Reformátusok Lapja, 2020. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
2020-07-26 / 30. szám
A szeretet a hid eg Tüntetések és zavargások vannak az Amerikai Egyesült Államokban (USA) azóta, hogy nkik erőszakos rendőri intézkedés közben elhunyt hegedűs egy afroamerikai férfi. A kialakult helyzetről MARK Wylie Hughest, az Amerikai Presbiteriánus Egyház lelkészét kérdeztük, aki a reformatus.hu portálon megjelent cikkében James Baldwin afroamerikai írót idézi: „Aki ebben az országban négerként él, és viszonylag öntudatánál van, azt szinte állandó harag fűti." Van még harag a szívében? Segítene, hogy jobban érthessük a pillanatnyi helyzetet az USA-ban? Az Egyesült Államokban nagy a társadalmi felfordulás, általános a felháborodás a rendvédelmi szervek miatt, amelyeknek tagjai bántalmaznak és sajnos olykor meg is ölnek fegyvertelen fekete lakosokat. Ez nem új helyzet, a téma az ország története alatt mindig napirenden volt. Mióta az őseinket Afrikában elfogták és rabszolgákká tették, a feketék jogfosztottként éltek, kizsákmányolták és perifériára szorították őket az amerikai élet minden területén. A rabszolgaság és a rasszizmus öröksége, hogy túl sokunkat fosztottak meg a lehetőségtől, hogy vagyont szerezzünk, megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljünk és szabadon mozoghassunk az országban. Igazságos és egyenlő bánásmódot kértünk az USA jogrendszerében, rendszeresen kérvényeket küldtünk a helyi, az állami és a szövetségi kormányzatoknak - kevés sikerrel. Ez frusztráló, és a frusztráció gyakran haragot szül. Van-e még harag a szívemben? Igen. Az egyházakon belül milyen a helyzet? Az Amerikai Presbiteriánus Egyház történelme során többnyire szót emelt a társadalmi igazságtalanságok ellen. Az egyház arra törekszik, hogy emlékeztesse a nemzetet a puritánok látomására, arra a bibliai felelősségre, hogy Amerika „hegyen épült város" a világban. Ugyanakkor úgy érzem, hogy az egyházak felelősségvállalása megmarad a szavak szintjén. Azt hiszem, ennél többet kellene tenni. Határozott lépésekkel kellene küzdeni a rasszizmus és az igazságtalanság ellen. Ez a társadalmi felzúdulás tényleg sok gyülekezetes cselekvésre sarkallt a felekezetünkből. Jelenleg is összejöveteleket és eszmecseréket szerveznek, bibliai reflexiókat és kiadványokat jelentetnek meg útmutatásul, hogyan lehet saját gyülekezeteinkben és közösségeinkben leküzdeni a rasszizmust. Ez lépés a jó irányba, és reménykedem, hogy el tudjuk vezetni a nemzetünket addig, hogy megszűnjön a rasszizmus miatti megosztottság. Hogyan lehetne az egyház vagy a hit híd az emberek között? Hiszen a Biblia azt mondja, „Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad..." (Gál 3,28) Nem hiszem, hogy az egyház bármikor is igazán híd lehetne az emberek között, hiszen az egyházat maguk az emberek alkotják. A rasszizmus, a fanatizmus, a szexizmus sajnos mind az emberi természet szerves része. Az egyház pedig mikrokozmosz, leképeződése és keresztmetszete az emberi valóságnak. Tehát bármilyen problémával, kérdéssel - mondjuk ki: bűnnel - szembesülünk a társadalomban, azt az egyházban is megtaláljuk. Egyedül a szeretet lehet a híd. Nekünk, hívőknek, az egyháznak először is engednünk kell, hogy a szeretet irányítsa a kapcsolatainkat egymással és a világgal. Engednünk kell, hogy tökéletesen átjárjon bennünket, átformáljon belülről, mert akkor a rasszizmus és minden emberi megosztottság, ellenségeskedés okafogyottá, idejétmúlttá válik. FORDÍTOTTA: KAPÁS CSILLA, LEKTORÁLTA: ODOR BALÁZS, FOTÓ: PAROKIA.HU A kenyai-amerikai lelkészházaspár, Wylie Hughes és felesége, Njeri több évig élt és szolgált a magyar fővárosban. Njeri a Károli Gáspár Református Egyetemen végezte a teológiát és a doktori iskolát, a családfő pedig tanárként dolgozott hazánkban. Igazságot és szabadságot akarok a népemnek. Ez az igazságosság iránti vágy az országom iránti mély szeretetten gyökerezik: szeretem a hazámat és azt, amivé lehetne. Amerika a méltányosság, a szabadság, a függetlenség alapelveire épül, ezeket lehetne és kellene kiterjeszteni minden állampolgárra egyenlőképpen. Elszomorít és feldühít, amikor az országunk veszít a nagyságából, és félek a naptól, amikor megszűnik a harag a szívemben, mert az azt jelentené, hogy feladtam a népembe és a hazámba vetett reményemet. I INTERJÚ 6 Reformátusok Lapja 2020. július 26.