Reformátusok Lapja, 2008 (52. évfolyam, 1-52. szám)
2008-01-06 / 1. szám
LII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA 2008. JANUÁR 6. ► Református szemmel, 3. oldal 9**7 7 14 19 '8 5 600 7 Advent a Szeretetszolgálattal A Magyar Református Szeretetszolgálat és a budai egyházközség ételosztást szervezett a Szilágyi Dezső téren. Háromszáz adag babgulyást osztottak ki hajléktalanoknak, rászorulóknak... „Isten nemcsak rövid bemutatóra adta Igéjét ” az embereknek, hogy azután a Szentlelke eljöttekor eltörölje. Ellenkezőleg, ugyanazt a Lelket küldte el, akinek erejével az Igét adta, hogy az Ige hathatós megerősítésével juttassa e T teljességre munkáját, így nyitotta meg Krisztus két tanítványa elméjét (Lk 24,27), nem azért, hogy eldobják a Szentírást és önmagukban legyenek bölcsek, hanem hogy megértsék a Szentírást." Református álláspont a regisztrált élettársi kapcsolatról Majdnem házasság - a leggyakrabban így emlegetik az országgyűlés által december 17-én elfogadott regisztrált élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényjavaslatot. A kormánypártiak támogatták az elképzelést, az ellenzék azonban már korábban jelezte: nemmel fognak szavazni, miután a baloldali frakciók nem támogatták módosító javaslataikat. A regisztrált élettársi kapcsolatot a házassághoz hasonlóan az anyakönyvvezető előtt mondják majd ki, ezekről az együttélésekről pedig egységes nyilvántartás készül. A felbontáshoz elegendő közjegyzőhöz fordulni, aki okiratba foglalja a kapcsolat megszűnését, de csak akkor, ha a felek megegyeztek egymással, vita esetén a bírósági út maradna számukra is. Ez a viszony a házassággal azonos vagyonjogi és öröklési jogi következményekkel jár, vagyis a két fél között vagyonközösség alakul ki. A forma nem tesz különbséget nemek közt, tehát nem csak férfi és nő, hanem azonos nemű párok is bejegyzett élettársi kapcsolatra léphetnének. A törvény értelmében az így regisztrált párok nem fogadhatnak örökbe gyermeket. Legalábbis közösen nem tehetik ezt meg, ahogyan arra sincs mód, hogy az egyik fél a bejegyzett élettársa gyermekét örökbe fogadhassa. Az élettársi viszony az egyik partner elhalálozásával vagy a kapcsolat hivatalos felbontásával érhet véget, illetve abban az esetben is automatikus a törlés, ha a két fél házasságot köt egymással. Református egyházunk már 2004- ben foglalkozott a kérdéssel. A Házasság, család, szexualitás című állásfoglalásban a következőket olvashatjuk: „A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján (lMóz 1,27; lMóz 2,24; Ef 5,32 vö. II. Helv. Hitv. XXII.2.) a házasságot, mint egy férfi és egy nő életre szóló szövetségi kapcsolatát, Isten jó teremtési rendjének tartja. (Folytatás a 3. oldalon) t II. Fekete Károly , ha az ember várakozása egybeesik azzal, amit egy-egy esemény, ügy, tárgy vagy írásmű kínál. Ha a várakozás más, mint amit az ajánlat kínál, akkor könnyen csalódik az ember. A Szentírással sincs ez másként, és a Biblia évének kezdetén jó tisztáznunk azt, hogy sok olyan várakozás van a Szentírással szemben, ami eleve csalódásra ítéltetett. A Szentírás nem a természetfölötti információk tárháza az égi és a földi dolgokról, a múltbeli és jövőbeli fejleményekről. Nem is a tudományos ismeretek lexikona, amit ha valaki megtanulna, akkor másféle ismeretre már nem is lenne szüksége. Nem tévedhetetlen, csalatkozhatatlan biológia-, történelem-, földrajz- és fizikakönyv. Nem történelmi krónika a helyszíni közvetítés műfajában. Nem magyarázat a világrejtélyek vagy az egyéni élet jövőjének kikémlelésére. Nem jósigék és varázsigék gyűjteménye. Nem problémamegoldó automata a kérdéslistáim megválaszolására. De hát ennyi „nem” után akkor mi is a Szentírás? A Szentírás Isten kijelentésének tanúja, hiteles forrása, amely az üdvösség útjára vezeti az élete ösvényein vándorló embert. Egyedül a Szentírás a zsinórmérték (Sola Scriptura) - mondták reformátoraink. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a keresztyén embernek csak egy könyve lehet, a Biblia, hanem azt jelenti, hogy minden egyebet a Szentíráson mérjen le. „Mindent megpróbáljatok, ami jó, azt megtartsátok”- javasolja Péter apostol levele is. A mérték tehát adott, s valami nagy baj következik be ott, ahol ez a mérce elvész. Káoszt eredményezhet ez a mértékvesztés. Ma, az értékvesztés és a mértékvesztettség korszakában a Biblia éve az örök mértékhez, a Szentíráshoz való visszatalálásra hív. A Szentírásban Isten szava szólal meg az ember üdvösséges javára. Az Ige helyére kívánkozó, az Igével vetekedő emberi dolgok szinte folyamatosan fel-feltűnnek és kísértenek, sőt bejelentik ránk totális igényüket. Világunk vallásos mázt hordozó ateizmusa, csábító szinkretista közege és az emberi hiszékenységre alapozó, modernkori hitetők tömege mérgezi az Evangélium tiszta forrását. Totális kínálatuk totális csődöt rejt magában. Nem véletlenül vallja Martin Stöhr azt, hogy „a keresztyénség kritikus és támadó a választási harcok csalóka ábrándjával szemben, az elektronikus média és a szappanoperák látszatvilágával, a tömegbefolyásolás alkalmazásával és versengésével, a növekedésbálványozással és egészségkultusszal, a reklámtól a hírekig mindennek a kereskedelmiesítésével”. Ezért ma sem tehetünk mást, mint hogy „elvetjük azt a hamis tanítást, amely szerint az egyháznak az igehirdetés forrásaként Isten egyetlen igéje mellett, vagy azon kívül bármely más eseményt vagy hatalmat, személyt vagy igazságot Isten kijelentéseként elismernie kellene, vagy lehetne” (Barmeni Tézisek 1.). A Biblia üdvösségre vezető ajándékát a teljes írásban kaptuk. Isten Igéi között nincs alá- és fölérendeltség, nincs fontos és mellékes igevers. Ezért a Biblia éve felhívja a figyelmünket az Isten egész kijelentésére. Nemcsak egyik-másik könyvre vagy annak részletére, nemcsak egy szép történetre vagy irodalmi gyöngyszemre, valami kiragadott töredékre akar rámutatni, hanem akkor van értelme ennek az évnek, ha az egész üzenet együtt lesz a mienk, ha a Szentírás egészére vagyunk kíváncsiak. Hasznát látjuk a tanításban, mert nélkülözhetetlen ismereteket közöl, de még többet is akar, hasznos akar lenni a nevelésben, mert rengeteg szerencsétlenség adódik a neveletlenségünkből az életünk országútján. A Biblia a legjobb nevelésben tud részesíteni, ha az ember eljut a Hegyi Beszéd életfontosságú üzenetének magaslataihoz. Teljességre törekvő nevelésre képes az Isten Igéje, mert együtt és arányosan jelenik meg benne a feddés, a megjobbítás és az igazság útján való vezetés. Feltámasztja az emberben az alvó lelkiismeretet, abszolút tekintéllyel belenyúl az ember életébe, megérinti lényünk legérzékenyebb és legkényesebb pontjait, és ott kezdi el tisztogatni az életünket. Megérezteti, hogy nekünk közünk van Hozzá, sőt, hogy mi az ő tulajdonai vagyunk. A teljes Szentírás célja az, hogy felkészítsen minket a jó cselekvésére - mondja Pál apostol (2Tim 3,16-17). Félelmetes egy nyomozati anyagot megismerni abból a szempontból, hogy milyen körültekintően készül a gonosztett: az ötlet kitalálásától, a körülmények és a helyszín felderítésén át az eszközökre találásig, és az időzítés megkomponálásától a végrehajtás kiterveléséig micsoda precíz átgondolást végeztet a gonosz indulat! így jelenik meg a gonosz dolgokban a gondosság. Amikor viszont jót kellene tenni, akkor az oly sokszor váratlanul ér bennünket. Hirtelen jön, készületlenül ér minket, s olyan tétovák tudunk lenni. Az Istentől ihletett írás képes arra, hogy táplálja a szeretet leleményességét. Képes arra, hogy a jót jól és jókor cselekedjük. A szeretet cselekedeteit is gondos-pontos végrehajtásnak kell kísérnie. Isten Igéje mozgásba akar hozni. A Biblia ihletett, szent szöveg volta arra utal, hogy ez a szöveg az Isten Lelkétől megelevenített szó, és ma is megelevenítő hatású tud lenni. A Szentlélek belekomponálta a Biblia leíratásába a szentírók életkorát, műveltségét, működési helyét, iskolázottságát, élettörténetét, a kortársak felfogóképességét, de még a mindenkori olvasók fogadókészségét is. A Szentírást nagyon komolyan vevő egykori debreceni teológiai professzor, Csikesz Sándor legendás mondása így hangzott a Bibliáról: „Ige, mert ihlet a köntöse, ígéret a sugárzása, igazság a lábnyoma, ünnep a reád mosolygása, üdvösség az ölelése, igézet a hatalma.” Mivel Istentől ihletett, ezért még nekem is megelevenedhet és engem is jobb belátásra bírhat. Az inspiráció, az ihlet mindig mozdít, elindít, beindítja a cselekvést. A 2008. esztendőt a hazai keresztyén egyházak a Biblia évének hirdették meg. Engedjük, hogy Isten Igéje ihlessen, mozgásba lendítsen és indítson el az üdvösség útján. Ezért, vedd a Bibliát és olvasd hűségesen! Verbum Dei manet in aeternum - Isten Igéje örökre megmarad! ■ (A szerző a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető profeszszora, lapunk főmunkatársa) A BIBLIA ÉVÉBE LÉPTÜNK A Biblia éve 2008 2008 a keresztyén történelmi egyházak számára a Biblia éve. Lapunk ebből az alkalomból sorozatot indít... aiski ► A Könyvek Könyvével, 10. oldal Beszélgetés Csomós József püspökkel Magyarországon a Bibliával kapcsolatosan sokunknak többek között Károlyi Gáspár neve és tevékenysége jut eszünkbe. Csomós József gönci lelkipásztort, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökét Károlyi Gáspárról és a Biblia évéről kérdeztük... ► Ifjúság, 12. oldal Kettős ünnep a Károli Egyetem Bölcsészettudományi Karán Két karácsonyi ajándék is jutott egyetemünknek a 2007-es év végére: egy minden európai normának megfelelő, számítógépes nyelvi laborral is felszerelt idegennyelvi lektorátus, továbbá egy hasonlóképpen 21. századi színvonalú, Quantel-technikával felszerelt videó-, rádió- és hangstúdió. E jeles ajándékok „kibontására”, azaz bemutatására összejöttek mindazok, akik együtt örülnek a Károli apraja-nagyjával. Jelen volt többek között Nagy Sándor dunamelléki főgondnok, a Zsinat világi elnöke, azután a neves rádiós, Novotny Zoltán, aki egyben a protestáns újságírók szellemi vezetője, továbbá az Egyetem első főtitkára, Barátossy Jenő, s a Pro Universitate díjjal nemrég kitüntetett Magay Tamás, az angol tanszék alapító vezetője, továbbá Tisler Géza, az MTV egyházi adások szerkesztőségének közismert szerkesztő-riportere is. A Hittudományi Kar nevében Békési Sándor dékán jelent meg, akinek rajzfilmesanimációs-képzőművészi tapasztalataira bízvást számíthatnak majd ifjú tévéseink-filmeseink. A kettős avatóünnepnek külföldi vendége is volt Wulf Schiefenhövel professzor személyében, aki a müncheni Max-Planck Intézetből érkezett közénk, meleg hangú, baráti és biztató, a hit és a kommunikáció összefüggéseit kiemelő szavakkal. (Folytatás az 5. oldalon)