Reformátusok Lapja, 2012 (56. évfolyam, 1-53. szám)

2012-01-01 / 1. szám

Egyházi élet 2012. JANUÁR 1. Mozaik Villámcsapással jött az áldás Huszonegymillió forintot nyert A vidéki örökség megőrzése című pályázaton a Nyáregyházi Refor­mátus Egyházközség. A templom külső és belső rekonstrukciói elké­szültével december 18-án hálaadó istentiszteletet tartottak. A helyi református és evangélikus közös­ségeknek otthont adó nyáregyhá­zi műemlék templom felújításá­hoz szükséges pénzt a reformátu­sok pályázták meg. A munkálato­kat az elnyert pályázati összegből és önerőből végezték el tavaly két turnusban. FORRÁS: WWWW.RADAY28.HU Éden a börtönben A Debrecen-Nagytemplomi Re­formátus Egyházközség Éden ze­nekara második alkalommal láto­gatott el a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe, hogy elvigye a karácsony örömü­zenetét a fogvatartottaknak. A ko­rábbi adventi időszak hagyomány­teremtő alkalmát követve a nagy­­templomi gyülekezet most is kará­csonyi műsorral és áhítattal aján­dékozta meg a debreceni büntetés­végrehajtási intézet fogvatartott­­jait és dolgozóit. Az alkalmon Vad Zsigmond esperes szolgált Igével. TOVÁBBIAK: WWW.TTRE.HU Lelkészi tanulmányi nap az Őrségi Egyházmegyében John Wycliff társadalmi hatása címmel tartott előadást Wessely István az Őrségi Református Egy­házmegye lelkészeinek tavaly dec­ember 5-én a molnaszecsődi falu­házban. A hallgatók betekinthet­tek a 14. századi Anglia politikai, társadalmi, vallási viszonyaiba, amelyek alakításában jelentős sze­repet játszott az előreformátor is. Az előadó oxfordi ösztöndíjas­ként tanulmányozta John Wycliff életét az ottani egyetem kutató­­professzorai segítségével, majd ezt követően 1999-ben a Magyar Tu­dományos Akadémián védte meg angol nyelven írt disszertációját. RÉSZLETEK: WVWV.REFOM­ANTULHU Új diakóniai szolgálatok Szendrőládon és Hejőcsabán Családi napközi indult Szendrő­ládon. Az iskola utáni foglalkoz­tató intézményt a már több mint egy éve működő Szendrői Refor­mátus Családi Napközi mintájá­ra hozták létre. Hátrányos helyze­tű, általános iskolás korú gyere­keknek szerveznek délutáni prog­ramokat. A szendrőládi reformá­tus parókián kialakított két cso­portszobában tizennégy fő szá­mára tudnak helyet biztosítani. Nemcsak az iskolai feladatokat segítenek megoldani a diákok­nak, hanem olyan programokat is kínálnak nekik, amelyek szociális készségeiket fejlesztik. Megtanít­ják őket az alapvető tisztálkodási szabályokra, az étkezés előtti és utáni szokásokra. A kerti mun­kákba is szeretnék bevonni őket, hogy megtanulják rendben tarta­ni lakókörnyezetüket. A szendrő­ládi családi napközi elindulásával egyidőben Hejőcsabán házi segít­ségnyújtó szolgálat kezdte meg működését. A szolgáltatás bein­dítására 2011. december 1-jével kapott engedélyt a fenntartó He­­jőcsabai Egyházközség. A Gond­viselés Református Szeretetszol­gálat a társadalom idősebb tag­jait támogatja például a bevásár­lásban vagy a gyógyszer kiváltá­sában, beszerzésében. BŐVEBBEN: WWW.TIREK.HU Irfl RMMiiM­um „Jó lenne megélni a krisztusi szabadságot!” Év igehirdetése díjat nyert Fehér Norbert Az 2011-es Év igehirdetése díjat a Dunamelléki Református Egyház­­kerület budapesti közgyűlésén ad­ták át. Az egyházkerület négy ével ezelőtt alapította a díjat, mert - mint Szabó István püspök koráb­ban fogalmazott - az igehirdetés nem kapja meg az őt megillető ran­got, márpedig a református egyház igehirdető egyház. Fehér Norbert, Miskolc-Tetemvár lelkipásztora díj­nyertes prédikációja tavaly októ­ber 17-én hangzott el a miskolci Deszkatemplomban.­ ­ Mindössze heten küldték be jel­igésen igehirdetésüket. Vajon mi le­het az oka annak, hogy ilyen keve­sen vállalkoztak a megmérettetésre?­­ A 2010. év szigora miatt lehetett ez, hiszen akkor nem nyerte meg sen­ki a díjat. Nyilván ez visszavetette a vállalkozókedvet a pályázókban. Illet­ve egy kicsi félsz van a lelkipászto­rokban, hogy kilépjenek a saját gyü­lekezeti körükből egy országos fó­rumra, és megmérettessenek. A másik ok az, hogy nincs hagyománya en­nek. Úgy gondolom, a Dunamelléki Egyházkerület hagyományt próbál teremteni, ki akarja szabadítani az igehirdetést a belterjességből. Jóma­gam azért vállalkoztam erre, mert szeretném tudni, vajon jó úton já­rok-e a mindennapi szakmai munká­ban. Egy külső kontrollra vágytam, hogy jó-e az, amit teszek. - A szakemberek döntésükkel megerősítették abban, hogy jó úton jár. A zsűri szerint melyek voltak az érdemei az igehirdetésének? A Jel 12,6-ot választotta, amely így szól: „az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Istentől előkészített helye volt, hogy ott táplálják ezer­kétszázhatvan napig."­­ Nagy István professzor, aki az igehirdetés tudományával foglalko­zik, kiemelte, hogy a mai korra is al­kalmaztam az igét. Megpróbálom őt idézni: „Nemcsak egy régi gondola­tok fölötti elmélkedés volt, hanem megérkezett az ige üzenete a mai korba is.” Egy nehéz textust válasz­tottam, amely arról szól, hogy a nap­ba öltözött asszony elvonul, és a pusztában tápláltatik. A mai embe­reknek is ugyanígy szükségük van visszavonulásra, lelki elcsendesedés­­re, arra, hogy lelki módon is táplál­­tassanak. A mai életünk ugyanis ar­ról szól, hogy biztosítsuk be magun­kat, legyen testi jólétünk, de a lelki­ekre már sokkal kevesebb figyelmet fordítunk. Arra próbáltam kihe­gyezni az igehirdetést, hogy legyen nekünk is ilyen csendességünk és pusztai tápláltatásunk. - Mit kapott a debreceni teoló­giától, tanáraitól a lelkipásztori mun­kájához, ami hozzájárulhatott a mos­tani sikeréhez? : - Emberileg nézve majdnem min­dent. A gyakorlati teológiai profesz­­szoromnak, Fekete Károlynak - aki sajnos már elhunyt - különösen há­lás vagyok. Amikor igehirdetésre ké­szülök, számtalanszor fülembe csen­genek az igehirdetési elvei. Ennek alapján kettő vagy maximum öt gon­dolatból, üzenetből állhat az igehir­detés, mert egyszerűen többet nem képes befogadni az ember. - Mennyi üzenetet fogalmazott meg a Jelenések könyvéből kiválasz­tott vers alapján? - Hármat igyekeztem kibontani. Az első, hogy mennyiben hasonlít a mai egyházunk az óegyházhoz. Ab­ban, hogy Jézus Krisztus ugyanúgy működik az egyházunkban, tehát vannak megtérések, újabb és újabb emberek fordulnak Istenhez az egy­ház kebelében. Akkoriban az egyház dinamikusan növekvő közösség volt. Most is vannak belépő, megtérő em­berek, ám a növekedés alulmarad a fogyással szemben, többen vannak azok, akik haláleset vagy egyéb okok miatt lemorzsolódnak. Tehát statisz­tikailag fogyatkozik az egyház, és eb­ben nem hasonlít az óegyházra. A második üzenet, hogy Isten készíti elő a helyet és az időt, hogy elcsende­sedjünk. A keresztyén ember úgy éli az életét, hogy saját szándéka alapján megtervezi a napot - ez helyes -, de van egy másik akarat is, ami az éle­tünkben érvényesül. Az Isten is meg­nyit számunkra lehetőségeket, mutat­ja az utat. A harmadik üzenet, hogy az embernek nyitottnak kell lennie, meg kell ragadni az ilyen alkalmakat, és a lelki tápláltatást a mindennapok gyakorlataként kell megélni. Ha Isten utat nyitott nekem, lehetőséget ad az elcsendesedésre, akkor ne jártassam más dolgon az agyamat, hanem tíz vagy húsz percben tartsak a magam számára is egy kis elcsendesedést. - Befolyásolta-e szemlélete alaku­lását a taszári katonaság, illetve az, hogy egy évig az amerikai San Fran­ciscóban volt ösztöndíjas, ahol bibli­­ka teológiával, egyháztörténettel és pszichológiával foglalkozott? - Mindkettő olyan eseménye volt az életemnek, amelyek erősen befo­lyásolták az egész lelkészi hivatáso­mat. A sorkatonai szolgálat arra volt alkalmas, hogy sok minden letisztá­zódjon bennem. A honvédség ideje alatt határoztam el, hogy lelkipász­tor leszek, illetve akkor még csak azt, hogy teológiára megyek. Az ameri­kai ösztöndíjas év pedig gyökeresen megváltoztatta a szemléletemet a vi­lágról meg az egyházról is. Olyan volt ez, mintha repülővel felszállnék, és másként látnám a várost, mint egy adott utcából nézve. Ez az ösztöndíj ilyen rálátást adott Magyarországra és a mi református egyházi életünk­re is. Itthon minden kisebb, lassabb és kevesebb erő van benne. Amikor négy hónap után hazajöttem kará­csonyra, azt éreztem, hogy iszonya­tosan nagy sötétség van. Az volt fizi­kálisan is, mert San Francisco dé­lebbre fekszik, és egy tavaszias idő­ből érkeztem haza a télbe. Amikor pedig már egy év után hazajöttem, azt éreztem, mintha minden egyes molekulára ólomsúly lenne ráakaszt­va. A jó dolgokat nem valósítják meg. Azóta is sokat gondolkozom, vajon miért van ez így. Arra jutot­tam, hogy ez történelmi öröksé­günk. A sok szenvedés, a sok halál, a frusztráció, ami a magyarság életé­ben történt, most érezteti hatását. Az emberek bezárkóztak, nem mer­nek innovatív módon kilépni az élet­be. Sokszor a lehúzó erők működ­nek. Ha valakinek van egy ötlete, gyakran próbálkozik itthon, Magya­rországon, de egy idő után feladja, azt mondja, hogy elmegy külföldre. És ott pillanatok alatt megvalósul az, ami hazánkban nem sikerült. - Mit szeretne elérni? Min lenne jó változtatni, ami az egyház javát is szolgálná? - Jó lenne a krisztusi szabadságot megélni. Azt, hogy a másik embert tiszteljük. Tisztelni a másik embert azt jelenti, hagyom élni, érvényesül­ni. Magyarországon azt mondják, csak az tud érvényesülni, akinek kapcsolatai vannak. És ez, sajnos, tel­jesen így van. Nem a képesség, a krea­tivitás érvényesül, hanem a kapcsolat­­rendszer. Akár egy középszerű ember is kerülhet vezető pozícióba, és ez megbéklyózza az életet. Ám ez csak egy példa a sok közül. Ami az egyhá­zat illeti, a református vallás a törté­nelem folyamán mindig is kapcsoló­dott a szabadságtörekvésekhez. Tehát ezt a krisztusi szabadságot kellene be­leélnünk a mai társadalmunkba. Re­méljük, hogy Isten ezt később ki­munkálja. A Krisztusban megélt megszabadítottság tesz képessé ben­nünket arra, hogy olyan gátakat, fala­kat törjünk át, amelyek, úgy érzem, most be- és leszűkítik az életet. KAROSAI NAGY ÉVA „A mai embereknek szükségük van lelki elcsendesedésre." A Confessio legújabb, karácso­nyi számában a szeptember 27- 28-án tartott rendkívüli zsinatról ad ízelítőt, amelyen egyházunk jelenéről és jövőjéről volt szó. A tanácskozást Bölcskei Gusztáv püspök, zsinati lelkészi elnök megnyitója vezette be, amely tartalmában számvetés, helyzet­meghatározás és előretekintés volt. A témához kapcsolódik Há­mori Ádám szociológus tanul­mánya református esélyeinkről és kilátásainkról. Lapozó A Figyelő rovatból a folyóiratot megjelentető Kálvin Kiadó hon­lapja a Szentháromság tanával fog­lalkozó két tanulmányt ajánlja fi­gyelmünkbe. Varga László nyugal­mazott marosvásárhelyi lelkipásztor a Szentírás alapján a mai ember fogalmaival, a mai ember számára érthetően fogalmazza meg a keresztyén monoteizmusról azt, amit számunkra Isten önmagáról kijelentett. Karasszon István teológiai professzor tanulmánya a keresztyénség számára alapvető dogmáról szól, amelyről világosan látható: való­ban alapvető keresztyén hittétel. Az el­múlt évszázad ugyan elég sok heves vi­tát hozott magával, de éppen a Szent­­háromság tanát nem, inkább csak ér­telmezését és főként alkalmazását érin­tették ezek a viták. Németh Pál lelkipásztor, arabiszti­­kus írásán keresztül megismerhetjük az iszlám világ egyik legnagyobb vallási gondolkodóját, a kilencszáz éve el­hunyt Abu Hámid Mohammed al Ghazálíjt, aki az iszlám tudományok majd minden ágában jelentős alkotó­munkát végzett. Németh Pál fordítá­sában adják közre Al-Ghazálíj Kedves fiam! című parainézisét, amely átfogó összefoglalása az iszlám erkölcsi felfo­gásnak. Lényegre törő, igényes előa­dásmódja népszerű olvasmánnyá tette keleten és nyugaton egyaránt. A Szépmívesség rovatban érdekes interjút olvashatunk Tóth-Máthé Miklós íróval, Hamvas Béláról Szalay László Pál emlékezik meg. Új rovat az Egyházművészet, amely Békési Sándor teo­lógiai professzor figyelemfelkeltő írásával indul. FORRÁS: VWWV.KALVINKIADO.HU U ^ smm lonlVssio 2011 TÉMA: Az egyház jelene és jövője Flámon Ádám: Református esélyek és kilátások Márkus Mihály zsinati felvetései az egyház helyzetéről és Bogdán Zsuzsanna riportja a zsinatról Varga László és Karasszon István a Szentháromságról Németh Pál: Az iszlám világ legnagyobb vallási gondolkodója, al-Ghazálij Szalay László Pál: Az imádkozó Hamv: Vida Lajos beszélgetése Tóth-Máthé Miklós író-színművésszel Békési Sándor Kell-e az egyháznak a művészet? Kontrasztkiállítás Dunaszerdahelyen A FÉM­IT Polgári Társulás szervezé­sében január 9-től Dunaszerdahelyen is látható lesz a Magyarországi Refor­mátus Egyház és a rendőrség által lét­rehozott Kontrasztkiállítás. A hét té­makört feldolgozó tárlatot, amelynek a Smetana ligeti szlovák alapiskola második emelete ad otthont, Fazekas László püspök nyitja meg. A kontrasztkiállítás a fiatalok és a családok életét érintő legfontosabb kérdéseket hozza kíméletlenül őszin­tén felszínre. Olyan témákat vonultat fel, amelyekről a fiatalok nem szíve­sen beszélnek, hanem legtöbbször csak válaszok nélkül sodródnak. A té­mák között szerepelnek a Családon belüli erőszak, a példaképek, a házas­ságkötések és válások, a gyermekvál­lalás és az abortusz, a szenvedélybe­tegségek és a szabadság, a hazaszere­tet és a kozmopolitizmus, az öngyil­kosság és az élet értelme, valamint a megváltás csodáját érintő kérdések. RÉSZLETEK: WWWV.REFORMATA.SK

Next