Regélő, 1835. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1835-03-22 / 24. szám
© N13 © É Ii 6. IPHOITH^1 vasárnap martius 22b.?n 1835. . Megjelent ársával együtt hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Fél évi díjja helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul; postán 6 ft. pengőben. Budapestiek évnegyedenként is válthatnak példányt. A’folyóiratnak egyes száma* vagy képe 12 kr. p. p. ORSZÁG- ’S NÉPISMERTETÉS. Trencsin. (Folytatás.) A’ gyermektelen királynénak 3 esztendő múlva történt holta után amaz ingó kötés, melly magyar’s cseh országot egybekapcsolta, olly tág leve, hogy a’ pápának, ki Mátyásnak uraságot, ’s hódoltatást szomjazó szivében engedékeny szövetséges társat lelt, könnyű volt azt egészen feloldani. A’ Podiebrad ellen viselt háború — Mátyás biographiájának örökös szentje — a’ szomszéd morva országba rohanással kezdődik, ’s erre egy vidék se volt alkalmasabb Trencsinnél. Azért volt itt a’ király olly gyakran a’ már több ízben félbeszakasztott ’s megújított egyezésnek kezdetén vagy végzetekor, miről a’ Trencsinben költ sok oklevelek kétségeskedni se hagynak. De ennek is vége lett, ’s Mátyásnak a’ cseh királyi üres czimen kívül csak silány nyereséget hozott, mert Sléziának ingó’s csak fegyveres felvigyázat alatt fenntartható birtoka nem hozta helyre amaz iszonyú hadi költségeket, mellyek néha törvénytelenül csikartatvánki nyilvános nyugtalanságot szülő elégedettlenségeket okozának. Ezen táborozások alatt gróf Zápolya István nagy szolgálatokat tett a’ királynak, kit pénzzel ’s legénységgel segített, és sok személyes veszedelemből mentett ki. A’ hadnak vége lévén a’király e’ hívének jutalmáról gondoskodott. Neki adá tehát Trencsint a’ körülfekvő vidékkel ’s a’ tetemes vámjövedelmekkel együtt azon lekötéssel, hogy ha ezután valamelly királyi utódja ezen elajándékozott jószágokat Zápolya famíliájától vissza akarná venni, azt csak 15.000 arany forinttal válthatná meg. — így vetteték meg azon nemzetség határtalan hatalmának talpköve, mellynek már legközelebbi ágazatja is királyokkal sógorosodott öszve,’s koronát tett fejére, melly azonban hitetlen kezektől támogattatván másfél századon túl a’ hazát barbarusok igájában fetrengő tartomány minden nyomorúságainak áldozatjává tette, és az apostoli ország fővárosát a’hitetlenek országának negyedikévé alacsonyitotta. Zápolya István az utan nyert várat választá lakhelyévé, ’s azt bővitette, külön figyelmezvén a’ pompára, tágasságra, ’s bátorságra.