Reformátusok Lapja, 2018 (62. évfolyam, 1-52. szám)

2018-10-14 / 41. szám

HIT 2018 Hit és kultúra. Október 25-26. között rendezi meg a Reformá­tus Közéleti és Kulturális Alapít­vány a Hagyomány, identitás, történelem (HIT 2018) című konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Ráday utcai épületében. Az október 25-én 9 órakor kez­dődő, két szekcióban zajló konfe­rencia célja, hogy minél több tör­téneti megközelítésből (egyház-, művelődés-, társadalom-, menta­litás- és kultúrtörténet, néprajz, teológia) vizsgálja a magyar refor­­mátusság közel fél évezredes törté­netét, lehetőséget adva arra, hogy a különböző tudományágak műve­lői bemutathassák kutatási eredmé­nyeiket. A konferenciát Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bi­zottsága elnökének előadása nyitja. A csütörtöki nap zárásaként 18 órakor jótékonysági koncertet ad az Ábrahám Márta és az Ábrahám Consort a teológia dísztermében. A formáció korhű hangszereken, hitelesen szólaltatja majd meg a reneszánsz, barokk és klasszikus szerzők műveit. Az együttes reper­toárja elsődlegesen Johann Sebas­tian Bach műveit helyezi a közép­pontba, de állandó műsorán tartja A. Vivaldi, A- Corelli, G. Tartini, H. Purcell, G. F. Händel műveit, amelyek kultúrtörténeti hátterét is megvilágítja. Az összegyűlt ado­mányokkal a Magyar Református Szeretetszolgálat Nyilas Misi Ösz­­töndíjprogramját támogatják. Lapunkban megtalálja a Mérték­adó című ingyenes kulturális és műsorújság-mellékletet. EGYHÁZI ÉLET Isten hiteles szolgája Berényi Józsefre, a Mester utcai gyülekezet kommunizmus idején meghurcolt, hitvalló lelkipászto­rára emlékeztek október 7-én Debrecenben - az ünnepségen a nyolcvan éve épített templomért is hálát adtak... 1 4. oldal GONDOLATOK A birodalom nyelve Mit üzen a Habsburg Birodalomról az aradi tizenhárom? Honnan is­merni meg azokat, akik nem világi birodalmak, hanem Isten uralma alatt élnek? Erre is keresi a választ Váradi Ferenc publicisztikája... . 9. oldal 9771419­856007 Minek tekintsük az iszlámot? A Dunántúli Református Egyházke­rület idei vezérigéje az Ef 1,6: „hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket sze­retett Fiában”. Rácsodálkozhatunk, hogy Isten kegyelmének magasz­­talása, az előtte való, teljes önmeg­adásban hódolás arabul azt jelenti: iszlám. A muszlimok minden meg­mozdulása az Isten előtti hódolatról szól, ezt jelenti az is, amikor a föld­re borulva imádkoznak - fejtegette előadásában Németh Pál református lelkipásztor, orientalista, iszlámkuta­tó. Hozzátette, hogy az iszlám követ­kezetes: akkor is magasztalja Istent, ha őt a kárhozatra rendelte, magasz­talja benne azt is, amit nem ért, egy muszlim sosem vonja kérdőre Istent. Az iszlám hit szerint az első musz­lim Ádám volt, aki hódolt a Terem­tő előtt. Az ősatyák, Jézus és Péter is muszlim volt, mindig voltak és min­dig lesznek, akik hajlandóak a min­denható Isten előtt hódolni. A számos érdekes hasonlóság és kapcsolat mellett mégis nagy kér­dés: minek tekintsük az iszlámot? Kálvin János szerint az bálvány­imádó, aki nem Krisztuson keresz­tül néz Istenre. Damaszkuszi János szerint az iszlám voltaképpen ke­resztyén tévtanítás - a muszlimok is maguk közül valónak tekintik Ariust, aki szerintük „tagadta Krisz­tus istenségét”. Németh Pál hangsú­lyozta: az iszlám a keresztyénségből ered, egyes legendák szerint a Korán is keresztyén himnuszokból szüle­tett, amelyeket egy eretnek szerze­tes tanított Mohamednek. Hozzá­tette: nagy kihívás, hogy az iszlám gondolkodók teológiai legitimáci­ót találjanak a mostani, Európa felé irányuló migrációra, ugyanis e val­lás szerint az egyetlen engedélyezett migráció a hidzsra, a muszlim nem költözhet nem muszlimok közé. Az iszlám a keresztyénség számá­ra mindenekelőtt tükör - hangsú­lyozta előadásában Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető ku­tatója. Előadásában kiemelte, hogy az iszlámban elsődleges a közössé­gi identitás: a muszlim világban az egyén nem ér semmit. A muszlimok szerint az iszlám a tökéletes vallás, amely a földi valóságot akarja át­formálni a kinyilatkoztatás szerint. Komplex gazdasági-társadalmi­­politikai rendszer, amelyben a hit­vallás nem magánügy, a hitről be­­szélni kötelesség. Az iszlám a világi törvények felett áll - relatívnak te­kinti azokat. Speidl Bianka megerősítette Németh Pál állítását: a muszli­­moknak tilos elhagyni az iszlám többségű földet, még halálos ve­szély esetén is, kivéve, ha a célte­rület potenciálisan iszlamizálható. Erre az identitásában megrendült Európa tökéletes felvevő közeg. A kutató hangsúlyozta: az iszlám tulajdonképpen jogi vallás, a teo­lógiája főleg vallásjog, a saría az iszlám törvényalkotás logikája. Alapelvei a vallás, az élet, a család, az egészség, a vagyon megőrzése. A felvetődő kérdésekre nem er­kölcsi, hanem jogi választ adnak - mindennek az iszlámot kell erő­sítenie és szolgálnia. A kutató az Európába áramló terroristák aktuális veszélyénél fontosabb kérdésnek tartja a csen­des iszlamizációban rejlő fenyege­tést: „ők tudják, hogy kicsodák, mi pedig sokszor nem tudjuk”. Ezt a folyamatot nagyban támogatja, hogy az Európába érkező muszli­mok nagy vásárlóerőt jelentenek a divat- és az élelmiszeriparnak, illetve lehetséges ügyfeleket egy európai iszlám bankrendszernek.­­ Folytatás a 4. oldalon A hódolat vallásáról Dunántúl. Amiről beszélnünk kell címmel indította el a két féléves, négyalkalmas Dunántúli Református Akadémia második évfo­lyamát a Dunántúli Református Egyházkerület és a Pápai Református Teológiai Akadémia. Az első, október 6-i alkalmon, amelyen az iszlámról szóló előadások hangzottak el, közel hetvenen vettek részt a kerület minden részéből. FOTÓ: KÖRÖSVÖLGYI ZOLTÁN Speidl Bianka a csendes iszlamizáció veszélyére hívta fel a figyelmet Európa az iszlám tükrében Hálaadás Záhonyban Az egyházközség fennállásának négyszáz éves jubileumáért adtak hálát a záhonyiak FOTÓ: BARCZA JÁNOS

Next