Regélő Pesti Divatlap, 1842. július-december (1. évfolyam, 53-104. szám)

1842-12-04 / 97. szám

›* Megjelenik minden héten hét-® t›szer egy divat képpel. Klofi-0 tzethetni minden k.postahiva-® tatainál. Külföldre csak a' bé-‚® f· esi k. főportánál Kolosvirott® ® t. Méhes urnái. ›® REGELŐ. © QyQ‚@-&JQ‡41›-®-~3›Q& © QQ‹-& -31 PESTI DIVATLAP. kiadja és szerkeszti MÁSODIK December’­4. 8­842. FÉLÉV. É1 TIÍOU3A3DOUSOK é­s a' Provencer szerelmi törvényszékei. A’ világuralkodó Róma' politikai bu­kása után a' római nyelv sem szegült többé ellen a’ germán nyers erő’ tolu­­lásának, a’ hódított tartományokban úgy mint magában az anyaországban, Olasz­­s honban; a’ nagy republikánusok ’s impe­­ratorok’ elpuhult unokái testtel lélekkel meghajoltak az idegen igának, éppen úgy, mint a­ rómaisodott gallok, spanyolok és brillek. De a’ germán Hódító i­s törekvék magát alávetettjeivel saját nyelvükön megértetni, szólásmódjait betanult római szavak közé vegyíté, miből elvégre te­­htetlen vala be nem következnie azon összeolvadásnak, triellv a’ tiszta római nyelv’ bukásának fő tényezője vala, de egyszersmind a’ német nyelv’ általános behozatalát is szintúgy meggátoló. Ezen elkerülhetlen nyelvzavarról azon kor’ vadsága miatt egész a’ nyolczadig szá­zadig Krisztus’ születése után semmi ha­tározottat nem mondhatni, de főkép azért, mivel illy nyelvzagyvalékban írni teljes lehetetlen lévén , e’ korból semmi emlék­iratot nem bírunk. Csak Nagy Ká­roly’idejében fejlődött ki az úgynevezett romanza, vagy is lingua fontana rustica, a’ győző­ és győzött nyelv’ összeütközéséből annyira, hogy irói nyelvvé is lehetett. Ez azonban egy nyelv nem marad­hatott, méhében hordá a’ spanyol, fran­­czia, olasz és provencei nyelv’ csiráit, mellyek közöl az utolsó legelőbb fejlett ki, de a’ később kimivelt szomszéd nyel­vek által végre ez is legyezeték. Francziaország’ elszakadása után a carolingi birodalomtól (843), ennek déli része a’ franczia királyoktól független maradt; a’ dél és éjszak’ lakói egymás­tól kormány, nyelv és szokás által elvál­tak ’s nem sokára az éjszaki részt, vagy­is a’ valódi Francziaországot éppen a’nyelv szerint, Langue d’ou­­ (mivel o­ui már’ akkor „igent“ tán)’s a’ déli részt Langue d’ o­u-nak nevezék (mivel az „igen“ szócska itt a’ német „okkal“ (auch) fejez­telek ki). E’ nevet a’ déli tartományok’ egyike az országnak megyékrei (depar­­tement) eloszlásáig megtartá, de a’ tizen­kettedik században egész VII. Károlyié az egész déli rész így neveztetett, az al­­pesektöl egész a’ pyrenausig, hol a’ frarr-97 © ^ra félévre,helyben a ft. pos-® után 6 ft. pengő pénzben. Kiadó1® ©hivatal, Leopold - utcza az® © apáczák’ során levő 189 se.® .£'llotteubiller- ház , második® © emeletében. «J. /».iml /zkj^sz «sz»

Next