Reggeli Délvilág, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
Gyorsuló tőkekivitel 1991-ben 367 engedélyt adtak ki magyar vállalatoknak és vállalkozásoknak külföldi székhelyű vegyes vállalatok alapítására. Az ily módon külföldön befektetett magyar tőke értéke megközelítette a 2 milliárd forintot. A Magyarországon vegyes vállalatokba befektetett mintegy 2,8 milliárd USA-dollár értékű külföldi tőkével összehasonlítva ez igazán nem nagy összeg, viszont 1990-hez viszonyítva jelentős mértékben emelkedett mind a kiadott engedélyek, mind a kivitt tőke értéke. A külföldön alapított magyar—külföldi vegyes vállalatok száma 1991-ben több mint kétszerese volt az 1990. évinek — 159-ről nőtt 367-re. Ugyanakkor a kivitt tőke értéke kisebb mértékben, az 1990-ben regisztrált 1,42 milliárd forintról csupán 1,98 milliárd forintra emelkedett. A magyar befektetők többsége a volt szocialista országokat célozta meg. Romániában 87, a Cseh és Szlovák Köztársaságban 64, a volt Szovjetunió országaiban 52, Németországban 45 magyar érdekeltségű vegyes vállalat alakult. A kivitt tőke értékének szempontjából azonban más a sorrend. A Független Államok Közösségének államaiban 1,19 milliárd forint értékű tőkét fektettek be magyar cégek. Ennél jóval kisebb összeg jutott az ebből a szempontból második helyen szereplő Németországba - 159 millió forint, és a harmadik, Ausztriába 109 millió forint. Az alapított vállalatok száma szerint az első helyen szereplő Romániába kivitt tőke értéke ezzel szemben csupán 91 millió forint, amivel az érték szerinti sorrendben csak az ötödik helyen szerepel keleti szomszédunk. A minisztérium munkatársa elmondta még: a vegyes vállalatok alapításánál a tapasztalataik szerint a piacszerzés a leggyakoribb cél. Az engedélyek kiadásakor a legfőbb szempont, hogy az alapító szerződések alapján biztosított-e a magyar fél számára a nyereség kihozatala. Az NGKM illetékesei azt is vizsgálják még: rendelkezik-e megfelelő forintfedezettel a kérelmező. Ékszerdoboz a belvárosban Három fiatalember — Gráf Dénes, Kiss Imre, Sóti Róbert — két évvel ezelőtt gondolt egy merészet, és a Horváth Mihály utcában megnyitották Szegeden az első nonstop kisárudát. Egy 17 négyzetméteres helyiségbe zsúfolták a legszükségesebb élelmiszercikkeket, tejtermékeket, zöldségeket, italokat. Ma már többnyire delikát különlegességeket árulnak, a volt kis kóceráj helyett elegáns üzlethelyiségben. Valóságos ékszerdoboz a bolt a belvárosban. A kezdetről és a jövőről Gráf Dénessel beszélgettem. _ Üzlettársaddal, Kiss Imrével mi adta az ötletet, hogy nonstop boltot nyissatok, taxis létetekre? __ Éppen a taxizás kínálta az ötletet, hiszen sokan kértek bennünket üzletzárások után, hogy valamilyen áruféleséget szerezzünk be. Az esti órákban azonban minden áru drágább. Az igényeket elérhető áron nem lehetett kielégíteni, legyen az egy rúd szalámi, egy üveg pezsgő, mosószer, vagy éppen egy flakon étolaj. Ezért nyitottuk ki 17 négyzetméteres nonstop üzletünket. _ Eltelt egy év, és a szűk helyiségből tágasabb, ízlésesen berendezettszuperüzlet lett. Nemcsak a profil változott, hanem a nyitvatartási idő is. Jelenleg reggel 6-tól 24 óráig állnak a vásárlók rendelkezésére. A nonstop jelleget és az árukínálatot azért változtatták meg, mert a forgalom emelkedésével kezdtek jóllakottá válni? — Nem, erről szó sincs. A mostani üzlet egyik újdonsága, hogy mi pörköljük a kávét, a nyers kávét külföldről hozzuk be, mégpedig a brazil Robusta és a Minas márkákat. Pörkölve sokkal olcsóbban tudjuk forgalmazni, mint az Omniát. Egyetlen oka van annak, hogy nem nonstop üzemelünk, mégpedig az, hogy nem tudtuk megakadályozni, hogy a nálunk vásárolt szeszes italt a bolt környékén elfogyasszák. Üvegtörések, hangoskodások szinte mindennaposak voltak. Nekünk tekintettel kell lennünk a környék lakóira is, ezért döntöttünk így. Az igényeket felmérve, a Delikát boltot is bővítettük, hiszen ismét árulunk élelmiszer-féleségeket előre csomagoltan, valamint kenyér- és tejtermékeket. _ A bolt specialitása a kávé. Az említetteken kívül mit kínálnak még? _ A különleges italféleségek mellett a gourmandok kagyló- és rákkonzervek között is válogathatnak, a gyerekekre gondolva, óriási a csokoládéválasztékunk. Boltunk kávé- és gyarmatáru-kereskedés, ezért hát a déligyümölcsök (narancs, mandarin, banán, datolya, füge, egész ananász) is kínálják magukat. — Milyen forgalomra számít e szűkös esztendőben? — Bízom benne, hogy a vásárlókkal üzletünket meg tudjuk szerettetni, és a lehetőségeinkhez mérten az igényeket is ki tudjuk elégíteni. Vevőcentrikusok vagyunk, s ha egy kicsivel is segíteni tudunk, már megérte ! BAGAMBKY LÁSZLÓ Amit tegnap még csak jó hírként fogadott „kellő” és kör látható: Szálkai János és fia birtokba veszik lapunk mosolygós hitetlenkedéssel a szikáncsi Szálkai család, az tárgysorsjátékának főnyereményét, a Cliót. (Fotó: Mismára kézzelfoghatóvá és tapinthatóvá vált. S mint képünkolczi Róbert) Mint emlékezetes, a háromoldalú — munkaadóik, munkavállalók és önkormányzatok képviselői — munkaügyi tanácsok létrejöttekor a legfőbb elv az volt, hogy ez a megyei társadalmi szervezet hivatott a dekoncentrált foglalkoztatási alap felhasználási elveinek meghatározására, illetve a munkaügyi központ általi működtetésére. Vagyis, a vonatkozó törvények és az azt követő minisztériumi, főhatósági értelmezések pénzt, paripást és fegyvert ígértek. A pénz mértéke ugyan már tavaly is vitatott volt, hiszen a foglalkoztatási alap felosztásakor egyértelműen a centralizálási szándék volt felfedezhető. No, de a paripa és fegyver adott volt, így a megyei alapot szabadon rangsorolta, osztotta-szorozta a tanács. A legnépszerűbb és legelőremutatóbb foglalkoztatáspolitikai eszköznek a munkahelyteremtő beruházások támogatása bizonyult. A rendelkezésre álló foglalkoztatási alapból (135,6 millió) 45,6 milliót fordítottak a 31 ezirányú program megsegítésére. Mint az egyes pályázatok ismertetésekor magunk is többször felhívtuk a figyelmet, e támogatási forma — a munkaügyi tanács döntése értelmében — olyan, szigorú feltételekhez kötött hitelkonstrukció, melyet egy év türelmi idő után, 10 százalékos kamatra, két év alatt kell visszafizetni. No kérem, éppen itt jött be a munkaerőpiaci bizottság ominózus állásfoglalása, mely kimondja: „A támogatásokat vissztehermentes tőkejuttatás formájában lehet kihelyezni. E formát kell működtetni abban az esetben is, ha a támogatást pénzintézet közreműködésével helyezik ki.” Ez akall” az, ami dühbe hozta a munkaügyi tanács oldalait. Hol van a korábban olyannyit hangoztatott szabadságuk! Már megint fölülről akarják megmondani mit tegyenek, mit tehetnek. Mi van ha nem fogadják el? Akkor a kihelyezett hitelek nagy valószínűségei a központi foglalkoztatási alapba áramlanak vissza. Noha, az itteniek éppenhogy a leghatékonyabban szeretnék forgatni a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Például úgy, hogy a törlesztések egy alapítványba folynának vissza, melyből újabb foglalkoztatáspolitikai problémákon lehetne enyhíteni. Nem akarják ingyen, térítésmentesen szórni a pénzt. A valamikori újrakezdési támogatásokat említették többen, mely nagy részének azóta is bottal üthetik a nyomát. Így egyelőre csak a dekoncentrált foglalkoztatási alap felhasználási arányairól született döntés, a munkahelyteremtő beruházások támogatási formájáról nem. A szakemberek a jövő héten összedugják fejüket, s megpróbálnak konszenzusra jutni. Addig is tiltakozó levelet juttatnak el a Pénzügy, illetve a Munkaügyi Minisztériumba az „illetéktelen” beavatkozás ellen. Az említett munkahelyteremtő beruházások támogatására azonban egy hét múlva kiírják a pályázatot, hisz oly sok gazdálkodó számít e lehetőségre. Ö. F. A munkaügyi tanács dilemmái Különben dühbe jövünk A megyei munkaügyi tanács tagjait régen láttam ennyire haragvónak, mint tegnapi ülésükön. Indulatukat egy frissiben kézhez kapott állásfoglalás váltotta ki, mely a munkaerőpiaci bizottság műhelyéből származik, s a munkahelyteremtő beruházások támogatásának elveiről szól. Magyarországon mielőbb ki kell építeni a korszerű digitális távközlési alaphálózatot, lehetővé téve, hogy arra egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások is rácsatlakozhassanak. Hazánknak olyan távközlési hálózat lenne leginkább megfelelő, amely ötvözi az amerikai mintájú rendszert — ahol különféle cégek vehetnek részt az egyes távközlési szolgáltatásokban — az európai megoldással — itt egy távközlési vállalat kezében összpontosul a távközlési piac. A tervek szerint a magyar rendszer megtartaná mindkét mintából az előnyös tulajdonságokat, azaz a finn és a dán gyakorlat szerint, fenntartaná az állam felelősségét az ellátásban, ugyanakkor engedné érvényesülni a versenyt is a szolgáltatás színvonala érdekében. Katona Kálmán, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tagja, a távközlési albizottság elnöke ezzel jellemezte azt a távközlés-politikai dokumentumot, amelyet a távközlési törvénytervezethez csatolva, a napokban kapnak kézhez a parlamenti képviselők. A törvényt egyébként februárban tűzi napirendre az Országgyűlés. A távközlési albizottság vezetője nemrégiben hírközlési szakemberekből álló küldöttség élén Washingtonban járt, ahol az amerikai hírközlési piaccal, illetve az azzal kapcsolatos szabályozási kérdésekkel ismerkedett. Katona Kálmán az MTI kérdésére elmondta: a látogatás arról győzte meg a magyar szakembereket, hogy módosítani kell a koncessziós törvénynek azt a részét, amely a távközlési alaphálózat tulajdonjogát állami hatáskörbe rendeli, valamint arról, hogy a területen a verseny mellett, fontos a szigorú szabályozás is. A több éves, nagyszabású terv megvalósításához azonban egyelőre nincsenek meg a források. A Közlekedési és Hírközlési és Vízügyi minisztérium szakemberei ezért az alaphálózat szerepével kapcsolatban azt a véleményt képviselik, hogy annak kiépítése koncessziós alapon, állami tulajdonban történjen. Erre azért lenne szükség — állítják a tárca munkatársai —, hogy megteremtődjön a pénz egy megfelelő színvonalú rendszer kiépítéséhez. (MTI) Dán minta a magyar távközlési rendszerben Magánautóbuszjáratok Magánautóbusz-járat indul február 4-étől Nyíregyháza és Budapest között — jelentették be a nyíregyházi Tóth és Járka Betéti Társaság tulajdonosai, akik távolsági buszközlekedtetésre hozták létre vállalkozásukat. A társaság tagjai a járat gazdaságosságát a piaci verseny adta lehetőségekkel szeretnék elérni. Ennek érdekében olyan utazási díjat állapítottak meg, amely kedvezőbb a várható új MÁV- és Volán-s tarifánál, s ettől remélik, hogy a tisztes nyereséget garantáló kedvező utasszám mindennap meglesz. Felkészültek a további esetleges árversenyre is, a jövedelmükből az ésszerűség határain belül, a legmeszszebbmenőkig hajlandók engedni. Megrendelem a DÉLVILÁG RT kiadásában megjelenő REGGELI DÉLVILÁG című lapot •./.• Előfizetési díj: . . • . - havonta: 150 Ft • - negyedévre: 430 Ft. . - félévre: 800 Ft. . -egész évre: 1500 Ft. Kérjük, a megfelelő részt aláhúzni ! " név:.......................................................................... . CÍM:............................................................... (Átutalási betétszám: Fontos! Kérjük postafordultával feladni vagy a kézbesítőnek átadni! /Bedobható bármely postaládába, ingyen/ «^íiÉimAG msmmmm&ismm mismm •mmm 1992. febr. 1., szombat