Reformátusok Lapja, 2018 (62. évfolyam, 1-52. szám)
2018-10-14 / 41. szám
HIT 2018 Hit és kultúra. Október 25-26. között rendezi meg a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány a Hagyomány, identitás, történelem (HIT 2018) című konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Ráday utcai épületében. Az október 25-én 9 órakor kezdődő, két szekcióban zajló konferencia célja, hogy minél több történeti megközelítésből (egyház-, művelődés-, társadalom-, mentalitás- és kultúrtörténet, néprajz, teológia) vizsgálja a magyar reformátusság közel fél évezredes történetét, lehetőséget adva arra, hogy a különböző tudományágak művelői bemutathassák kutatási eredményeiket. A konferenciát Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének előadása nyitja. A csütörtöki nap zárásaként 18 órakor jótékonysági koncertet ad az Ábrahám Márta és az Ábrahám Consort a teológia dísztermében. A formáció korhű hangszereken, hitelesen szólaltatja majd meg a reneszánsz, barokk és klasszikus szerzők műveit. Az együttes repertoárja elsődlegesen Johann Sebastian Bach műveit helyezi a középpontba, de állandó műsorán tartja A. Vivaldi, A- Corelli, G. Tartini, H. Purcell, G. F. Händel műveit, amelyek kultúrtörténeti hátterét is megvilágítja. Az összegyűlt adományokkal a Magyar Református Szeretetszolgálat Nyilas Misi Ösztöndíjprogramját támogatják. Lapunkban megtalálja a Mértékadó című ingyenes kulturális és műsorújság-mellékletet. EGYHÁZI ÉLET Isten hiteles szolgája Berényi Józsefre, a Mester utcai gyülekezet kommunizmus idején meghurcolt, hitvalló lelkipásztorára emlékeztek október 7-én Debrecenben - az ünnepségen a nyolcvan éve épített templomért is hálát adtak... 1 4. oldal GONDOLATOK A birodalom nyelve Mit üzen a Habsburg Birodalomról az aradi tizenhárom? Honnan ismerni meg azokat, akik nem világi birodalmak, hanem Isten uralma alatt élnek? Erre is keresi a választ Váradi Ferenc publicisztikája... . 9. oldal 9771419856007 Minek tekintsük az iszlámot? A Dunántúli Református Egyházkerület idei vezérigéje az Ef 1,6: „hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában”. Rácsodálkozhatunk, hogy Isten kegyelmének magasztalása, az előtte való, teljes önmegadásban hódolás arabul azt jelenti: iszlám. A muszlimok minden megmozdulása az Isten előtti hódolatról szól, ezt jelenti az is, amikor a földre borulva imádkoznak - fejtegette előadásában Németh Pál református lelkipásztor, orientalista, iszlámkutató. Hozzátette, hogy az iszlám következetes: akkor is magasztalja Istent, ha őt a kárhozatra rendelte, magasztalja benne azt is, amit nem ért, egy muszlim sosem vonja kérdőre Istent. Az iszlám hit szerint az első muszlim Ádám volt, aki hódolt a Teremtő előtt. Az ősatyák, Jézus és Péter is muszlim volt, mindig voltak és mindig lesznek, akik hajlandóak a mindenható Isten előtt hódolni. A számos érdekes hasonlóság és kapcsolat mellett mégis nagy kérdés: minek tekintsük az iszlámot? Kálvin János szerint az bálványimádó, aki nem Krisztuson keresztül néz Istenre. Damaszkuszi János szerint az iszlám voltaképpen keresztyén tévtanítás - a muszlimok is maguk közül valónak tekintik Ariust, aki szerintük „tagadta Krisztus istenségét”. Németh Pál hangsúlyozta: az iszlám a keresztyénségből ered, egyes legendák szerint a Korán is keresztyén himnuszokból született, amelyeket egy eretnek szerzetes tanított Mohamednek. Hozzátette: nagy kihívás, hogy az iszlám gondolkodók teológiai legitimációt találjanak a mostani, Európa felé irányuló migrációra, ugyanis e vallás szerint az egyetlen engedélyezett migráció a hidzsra, a muszlim nem költözhet nem muszlimok közé. Az iszlám a keresztyénség számára mindenekelőtt tükör - hangsúlyozta előadásában Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Előadásában kiemelte, hogy az iszlámban elsődleges a közösségi identitás: a muszlim világban az egyén nem ér semmit. A muszlimok szerint az iszlám a tökéletes vallás, amely a földi valóságot akarja átformálni a kinyilatkoztatás szerint. Komplex gazdasági-társadalmipolitikai rendszer, amelyben a hitvallás nem magánügy, a hitről beszélni kötelesség. Az iszlám a világi törvények felett áll - relatívnak tekinti azokat. Speidl Bianka megerősítette Németh Pál állítását: a muszlimoknak tilos elhagyni az iszlám többségű földet, még halálos veszély esetén is, kivéve, ha a célterület potenciálisan iszlamizálható. Erre az identitásában megrendült Európa tökéletes felvevő közeg. A kutató hangsúlyozta: az iszlám tulajdonképpen jogi vallás, a teológiája főleg vallásjog, a saría az iszlám törvényalkotás logikája. Alapelvei a vallás, az élet, a család, az egészség, a vagyon megőrzése. A felvetődő kérdésekre nem erkölcsi, hanem jogi választ adnak - mindennek az iszlámot kell erősítenie és szolgálnia. A kutató az Európába áramló terroristák aktuális veszélyénél fontosabb kérdésnek tartja a csendes iszlamizációban rejlő fenyegetést: „ők tudják, hogy kicsodák, mi pedig sokszor nem tudjuk”. Ezt a folyamatot nagyban támogatja, hogy az Európába érkező muszlimok nagy vásárlóerőt jelentenek a divat- és az élelmiszeriparnak, illetve lehetséges ügyfeleket egy európai iszlám bankrendszernek. Folytatás a 4. oldalon A hódolat vallásáról Dunántúl. Amiről beszélnünk kell címmel indította el a két féléves, négyalkalmas Dunántúli Református Akadémia második évfolyamát a Dunántúli Református Egyházkerület és a Pápai Református Teológiai Akadémia. Az első, október 6-i alkalmon, amelyen az iszlámról szóló előadások hangzottak el, közel hetvenen vettek részt a kerület minden részéből. FOTÓ: KÖRÖSVÖLGYI ZOLTÁN Speidl Bianka a csendes iszlamizáció veszélyére hívta fel a figyelmet Európa az iszlám tükrében Hálaadás Záhonyban Az egyházközség fennállásának négyszáz éves jubileumáért adtak hálát a záhonyiak FOTÓ: BARCZA JÁNOS