Pesti Divatlap, 1847. július-december (27-52. szám)

1847-10-07 / 41. szám

AZ ÉLET FELADATA S ANNAK ESZKÖZEI. 1. Az élet feladata , folytonosan halni. E feladatnak kettő az eszköze: szellemi és anyagi erő. Ki lehetőleg boldog akar lenni, a szó nemesi ér­telmében, szükség, hogy sok képességgel meg legyen áldva. Szellemileg az érettség fokán álljon, anyagilag némi önállással s minden részben foly­tonos tevékenység mellett, folytonos érzettel bírjon. Ennyire irányzott tevékenység által egyéni tökélyét véletlenül sejt­heti s magas jutalmat, önbecsérzetet élvezhet. Egyéni tökélye által külre irányzott tevékenységgel, kívánatos anyagi szabadságot, sőt feles erőt is szerezhet, minek következtében a polgári életben súlyt és méltó díjul be­cses érzelmet nyer, érzelmei által pedig ösztönt hord kebelében. Kellő változattal gyakorlott szellemi s anyagi foglalkozások é s e foglalkozások nemes gyümölcseinek élvezete — s ime a föld ébene a le­hető legnagyobb boldogság. II. Sajátszerü képeket hagynak kültárgyak az agyban, s a kép, melly fogalomnak neveztetik, gyakoribb előüinés által helyesb, maradóbb s az akaratnak inkább hatalma alá eső. Midőn az ép idegzetű egyén fogalmak gyűjtése végett elméjével a mindenséget bekalandozó­s az örök természet működési körét és törvényeit s az emberi tehetségek non plus ultráját, az ezen belüli haladás irányait, történetét s állapotát csak sejtelegesen is megpillantá — és énjét a végte­lenben tájékozni képes, — szelleme az érettség határaiba lépett. Addig múltja körülményektől függött; ez után jövője önmagától és azoktól egyenlően fog függeni. Saját körét, hatását felfelé, tisztán látása 81

Next