Pesti Divatlap, 1845. április-június (1-13. szám)
1845-05-29 / 9. szám
Erkölcs az ország támasza, talpköve: B e r z s e ny i. Minden erényes nő, korának egy egy nagybecsű ereklyéje; szerencsés férj, ki illy ereklyének tulajdonosa. A bűnös nő korának kígyója, s családja jólétének emésztő férge; szerencsétlen férj, ki családja rovására illy oldalbordával bir. A bűn nőknél kitűnőbb, férjeknél pedig tűrhetőbb ; míg ellenben a női erény gyakran csak öntudatban él akkor, midőn a férj álerényét fitogtatja. A női erény csodás befolyással bir az emberiség sőt nemzetiségekre. Volumnia s Veturia erénye a mármár sülyedő büszke Rómát mente meg. Az orleánsi szűz,s több lelkes hölgyek emlékei még szinte mélyen vésvék keblünkben, kik mint annyi honiemlékké magasulva ragadják képzetünket az élőkör egébe. A női erény szelíd hatalma lefegyverzi az álerény köpenyébe bújt férjet, és többször vezérli a valódi erény ösvényére, hol felejtve a természet ezen játékát, az élet prózaiságát figyelembe véve, az erényes nő azt tartja Senecával ,hogy a bosszúállás csak alacsony lélek tulajdona. Az erényes nő fényes élveknek, költséges piperének nem barátja; nála az egyszerűség bájos változatosságban ünnepli naponkinti diadalát. A melly nő az egyszerűségen fölülemelkedve, vágyait egyedül az erkölcstelenitő szerfölött költséges nadálytermészetü külföldi piperében véli kielégitettnek; ez a természet által kimért határt áthágva nem csupán családi, de nemzeti bűnt is követ el, minek méltó jutalma bekövetkezendése iránt kezeskedik az őrtálló nemes is. 17