Reggeli Délvilág, 1991. november (2. évfolyam, 1-18. szám)
1991-11-11 / 1. szám
A«E| ».eiTM«»,»*«,», «ra-a Szegedi újságharc Délfrancia világ TISZTELT OLVASÓINK, TISZTELT ELŐFIZETŐINK! Bizonyára emlékeznek még arra, hogy tavaly novemberben egy rövid időszakig a Délvilág mellett egyszer-egyszer mutatványszámként a Délmagyarországot is kézbesítette a posta. Ez akkor egy meglehetősen szövevényes lapbirtoklási vita része volt. Sajnos minden igyekezetünk ellenére a vitát azóta sem sikerült megnyugtató módon rendezni. Tudjuk, hogy az olvasók elsősorban jó újságot, kedvükre való olvasnivalót szeretnének kapni, és nem a sajtóbelharc részletein akarnak unatkozni. Néhány nappal ezelőtt a tekintélyes hetilapban, a HVG-ben jelent meg a következő cikk, amely vitán felül pártatlan és egyszerűen, részleteiben is pontosan tárja fel ezt a bonyolult ügyet. Előfizetőink tájékoztatására azt érezzük a legkorrektebb módszernek, hogy ezt az anyagot közöljük. Így részrehajlással, önpropagandával, vagy bármi mással bennünket talán senki nem vádolhat meg. Újabb sajtóprivatizációs botrány van kibontakozóban. A lapalapítói és lapgazdai-laptulajdonosi jogok zűrzavara ez alkalommal Dél-Magyarországon jelentkezett. A régió két napilapja körül folyó huzavona korántsem mellékes dolgon folyik: együttesen százezernél is több példányban jelenik meg, s ha előfizetőik számát is összeadjuk, kiderül, az országos napilapok közül is csak a Népszabadság és a Népszava büszkélkedhet több előfizetővel. Az ügyben kemény harcra és több bírósági tárgyalásra lehet még számítani. * Az egyre átkosabb múltban Szeged volt az a vidéki város, ahol két reggeli napilapkészült. Míg a többi 18 megyeszékhelyen csupán egy-egy újság hirdette a megyei pártbizottság és a megyei tanács orgánumaként az igét, a Tisza-partján a Csongrád Megyei Hírlap mellett ott volt a városi pártbizottság és a városi tanács lapja, a Déli Magyarország is. (Városi újság készült még Miskolcon is, ám az ottani Déli Hírlap más kategória, mivel csak utcai terjesztésű volt.) Bár a Délmagyarország és a Csongrád Megyei Hírlap között valódi verseny soha nem alakulhatott ki — a „Délmagyart” szinte, kizárólag Szegeden a „Hírlapot” pedig jóformán csak a megyében olvasták —, ha másnak nem, legalább az újságíróknak előnyös volt a helyzet: a vidéki tollforgatók beszorítottsága Szegeden valamelyest mérsékeltebb volt, végül is két szerkesztőség között választhattak. Lehet, hogy rövidesen mindez a múlté lesz. A tavaly tavasszal Délvilágra átkeresztelt Csongrád Megyei Hírlap újságírói ugyanis október 2-ai keltezéssel levelet kaptak Christian Théodosetól, a Délmagyarország Könyv- és Lapkiadó Kft. cégvezetőjétől. A Délmagyarország Kft. ugyancsak tavaly jött létre, mégpedig a francia Nice Press Invest és a Délmagyarország Újságírói Egyesület között 50-50 százalékos részvételi aránynyal, és azzal a céllal, hogy, ha majd itt lesz az alkalom, részt vehessenek a Délmagyarország című lap privatizációjában. Az alkalom tavaly ősszel eljött, s nemcsak a Délmagyarországra vonatkozóan. Ezt az álláspontot tükrözi a levél is: „A Délvilág jövőbeni szerkesztőségére vonatkozó döntésünk meghozatala, valamint az ön munkaszerződésének előkészítése céljából arra kérjük, október 6. előtt jelezze, be kíván-e lépni a Délmagyarország Kft.-be.” A nyilatkozattételre való felszólítás magyarázata: „Immár egy éve, hogy a Délmagyarország Kft., melynek a Nice Press Invest üzletipartnere, megvásárolta a Délvilág című napilapot.” Éppen ez az a kijelentés, aminek jogosságát a Délvilág Rt., a lap mostani kiadója kétségbe vonja. Szeri István, a Délvilág Rt. elnöke és Nikolényi István, a Délvilág főszerkesztője úgy vélik, hogy amikor 1990. szeptember 13-án Kispál Antal, a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója és Máté László, az MSZP kincstárnoka aláírták a szerződést a Délmagyarország Kft.-vel — amelynek egyébként Kispál Anital azóta ügyvezető igazgatója lett —, olyasmit adtak el, ami nem volt az övék. Pontosabban: olyasmit is. Az MSZP-nek a megyei lapok privatizálására kiírt pályázata ugyanis nem tartalmazta a Délvilágot. Szegeden csak a Délmagyarországot hirdették meg, sőt, a pályázati kiírókban szó szerint az állt: „a megyei lap már korábban kft.-be elment.” Ez a megállapítás csak a társasági forma megjelölése szempontjából téves, mert egyébként valóban az történt, hogy tavaly az év első felében aDélvilág kivált a Csongrád Megyei Lapkiadó kötelékéből. A Szeri—Nikolényi kettős szerint a megyei lapkiadó örült, hogy megszabadulhat a számára addig csak veszteséget hozó napilaptól, s így szívesen hozzájárult, hogy a megyei napilapot ezentúl a 13 szegedi és környékbeli vállalat és intézmény álltal 10,5 millió forintos alaptőkével létrehozott Délvilág részvénytársaság adja ki. A Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalatnak innen kezdve annyi köze maradt egykori újságjához, hogy 1 millió forint értékben maga is jegyzett részvényt. Az persze már egy külön történet, hogy az addig csupa veszteség újságról kiderül, mégiscsak lehet nyereséges, s a részvénytársaságnak már az első, tehát fönt évben is 10 százalék fölötti osztalékot hozott. Ezen túlmenően készült azonban egy bérleti szerződés is, melynek értelmében a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat 1991. december 31- éig átadja a tulajdonát képező lap kiadási jogát és előfizetői körét a Délvilág Rt.nek. Ez a szerződés azonban az utóbbi szerintnem is lehet érvényes — az érvénytelenség kimondására bírósági eljárást is kezdeményeztek —, mivel az aláíráskor szerintük a Csongrád Megyei Lapkiadó nem is volt tulajdonos. A tulajdonosi jog átengedéséről csak hónapokkal később, 1990. augusztus 17- én állapodott meg Kispál Antal kiadói igazgató és az MSZP-s Máté László. Dlusztus Imre, a most már 80 százalékban francia és 20 százalékban magyar tulajdonú Délmagyarország Kft. magyar cégvezetője és egyben a Délmagyarország című napilap főszerkesztője számlára azonban a bérleti szerződés a kályha, innen lehet elindulni minden érvelésnél. Szerinte a Délmagyarország Kft. ugyanis mindenestül vette meg az MSZP-től a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalatot, így tehát ennek a bérleti szerződésnek, s ezen keresztül a Délvilágnak is birtokába jutott. Az vételár 84 millió forint volt, ebből 56 milliót ként az MSZP a Délmagyarországért, s 28 milliót a Csongrád Megyei Lapkiadóért. — Dlusztus Imre szerint a Délvilággal egyetemben. Így látta különben a Csongrád Megyei Bíróság is, ahol tavaly ősszel egy sajtóhelyreigazítási per tárgyalása során, amit a Délvilág indított, majd elvesztett a Délmagyarországgal szemben, még az is kiderült, az MSZP a szerződésben 5 millió forinttal vette figyelembe a Délvilágot, beleértve ebbe a Csongrád Megyei Lapkiadó 1 milliós részvénycsomagját is. A délvilágosok szerint viszont 35 milliónál olcsóbban sehol nem kelt el lap a „megyei osztályban”, tehát ha másért nem, már a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága miatt is kétségbe lehetne vonni az MSZP és „a franciák” ügyletét. Bár az üzleti papírokon mindenütt a Délmagyarország Kft. neve szerepel, aligha túlzó ez „a franciák” sommás megjelölés. A 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező, kifejezetten a magyarországi befektetés céljából létrejött Nice Press Invest főrészvényese a Nice Matin sajtóvállalkozás, amely — mint arra Dlusztus Imre utalt is — egyike a leggazdagabb francia sajtócégeknek. „A pénzt az újság és a kiadó megvásárlásához a franciáktól kaptuk, egy részét ajándékba, egy részét hitelbe” — mondja a 31 éves főszerkesztő-cégvezető, aki határozottan cáfolta a Magyar Hírlap azon állítását, miszerint a Nice Matin és a Magyar Nemzet privatizációja kapcsán ismertté vált Hersant-csoport között bármiféle kapcsolat lenne, de: „Nem akartunk egy sajtóhelyreigazítási perrel bemocskolódni.” Nem ez az egyetlen mendemonda szegedi sajtókörökben az ügy kapcsán. Az ellentábor például tudni véli: „a franciák” nem is a saját zsebükre voltak ilyen nagyvonalúak, a vásárláshoz a Postabank hitele nyújtott fedezetet. Pusztai Viktor, a Postabank illetékese szerint ez legfeljebb normális cégfinanszírozás keretében történhetett, amit a megyei igazgatóságok saját hatáskörökben intézhetnek; arról szó sincs, hogy ,,be akarnánk lépni”. Következőképp fest végül a szegedi sajtótájkép a csata előtt. Egyrészt van egy francia—magyar kiadói kft., amely igaza biztos tudatában nyomdát rendelt („már készül a két kirakós gépünk, amivel egyszerre kétszer 32 oldalas, színes újságot tudunk csinálni”), embereket toboroz („a Délvilágtól hat újságírónak van már itt a munkakönyve, négynek folyamatban van az ügye, de sok pályázónk van Jugoszláviából is”), s kész szervezeti elképzelésekkel bír a két újság jövőjéről („csak egy főszerkesztő lesz, két felelős szerkesztővel, közös hirdetési oldalakkal”). Másrészt van egy magyar kiadói részvénytársaság („mi vagyunk az egyetlen megyei lap, amelyik még nincs külföldi tulajdonban”), amelyik szintén úgy hiszi, igaza van („ha tényleg a franciáké volna a lap, akkor vajon miért írtak alá már a szerződés után szándéknyilatkozatot, hogy hajlandók beszállni a Délvilágba is?”), s amelyiknek ugyancsak feltett szándéka, hogy jövőre is megcsinálja és kiadja a megyében kedvelt napilapot („a sajtókiadó indexszám a Délvilág Rt. javára van bejegyezve, a Posta csak a mi lapunkat viheti ki”). A bírósági tárgyalótermeken kívül is lesznek még az ügynek fordulatai és áldozatai. Az újságírók közül vagy azok, akik túl korán „átálltak” — ha másképp nem, hát úgy, hogy megbánják, vagy azok, akik írásban utasították vissza a francia cégvezető „megalázó ajánlatát”. Ők „francia győzelem” esetén alighanem az utcára kerülnek. Jobbik esetben persze az is elképzelhető, hogy két konkurens újság kínálja majd magát a Tiszavidéken az olvasóknak — s akkor ők mindenképpen nyernek —, de ha az egyesítés, a közös kiadás „jön be”, s a két lap csak a címében fog különbözni, akkor a közönség is a vesztesek közé tartozik majd. Egy biztos: az MSZP — vagy kincstárnoka — már ki tudja, hol jár a vételárral. WEYER BÉLA Lapzáróra Regionális kormányfórum Miskolcon. Senki ne várjon a kormány mai látogatása után azonnali megoldást, orvoslást az észak-magyarországi térség gondjaira. A kormány szombati miskolci fórumának az volt a célja, hogy közvetlenül és a helyszínen tanulmányozza az adott térség problémáit, ezáltal lehetőség nyíljon a felvetett kérdések szakszerű megoldására. A valóban súlyos gondok ellenére nem lehet kijelenteni, hogy az észak-magyarországi térség válságövezet, az viszont valós, hogy ebben a régióban vannak olyan válsággócok, amelyek egyedi és sürgető megoldást igényelnek. Mindezt Antall József miniszterelnök jelentette ki szombaton kora este azon a sajtótájékoztatón, amelyet kabinetjének tagjaival közösen tartott a miskolci egész napos kormányprogramot követően. A Reggeli DV első megrendelője. Szombati lapszámunk drámai bejelentésére: Ellopja a Délvilágot a maffia?, a csósolt megrendelő lapon, címünktől eltérően, a lap főszerkesztőjének lakására érkezett az első megrendelés : Szádeczky-Kardoss Samu, Szeged legismertebb ólasszikafilológusa, a József Attila Tudományegyetem professzora dobta be. Eagleburger: véresebb háború várható Jugoszláviában. Jugoszláviában valószínűleg hosszú, az eddiginél is véresebb polgárháború várható, de a Nyugati katonai beavatkozásáról szó sem lehet — a gazdasági rendszabályok pedig nem lesznek igazán ■haitékonyak. Ezt fejtette ki péntek esti tv-nyilatkozatában az amerikai külügyminiszter első helyettese. Lawrence Eagleburger, aki korábban belgrádi nagykövet is volt, a válság valamennyi szereplőjét felelőssétette a helyzetért, mondván, „sok kis ember akarja a maga kis birodalmát”. A legveszélyesebbnek mindenesetre a szerb Slobodan Milosevicet ítélte, aki, mint az amerikai politikus megállapította, az Adriáig terjedő Nagy-Szerbiát akar teremteni. Rendkívüli kongresszust sürgetnek. Legkésőbb 1992. március végéig megszamtandó kongresszus összehívását kezdeményezték a Magyarországi Szociáldemokrata Párt dunántúli és budapesti alapszervezetei képviselőinek szombaton Oroszlányban megrendezett regionális tanácskozásán. Cheney: Kelet-Közép-Európa végül bekerül a NATO-ba. A kelet-közép-európai országok végül istagjai lesznek majd a NATO-nak, de csak azt követően, hogy szilárd, sikeres demokratikus rendszerük van — mondotta az amerikai védelmi miniszter. Richard Cheney a jelenlegi helyzet bizonytalanságaira a csehszlovák példát hozta fel, ahol még folyik a vita a két népe között a jövőben követendő útról. ENSZ békefenntartó erők. Románia, mint a Biztonsági Tanács soros elnöke,támogatja azt a kérést, hogy a világszervezet küldjön békefenntartó erőket Horvátországba — jelentette a Tanjug jugoszláv hírügynökség a román külügyminisztérium közlésére hivatkozva szombaton. Borisav Jovic, a jugoszláv államelnökségtagja szombatton kijelentette, hogy támogatja az ENSZ békefenntartó erőinek horvátországi jelenlétét, amelyet az államelnökség szerb szárnyaként a nap folyamán. Véleménye szerint, amelyet a Tanjug tolmácsolt, a „kéksisakosok” horvátországi jelenléte elősegítené a Hágában folyó jugoszláviai békekonferencia sikerét. Románok Finnországba akarnak menni. A szovjet határőrök körülbelül egy órányi időre lezárták Vaalimaanál és Nuijamaanál a finnországi határátkelőhelyet, amikor román állampolgárok egy csoportja közeledi a finn határhoz. Ma Autio, a finn határőrség szóvivője Helsinkiben érte, nem világos, hogy ír ígi román állampolgáralt átmenni Finnországba és, hogy milyen közel jutottak a határhoz. Miről tárgyal az alkotmánybíróság? Alkotmányellenes-e, hogy a gazdaságitársaságokról szóló törvény a részvényjegyzésben előnyöket biztosít az állami költségvetési szervek, illetve a pénzintézetek számára a gazdasági társaságok alapításakor? Alkotmányba ütközik-e, hogy a lakásszövetkezetek javára adott engedményezési nyilatkozat alapján a lakásszövetkezet a neki tartozó fél tartozását polgári eljárás nélkül levonathatja az adós munkabéréből? Ezekben a kérdésekben várható döntés az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén, amelynek napirendjén szerepel még a gazdasági társaságok adóbevallásával, valamint a felszámolási eljárásról szóló törvénnyelkapcsolatos indítványok elbírálása. FIGYELEM! Csongrád megyében a legjobb hirdetési lehetőség! A Reggeli Délvilág naponta 100 ezer példányban jut el az Olvasókhoz. Már holnapra vállaljuk keretes hirdetésének a megjelentetését! Azoknak, akik ma keretes hirdetésükkel hirdetőirodáinkat felkeresik, rendkívüli 20 százalékos árengedményt adunk. A hirdetésük megrendelhető a 62/23-708-as telefaxon a nap 24 órájában. Éljen a lehetőséggel, rendkívüli gyorsaság és olcsó ár a Reggeli Délvilágban. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsmmm DÉLVILÁG