Reggel, 1936. december (6. évfolyam, 275-298. szám)

1936-12-01 / 275. szám

Kedd ák8°id»i2teí 1936. december 1 &&& Äf» Jff llf ’ S“rke“‘6sé* és ^adóhivatal «xevFöiAAAi -«*«• i9||/l II ll/X 11^ "TT M LE1 TELEFON 6-16. ■-; .v^;,-. ■ --V • ' •;■ . "'•• '•■, v *-v V -í: *": :V **■■'•*• ■•' '* Litvinov nagy beszéde a demokrácia védelmében Antifascista blokkot szervez Moszkva — Oroszország nem bocsátkozik háborús kalandokba — A tokiói és berlini angol nagykövetek megnyugtatták a londoni kormányt — A polgári lakosság eltávolítása céljából fegyverszünetet kértek Madrid védői December 4-5-ikére összehívják a Népszövetség tanácsát London, november 30 A nemzetközi politikai élet érdeklődésének középpontjába Caballero miniszterelnök javasata került, amelyben a spanyol népfront vezére azt kívánja hogy hívják össze a népszövetségi tanácsot és tegyék vizsgálat tárgyává Németország és Olaszország szerepét a spanyol háborúval kapcsolatban. A valenciai jegyzék befutása óta állandó telefonösszeköttetés indult meg Grcf és London között, a népszövetségi főtitkárság érintkezésbe lépett az angol külügyi hivatallal. Mivel az alapokmány 11. pontja lehetővé teszi a tanács összehívását, így valószínűleg december 4, illetve 5 re kitűzik a tanácsülést. Élénk tanácskozások folynak Londonban A határozat népszövetségi körökben nagy megütközést keltett, sőt több délamerikai állam is, — amelyek tagjai a Népszövetségnek, — ellenszenvesnek találták a Valenciába menekült spanyol népfronti kormány indítványát a népszövetségi tanács összehívására vonatkozóan. Valószínűnek tartják genfi körökben, hogy Caballero indítványára ezek az államok azzal válaszolnak, hogy minden további nélkül elismerik a burgosi nemzeti kormányt. A valsneiata kormány lépésével kapcsolatosan Chile délamerikai köztársaság londoni követe ma jegyzéket küldött a népszövetségi főtitkársághoz. A jegyzékben kifejti kormánya álláspontját, hogy nem tartja a jelenlegi nemzetközi helyzetre való tekintettel helyesnek a tanácsülés összehívását, de ha mégis szükségesnek mutatkozna, úgy a legcélszer*szerűbbnek december közepét tartja alkalmasnak a rendkívüli tanácsülés összehívására. Chile londoni követe, — aki egyben a jelenlegi tanácsülés elnöke Genfben, — és hosszas tanácskozást folytatott Eden angol külügyi miniszterrel és a népszövetségi tanács Londonban tartózkodó tagjaival. A megbeszélések a valencia kormány javaslata körül forogtak. Avend népszövetségi főtitkár ugyanis, amikor a Caballero kormány jegyzéke beérkezett Genfbe, azt a javaslaton tette a tanács elnökének, hogy a tanácsi ülést december 14 re hivassa egybe. A végleges időpontot tehát még nem állapították meg és erre csak azután kerülhet majd sor, ha a chilei követ és Eden lord között a megbeszélések befejeződtek. Fegyverszüneti kérelem A Madrid birtokáért folyó elkeseredett és Véres harcok folyamán ma meglepő fordult adott be. A fővárost védő marxista legfelsőbb védelmi tanács a fehér lobogó alatt parlamentert küldött Varelia tábornok főhadiszállására. A békekövet fegyverszünetet kért az ostromló nemzeti csapatok déli szárnyának főparancsnokától, hogy Madrid polgári lakosságát ezalatt az idő alatt eltávolíthassák a fővárosból. Varelia tábornok azonban kijelentette, hogy csupán egyféle fegyverszünetet ismer el, azt pedig Madridnak minden feltétel nélkül való feladásának kell megelőzni. Ezután úgy északról, mint délről megindult a heves *vérségi előkészítés és az újabb ostrom a főváros végleges elfoglalása érdekében. Anglia a széthúzás ellen Az angol alsóház mai ülésén foglalkoztak a most megkötött japán német egyezmény ügyével. Egy munkáspárti képviselő kérdésére Eden lord külügyminiszter kijelentette, hogy Németország és Japán között semmiféle katonai egyezmény nincs, a két kormány egyidőben közölte az egyezmény szövegét Anglia berllini és tokiói nagykövetével, az egyezménynek semmiféle titkos záradéka nincs. Megemlítette válasza további során az angol külügyminiszter, hogy Anglia továbbra is rosszul minden olyan hatalmi csoportosulást, amely a világ népeit, illetve államait két táborra osztaná Angol kormány mindig azon fog dolgozni, hogy baráti együtműködést biztosítson valamennyi államnak . A SZOVJET ÉS A HÁBORÚS KALANDOK A francia lapok moszkvai tudósítóinak jelentése szerint Szovjetoroszországban mély benyomást keltett a német—tanár szerződés megkötése. A közvélemény szerint a Szovjetnek addig nem szabad háborús kalandokba bocsátkoznia, míg a polgári államok jóindulatát meg nem nyeri a maga számára. Ezért mozgalom indult meg, hogy a kommunista internacionálé központját Moszkvából helyezzék el valamelyik külföldi fővárosba. Szó volt egy ideig arról, hogy a központot Párisban állítják fel, de később ezt a tervet elejtették és a katalán kormány hozzájárulása folytán most tervbe vették, hogy a III. Internacionálé központját Barcelonában állítják fel. MOLOTOV A „MODERN EMBEREVŐKRŐL” (Rador). A szovjetorosz népbiztosok tanácsának elnöke, Molotov a szovjetorosz kongresszuson felszólalt és kijelentette, hogy az új alkotmány Oroszország teljes demokratizálását vonja maga után. A spanyol háborúval kapcsolatosan kihangsúlyozta, hogy teljes barátsággal állanak azok mellett, akik a reakcionárius fascizmus ellen harcolnak. Molotov azzal vádolja a fascista államokat, hogy más országok belügyeibe avatkoznak. A nemzeti szocialistákat támadja és kijelenti, hogy megérdemlik, hogy noveli embererőknek minősítsék őket, ezzel szemben a Szovjetnek Németországgal szemben csakis őszinte barátsági érzése van. A fascista népek megbízottai eltávoznak a Népszövetségből, ha az nem védi meg háborús kalandjaikat, mi ezzel szemben azt kívánjuk, hogy a Népszövetség a békét védje meg a népek között. Mindazonáltal jól fel kell készülnünk, hogy ellenségeink ne merjenek velünk tréfálni Szövetségesekre van szüksége a Szovjetnek (Rador). A Tass iroda jelentése szerint Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos a szovjet kongresszuson nagy beszédet mondott, amelyben kihangsúlyozta az új alkotmány demokratikus jellegét. Elmondotta, hogy Európa 26 állama közül legfeljebb ha 10 államban van demokratikus szabadság, a többiben fascista diktatúra uralkodik. Szovjetoroszország mégis felhívást intéz a világ demokráciájához antifascista blokk szervezésére, annak ellenére, hogy a fascizmus külpolitikai tényezővé lett. A fascista tevékenység súlyos fenyegetést jelent Szovjetoroszország részére, amelynek a fascizmussal szemben való védekezéshez szövetségesekre van szüksége. A szónok ezután szimpátiájának ad kifejezést Madrid védőivel szemben. Litvinov kijelentette, hogy a német—japán megállapodás megszerkesztésére 15 hónapnyi időre volt szükség és az egyezmény semmi egyéb, mint elburkolása esy titkos megegyezésnek. Ebben a titkos megállapodásban az a szó, hogy ,,kommunizmus” nem is fordul elő. Litvinov a következő szavakkal fejezte be beszédét: “ Szovjetoroszország biztonsága nem függ írott szövegektől, mert Oroszország eléggé erős, hogy szétszórja a fascista tenger hullámait.