Reformátusok Lapja, 2009 (53. évfolyam, 1-52. szám)
2009-01-04 / 1. szám
Lili. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA 2009.JANUÁR 4..Ára: 125 Ft Emléksírkövek az únyi templomkertben Lorántffy Zsuzsanna 1638. március 13- án kelt bejegyzéséből azt tudjuk meg, hogy ekkor már negyedszerre olvasta el a teljes Szentírást: „és egész életemet ez mellé kötelezem és kérem az én Istenem, segélkezne, az jót bennem vigye véghez... ►► Közösségben, 6. oldal Boross Géza lelkész ötlete volt, hogy a megmentett öreg sírköveknek a református templomkertben lesz a legjobb helyük. Ezzel egyetértettek a presbitérium tagjai, a kései utódok és a község vezetői is...► Múlt és jövő, 8. oldal Reformátusnak lenni. A Kálvin Év kezdetén indítjuk a sorozatot, melyben egyháztagjaink, vezetőink, hitünkben élő alkotók, tudósok, művészek, közéleti szereplők mondják el, mit jelent reformátusnak lenni. Először Berkesi Sándor főzeneigazgató gondolatait közöljük... ►► Egyházi élet, 5. oldal „Az Úrnak nevében, ámen. Én, Kálvin János, az Isten Igéjének szolgája a genfi egyházban, (...) megírom végrendeletemet. Először is hálát adok, hogy ő, aki teremtett és e világba helyezett engem, rajtam megkönyörülvén, nem csak a bálványimádás sötét mélységéből, amelyben el voltam merülve, kiragadott, hogy elvezéreljen az ő evangéliuma világosságára, azután részeltetett az üdvösség tudományában, amire teljesen méltatlan valók, és kibeszélhetetlen irgalma és könyörületessége szerint nemcsak kegyelmesen tűrte az én sok hibáimat és bűneimet, amelyekért pedig megérdemeltem volna, hogy orcája elől viszszautasítson és elűzzön, hanem mindezek felett,annyira részesített nagy kegyelmében és jóságában, hogy az én munkámat is használni méltóztatott az ő evangéliuma igazságának hirdetésében és terjesztésében." Kálvin halála előtt egy hónappal, 1564. április 25-én írta meg a végrendeletét, amikor már gyengesége miatt csak segítséggel hagyhatta el szobáját. A végrendelet két részből áll. Az elsőben röviden ír életéről, bizonyságot téve, hogy mit jelentett egy katolikus papi pályára készülő jogász számára Isten elhívása, míg a második részben csekély földi javairól rendelkezik. Istennek ad hálát először, hogy őt kivonta a bálványimádásból, a római katolikus egyházból, és az igaz és helyes útra térítette. Életének alapját adta meg a Mindenható Isten, amikor elhívta őt az Igéjének szolgálatára. És ő nem állt ellen, hanem engedelmeskedett. Kálvin tudja, ismeri hibáit, bűneit, és azt is tisztán látja, hogy semmi érdeme nem volt arra, hogy Istennek kedves gyermeke legyen. Sola gratia, azaz egyedül a kegyelem. Őt semmi más nem tette képessé arra, hogy életét úgy élje le, ahogy azt tette, mint a teremtő Isten kegyelme, aki Fiát adta a kereszten a bűnös emberért, a bűnök bocsánatáért. Mindent csak neki köszönhet. Különös kegyelemben részesült, mert a Mindenható Istennek szolgálatára adhatta teljes valóját. Tudja, hogy kinek szolgált, hogy mi volt a küldetése, és ezért hálás. Küldetéstudata segítette át oly sok veszedelmen, próbatételen. Kálvin végrendelete ma is szól hozzánk. Fontos tudnunk, látnunk, hogy életünknek van biztos alapja, van kősziklánk, és akkor semmilyen szenvedés sem lesz elviselhetetlen, mert a Mindenható a tőle kapott küldetésünkhöz ad erőt. HORVÁTH ERZSÉBET sd2009 2014 lf KÁLVIN NÉ EMLÉKÉVEK [ 9177141985600709001 VARGA LÁSZLÓ Egy válsággal teli, szomorú, pesszimista hangulatú esztendőre nézünk vissza. Mi volt a jellemző az elmúlt évre? Mit mondhatunk, amikor emberi gondolatokkal, gondokkal telve visszanézünk? Minden lefelé ment. Sok minden került, kerül lassan válságba. Nemcsak a magyar, de a világgazdaság is. Válságban a családok, sok-sok házasság. Megkérdőjeleződnek az alapértékek: család, házasság, haza, nemzet, szolidaritás, demokrácia, igazság, szabadság. Mit is jelentenek ezek ma? Lassan leértékelt szavak lesznek, megkérdőjelezett, sőt, sokszor meggyalázott fogalmak. A házasság csak egy „papírfecni”! Család, édesapa és édesanya, gyermekek közössége, melegsége, otthona helyett „kulcsos gyerekek”, vasárnapi, hétvégi apukák, rohanó, ideges, kiégett anyák. Haza? Mi az? - kérdezik sokan. Nacionalizmus, kirekesztés - bélyegzik meg nyíltan e fogalmat. Szolidaritás ? Élj magadnak, hisz te megérdemled! Ez lett a trendi reklámszöveg, és a való világ. Demokrácia? Addig amíg az érdekemet szolgálja, de ha nem, nincs rá szükség. Állig felfegyverzett, láthatatlan, arcukat nem vállaló rohamrendőrök. Értelmes döntések helyett a pillanatnyi hatalommal visszaélő, és a demokrácia köntösébe bújtatott „végkiárusítás” mindennapi tapasztalat, élő valóság lett, valódi válság! Igazság, igazságszolgáltatás ? Nem, az már rég nincs, legfeljebb jogszolgáltatás, az is a paragrafusok lyukait kereső, az igazságot semmibe vevő döntések sora. Következetlen és kiszámíthatatlan. Szabadság? Korlátok nélküli szabadosság. Szakaszd le mindennap virágát, szabados filozófiával, a másság szent tehenét imádva! Oktatás, szociális biztonság? Mind - mind válságban. Tanáraink csak kapkodják a lijüket a sok értelmetlen változtatás, reform láttán. A még kitartóak kétségbeesve kapaszkodnak valami fogódzóba, hogy ne csak oktassunk, hanem neveljünk, ne csak le tudjuk adminisztrálni az időt, az órát, a létszámot. Nem csak jelenteni az ezer adatot, kódot, hanem szeretve, fegyelmezve, oktató-nevelő munkát végezve tölteni be hivatásukat. Szociális biztonság helyett állandó létbizonytalanság, munkanélküliség, az idősekkel való törődés semmibevétele, gondozásuk anyagi ellehetetlenítése. Válság, válság! Lehetne sorolni, mindenki tudná folytatni a saját maga tapasztalatával, talán saját házasságának, anyagi létének, családjának válságával. Az esztendő fordulóján azonban napi igeolvasásunkban újból megszólalt és megszólít az evangélium evangéliuma, a Jn 3,16, melynek sok-sok kimeríthetetlen gazdagságú üzenete közül ma értjük meg, hogy válság helyett Urunk a váltságot akarja adni. A sok-sok válság között élő embernek üzeni: szeret az Isten! Igen, még téged is, engem is. Kiterjesztett, kozmikus szeretetével. Hiszen az Ige itt a világot, a kozmosz szóval fejezi ki. Nem szűkkeblű, válogatós szeretettel szeret. Nem szimpatizál egyesekkel, másokkal meg közömbös, hanem egyszerűen szeret! Annak ellenére, amilyen vagyok, amilyenek vagyunk. Nem csak téged és engem, nemcsak minket, akik a templom falain belül vagyunk istentiszteleti közösségben, hanem akik kint vannak, akik válságban vannak, akik ebben a válsággal terhelt világban élnek. Még azt is, aki elhagyott, becsapott és megcsalt! Még a szomszédodat is, a főnöködet és az utálatos munkatársadat is. Az ellenfeledet, sőt, még az ellenségedet is. Még az ellenségünket is! A kérdés az, kell-e nekünk ez a szerető Isten? Vajon ilyen Istenünk van-e? Egyszerűen: „...aki hisz őbenne...” Vajon hiszünk-e benne? Vagy csak hisszük, hogy van ? Válságból a Jézus Krisztusban adott váltság szabadít ki, szabadít fel. Ez ment meg, hogy el ne vesszünk itt, ebben a múló időben, és majd a végtelen időben. Válsággal teli esztendőből emberileg egy nagyon nehéz esztendőbe indulunk. De induljunk úgy, hogy legyen boldog bizonyosságunk, a másik ember felé sugárzó belső békénk forrása az evangélium evangéliuma: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen!” (Jn 3,16) Így vele a sok-sok emberi válság között is a váltság valóságát élhetjük át! « (A szerző a Dunamelléki Egyházkerület lelkészi főjegyzője) Válság vagy váltság? Lorántffy Zsuzsanna Bibliája "Kövesse weiling a 2009-es év Remeti eseményeit! — 1 Ifánvin (Év !artotmányozó Zsinat V Jjji Május 22. Döntött az Alkotmánybíróság Újév napjával lépett volna hatályba az a törvény, amellyel az állam a bejegyzett élettársi kapcsolatra gyakorlatilag a házasságról, a családról és a gyámságról szóló rendelkezéseket alkalmazta volna. Az Országgyűlés által 2007. december 17-én megszavazott törvényt több más szervezet mellett a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is az Alkotmánybíróságnál (AB) támadta meg. A testület alkotmányellenesnek találta a törvényt, és 2008. december 15-én megsemmisítette azt. Az AB azt kifogásolta, hogy a törvény „a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá teszi a házassággal”, ami „az Alkotmány által védett házasság megkettőzésének tekinthető”. „Mivel az Alkotmány a legmagasabb szintű jogforrás, törvényi szinten nem lehet alkotmányos intézményekkel azonos, azokkal felcserélhető, új intézményeket létrehozni” - fogalmaz az AB által kiadott kommüniké, amely szerint a törvény a házasság intézményének leértékelését eredményezné. Az AB ugyanakkor azt is megállapította, hogy az azonos neműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes. Mint ismeretes, Zsinatunk Házasság, család, szexualitás címmel 2004 tavaszán adott ki a fenti kérdésekben is útmutatást adó nyilatkozatot. KS