Reformátusok Lapja, 2017 (61. évfolyam, 2-53. szám)

2017-01-08 / 2. szám

Kezdődik a reformáció éve RefoOOO. Csaknem négyszáz programot szervez, illetve tá­mogat a Reformáció Emlékbi­zottság 2017-ben, a reformá­ció ötszázadik évfordulója al­kalmából meghirdetett emlék­évben - mondta el az MTI-nek Hafenscher Károly, az emlék­­bizottság miniszteri biztosa. Az országos megnyitó ünnepség lapzártánk után, január­ 6-án a bu­dapesti Művészetek­­Palotájában (Müpa) lesz összművészetielsiódás év keretében, amelyet Kdeti Csa Ma, a­ Müpa vezérigazgatója rendez. A­ központi programok sorában ápri­lis 25-én szintén a Müpában mu­tatják be Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriumának rock­változatát. A Messiás.ma című szce­­nírozott előadást Várkonyi Mátyás rendezi, az előadók a Liszt Ferenc Kamarazenekar és az Új Liszt Fe­renc Kamarakórus mellett Horváth Charlie, Karácsony János (LGT), továbbá Malek Andrea, Csuha Lajos, Földes Tamás, Makrai Pál és Szemenyei János.­­ Folytatás a 4. oldalon Lapunkban megtalálja a Mértékadó című ingyenes kulturális és műsorújság-mellékletet. EGYHÁZI ÉLET Nyitott könyv Riportunk a reformáció évére meg­újult Bibliamúzeumot mutatja be olvasóinknak... 1 4. oldal GYÜLEKEZETEINK (Egy élet) hitben, hűségben, szeretetten Hatvanöt évi szolgálatért adott hálát Deáté Zoltán sielkipásztor és a csil­­laghegyi gyülekezet.... 1­5. oldal­ ­ ." Tisztelt Olvasónk! Idén emelkednek lapunk előállítási költségei, ezért kiadóhivatalunk díj­emelésre kényszerül. 2017 januárjá­tól 15 forinttal nő a Reformátusok Lapja példányonkénti ára. Számí­tunk megértésére, és törekszünk arra, hogy az árváltozás után is elé­gedett olvasónk legyen. Továbbra is azért dolgozunk, hogy a Reformátu­sok Lapja hétről hétre református, aktuális és érdekes tartalommal jut­hasson el a magyar reformátusság­­hoz határon Innen és túl. A REFORMÁTUSOK LAPJA SZER­KESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ LAPJA Tiszántúlon vándorol a Szentírás Tiszántúl. Újév napján indítot­ták útjára azt a díszkötésű bib­liát, amely december 31 -ig kéz­ről kézre jár, gyülekezetből gyülekezetbe vándorol a Ti­szántúli Református Egyház­­kerületben. Fekete Károly január 1-jén délelőtt 10 órától a debreceni református Nagytemplomban, 11 órától pedig a kistemplomi-ispotályi egyház­­községben hirdetett Igét. A püspök személyesen vitte át a Szentírást az egyik gyülekezetből a másikba, ezzel indult el „a Szentírás vándor­­útja a Tiszántúlon”.­­ A Biblia nekünk nemcsak egy könyv a többi között, hanem ki­emelt jelentőségű mű, a könyvek könyve. Olyasmit várunk tőle, amit más könyvtől nem. A Szentírás Isten kijelentésének a tanúja, hite­les forrása, amelyben Isten szava szólal meg az ember üdvösséges ja­vára. Benne iránytűt kapunk a ke­zünkbe, amely helyes tájékozódás­hoz segít bennünket a hit útjain. A Biblia számunkra mindent megha­tározó és semmivel felül nem múl­ható mérték. A hit normája, hitünk és életünk zsinórmértéke - mondta a tiszántúli püspök, majd felidézte Csikesz Sándor, az egykori debre­ceni teológiai professzor gondola­tait a Szentírásról, aki szerint „Ige, mert ihlet a köntöse, ígéret a sugár­zása, igazság a lábnyoma, ünnep a reád mosolygása, üdvösség az ölelése, igézet a hatalma”. Hozzátette: Isten írott igéje mozgásba akar hozni bennünket 2017-ben, mint ahogy a reformáció korában mozgásba hozta Európa népét. A program lényege, hogy a Bib­lia egy - az Alföldi Nyomdában speciálisan erre a célra készített - példánya január 1-jétől december 31-ig bejárja az összes tiszántúli gyülekezetünket Záhonytól Szege­dig (kapcsolódó interjúnk a 3. ol­dalon - a szerk.).­­ Kézből kézbe és gyülekezetről gyülekezetre jár majd a díszkötéses Szentírás, ame­lyet vinni és fogadni kell, amelyre vigyázni és figyelni kell, amelyet ér­demes felnyitni és elolvasni belőle az aznapra kijelölt verseket - is­mertette korábban Fekete Károly a kezdeményezés lényegét. A felolvasás és a vándorlás a Nagytemplomban ér majd véget az év utolsó napján, akkor a csaknem négy kilogrammot nyomó, 1400 oldalas díszkötésű biblia a Debre­ceni Református Kollégium nagy­könyvtárába kerül. FORRÁS: U­RE.HU / REFORMATUS.HU A díszkiadású vándorbiblia első útja a debreceni Kistemplomba vezetett a Nagytemplomból - az egész egyházkerületet végigjárja majd FOTÓ: BARCZA JÁNOS Szeretetszolgálat. Áldottak, akik tudnak adni, másoknak áldássá lenni - mondta Besz­­terczey András a Magyar Re­formátus Szeretetszolgálat (MRSZ) adományozóinak kö­szöntésén még 2016 decem­berében. A szeretetszolgálati irodavezető ezúttal a segély­­szervezet 2006-os létrehozása óta eltelt időszakot is értékelte. A keresztyének életének minden korban központi része az odafordu­­lás a másik emberhez, a szükséget szenvedő megsegítése, az Istentől ka­pott talentumok és javak megosz­tása. Ez a cselekvő hit hívta életre gyülekezeteink diakóniai szolgála­tait, egyházunk szeretet­szolgálati intézmény­­rendszerét, amely tíz évvel ezelőtt új elemmel, alapít­ványi formában működő pro­fesszionális se­gélyszervezettel bővült. 2006 áprilisában egyidejűleg áradt Duna, a Tisza, a Sajó, Hernád és az Ipoly. Emberek ezrei álltak helyt a gátakon közel kétezer kilométeren. A hosszan tartó véde­kezési munkálatokból és a kitelepí­tett lakosság támogatásából a refor­mátus gyülekezeti és intézményi kö­zösségek is kivették a ré­szüket. Egyházunk Zsinata 2006. má­jusi ülésén üdvö­zölte a Szeretet­szolgálati Irodá­nak a katasztró­fahelyzetben végzett ado­mánykoordiná­ciós tevékenységét és azt külön munka­ágként elismerte. Egy évvel később döntöttek a Magyar Református Szeretetszolgálat Ala­pítvány létrehozásáról, amelyet 2008-ban jegyeztek be. A segély­­szervezet nem tétlenkedett a 2010- es pusztító borsodi áradások, vala­mint a rekordmagasságú 2013-as dunai árvíz idején sem. Az MRSZ célkitűzése, hogy a mindennapokban is jelen legyen a rászorulók életében. Az adomá­nyozók jóvoltából rendszeresen visznek tartós élelmiszereket, gyü­mölcsöket, tisztálkodási szereket, babakellékeket és egyéb használati eszközöket a hátrányos helyzetű te­lepüléseken élő családoknak. Terü­leti koordinátoraik, regionális iro­dáik és a helyi református közössé­gek segítségével igyekeznek olyan hálózatot létrehozni, amely a helyi igényeknek, a rászorulók speciális helyzetének megfelelő segítség­­nyújtásra képes.­ ­ Folytatás a 6. oldalon Az MRSZ tíz éve

Next