Reggel, 1935. szeptember (5. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-01 / 196. szám

c ■MN11 PBi 8­i­B­i u­­ a­jMeupmr Vasárnapfh 8«ui2k>J 1935. szeptember I. V­B­lljb JtfJkfl8fe ÜT ** V. évfolyam 196. szám mMSTImB 0J JFJ „ ““PJi. „ . _ , io _ ^ ^faMlßmmSr Wm Jf Kgl H ül SSä BmR Jp %gf2 a Magántisztviselők Egyesületének Felelős szerkesztő: Erdős György­i|L#.^ 8» «Ä jgg­raS|S)# és a Kiskereskedők Szindikátusának TELEFON 6—16 ELŐFIZETÉS HAVONTA 60 LEJ A Négus meglepő sakkhúzása Abesszínia természeti kincseit angol-amerikai társaságnak bérbezta Nemcsak Olaszország, hanem Franciaország is a legnagyobb meg­­döbbenéssel vette tudomásul a teljesen új helyzetet teremtő megálla­podást . Angol hivatalos körök semmiféle nyilatkozatra sem hajlam­dók — Kiszámíthatatlan bonyodalmak keletkezhetnek a váratlan nagy fordulatból — „Mussolini kitöltetlen váltót írd­ alá” London, augusztus 31. Az abeszin ügyben vilá­gsxMU&áerce fordu­lat következett be az elmult éjjel. Haile Sellassié császár aláírta a­zt a szerződést, melyben Abesszínia egy részének természeti kincseinek kiaknázási jogát 75 esztendőre bérbe adja egy angol-amerikai pénzcsoportnak.­­ A szenzációt két ondoni n­ap pattantottja ki. A Daily Te­legraph szerint ma „African Exploitation arad Development Corporation­* ajánlatot tett a Négusnafe, hogy Abeespinia területének —---£-.11- , V>»tí­­ ítnl rn ■Ifl.ilf knueissin folt m«Se tén, átvágva az Addis-Abeba es közúti­ vasútvonalat, érint­ve a Rudo­f-tavat egésezeen Keniáig adjon kihasználási jogolt a föld alatt fekvő természeti kincsekre, petróleum, arany, ezüst, kas, stb. Mindezeknek jogáért, fizet a társaság 75 évre négy millió angol font sterlinget.­­ Az angol-amerikai pénzcsoport nevében már több mint egy hete tárgyal Addis-Abebában E. W. Rickett, a társaság megbí­zo­tt­ja, míg végre péntekem éjjel, sikerült a Négus*fal « szerződést alá­íratni. — A hír óriási meglepetést kö­tött­ világszerte. Különösen Olaszországot érintette vára­tlanul kínosan. A londoni olasz nagykövet­­ségen egész éjjel dolgoztak, hogy a jelentésit megküldjék Rómába. Olasz politikai körökben nem tartják valószínűnek, hogy a szerződés a kormány tudta és hozzájárulása nélkül jött­ volna látra. Ezért kel­tett kínos feltűnést az ügy, mert ebből európai bonyodalom szár­­mazhatik. Ugyanis a koncessziós terület az 1906. és 1925-ben aláírt angol-francia és olasz szerződés ér­emében francia és olasz érdekkör­be tartozik és így valószínű, hogy nem csak Olaszország tiltakozik a szerződési megkötése ellen, hanem Franciaország is óvást jelient de miatta Rómában óriási fe­háborodást kellte­t a Négus eme saldkhozá­­sa. A lapok szerint ezzel az utolsó lehetőség is megszűnt erre nézve, hogy tárgyalásokba bocsátkozzan­ak Abesszíniával. Hangoztatják to­vábbá a lapok, hogy a társaságnak nem lesz módjában a szerződés gyümölcsét élvezni ,­ajvezetékeket létesítend ki most u­­ü példára. A részvénytársaság 10 millió tőkét szándékszik befektet­ni, és a petróleum mellett arany­bányászatra is be fog rendezkedni. Rickett, a társaság megbízottja, nyilakozata szerint az előkészítő munk­á­atokat már az jövő héten megkezdik, még akkor is, ha köz­ben megkezdődne a háború. Rickett hivatkozott Mussolini ígé­retére, hogy tiszteletben tartja Angliának jogait. Arra­­ a kérdésre, hogy a részvénytársaság érdeköré­­be hajlandók volnának-e olasz ér­­dekességet bevenni, Rickett azt felelte: — Igen sok lehetőség van egy olyan vendégszerető ország­ban, min­t Abesszínia anélkül, hogy fegyverhez kellene nyil­­ni. Az angol lapok szerint egy má­sodik szerződés1 megkötéséről is van. A Tsana-tó duzzasztó gátja építését és egy szivattyú üzembe helyezését határozták el, mellyel a sík vidék csatornáit látnák e ön­töző vízzel­. A tárgyalások szerző­Addis-Abeba. A Neigus és az an­gol-amerikai társaság között alá­írt szerződés gazdag olajforráso­­k­at jutttat a társaság kezeihez.Ezek az olajforrások sokka­l gazdagab­bak , mint az iraki források. Az egész világon óriási feltűnést kel­tett, hogy a Négus szakított az ed­digi elzárkózottság politikájává­ és az ország óriási természeti kin­cseinek kiaknázási jogát bérbeadta. A szerződés aláírása után a munkálatokat­­ a lehető leg­rövidebb idő alatt elkezdik, még­­ akkor is, ha közben há­ború törne ki Olaszország és Abesazinia között, mert az an­­gol-amerikai társaság számol Mussolini ama kijelentésével, hogy Olaszország nem­­ sérti meg az Abesszíniában levő angol érdekeket. Az angol-amerikai társaság azon­nal megkezdi a petróleum mezők feltárását, sőt egy petróleum fino­­mító­­ia szándékoznak felállítani. Azonkívül két millió fontos tőkével dés megkötésére igen előrehaladott stádiumban vannak, aláírásra na­pok múlva sor kerülhet. A tárgya­lásokat szintén Rickett irányítja angol és egyiptomi tőke­érdekelt­ség nevében. London: A Press Association mia délben kiadott­ hivatalos jelentése szerint angol hivatalos körökben nem vonano semmit az abesszíniai koncesszióról. Amíg­ha hivatalos je­lentés nem érkezik Londonba, a kormány nem ad ki nyilatkozatot. Kijelentették, hogy még a tárgya­lásokról sem tudtak, Riókéit sem hiva­talos, sem nem hivatalos felha­talmazást nem kapott. Eden lord július 19-én az alsóházban tartott beszéde alkalmával kijelentette, hogy az angol kormány szívesen venné, ha a folyamatban levő tár­gyalásokat elhalasztanák, mert nem alkarja a feszült viszonyt még jobban kiélezni. Paris: Az Intransigeant mai szá­mában foglalkozik az abessziniai koncesszióval és, mint angol mes­terkedést állítja be, mely által Ang­lia jogot formál ahhoz, hogy be­avatkozzon az olasz-abesszin vi­szályba­. A francia lapok megálapí­ják az Abesszínia és az angol társaság közötti megállapodásra , hogy e­­nagyon kelltemé­ ijen a megk­ez­­dődő népszövetségi tárgyalá­sok előtt. A Négy é­s az amerikai-angol pénz­csoport szerződése óriási bonyo­­dalmak­ra vezethet még. Róma. Az olasz lapok rendkívüli kiadásokban közölték azt a nagy­horderejű esemény olvasóikkal. Rendkívül­ érdekesek az olasz lap­vélemények. Az olaszok egyenlőre azzal vigasztalják magukat, hogy a megállapodás megkötésének hí­­rét hivatalosan még nem erősite­t e*­ meg. A apok azt írják, hogy Ang is ezzel jó lépéssé hát­­batámadta, O’suzor­zágot. A megegyezést a­z olaszok vélemé­­nye szerint Anglia támogatta*. Igaz, hogy Mussolini kijelentette azt, hogy az Abesszíniában levő angol érdekeket tiszteletben tartja, de a Duce kitöltetlen váltót írt alá. állást foglalt a Habsburg-restauráció ellen a bledi kisantant-konferencia Belgrád, augusztus 31. A kisantant kül­ügyminiszterei­nek bledi értekezlete tegnap este b­efe­jeződött. A tanácskozások eredm­­­nyéről hivatalos közleményt adtak ki, amelyben 7 pontban fogla­ltá­k össz­e a tárgyalások eredményeit. 1. Mindenekelőtt hangoztatja a hivatalba jelentés, hogy mint a mustban, úgy a jelenben is teljes az egység a három kis­ antant allam között sőt, amennyiben lehetséges ez a viszony most egységesebb és erő­sebb, mint valaha. 2. Utal arra a jelentk­és, hogy tel­jes erőfeszítéssel törekednek arra, hogy a békét megőrizzék, amel­ynek egyedüli biztosítékát a Népszövet­ségben látják és ezért továbbra is hívek maradn­ak a népszövetségi dis­ztikához­­. A jelenlegi külpolitikai helyzet feszültségét lényegesen csökkente­né a keleti és a Durio-egyezm­ény megkötése. 4. Felvetették a fegyverkezés egyenjogúság kérdését, amely a Duna-egyezmény megkötésével ke­­rü­lt a felszínre. A kölcsönös bizton­ság kérdését, ha fokozzák, szó lehet erről is, ha bizonyos garteridákat és ellenszolgáltatásokat kap a kit­­antant. 5. A Habsburg restauráció kérdé­sével is foglalkozott a konferencia. A három állam állásfoglalás ebben az ügyben ismeretes, az nem is vál­tozott. Tiszteletben tartják más ál­lamok bel­ügyeit és államformáit és ebbe nem is szándékoznak beavat­kozni, de a kis antant egyik állama (Folytatás a h­armadik oldalon.)

Next