a barkácsolás az előkészítésben közreműködő szülők segítségével. Első alkalommal karácsonyi díszek, másodszorra különleges képeslapok készültek a szorgos kezek között. Az elmélyült alkotást követően jólestek a gyümölcsök és a szülők által hozott harapnivalók. A frissen felújított gyülekezeti termet örömmel vették használatba a gyülekezet hittanosai. A két szombaton összesen több mint ötven gyermek ügyeskedett az asztaloknál. Gyülekezeti adományokból, és Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának támogatásával sikerült a programot megvalósítani. ■ Battyányi Géza Európa legnagyobb karácsonyfáját idén Bukarest- TUDOD-E-ben állították fel - nem valódi fenyőt, hanem egy fémből készült óriásszerkezetet. A 76 méter magas, 290 tonnás alkalmi dísz felszerelésén 300-an dolgoztak az Unirii téren. A Millennium Bank ajándékát 25 teherautóval szállították a helyszínre, és december 1-jétől január 6-ig számtalan rendezvénytszerveznek körülötte. ifjusagi.oldal@reformatus.hu http://reflapifjusagioldal.reformatus.hu T)k Maau rfown. Mounts (fapH* if