Pesti Divatlap, 1845. április-június (1-13. szám)
1845-06-05 / 10. szám
312 ünnepélyt jelenlétük által díszítek; az utóbbi, valamint tavaly az idén is, több művét adományozó az iparkodó tagok számára, vagy inkább a leginkább iparkodók számára, mert hisz láttuk, hogy iparkodók ők mindnyájan, s így csak fényes jövőt jósolhatunk e társalomnak. SOMFAI KÁROLY: ---------- KOMÁROM NEM SÜLYED FEL. És hívének a Rinivebeliek — és hirdetének böjtöt — és öltözének kicsinyek és nagyok gyászruhába. — Jónás prof. III. R. IV. v. Ezelőtt mintegy fél évvel több lapok tanúbizonysága szerint valamelly álmos eperjesi szűz különös prófétai szellettől szállatva meg, — hármat ásított. Az ásítások, mint minden jövendőmondás, önkénytelenek, bizonytalan sok értelmű hangnak és a gyomorból jőnek , mint minden jövendőmondás. — Ezen álomkóros tünemények elsőjének titkos értelmét nagy tudományu álommagyarázók oda abracadabrázták ki, hogy „februariusban hideg lesz“ melly rendkívüli természetcsodája csak ugyan minden keresztyének bámulatára mégis történt s hihető hogy mig a világ lesz, évről évre be fog tellyesülni. — A második ásításból az sült ki, hogy „dö g h a 1 á 1 lesz“ mellytől féltében a H..derű elsárgult, s az összes baromfivilág magára kezdé érteni a dolgot. A harmadik ásitás legvégre apodictice és megkérlelhetlenül kimondta a sententiat, hogy „Sz. R.RévKomárom városa, folyó év Május hó 25-én estéli 10 órakor minden benne lakozó emberekkel és katonákkal egyetemben elsülylyedend!! — Prófétáné leányasszony ezen gyászos ásításának híre alighogy bejutott sz. kir. városunk nagyszerű pletyka gyáraiba’ midőn telegraphi gyorsasággal azonnal el is terjedett,— s a melly arányban terjedett, azon arányban hízott növekedett és vastagodott el annyira, hogy rövid idő múlva már azt is jól tudtuk, hogyan fogunk elsüllyedni és hova és miért? mivel tudniillik a földben egy nagy darab üresség van, mellyet ugyan senki sem látott, hanem csak úgy következtet, hasonlítván a földet saját fejéhez : tehát ezen üresség alattunk hirtelen megmozdulván , zuhé alá pottyanunk s egyszer csak azt vesszük észre , hogy valahol Déli Indiákon ellenlábasainknál bukkanunk elő lábbal az ég felé;—történni fog pedig rajtunk a fatum azért mert a pápaiak haragusznak ránk, hogy elakarjuk hozni a collegiumot.’*) Minekutánna ezekről eként meggyőződtünk volna, hirdetünk böjtöt és öltözénk kicsinyek és nagyok zsákruhákba, üdvös félelmek foglalták el a sziveket; — a templomok látogatottak lőnek — a honi kelmék kapósak—az arszlánok s más harapós állatok meghúzták magokat — a polgárság magyar egyenruhába bújt a veszedelem elől”*) *) — német színészek készültek megtelepedni, de ijedtebben úgy elvasaltak innét hogy talán felénk sem lőnek többet, — kockaköltőink megszűntek versekkel boszontani a természet urát és a szerkesztőségeket— és mindenki, ki bűnnek terhét érezte lelkén , eltisztult városunkból magát kivül teendő a büntető isteni kéz határkörén. A pletyka komolyan kezdett hatni, élannyira, hogy templomainkban szónokszékekből kellett két ízben az agyonrémült népséget helyrevigasztalni , úgy voltunk, mint a csökmeiek a sárkánnyal, senki sem volt ki a kötél végit meg merte volna fogni.****) Eljött végre az irtora várt nap, épen vasárnap volt s dicséretére *) Ha valaki más helységekben akarna illyesmiket felállítani, hol még hasonló intézetek nem díszlenének, ezeknek bővebb szerkezeti megismertetésével szolgálhatok. —Ó —.— Ó—. **) Tudunk mi következtetni; például: „ribillio lesz, de nagy ! mert —Pesten már a polgár katonaság őrködik — a pók a szegletben van —tehát eső lesz. —Ó—.—Ó-. ’**) Melly egyenruhák a nagyrészint védegyleti tagok számára együl egyig Bécsben készültek. —Ó—.—Ó—. ”**) Nevelte ezen ijedelmet egy máj. 9-én délutáni 2 órakor történt nem is annyira földrengés, mint didergés, melly, ha többször tisztelt Pithia a történendőknek napját s óráját meg nem határozza, tökéletesen biztositandotta prófétai hírét. —Ó—.—Ó—.