Reformátusok Lapja, 2011 (55. évfolyam, 1-52. szám)
2011-01-02 / 1. szám
I«« m A Bibliatársulat éves közgyűlése Amikor a keresztyének kezükbe veszik a bibliájukat, biztosan gondolnak az írás ihletőjére és az általuk éppen olvasott könyv szerzőjére. A könyv fellapozásakor esetleg még a kiadó neve is szemükbe ötlik. Sokakban azonban nem tudatosul, hogy a magyar nyelvű Biblia léte jelentős mértékben a Magyar Bibliatársulat Alapítvány (MBTA) közreműködésének köszönhető. A Magyar Bibliatársulat feladata a magyar nyelvű Biblia kiadása,ismeretterjesztése, a szöveg gondozása és fordítása, de kiegészítő feladata a Magyarországon élő nemzetiségek és külföldiek számára biztosítani, hogy hozzáférjenek az idegen nyelvű Bibliához. A hat (öt protestáns és az ortodox) felekezet által alapított szervezet alapszabálya szerint az alapítványi döntéseket hozó kuratórium mellett kiemelkedő szerep jut a közgyűlésnek, amely a delegáltakon keresztül tájékozódási és egyetértési jogot biztosít a tagegyházaknak, amelyek száma az időközi csatlakozások miatt tizenkét felekezetre bővült. A 2010. december 9-i éves közgyűlésen a tisztségviselők tartottak beszámolókat. Az alapítvány elnökeként Szebik Imre püspök szólt a jelenlévőkhöz. Hangot adott annak a reménységének, hogy a gazdasági krízis, a tiszai árvíz és a vörösiszap katasztrófája ellenére az alapítvány a tevékenységével hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek hosszabb távon is képesek legyenek a spirituális értékek között tájékozódni. Az alapítvány főtitkára, Pécsák Ottó szólt arról az erőről, amely a 2008-as Biblia évében megmutatta, milyen szintű összefogásra vagyunk képesek a közös ügy érdekében. Bár a 2008. év rendezvénysorozata kegyelmi időszak volt, amelyet szükségszerűen visszaesés is követett, a 2010. évi tevékenység bizakodásra ad okot. Folytatódtak az új bibliafordítás 2013-ra tervezett kiadásának előkészületei, megjelentek egyes könyvek próbafordításai, és a nagyszámú visszajelzés alapján élénk érdeklődés mutatkozik az új fordítás iránt. Hagyományteremtő rendezvényként tartották meg a pünkösd hétfői hangos bibliafelolvasást a Deák téri evangélikus templom lépcsőjén. A vakok részére két éve érkeznek hazánkba a Braille-írással készült bibliák, ezért Érintve láss! címmel kezdett akciót a Református Missziói Központ, hogy eljuttassa a pontírásos bibliákat az olvasókhoz. Kórházi vándorkiállítás indult útjára Az áldott orvos - betegség és gyógyulás a Bibliában címmel, amely a Biblia üzenetét újszerű formában teszi hozzáférhetővé a tágabb közvélemény számára. A főtitkár az alapítvány szerteágazó nemzetközi kapcsolatainak főbb pontjairól is beszámolt. Az MBTA ezeknek köszönhetően változatos formában kap segítséget - kiemelten az új bibliafordítás munkájához is -, például adománygyűjtő akciók szervezésével biztosítja az alapítvány főbb terveinek megvalósítását. Ezek közül ebben az évben kiemelkedett a Szlovén-Magyar Újszövetség kiadására szervezett akció, amelynek keretében a szlovéniai magyarok, illetve a magyarországi vendek kedvező feltételek mellett érhetik el a kétnyelvű Újszövetséget. Tizennégy fiatal, főleg nagyvárosi gyülekezet könyvtári anyagának bővítését támogatta az alapítvány egy adománygyűjtő akció felajánlásaiból. A vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára pedig decemberben szerveztek adománygyűjtő akciót, hogy pótolják a megsemmisült családi bibliákat. Ennek az akciónak a bevételét kiegészítik majd az alapítvány javára 2010-ben befolyt 1%-os felajánlások kétszáznyolcvanegyezer forintos összegével is. Az akció keretében a térségben tevékenykedő lelkészek segítségével tervezik célba juttatni az adományokat. Az alapítvány pénzügyi felügyelője, Zsugyel János a 2009. évi zárszámadást, a 2010. évi költségvetés időarányos megvalósulásának helyzetét, valamint a 2011. évi költségvetési tervezetet ismertette a közgyűléssel. A gazdasági válság a 2009. évben éreztette hatását az adományok visszaesésében, az alapítvány gazdálkodásában, de 2010-ben a helyzet stabilizálódott, s a 2011. évben is kiegyensúlyozott költségvetést terveznek. Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója, az alapítvány főtitkárhelyettese ismertette az alapítványi tevékenységhez kapcsolódó kiadói munka eredményeit. A Biblia éve előtt kiadott bibliakészletek örvendetes módon olyan szintre csökkentek, hogy ismét nagyobb tételben adtak ki Bibliát 2010-ben, mintegy hetvenötezer példányban. A szorosan vett bibliakiadáson túl a bibliamunkához kapcsolódó egyéb kiadványok megjelenéséről is hallhattak a közgyűlés résztvevői. Az alapítvány közgyűlése a beterjesztett tisztségviselői beszámolókat egyhangúlag elfogadta. Az advent második hetében megrendezett közgyűlés ünnepi hangulatát Tímár Gabriellának, a Biblia Múzeum lelkész-igazgatójának nyitóáhítata, illetve Mézes László, a Szabadkeresztyén Gyülekezet jegyzőjének záróimádsága foglalta méltó keretbe. A közgyűlést követően három, 2010-ben megjelent bibliatársulati kiadványt mutattak be. Zsengellér József és a szerző, Kustár Zoltán ismertette a Héber Ószövetség szövege című tudományos kézikönyvet, amelyből az Ószövetség alapvető tudományos szövegkiadásának tekintett Biblia Hebraica Stuttgartensia szövegtörténetét és használatát ismerheti meg az olvasó. A Bibliai névtár című kiadvány hat (protestáns, katolikus és zsidó) magyar bibliafordítás tulajdonneveit gyűjti össze konkordatív módon, lehetőséget adva arra, hogy az olvasó átlássa a különböző felekezetek névátírási hagyományait. Ezt a tekintélyes méretű, közel nyolcszáz oldalas kötetet (amely CD formátumban is kapható) Galsi Árpád mutatta be. A könyvbemutatót Szebik Imre és Pecsák Ottó ismertetése zárta a nemrégiben megjelent kétnyelvű Szlovén-Magyar Újszövetség kiadásának folyamatáról és a kötet jellemzőiről. TUDÓSÍTÓNKTÓL Zsengellér József bemutatja Kustár Zoltán könyvét Az „Úr kedves esztendeje”(Lk 4,19), az üdvösségévé az, amely a keresztyének számára összefoglalóan kifejezi mindazt, amit Isten tett értünk egyszülött Fiában, a testté lett Igében, Jézus Krisztusban. Az év körforgása, amelyben időszakok és évszakok ismétlődnek (vö. IMóz 8, 22), számos kultúrában és vallásban kifejez valamit a teremtés és a létezés teljességéből. Nem üres ritualizmus az, ha mi évről évre húsvéti hittel emlékezünk meg Krisztus születéséről, szenvedéséről, haláláról, feltámadásáról, a Szentlélek kitöltetéséről és az Anyaszentegyház megalapításáról. Az egyházi évben hitvallást teszünk minderről, és Isten megelevenítő Lelke által jelenvalóvá, azaz valóságossá lesz Isten jótéteménye mindannyiunk iránt, amelyért nem lehetünk eléggé hálásak, és amelyről soha nem feledkezhetünk el. Pál feddő szavában is figyelmezteti a tévelygő galáciabelieket: „...akiknek szeme előtt úgy írtuk le Jézus Krisztust, mintha közöttetek feszítették volna meg!” (Gál 3,1) Az idő mérése, az évek számolása a vallásokban és a velük öszszefüggő kultúrákban mindig valamilyen meghatározó eseményhez kötődött. Mérték az időt és számolták az éveket uralkodók trónra lépésétől, az olimpiai játékok periódusától, háborúktól, Róma alapításától. Az időszámítást és az év kezdetét több kultúrában a teremtés időpontjától mérték, így a mai zsidóságban is ez a gyakorlat terjedt el. A mohamedánok időszá kz idő teljessége mításának kezdetét prófétájuk hidzsrája, azaz kijövetele jelenti Mekkából (Kr.u. 622. július 16.). Az évkezdethez mindig ünneplés társult. A rómaiak naptárában Julius Caesar Kr. e. 46-ban véghezvitt naptáregységesítése óta rögzült a január 1-ji évkezdet. Úgy gondolták, hogy minden kezdetben benne van a jó és a rossz, a kezdet mintegy előjeleket hordoz egy-egy cselekmény sikerére vagy balsikerére nézve. A „Janus-arcú” januári évkezdet előre megmutatja - hitviláguk szerint - a következő év kedvező vagy kedvezőtlen kifutását. Éppen ezért igyekeztek vidámsággal, vendégeskedéssel, ajándékokkal pozitívvá tenni az új kezdetet. A vezetők pénzt és élelmet osztogattak, idővel a szaturnáliák kicsapongó gyakorlata is e naphoz társult. Több ok vezetett odáig, hogy a nyugati keresztyének Krisztus születésének ünnepétől számítsák az új esztendőt. Nem csupán a rómaiak ünneplési szokása miatt kötötték össze a keresztyének az újévet, az Úr kedves esztendejének kezdetét karácsony napjával, hanem az időszámítás ősi, fent ismertetett logikája miatt is. Január 1-jén, kiskarácsonykor, az ünnep utáni nyolcadik napon, a kicsapongásokra adott feleletként is, Krisztus körülmetélésének napjára (Lk 2,21) emlékeztek. A világon mindenfelé elterjedt keresztyénség töretlenül a Krisztus születésének egykor visszakövetkeztetett és meghatározott időpontjától méri a világ történéseinek folyását. Ez a római gyökerű, de a keresztyénség által továbbhagyományozott időértelmezés lett a polgári naptár alapja. Valahányszor leírjuk, kimondjuk az évszámot, nem egy tetszőleges, illetve valamilyen világnézetileg semleges, időszámításunk szerinti 2011-et értünk rajta, hanem megvalljuk, hogy az Úr évében (Anno Domini) vagyunk, életünk idejét és az egész világot a világmindenség Urának és királyának keze tartja. Nem a béke és a felvirágzás akkori nagy és egyúttal kegyetlen urainak, Augustus császárnak (Lk 2,1) vagy Heródes királynak (Mt 2,1), esetleg más, későbbi hatalmasságnak uralma és világrendje határozza meg életünk idejét és folyását, hanem Krisztus. Róla azt jövendölte Ézsaiás próféta, hogy „Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége...” (Ézs 9,5-6) Szép hitvallás az, amikor Geleji Katona István (1589-1649) egyik könyve címlapjára ezt írta: „megjelent az Ige megtestesülése után 1645-ben”. Pál apostol szavaival együtt valljuk Krisztusról: „De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki aszszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk. ” (Gál 4,4-5) Legyen boldog és áldott új esztendőnk A. D. 2011! PAP FERENC 2011.január 2. Református szemmel Nagyító alatt FAGGYAS SÁNDOR Mennyei dinamó „Rengetegen vannak ma a magyar életben, akik valamikor jobb napokat láttak, nyugodt, biztos anyagi helyzetben éltek, most pedig teljes bizonytalanságban, egyik napról a másikra tengődnek. Mindnyájan látjuk és tapasztaljuk, hogyan önti el a szegénység árvize szinte az egész magyar életet, milyen emberfölötti küzdelmet vívnak családapák és családanyák egy darabka kenyérért, a legelemibb életszükségletekért... Igen, ma az igazi magyar sors a nélkülözés és a szűkölködés. Az a kérdés most már, hogyan tudunk beleilleszkedni ebbe a sorsba.” Ugye, milyen időszerű mondatok? Pedig már hatvanhárom éve, hogy 1948. január elején elhangzottak egy pasaréti igehirdetésben. A száz éve született Joó Sándor református lelkipásztor akkor, a másfél évszázados török hódoltságnál is hosszabbnak ígérkező szovjet megszállás alatt, a korlátozott magyar polgári demokráciát erőszakosan felszámoló totális kommunista hatalomátvétel időszakában prédikált a magyar sorsról. Épp azokban a napokban, amikor Rákosi Mátyás vezérletével megindult az egyházellenes offenzíva első hadművelete. Akkor, abban a vészterhes, zord időben a fiatal református igehirdető a rengeteg üldözést, bántalmazást és nélkülözést elszenvedő Pál apostol példáját állította a pasaréti hívek elé, akinek úgy oldódott meg a problémája, hogy teljesen rá tudta bízni magát arra, akinek még keservesebb volt a földi sorsa. Igaz, ezáltal nem változott meg Pál külső élete, de emberfeletti erőt kapott eleve elrendelt sorsának elviselésére derűs és békés lélekkel. „Nos, testvéreim, ez az emberfeletti erő hiányzik ma nagyon sok szűkölködő ember számára” - állította szembe a prédikátor az akkori magyar emberek sokaságának sorsát a mártír apostoléval. Ma, 2011 elején vajon nem mondhatná el ugyanezt a prédikációt, nem kellene-e ugyanerre figyelmeztetnie bennünket? Ma, amikor már nem a tífusz, a tüdőbaj, hanem a sokféle lelki betegség és gyengeség - a rosszkedv, a fásultság, a bénultság, a depresszió, a teljes reménytelenség - a morbus hungaricus, amely járványszerűen terjedve fertőzi honfitársainkat? Amikor gazdasági elgyengülésünknél, pénzügyi eladósodásunknál is nagyobb baj szabadesésünk a „lelki tőzsdén” a magyar lelkiállapotban? Ha úgy érezzük, nincs erőnk a mindennapi élet küzdelmeihez, a helytálláshoz a családi, munkahelyi, gazdasági-pénzügyi forgószélben, miért nem kérünk attól, akinek van ? Joó Sándor ma is érvényes szavai szerint, ha gyengék, erőtlenek vagyunk, egyszerűen figyelnünk s követnünk kell Pál példáját, aki azt írta: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít!’ (Fi 4,13) Mert amit neki mondott kétezer éve a megfeszített és feltámadott Jézus, ma nekünk is, mindannyiunknak mondja: „Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el.” (2Kor 12,9) Az evangéliumi ógörög dünamisz (erő, hatalom) szóból származik a magyar dinamó szó. Ez a gép mechanikai energiából öngerjesztéssel elektromos áramot fejleszt, működési elvét pedig Jedlik Ányos magyar bencés szerzetes, tudós-feltaláló éppen százötven éve írta le. Fontos és hasznos találmány a földi dinamó, de sokkal fontosabb és szükségesebb nála a - Joó Sándor csodálatos kifejezésével - „mennyei dinamó”, a titokzatos erő, amely maga a megfeszített és feltámadott Krisztus. Ő a fáradt, csüggedt, elgyengült emberi lélek emberfeletti erőt fejlesztő forrása. Jó tudni: ez az erő mindenkinek rendelkezésre áll, csak kérnie kell hittel, bizakodva, elfogadnia ajándékul, hálával, és használnia szelíden és alázattal. Bár már nyolc szűk esztendő áll a hátunk mögött, vagy ahogy mondják, egy elvesztett évtized, sajnos még az idei, 2011-es év is számos csapdát, veszélyt rejteget, további anyagi gondokat, nehézségeket, próbákat hoz magával a magyar családok, dolgozók s nyugdíjasok millióinak. Az „őszödi korszak” súlyos örökségétől, az állam és az emberek veszélyes eladósodásától, a tömeges nélkülözéstől és szűkölködéstől csak lassan, fokozatosan, sok-sok erőfeszítés, fáradság áldozat árán tudunk megszabadulni. De talán egyre többen megtapasztalják: minél nagyobb válságban vagyunk, annál jobban rászorulunk Krisztus váltságára. Ha háborúságainkban, próbatételeinkben, küzdelmünkben, a munka terhét jó vitézként hordozva Jézus nevében kérjük, akkor megkapjuk az erő, szeretet és józanság lelkét. Ha benne hiszünk és bízunk, őrá figyelünk, őt követjük, akkor nyugodtan, derűsen s bizakodva foghatunk hozzá az új esztendő feladataihoz - ahogy eddig, úgy ezután is megkapjuk a kellő erőt a mennyei dinamótól. «