Reggel, 1933. február

1933-02-01

1931 Február 1 ^ma—Szerda Ára 2 lei jffih csütokxököit ' -ja«! köiömijk 1 biztosításának BMBBCTEyTM«Klk]jl71"aJH^ | eredményét Elmaradt a kormány-nyilatkozat Ellenzéki ostrom a kamara első ülésén • A miniszterelnök személyében történt változásért támadták a kormánypártot — Éles harcot hirdet Duca — Vaida együtt­működésre szólította fel a pártvezéreket ­ Csak a parlamentnek áll jogában kormányt buktatni Bukarest, a Reggel jelenti. A kamara mai ülésén a kormány összes tagjai megjelentek, Vaida miniszterelnökkel az élén. A jegy­zőkönyv felolvasása után a minisz­terelnök ment a szószékre és felol­vasta a kormány kinevezéséről szó­ló királyi kéziratot. Vaadia miniszterelnök ezután vis­szamen­t a helyére, anélkül, * beígért kormSsij deH»« rációt elmondotta volna. _ Goga Oktávián, a« első felszólaló. Maniu yT~ Y\ A Gyula volt miniszterel­ig _ \ I nők lemondásakor az L, 1 U alkotmányos fórummal­­ való ellentétben jelölte k­­ /I meg távozásának okát. Vs­ yíA Maniu lemondását megelőzően Vaida Ti­ Vfor tulescu miatt ""Bukott meg, most pedig jól megférnek egy kormányban. Maniu,­­a párt elnöke lemon­dott, a párt ennek ellenére uralmon maradt Man lelkész. Magának nincsen meg az­ erkölcsi joga, hogy Maniut kritizá­lja. (Nagy zaj.) Lupu dr.: Ezt nem lehet lármá­val elintézni! Goga: Hogyan lehet a párt kor­mányon, amikor az elnöke ellen­zékben van? Man: Maga már megtagadott ben­nünket, Tadhe Ionescut és Averes­­cut­ önmaga fell­ett mondjon előbb bírálatot, mielőtt másokról beszél. Goga: Maniut áldozatnak szeret­nék beállítani, mint aki kénytelen volt külföldre utazni... Buteanu: Maniu már régen ter­vezte külföldi utazását. Giorga: Maguk egy pártot sem tudnak kormányozni, nemhogy egy országot! Radaceanu szociáldemokrata be­szél ezután. Az első Vaida kor­mányt Titulescu buktatta meg. Ma­niu kormányát pedig Malinesen. Ilyen csak nálunk fordulhat elő. Egy nyugati állam kormányát csak a parlament buktathatja meg. Robu (kuzista): Maga a kom­munisták védője! Raduceanu: Maga az anarchis­ták védője! Cuza: Ez a kormány azzal kezd­te, hogy a diákok közé lövetett, akik keresztet akartak elhelyezni az Ismeretlen Katona sírján. Hitler ma átvette a kancellári hatalmat, ami azt jelenti, hogy rövidesen mi is kormányra fo­gunk jutni! (Hangok: Majd ha fagyi] Duca beszél ezután. Amikor a parla­ment karácsonykor va­kációra ment, akkor Maniu volt a miniszter­­elnök, — most Vajda. A liberális párt már 70 éve áll az alkot­mányosság alapján és annak alapján áll most is. Ennek éppen az ellenkezőjét látja a nem­zeti parasztpárti kormánynál­. Fel­teszi tehát a kérdést, — hogy ha Maniu összeütközésbe ke­rült az alkotmányos fórummal, akkor mit keres itt a pártja? Lehet, hogy a konfliktus nem volt komoly,­­akkor miért kellett Ma­­niunak lemondania? Viszont lehet, hogy komoly volt, akkor csodál­kozik, hogy pártja nem azonosítot­ta magát Maniuval. Duca ezután a genfi egyezmény­ről akar beszélni, de a többség oly nagy zajt csap, hogy nem tud szó­hoz jutni. — Mi van június 8-ikával? — kérdezik tőle. (Ezzel arra akarnak célozni, hogy a liberálisok nem akarták elismerni Károly király, amikor ház jött.) — Erre már háromszor válaszol­tam. — jelentette ki Duca. A zaj csak nem akar elülni, mire Dúc* kijelentette, hogy azonnal lemegy a szószékről, ha nem engedik be­szélni. A csend helyreállítása után kijelentette, hogy a kormány poli­tikája a halogatás és a legfontosabb problémákat hónapról hónapra el­odázza. Ezzel elhúzzák azt, amit nem tudnak megvalósítani. Végül a legélesebb harcot jelentette be a kormány ellen, nem a libe­rális párt, hanem a ország ér­dekében. Bratianu György bírálta ezután a kormányt, amelynek szerinte nin­csen talaja. A tisztviselői fizetések leszállítását helyteleníti és szerinte nem ott takarékoskodnak, ahol kel­lene. Madgearu pénzügyminiszter: Két miliárddal szállítottuk le a költség­­vetést! Rágalmakkal és rendbon­tásokkal dolgoznak ellenünk ! Tatarescu: Kire céloz Madgearu: Ön specialista a rend­zavarásokban! (A nagyváradi ese­ményekre céloz.) Tatarescu: Ha a liberális párt akart volna csinálni ilyen akciót, akkor önök már régen repültek vol­na. Óriási zaj keletkezett erre, úgy­hogy Pap C. István kénytelen volt felfüggeszteni az ülést. Rövid szü­net után Lupu dr. kezdte meg beszé­­dét.Igen heves hangú beszédében hangsúlyozta, hogy a parlament az ország lelke és csak annak 411 jogában kor­mányt buktatni. Mankt távozá­sa ezért nem volt alkotmá­nyos . Vajdának nem lehet kompromis­­­szummal dolgozni ebben a tekintet­ben, mert ezzel úgy a parlament, mint az ország vesztene tekintélyé­ből. Junlan szólalt fel ezután, aki sze­rint az uralkodó minden aktusát fe­lelős miniszter jegyzi ellen ée az ő személyének minden ilyen vitából ki kellene zárva lennie. Hibáztatja, a Fortu ügyét, nem tudja, kinek volt érdekében ebből ilyen nagy dolgot csi­­nálni. A genfi egyezményről beszélt, amit a kormány nem fog tudni életbe léptetni. Madgearu aláásta a kor­mány tekintélyét azzal, hogy a köz­tisztviselők szövetségéhez felhívást intézett, hogy csinálják meg ők a költségvetést. Végül Vajda Sándor miniszterelnök vála­szolt a felszólalásokra. Kijelentette, hogy el­ismeréssel adózik a pártvezéreknek, hogy a vitát n­em­ terelték személyi térre, hanem megelégedtek politikai bírálattal. VAjDa Mindenesetre ki kell jelente­nem, hogy Molier e­gy darabja ju­tott az eszembe, amelynek egyik szereplője Camarell veri a felesé­gét, amikor egy harmadik ezt lát­ja és kérdőre vonja, mire mindket­ten nekiesnek, hogy mi köze hozzá és jól megverik. Mi közük van ah­hoz, ha én Maniuval veszekszem? Már 42 éve tesszük ezt és ebből az országnak mindig csak haszna lett. Ami az alkotmányosságot illeti, Magyarországon nem volt írott al­kotmány ( ?) — mondotta, — a ki­­rály kötelezte magát a szokások és törvények betartására és hogy azt meg is tartja Mi az írott alkotmány alapján állunk, de nem szabad sohasem elfelejtenünk, hogy ezt az al­kotmányt egy olyan alkotmá­­nyozó gyűlés hozta létre, amelynek választása európai szégyen volt Annál különösebb, hogy azok, akik az előző rezsim alkotmányellenes uralomra jutását elősegítették, azok most alkotmányról beszélnek itt. (A liberálisokra céloz.) — Ami Titulescuval való viszo­­nyomat illeti, — úgymond, — an­nak idején az ország presztízse szempontjából tartottam szüksé­gesnek, hogy távozzak helyemről. A külügyi helyzet azonban napról napra változhat és nem lehetetlen, hogy holnap ismét megnemtámadá­si szerződésről kell tárgyalnunk Több felelősségérzete van a ki­­ránynak, mint nekünk mind­annyiunknak és ha a többség nem helyezné be­lénk bizalmát, úgy azt mondják meg nekünk és mi akkor tudni fo­gunk távozni helyünkről. Beszéde végén a miniszterelnök a pártvezetőket együttműködésre szólította fel az ország javára.Nagy taps követte Vajda Voevod Sándor dr. miniszterelnök szavait, amelyre a pártvezérek a kamara holnapi ülésén válaszolnak. Időszerűnek tartja a béke­revíziót Franciaországi Pária, a Reggel jelenti. A radi­kális Republique közlése szerint Pierre Got külügyi államtitkár rövidesen szenzációs bejelentést tett a békerevízióval kapcsolat­ban a Népszövetségnél.­­ A külügyi államtitkár, a lap szerint, ajánlani fogja, hogy a Népszö­vetség küldjön ki egy bizottságot, amely mondja ki, hogy a szerződések revíziója időszerű és egyúttal állapítsa meg a revízió végrehajtására szol­gáló módozatokat. A­ bizottságban hozandó határoz­at esetén elegendő az egyszerű szó­többség, nincs tehát egyhangú határozatra szükség. Javasolni fogja a francia külügyi államtitkár azt is, hogy a kérdést ne vigyék a hágai döntőbíróság elé és ne szakértőkkel áldják meg. A legcélirányosabb az, hogy­­­áz érdekelt államok kezdjenek közvető tárgyalá­sokat egymással. Megemlíti a lap, hogy a kérdés felvetésénél Franciaországnak nincs sok veszíteni vá­ oja. Elzász és a Saar-vidék problémája nem vitás, ezt a kérdést már tisz­tázták. Hátra maradna tehát Danzig, Felsőszilézia és a gyarmatok kérdése. A tárgyalásoknak — fejezi be cikkét a Republique — a gyar­mati mandátumok revíziójával kell kezdetüket venniük.

Next