Reformátusok Lapja, 2012 (56. évfolyam, 1-53. szám)
2012-01-01 / 1. szám
Egyházi élet 2012. JANUÁR 1. Mozaik Villámcsapással jött az áldás Huszonegymillió forintot nyert A vidéki örökség megőrzése című pályázaton a Nyáregyházi Református Egyházközség. A templom külső és belső rekonstrukciói elkészültével december 18-án hálaadó istentiszteletet tartottak. A helyi református és evangélikus közösségeknek otthont adó nyáregyházi műemlék templom felújításához szükséges pénzt a reformátusok pályázták meg. A munkálatokat az elnyert pályázati összegből és önerőből végezték el tavaly két turnusban. FORRÁS: WWWW.RADAY28.HU Éden a börtönben A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Éden zenekara második alkalommal látogatott el a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe, hogy elvigye a karácsony örömüzenetét a fogvatartottaknak. A korábbi adventi időszak hagyományteremtő alkalmát követve a nagytemplomi gyülekezet most is karácsonyi műsorral és áhítattal ajándékozta meg a debreceni büntetésvégrehajtási intézet fogvatartottjait és dolgozóit. Az alkalmon Vad Zsigmond esperes szolgált Igével. TOVÁBBIAK: WWW.TTRE.HU Lelkészi tanulmányi nap az Őrségi Egyházmegyében John Wycliff társadalmi hatása címmel tartott előadást Wessely István az Őrségi Református Egyházmegye lelkészeinek tavaly december 5-én a molnaszecsődi faluházban. A hallgatók betekinthettek a 14. századi Anglia politikai, társadalmi, vallási viszonyaiba, amelyek alakításában jelentős szerepet játszott az előreformátor is. Az előadó oxfordi ösztöndíjasként tanulmányozta John Wycliff életét az ottani egyetem kutatóprofesszorai segítségével, majd ezt követően 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémián védte meg angol nyelven írt disszertációját. RÉSZLETEK: WVWV.REFOMANTULHU Új diakóniai szolgálatok Szendrőládon és Hejőcsabán Családi napközi indult Szendrőládon. Az iskola utáni foglalkoztató intézményt a már több mint egy éve működő Szendrői Református Családi Napközi mintájára hozták létre. Hátrányos helyzetű, általános iskolás korú gyerekeknek szerveznek délutáni programokat. A szendrőládi református parókián kialakított két csoportszobában tizennégy fő számára tudnak helyet biztosítani. Nemcsak az iskolai feladatokat segítenek megoldani a diákoknak, hanem olyan programokat is kínálnak nekik, amelyek szociális készségeiket fejlesztik. Megtanítják őket az alapvető tisztálkodási szabályokra, az étkezés előtti és utáni szokásokra. A kerti munkákba is szeretnék bevonni őket, hogy megtanulják rendben tartani lakókörnyezetüket. A szendrőládi családi napközi elindulásával egyidőben Hejőcsabán házi segítségnyújtó szolgálat kezdte meg működését. A szolgáltatás beindítására 2011. december 1-jével kapott engedélyt a fenntartó Hejőcsabai Egyházközség. A Gondviselés Református Szeretetszolgálat a társadalom idősebb tagjait támogatja például a bevásárlásban vagy a gyógyszer kiváltásában, beszerzésében. BŐVEBBEN: WWW.TIREK.HU Irfl RMMiiMum „Jó lenne megélni a krisztusi szabadságot!” Év igehirdetése díjat nyert Fehér Norbert Az 2011-es Év igehirdetése díjat a Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti közgyűlésén adták át. Az egyházkerület négy ével ezelőtt alapította a díjat, mert - mint Szabó István püspök korábban fogalmazott - az igehirdetés nem kapja meg az őt megillető rangot, márpedig a református egyház igehirdető egyház. Fehér Norbert, Miskolc-Tetemvár lelkipásztora díjnyertes prédikációja tavaly október 17-én hangzott el a miskolci Deszkatemplomban. Mindössze heten küldték be jeligésen igehirdetésüket. Vajon mi lehet az oka annak, hogy ilyen kevesen vállalkoztak a megmérettetésre? A 2010. év szigora miatt lehetett ez, hiszen akkor nem nyerte meg senki a díjat. Nyilván ez visszavetette a vállalkozókedvet a pályázókban. Illetve egy kicsi félsz van a lelkipásztorokban, hogy kilépjenek a saját gyülekezeti körükből egy országos fórumra, és megmérettessenek. A másik ok az, hogy nincs hagyománya ennek. Úgy gondolom, a Dunamelléki Egyházkerület hagyományt próbál teremteni, ki akarja szabadítani az igehirdetést a belterjességből. Jómagam azért vállalkoztam erre, mert szeretném tudni, vajon jó úton járok-e a mindennapi szakmai munkában. Egy külső kontrollra vágytam, hogy jó-e az, amit teszek. - A szakemberek döntésükkel megerősítették abban, hogy jó úton jár. A zsűri szerint melyek voltak az érdemei az igehirdetésének? A Jel 12,6-ot választotta, amely így szól: „az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Istentől előkészített helye volt, hogy ott táplálják ezerkétszázhatvan napig." Nagy István professzor, aki az igehirdetés tudományával foglalkozik, kiemelte, hogy a mai korra is alkalmaztam az igét. Megpróbálom őt idézni: „Nemcsak egy régi gondolatok fölötti elmélkedés volt, hanem megérkezett az ige üzenete a mai korba is.” Egy nehéz textust választottam, amely arról szól, hogy a napba öltözött asszony elvonul, és a pusztában tápláltatik. A mai embereknek is ugyanígy szükségük van visszavonulásra, lelki elcsendesedésre, arra, hogy lelki módon is tápláltassanak. A mai életünk ugyanis arról szól, hogy biztosítsuk be magunkat, legyen testi jólétünk, de a lelkiekre már sokkal kevesebb figyelmet fordítunk. Arra próbáltam kihegyezni az igehirdetést, hogy legyen nekünk is ilyen csendességünk és pusztai tápláltatásunk. - Mit kapott a debreceni teológiától, tanáraitól a lelkipásztori munkájához, ami hozzájárulhatott a mostani sikeréhez? : - Emberileg nézve majdnem mindent. A gyakorlati teológiai profeszszoromnak, Fekete Károlynak - aki sajnos már elhunyt - különösen hálás vagyok. Amikor igehirdetésre készülök, számtalanszor fülembe csengenek az igehirdetési elvei. Ennek alapján kettő vagy maximum öt gondolatból, üzenetből állhat az igehirdetés, mert egyszerűen többet nem képes befogadni az ember. - Mennyi üzenetet fogalmazott meg a Jelenések könyvéből kiválasztott vers alapján? - Hármat igyekeztem kibontani. Az első, hogy mennyiben hasonlít a mai egyházunk az óegyházhoz. Abban, hogy Jézus Krisztus ugyanúgy működik az egyházunkban, tehát vannak megtérések, újabb és újabb emberek fordulnak Istenhez az egyház kebelében. Akkoriban az egyház dinamikusan növekvő közösség volt. Most is vannak belépő, megtérő emberek, ám a növekedés alulmarad a fogyással szemben, többen vannak azok, akik haláleset vagy egyéb okok miatt lemorzsolódnak. Tehát statisztikailag fogyatkozik az egyház, és ebben nem hasonlít az óegyházra. A második üzenet, hogy Isten készíti elő a helyet és az időt, hogy elcsendesedjünk. A keresztyén ember úgy éli az életét, hogy saját szándéka alapján megtervezi a napot - ez helyes -, de van egy másik akarat is, ami az életünkben érvényesül. Az Isten is megnyit számunkra lehetőségeket, mutatja az utat. A harmadik üzenet, hogy az embernek nyitottnak kell lennie, meg kell ragadni az ilyen alkalmakat, és a lelki tápláltatást a mindennapok gyakorlataként kell megélni. Ha Isten utat nyitott nekem, lehetőséget ad az elcsendesedésre, akkor ne jártassam más dolgon az agyamat, hanem tíz vagy húsz percben tartsak a magam számára is egy kis elcsendesedést. - Befolyásolta-e szemlélete alakulását a taszári katonaság, illetve az, hogy egy évig az amerikai San Franciscóban volt ösztöndíjas, ahol biblika teológiával, egyháztörténettel és pszichológiával foglalkozott? - Mindkettő olyan eseménye volt az életemnek, amelyek erősen befolyásolták az egész lelkészi hivatásomat. A sorkatonai szolgálat arra volt alkalmas, hogy sok minden letisztázódjon bennem. A honvédség ideje alatt határoztam el, hogy lelkipásztor leszek, illetve akkor még csak azt, hogy teológiára megyek. Az amerikai ösztöndíjas év pedig gyökeresen megváltoztatta a szemléletemet a világról meg az egyházról is. Olyan volt ez, mintha repülővel felszállnék, és másként látnám a várost, mint egy adott utcából nézve. Ez az ösztöndíj ilyen rálátást adott Magyarországra és a mi református egyházi életünkre is. Itthon minden kisebb, lassabb és kevesebb erő van benne. Amikor négy hónap után hazajöttem karácsonyra, azt éreztem, hogy iszonyatosan nagy sötétség van. Az volt fizikálisan is, mert San Francisco délebbre fekszik, és egy tavaszias időből érkeztem haza a télbe. Amikor pedig már egy év után hazajöttem, azt éreztem, mintha minden egyes molekulára ólomsúly lenne ráakasztva. A jó dolgokat nem valósítják meg. Azóta is sokat gondolkozom, vajon miért van ez így. Arra jutottam, hogy ez történelmi örökségünk. A sok szenvedés, a sok halál, a frusztráció, ami a magyarság életében történt, most érezteti hatását. Az emberek bezárkóztak, nem mernek innovatív módon kilépni az életbe. Sokszor a lehúzó erők működnek. Ha valakinek van egy ötlete, gyakran próbálkozik itthon, Magyarországon, de egy idő után feladja, azt mondja, hogy elmegy külföldre. És ott pillanatok alatt megvalósul az, ami hazánkban nem sikerült. - Mit szeretne elérni? Min lenne jó változtatni, ami az egyház javát is szolgálná? - Jó lenne a krisztusi szabadságot megélni. Azt, hogy a másik embert tiszteljük. Tisztelni a másik embert azt jelenti, hagyom élni, érvényesülni. Magyarországon azt mondják, csak az tud érvényesülni, akinek kapcsolatai vannak. És ez, sajnos, teljesen így van. Nem a képesség, a kreativitás érvényesül, hanem a kapcsolatrendszer. Akár egy középszerű ember is kerülhet vezető pozícióba, és ez megbéklyózza az életet. Ám ez csak egy példa a sok közül. Ami az egyházat illeti, a református vallás a történelem folyamán mindig is kapcsolódott a szabadságtörekvésekhez. Tehát ezt a krisztusi szabadságot kellene beleélnünk a mai társadalmunkba. Reméljük, hogy Isten ezt később kimunkálja. A Krisztusban megélt megszabadítottság tesz képessé bennünket arra, hogy olyan gátakat, falakat törjünk át, amelyek, úgy érzem, most be- és leszűkítik az életet. KAROSAI NAGY ÉVA „A mai embereknek szükségük van lelki elcsendesedésre." A Confessio legújabb, karácsonyi számában a szeptember 27- 28-án tartott rendkívüli zsinatról ad ízelítőt, amelyen egyházunk jelenéről és jövőjéről volt szó. A tanácskozást Bölcskei Gusztáv püspök, zsinati lelkészi elnök megnyitója vezette be, amely tartalmában számvetés, helyzetmeghatározás és előretekintés volt. A témához kapcsolódik Hámori Ádám szociológus tanulmánya református esélyeinkről és kilátásainkról. Lapozó A Figyelő rovatból a folyóiratot megjelentető Kálvin Kiadó honlapja a Szentháromság tanával foglalkozó két tanulmányt ajánlja figyelmünkbe. Varga László nyugalmazott marosvásárhelyi lelkipásztor a Szentírás alapján a mai ember fogalmaival, a mai ember számára érthetően fogalmazza meg a keresztyén monoteizmusról azt, amit számunkra Isten önmagáról kijelentett. Karasszon István teológiai professzor tanulmánya a keresztyénség számára alapvető dogmáról szól, amelyről világosan látható: valóban alapvető keresztyén hittétel. Az elmúlt évszázad ugyan elég sok heves vitát hozott magával, de éppen a Szentháromság tanát nem, inkább csak értelmezését és főként alkalmazását érintették ezek a viták. Németh Pál lelkipásztor, arabisztikus írásán keresztül megismerhetjük az iszlám világ egyik legnagyobb vallási gondolkodóját, a kilencszáz éve elhunyt Abu Hámid Mohammed al Ghazálíjt, aki az iszlám tudományok majd minden ágában jelentős alkotómunkát végzett. Németh Pál fordításában adják közre Al-Ghazálíj Kedves fiam! című parainézisét, amely átfogó összefoglalása az iszlám erkölcsi felfogásnak. Lényegre törő, igényes előadásmódja népszerű olvasmánnyá tette keleten és nyugaton egyaránt. A Szépmívesség rovatban érdekes interjút olvashatunk Tóth-Máthé Miklós íróval, Hamvas Béláról Szalay László Pál emlékezik meg. Új rovat az Egyházművészet, amely Békési Sándor teológiai professzor figyelemfelkeltő írásával indul. FORRÁS: VWWV.KALVINKIADO.HU U ^ smm lonlVssio 2011 TÉMA: Az egyház jelene és jövője Flámon Ádám: Református esélyek és kilátások Márkus Mihály zsinati felvetései az egyház helyzetéről és Bogdán Zsuzsanna riportja a zsinatról Varga László és Karasszon István a Szentháromságról Németh Pál: Az iszlám világ legnagyobb vallási gondolkodója, al-Ghazálij Szalay László Pál: Az imádkozó Hamv: Vida Lajos beszélgetése Tóth-Máthé Miklós író-színművésszel Békési Sándor Kell-e az egyháznak a művészet? Kontrasztkiállítás Dunaszerdahelyen A FÉMIT Polgári Társulás szervezésében január 9-től Dunaszerdahelyen is látható lesz a Magyarországi Református Egyház és a rendőrség által létrehozott Kontrasztkiállítás. A hét témakört feldolgozó tárlatot, amelynek a Smetana ligeti szlovák alapiskola második emelete ad otthont, Fazekas László püspök nyitja meg. A kontrasztkiállítás a fiatalok és a családok életét érintő legfontosabb kérdéseket hozza kíméletlenül őszintén felszínre. Olyan témákat vonultat fel, amelyekről a fiatalok nem szívesen beszélnek, hanem legtöbbször csak válaszok nélkül sodródnak. A témák között szerepelnek a Családon belüli erőszak, a példaképek, a házasságkötések és válások, a gyermekvállalás és az abortusz, a szenvedélybetegségek és a szabadság, a hazaszeretet és a kozmopolitizmus, az öngyilkosság és az élet értelme, valamint a megváltás csodáját érintő kérdések. RÉSZLETEK: WWWV.REFORMATA.SK