Regélő Pesti Divatlap, 1842. január-június (1. évfolyam, 1-52. szám)

1842-01-15 / 5. szám

REGÉLŐ PESTI CIVITLIP. KIADJA GARAY JÁNOS­Íj folyam’ 5­5. szám. Szombaton Jan. 15.­­ Hiusíty és Szerelem. (Vége.) IV. A’ piaczi nagy templomiján, kevés számból álló, t­e váloga­tott társaság halad az oltár felé. A’ nagyszerű goth-boltok ünnepé­lyesen h­angozák vissza a’ menők’ lépéseit, ’s a’fénylő csilárok (lus­tre) ezernyi alakban tükrözték e­­lé az isten vendégeit; — a szent ihletésű, angyalalakú festvények, mint egy bámulva néztek el a haladókon , irigyelve közttök egy élő képet, kire a’ természet dú­sabban küldte gyönyöreit, mint rájok a’szű­kkezű képművész. Oh! ez arcz a’ templom falainak el­ső angyala lenne, ha festője a’ természetet, híven visszaadná benne; ’s ez arcz Sólymos Jen­­nié vala, ki Örhelyi’ karján most lépe fel az oltár’ lépcsőzetein ... Mély csend jön... Egy ékes pap prophétai arczczal álla közikbe , ’s szavait Örh­elyi­­hez intézi: — szereti-e ezen höl­gyet , kit jobbján tart ? — , Igen , felelt Örhelyi. Jenni elpirult, s földre szög­­zé szemeit. Most egy halvány leány lépett gyászöltözetben a’ templomba , szemei az oltár’ elé futottak, ’s szivének hirtelen ütése elfogá a’ sikoltást ajkairól. Észrevétlen o­­dább haladott,de tagjai alig segíték, első éve.

Next