Reggel, 1931. július (2. évfolyam, 145. szám)

1931-07-01 / 145. szám

• í \v V'в' 1 \ \ ** » \ '* S í| ^tmt^yzovda TL évfolyam, 145. sx | Ellenség vagy barátként jött ? I PTEANCU vezérfelügyelő ma meglátogatta az aradi katolikus gimnáziumot Negyedfélórán át tartott vizsgálatot az intézetben . Fischer Ala­dár igazgató reméli, hogy sorga hamarosan teljesíti ígéretét Tizennégy százalékos a bukási arány az osztályvizsgákon SszombatOFp. lesznek áis érettségi vizsgálatok Arad, június 30. (A Reggel tudósítójától). Jorga miniszterelnök, úgyis mint közoktatásügyi miniszter, még a vá­lasztások előtt bejelentette, hogy teljesíteni fogja a kisebbségek­ összes kulturális követelményeit és iskoláiknak megadja a nyilvá­­nossági jogot. A­z ígéret betartása azonban nem egyedül Jorgán áll, a ma még ér­vényben levő korábbi törvények szerint a nyilvánossági jog meg­­adása különleges hivatalos eljárás ltján történik. Elsősorban be kell adni a kérvényt, ennek nyomán elküldenek egy közoktatásügyi in­nek­tort, hogy "az az előírt kelléke­ket felülvizsgálja és ennek javas­lata alapján dönt a közoktatásügyi miniszter. Eddig vagy 15 esetben folyt le ez az eljárás a katolikus gim­názium ügyében, de az ellensé­ges indulatú inspektorok rossz­akaratú beállítása alapján mindannyi­szor elutasították a nyilvánossági jog megadására irányuló kérvényt. Az újabb kérvényre most újabb aspektori látogatás következett. Ezúttal is a vészteljes Pteancu Sándor dr. közoktatásügyi ve­zér­felügyelő látogatott el Arad­ra, akit annyi magyar szülő átka terhel már, kifejezetten rosszindulatú magatartása miatt. gy most is kérdéses, ki lesz erő­sebb, a vezérfelügyelő-e, akinek személye semmi jóval nem biztat, vagy a gazdája, a közoktatásügyi­ miniszterelnök, aki legalább ígére­teiben mutat jóindulatot. De nem lehetetlen az sem, hogy Pteancu is megváltozott a változó szelekkel. Az aradi római katolikus gimná­zium igazgatósága távirati­­­ értesí­tést kapott Pteancu jöveteléről és ma délben az intézetben Fischer Aladár igazgató már várta a vezér­­felügyelő érkezését. Déli 12 órakor érkezett meg Pteancu a római ka­tolikus gimnáziumba, a pályaud­varról egyenesen odasietett és ne­gyedtől órán keresztül, délután fél négyig állandóan folytatta a vizs­gálatát, amely a katolikus gimná­zium minden részletére kiterjedt. A szükséges adatokat Fischer Ala­dár igazgató bocsátotta a vezérfel­ügyelő rendelkezésére, aki a leg­alaposabban nézett át mindent. Fi­scher Aladár igazgató nem nyilat­kozott a vizsgálat részleteiről és annak a véleményének sem adott kifejezést, hogy Pteancu vizsgál­a­­tán látszott-e az ellenszenv. Ellen­kezőleg, Fischer Aladár kijelent­­ette, hogy feltétlenül reméli Iorga minisz­terelnök ígéretének belá­sását. Délután fél négykor Pteancu ve­­zérf­elügyelő eltávozott a katolikus gimnáziumból, aztán anélkül, hogy bárhová ellátogatott volna, kihaj­tatott a |­á­yaudvarra és Bukarest­be utazott. Pteancu látogatásából tudta meg Arad azt a régen várt hírt, hogy mikor lesznek az érettségi vizsgá­latok. A kormány mi­nd a mai na­pig nem adott erre vonatkozólag rendelkezést és­ az csak holnap ér­kezik el a tanügyi hatóságokhoz. Eszerint az érettségi vizsgálatok július 4-én, szombatom lesznek az egész országban. Örvendetes a rendelkezésnek az a része, hogy az aradi diákok Aradon tehe­tik le az érettségit amelyen az új rendelkezések sze­rint a kisebbségek a következő előnyökben részesülnek a koráb­biakkal szemben: Az írásbelin a román nyelv és irodalomból románul kell megír­­niuk érettségi tételüket, a másik tárgyat az érettségi jelölt szabadon választhatja a fizika-kémia, men­­­nyiségtani, vagy t­ermészet­tudo­mányok ágából. Választás után három tételt kap tárgyából és abból egyet kell kidolgoznia az anyanyel­­vén. A szóbeli érettségin román nyelv és irodalom, romá­n történelem és román földrajz­ból románul kell felelni, mig a jog és filozófián ki­­vül szabadon váaszthat a három előbb említett tudományos ágból.­ amikből anyanyelvén felelhet, de az előrás szerint ugy, hogy a­­ bi­­zottság elnöke is tájékozódást sze­rezhessen tudásáról, azonkívül egy idegen nyelven kell még érett­ségit tennie, ami szintén szabad választás alatt áll. Az olasz, fran­cia és német a választható idegen nyelvek. De a német nyelv tudása nem jelent előnyt a Romániában élő németségre, mert a német anyanyelvűek számára nem szán­­mit idegen nyelvnek a­ német és így azoknak m­ás idegen nyelvből kell érettségit tenniük. A római katolikus gimnázium ez évi eredményei, Fischer Aladár igazgató szerint, meglehetősen ked­vezőek, mert csak 14 százalékos a bukási arány, ami jobb, mint az utolsó években volt. Az I. osztályban 33 tanuló vizsgázott, osztályismétlésre bukott 7, a II.-ban 9 vizsgázott, 1 bukott, a III.-ban 11 vizsgázott, 3 bukott, a IV-ben 5 vizsgázott, 1 bukott, az V.-ben 9, a VI.-ban 4, a VII.-ben 9 tanuló vizsgázott, de osztályismét­lésre egy sem bukott összesen levizsgázott S1 tanuló akik közül 12 bukott osztály­­ismétlésre, így a bukási arány 14 százalék. A VII.-ik osztályt végzettek szomba­ton kerülnek érettségi vizsgálat alá. Tiltakozás a kisebbségi egyetemek ellen Jorga heterált, a magyarság ismét szegényebb lett egy reménységgel Bukarest, június 30. (A „Reggel“ tudósítójától). A szenátus közoktatásügyi bizottsága ma foglalkozott azzal a törvényjavas­lattal, amely a kisebbségi egyetemek felállításáról szól. A bizott­sági ülésen, amelyen Jorga is megjelnt, igen éles vita volt és erősen tiltakoztak a kisebbségi egyetemek felállítása ellen. Az erős ellenakció hatása alatt Jorga kijelentette, hogy a tör­vényjavaslat két kifogásolt pontját visszavonja és ezzel a ma­gyarság végleg elesett a kilátásba helyezett erdélyi magyar egyetemi tanszék felállításától.

Next