Reggeli Délvilág, 1990. október (1. évfolyam, 1-2. szám)

1990-10-30 / 1. szám

Milyen legyen a sorrend? Eredeti földtulajdon vagy háztáji? Legtöbb tsz-ben pontosan felmérték az igényeket, sőt nagyon helyesen már hasz­nálatba is adták azoknak, akik őszieket akartak, akar­nak venni bele. Hangsúlyo­zom, hogy nem birtokba adásról van itt még szó, csupán használatila adásról, és abban az esetben elegen­dő úgy kimérni, mint a ház­táji földet szokták, így ele­jét lehet venni annak az ag­godalomnak, hogy a bizony­talanság miatt, aki vetni akár az nem tud, mert a bü­rokrácia megakadályozza abban. A pontos kimérésre és birtokba adásra 1 éven belül sor kerül és ha né­hány méterrel változik is a „mezsgye”-határ ez nem okozhat gondot. Az élet felszínre hozott néhány problémát, melyek közül itt most csak eggyel foglalkozom. Több tsz-nél okoz vitákat a vezetés és a tagok, de főként a tagok egymás közötti viszonyá­ban a kimérés helye. Túl­zottan kezdünk hozzászokni ahhoz, hogy mindent tör­vény által kellene szabá­lyozni, akkor arra lehet hi­vatkozni, nem lehet rajta változtatni, nem hárul fele­lősség az intézkedőre stb. Jelenleg (hál’ Istennek, vagy szerencsére?) nincs törvényi úton kimondva, hogy, ha valaki az eredeti földtulajdonát kéri kiméret­ni (pl. a tanyája mellett, ahol él és lakik!) akkor az övé legyen az elsőbbség, és ne azé a tagé, aki ugyanezt a területet használja évek óta, ún. állandó háztáji­ként. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a tsz vezetése rábízza az érin­tett tagokra, hogy „egyezze­nek meg". Egyezzenek meg abban, hogy hajlandó-e a háztáji földhasználó átadni a területet a tulajdon kimé­rését igénylőnek, vagy nem. Amennyiben nem, akkor a vezetés nem hajlandó a ház­tájit másutt kiadni és az ügyet rendezni. Őszintén mondom, nem ér­tem! Sok szempontból meg lehetne közelíteni a kérdést, de csak a tulajdonjog olda­láról nézve kellene elsősor­ban. A tulajdonjog, mégha az most konkrét területet nem megjelölő részarány­ban van is kifejezve, min­denképpen elsőbbséget kel­lene, hogy élvezzen a hasz­nálati joghoz viszonyítva. A háztájit a tsz területén bár­hol ki lehet adni, de valaki­nek a volt, eredeti helyén, a földtulajdonát csak egyet­lenegy helyen, ahol tényle­gesen van. Hangsúlyozom, itt most elsősorban azokról beszélek, akik a tanyán él­nek, és ott a tanya mellett kérik vissza, illetve kérik kiméretni volt eredeti föld­jüket, és más ezt nem aka­dályozza „csak” az, hogy azt valaki háztájiként hasz­nálja. Néhány tsz-vezető a ta­gok „érdekének a védelmé­ben” mondja, hogy nem akar a vitába bele­avatkoz­ni. Azt hiszem, éppen az el­lenkezője lenne a tagok ér­dekének védelme, ha a tu­lajdonjog elsődlegességét elismerve, segítenének ren­dezni az ilyen vitás helyze­teket, és nem engednék el­mérgesedni a tagok közötti (vagy akár volt tag és je­lenleg dolgozó tag közötti) vitákat. Ha a tsz vezetése hasonló földminőségű és fekvésű te­rületen kínálna fel háztájit az érintetteknek, valószínű könnyebben „átadná” a te­rületet, de egy ilyen aján­latra a kimérést kérő nem illetékes, akkor miből gon­dolják egyes vezetők, hogy majd megegyeznek? Természetesen más a hely­zet akkor, ha az érintett háztáji­­ területen valamilyen beruházást végzett a tag, pl. kutakat fúrazott. Ebben az esetben valóban az érin­tetteknek kell megegyezni­ük a költségek átvállalásá­ban, ez nem a tsz vezetésé­nek az ügye, de csak ez nem, a földhasználat maga már nem a két esin"tettre' tartozik csupán. Nem hi­szem, hogy sok olyan tsz­vezető van, akinek közöm­bös, hogy milyen a tagság hangulata, akinek a szemé­ben különb ember az, aki még most is aktív, annál a tagnál, aki már nyugdíjas, és a koránál fogva nem bír dolgozni. Szerintem így nem lenne szabad a tagok között különbséget tenni, és a nyugdíjas tagokat másod­­rendűekként kezelni. A nyugdíjasok már megdol­goztak, az aktívak most dolgoznak meg a megbecsü­lésért. A tagság érdekének igazi képviselete, ha a ve­zető segít lerendezni a vitás ügyeket, nem pedig az, ha azt úgy oldja meg, hogy az egyiket megsérti, a másikat megvédi. Tudom mondhatják, hogy ezt sérelem nélkül nem le­het lerendezni. Talán ez is igaz, de mégis érdemes azon elgondolkozni, hogy mivel okozunk mélyebben ható sérelmet, azzal, ha va­lakivel nem rendezzük le évtizedekre, vagy örök idők­re szólóan a földtulajdonát, vagy azzal, hogy, valakit nem kérünk meg arra, hogy legyen szíves másik táblá­ban a háztáji földjét elfo­gadni. DR. TÓTH FERENC Csongrád megyei Földhivatal vezetője Amikor az Alkotmánybíróság döntése következté­ben elölről kell kezdeni a földtulajdon rendezésére ki­dolgozott törvénytervezet munkálatait, amikor a koa­líciós pártok (de mások is!) egyeztetik álláspontjaikat, vitáznak, az idő telik, a természet nem vár, a „föld mozog"! Mint — remélem, ismeretes — jelenleg csak az a földtulajdon adható ki, mérhető ki (kérésre), ame­lyik most is tulajdonban van, vagyis amelyik után földjáradékot kap a tulajdonos. A * ISbs­is Rt. SZEGEDI KÉPVISELET Tőzsdei pezsgés A múlt héthez képest pezsgőbb volt a forgalom a tőzsdén. A Martfűi Sörgyár részvényeit 30 ezer forintért adták, így jól járt az, aki 25 ezer 500 forintért jegyezte. A Konzum Kér. és az IBUSZ is jelentősen visszaesett. R.G. Részvény neve: Kötés-­­ Árfolyam(%) Kötés szám névértéke min. max (MFt) Konzum Kér 4 550 650 0,400 Magyar Hitel Bank 2 74 76 2.000 Skála-Coop Rt 1 360 360 1.000 Szövetk. Sörgy. Rt. 13 290 300 0,490 IBUSZ Rt. 8 4900 5250 0,411 Kötvény neve Kötés bruttó Kötés nettó Hozam (%)­­_______________(MFt)_________(MFt)_______________ Alföldi Porcelán 0,010 0,010 38,632 Ofotért 0,060 0,024 32,503 Ofotért 0,100 0,040 32,503 ÉVM 0,290 0,232 35,851 A Műszaki és Természet­­tudományi Egyesületek (MTESZ) Csongrád Megyei Szövetsége tisztúj­ítást tar­tott a napokban, a tanácsko­záson megegyeztek abban, hogy: a megyei szövetségi ta­nács — amelynek 32 tagja van, 28 egyesületi és 4 városi intézőbizottsági titkár — a helyi MTESZ legmagasabb fóruma. A napi ügyeket in­ Tisztújítás térő operatív tanácsnak el­lenben választott tagjai van­nak. Újabb öt évre bizalmat szavaztak az eddig Csongrád megyei elnöknek, dr. Fejes Pálnak. Az alelnökök: Nagy Ernő, Pajtényi Ferenc és dr. Pintér Ferenc, a megyei ügyvezető titkár pedig Vin­­czéné Török Ilona. 4 — In memóriám­ Tóth Sándor Autó autó hátán. Már nem a hidaknál. A helyükön, a taxiközpontban, a barikádo­­sok közül a Tempósokkal ta­lálkoztam, lévén, hogy mel­lettük lakom. A központi körük mellett boldogat ölel­getik egymást a kormány­­egyezkedés után. Az éjsza­kai hangulatot nehéz érzé­keltetni. Zsíros kenyér hagy­mával, coca-colával a menü, amikor ... — Gyerekek, itt a forró virsli. A ruhagyár küldte. — Te hol voltál? — A 47-esnél.­ —­ Nagyon rendesek a sző­­regiek. Tegnap sült malaccal kínáltak. — Mi meg hurka-kolbászt kaptunk, teát és kávét. — Gyerekek, megérte a három nap, győztünk. Fáradtan­ vidámak voltak, jót beszélgettek, emlékeztek. Megjöttek az asszonyok is. Biztos összebeszéltek, gon­dolkoztak. Táskáikból gyer­tyákat kotortak elő, a kocsi­ra ragasztva meggyújtották. — Fiúk. Legyetek csend­ben. Gondoljatok a kegyelet napjára, az ismerős-ismeret­len kollégátokra. Mindenki szinte hallotta a gyilkos golyó süvítését. Egy perc néma csönd. A szemek a billegő gyertyalángokra meredtek. Tóth Sándorra a vásárhe­lyi magánfuvarozóra emlé­keztek, akit tavaly decem­berben Romániában ölt meg a gyilkos erőszak. Ä. S. Reped a blokk A helsinki értekezlet résztvevőinek prágai tanács­kozásán felszólalt Galina Sztarovojtova, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tag­ja, a parlamenti ellenzék egyik vezetője, aki közölte: valószínű, hogy a közeli na­pokban a szovjet parlamenti ellenzék egyes vezető posz­tokat elfoglaló tagjai, mint például popov. Szobcsak, Jelcin, Szlankovics lemon­danak képviselői mandátu­mukról, mert nem kívánnak közösséget vállalni a megva­lósulóban lévő állami prog­rammal. Sztarovojtova a bonyolult helyzetet jellemezve azt mondta, hogy komoly repe­dés keletkezett a balközép Gorbacsov—Jelcin blokkban. A Dél-Alföldön egyre nő a munkanélküliség , így Bács-Kiskun megyében is. A majsai munkaközvetítő iro­dáról mindent el lehet mon­dani, csak azt nem, hogy hosszú múltra tekint vissza. Érthető: amíg nem volt munkanélküliség, nem volt munkaközvetítő iroda sem. Szeptemberben azonban lét­re kellett hozni a városban ezt az intézményt, mely a tanács épületében kapott he­lyet, s ahol számítógép se­gítségével keresnek állást a munka nélkül maradtak. Az iroda pontos neve: Megyei Munkaügyi Hivatal Kiskun­ma­jsai Kirendeltsége. — Immár több, mint egy hónapja működik az intéz­mény. Bizonyára képet kap­hatunk arról: mekkora is a munkanélküliség Majsán? A válaszokat Szálas Péterné, kirendeltségvezető adja meg.­­ A szeptemberi adatok szerint, 97 ember élt Majsán munkanélküli-segélyből. Október 8-ig újabb nyolc munka nélkül maradt csat­lakozott hozzájuk. Azóta ez a szám már nyilván jócskán emelkedett... — Honnan bocsátották el a legtöbb embert? — A munkanélküliek leg­nagyobb részét az olajválla­lattól küldték el, az év eleji létszámleépítésnél. E leépítés egyébként nem csak a maj­­saiakat érinti — hisz szán­knak, csólyosiak, halasiak egyaránt vannak az elbocsá­tottak között. — Más cégek is küldtek el embereket? — Itt van például a Jo­­nathán Tsz, továbbá a BRG... A Petőfi Termelő­­szövetkezet nemrégiben kö­zölte, hogy év végéig 30 dol­gozót akar elbocsátani. És ezzel még korántsem teljes a sor ... — Milyen munkalehetősé­geket tudnak ajánlani az ér­deklődőknek? — Úgyszólván, semmilyet Munkaerőigény Kiskunmaj­­sán jelenleg szinte egyálta­lán nincs... Csaknem min­den munkáltató leépítést ter­vez, munkásfölvételre nem is gondol. Persze, nagyon minimális igények olykor mutatkoznak. A Petőfi Tsz például keres két vulkanizá­­lót, a Jonathán pedig tíz embert a bőrfeldolgozóba, öt-hat ezer forintos fizeté­sekkel. Kérdés, mire e sorok megjelennek, szabadok lesz­nek-e még ezek az állá­sok ?... — Ha szinte sehol sincs munka helyben, hova me­hetnek az emberek? — Legközelebb hozzánk, Halason volt eddig viszony­lag jó a munkakínálati hely­zet, oda közvetítettük az igényeket. De most már Ha­lason is jórészt helybelieket keresnek . .. Nincs könnyű dolgunk, amikor ajánlatot kell adni, hiszen irodánkat hetente 70-75 ember keresi föl. Persze, legtöbbjüknek egyelőre van még munka­helye — csak érdeklődni ke­resi föl intézményünket. — Kik vannak a legnehe­zebb helyzetben? — A cigányok. Ha olykor találunk is , nekik segéd­vagy betanított munkát igénylő munkakört — oda sem veszik föl őket. — Milyen az értelmiségiek helyzete? — őket is fenyegeti az el­bocsátások réme, bár nem olyan mértékben, mint má­sokat. Tudunk egy elküldött mérnökről a Jonathánból, s egy vegyésztechnikusról az Agrikonból. Munka nélkül maradt építésztechnikusok, közgazdasági érettségivel rendelkezők is keresnek ál­lást. — Munka nélküli pedagó­gusok vannak-e, Majsán? — Szerencsére, még nin­csenek. — A pályakezdők, a fia­talok mire számíthatnak? — Szeptember elseje óta mindössze öt pályakezdő ke­resett föl minket. Valószínű­leg eleve tudják, hiába jön­nének. Részben a nagyobb városokba áramolnak — de jellemzőbb, hogy a szülők segítik őket. Meg persze, ott­hon dolgozgatnak, hiszen az itteni családok nagy részé­nek van némi földje. A pá­lyakezdők helyzete egyebek között azért is rosszabb, mint másoké, mert még munka­nélküli-segélyt sem kaphat­nak. — Ki részesülhet segély­ben? — Akiknek munkaviszony­­megszűnése óta egy év még nem telt el, s az előző há­rom év alatt­ legalább 18 hó­napot dolgozott. És akinek rendszeres havi jövedelme kisebb, mint a jelenlegi mi­nimális bér. — Mekkora a segély ösz­­szege? .. •• — Ha a munkáltató mond föl az embernek, az átlag­­keresetének 70 százalékát kapja 180 napig, majd a 60 százalékát. Ha a munkavál­laló mond föl, előbb a 65, aztán az 55 százalékát kap­ja. Aki pedig egyszerűen csak kilép, 60, majd 50 szá­zalékot folyósítanak neki. A munkanélküli-segélyt egyéb­ként 365 napig kapja a munkanélküli. — De mi lesz azzal, aki egy év múlva sem talál munkát? — Külön igénylésre neki is folyósítható bizonyos ösz­­szeg. Mert hát, élni valami­ből csak kell. FARKAS CSABA Munka nélkül­iek a szomszédban iiiiiii,MWiiiiiimn111 n 11 HwwwwtWHiuMtMi • Majsán közel s távol nincs állás Az '56-os forradalomról a szovjet tv-ben Nem beszélhetett nagykövetünk A szovjet televízió vezetősége elzárkózott Györke Sán­­dor rendkívüli és meghatalmazott moszkvai magyar nagy­követ azon kérésének teljesítése elől, hogy a szovjet köz­ponti televízióban az 1956-os események október 23-i meg­ünneplésével kapcsolatban beszédet mondhasson. Az évforduló megünnepléséről Magyarországon a múlt év végén született döntés. (AN) pártvilág Ki megy be az aranykapun? Igen tisztelt Szocialisták! Engedtessék meg a szociál­demokraták és a Takács csa­lád nevében egy-két szót szólni a Délvilágban szept. 28-án megjelent, J. E. szig­nóval aláírt Nyitva van az aranykapu c. cikkükre. Igen érzékenyen érintett bennün­ket, hogy a régi sebeket fölszaggatták. Az 1948-as erőszakos egyesítéssel — a sztálini diktátumot túltelje­sítve fölszámolták a Szociál­demokrata Pártot. És íme az MDP—MSZMP jogutód, az MSZP a százéves szociálde­mokrata hagyományokat el­vitatja az 1956. október 23-a utáni és az 1989 januárjában újból meg­alakult szocdem párttól. Pedig mi azt vártuk, mert az lett volna a tisztességes, hogy legalább az MSZP re­formkommunistái megkö­vették volna a szociáldemok­ratákat avval, hogy elisme­rik az egyesítés jogtalan voltát, visszaadják a párt ingatlanvagyonát, iratait, ereklyéit, sajtóját. Mi elhisszük, hogy van a Szocialista Pártban szociál­demokrata frakció, de az mégis szocialista, és nem szociáldemokrata párt, amit Takács Ferenc a nyomás el­lenére sem tagadott meg.: „Én megmaradok a Szociál­demokrata Pártban ... Nem akarom elhagyni az utolsó percig azt a pártot, amely­nek köszönhetem, hogy ilyen emberré lettem... Nem lép­kedek sehova.” A Szocialista Párt jog­elődje , a Magyar Dolgozók Pártja vetette Takács Fe­rencet emiatt a kiállása mi­att börtönbe, ahol úgy meg­romlott az egészsége, hogy szabadulása után nem sokkal meghalt. Ezért érzi a család kegyeletsértésnek az MSZP őrá való hivatkozását. A szakszervezetre való hi­vatkozás is furcsa. Hiszen a szociáldemokrácia valóban elválaszthatatlan volt a szak­szervezeti­ mozgalomtól, de az szocdem párt hiányát az MDP nemhogy nem pótolta, de 1949-ben a szakszerveze­teket lemondatta érdekvédel­mi jogáról. A munkás-érdek­védelem mind a mai napig nem talált magára. Kiveszett a munkásszolidaritás, az el­kedvetlenedett munkásság szemében nem hiteles egyet­len párt, egyetlen szakszer­vezet sem. Az, hogy a Szocialista Párt igyekszik együttműköd­ni a Parlamenten kívüli szo­­ciális gondolkodású balolda­li erőkkel, tiszteletre méltó, de előtte a múltat be kell vallani, és tisztázni kéne kö­zös dolgainkat. A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt vásárhelyi szervezete KEDD,­­ 1­9. OKTÓBER 3­. )

Next