Regélő, 1838. július-december (6. évfolyam, 53-104. szám)

1838-08-05 / 62. szám

62 Mesíjelen társával együtt hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Fél évi­­lista helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul , postán ti ft. pengőben. Budapestiek évnegyedenként is vált­hatnak példányt. A’ folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p. p. Festen vasárnap augustus 5­ 1.8ÍM. ELBESZÉLÉS. Kérlelhette a gyűlő­ls­ég. Ama borzasztó korszakban, midőn olasz ország vérzett a’ Guel­­fek és Ghibellinek iszonyú csatái alatt, rémitőleg tünt­ ki Guel­­fónak, egykor salernoi herczegnek, kegyetlensége. Atyja, Tan­­ered, korán vesztvén­ el nejét, m­ásod ízben megházasodott,’s Gu­­elfo, miután fér­fi korba lépett, válogatott kísérettel a’ keresztes vitézekhez csatlakozott. Őseinek vára , mellyben mostoha anyja élt növekedő íijával, nem volt komoly és büszke szellemének annyira vonzó , mint a’ sátordús tábor; ’s atyja észrevévén a’setét felhőket, mellyek íjjának homlokán elterültek, nem szegült szándéka ellen. Évek múltak évek után, ’s Palaestina földjén hitkoszorút fűzvén magának, hazájába tért a’ bajnok, midőn hirét vette útközben, hogy atyja meghalt, ’s gazdag uradalmát felosztá, a’ helyett, hogy azt első szülöttének hagyta volna kirekesztőleg. Cuelfónak voltak ugyan ígérve a’ salernoi uradalom , annak vára és tengerpartjai, még is dühében tajtékozva borzasztó esküt monda, hogy Avellino és Be­nevento uradalmakat is, mellyek testvérének Averardónak adat­tak , el akarja foglalni. Embereivel tehát Salernóba sietett, el lévén határozva vetélytársának minden igényét annak vérével mosni­ le, ki illy rögtön megtámadás ellen magát nem védheté, ’s nagy bajjal csak futás által szabadulván, menedéket övéivel idegen országban keresett. Azonban idő folytával körülmények fejlettek­ ki, mellyek a’ szökevény ügyének kedvezni látszattak. Guelfo szigorú uralko­dása megfosztá őt hűbérnökeinek minden hozzá ragaszkodásától, kik fájdalommal emlékeztek vissza azon jóságra, melylyel távolléte alatt testvére uralkodott rajtuk. Azonbal Averardo írjai fér­fikorhoz közeledtek; tiszte volt tehát megújítani igényeit az atyjától reá maradt örökségre. De szinte olly mérsékelt és békeszerető, mint vi­téz lévén, megkísértett előbb minden más eszközt, mi­előtt elhatárza magát fegyvert ragadni. Miután pedig javaslatai megvetőleg visszau­­tasíttattak , ajánlatai nyúlszivűségnek neveztettek , kényszerűvé látá magát nyilvános hadra bizni ügyének eldöntését. Sok véd

Next