Regélő, 1838. július-december (6. évfolyam, 53-104. szám)
1838-08-05 / 62. szám
62 Mesíjelen társával együtt hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Fél évilista helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul , postán ti ft. pengőben. Budapestiek évnegyedenként is válthatnak példányt. A’ folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p. p. Festen vasárnap augustus 5 1.8ÍM. ELBESZÉLÉS. Kérlelhette a gyűlőlség. Ama borzasztó korszakban, midőn olasz ország vérzett a’ Guelfek és Ghibellinek iszonyú csatái alatt, rémitőleg tünt ki Guelfónak, egykor salernoi herczegnek, kegyetlensége. Atyja, Tanered, korán vesztvén el nejét, másod ízben megházasodott,’s Guelfo, miután férfi korba lépett, válogatott kísérettel a’ keresztes vitézekhez csatlakozott. Őseinek vára , mellyben mostoha anyja élt növekedő íijával, nem volt komoly és büszke szellemének annyira vonzó , mint a’ sátordús tábor; ’s atyja észrevévén a’setét felhőket, mellyek íjjának homlokán elterültek, nem szegült szándéka ellen. Évek múltak évek után, ’s Palaestina földjén hitkoszorút fűzvén magának, hazájába tért a’ bajnok, midőn hirét vette útközben, hogy atyja meghalt, ’s gazdag uradalmát felosztá, a’ helyett, hogy azt első szülöttének hagyta volna kirekesztőleg. Cuelfónak voltak ugyan ígérve a’ salernoi uradalom , annak vára és tengerpartjai, még is dühében tajtékozva borzasztó esküt monda, hogy Avellino és Benevento uradalmakat is, mellyek testvérének Averardónak adattak , el akarja foglalni. Embereivel tehát Salernóba sietett, el lévén határozva vetélytársának minden igényét annak vérével mosni le, ki illy rögtön megtámadás ellen magát nem védheté, ’s nagy bajjal csak futás által szabadulván, menedéket övéivel idegen országban keresett. Azonban idő folytával körülmények fejlettek ki, mellyek a’ szökevény ügyének kedvezni látszattak. Guelfo szigorú uralkodása megfosztá őt hűbérnökeinek minden hozzá ragaszkodásától, kik fájdalommal emlékeztek vissza azon jóságra, melylyel távolléte alatt testvére uralkodott rajtuk. Azonbal Averardo írjai férfikorhoz közeledtek; tiszte volt tehát megújítani igényeit az atyjától reá maradt örökségre. De szinte olly mérsékelt és békeszerető, mint vitéz lévén, megkísértett előbb minden más eszközt, mielőtt elhatárza magát fegyvert ragadni. Miután pedig javaslatai megvetőleg visszautasíttattak , ajánlatai nyúlszivűségnek neveztettek , kényszerűvé látá magát nyilvános hadra bizni ügyének eldöntését. Sok véd