Reggeli Délvilág, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
Vásárhelyen ma várható döntés A kertészeket is elérte a csőd A vásárhelyi önkormányzat közgyűlése már korábban döntött a várost érintő egyes közüzemi vállalatok vagyonának önkormányzati tulajdonba adásáról. Így került szóba a temetkezési, a településtisztasági és szolgáltató és a moziüzemi vállalat. Ezeknek a vonatkozásában kérte a város szükségleteinek kielégítésére szolgáló azon vagyontárgyakat, amelyek elválasztása a vállalattól nem veszélyezteti a többi települési önkormányzat szükségleteinek kielégítését. Ugyanakkor a közgyűlés igényt tart a vállalat vagyonának a várost érintő részarányára, amit gazdasági társaságban kíván tovább működtetni. Természetesen a kertészeti vállalat azon vagyontárgyairól sem feledkeztek meg, amely a város közigazgatási területén fekszik. A parkosítási és zöld felület fenntartási munkákat vállalkozási formában kívánják végeztetni. Minthogy a vagyonátadó bizottság az említett vállalatot három település : Hódmezővásárhely, Makó és Mindszent önkormányzatának tulajdonába adta, úgy tűnik, ez nem közmegelégedésre történt, mert az ügyben a Belügyminisztérium mondja majd ki a végső döntést. A Csongrád Megyei Kertészeti Vállalatról lévén szó, figyelmet érdemel a tény, miszerint csődeljárást indított el önmaga ellen. Ez alaposan megnehezíti az esetleges vagyonátadás utáni intézkedési tervek elkészítését. Valószínűsíteni lehet, hogy a moratórium lejártával a vállalat nem tud megegyezni hitelezőivel. Ebben az esetben elképzelhető, felszámolási eljárás indul fizetésképtelenség miatt a vállalat ellen. Amennyiben a vagyonátadás nem történik meg, a moratórium ideje alatt, a felszámolási eljárás valószínűsége nő, hiszen jelenleg a vállalat vagyonzár alatt van, tehát eszközeinek ingatlanrészét forgalomba sem bocsáthatja. A hosszadalmas felszámolási eljárás után megmaradó vagyon — a társ önkormányzatokkal való vagyonmegosztás után — elhelyezhető a Vagyonkezelő és Szolgáltató Részvénytársaság tőketartalékában, vagy alaptőkeemeléssel a társaság jegyzett tőkéjében, ugyanakkor a már említett rt. a vállalat jogutódjává válna. A Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat ezideig az egyetlen, amely jogerős vagyonátadó bizottsági döntéssel bír. Vagyonát 10 település tulajdonába adta a bizottság. Vásárhely részaránya 15,66 százalék, ugyanakkor a településtisztasági és szolgáltató vállalat esetében várhatóan 21,08 százalék illeti majd az önkormányzatot. A Csongrád Megyei Temetkezési Vállalat tevékenysége az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül. Csupán a szállítási funkció és a halottas házak kezelése maradt meg a vállalatnál, a magánvállalkozási szféra élénkülése után. A vállalat működése hosszabb távonnem lesz önfenntartó. A jelenlegi struktúrában meglévő, a nagyobb településekben kialakított helyi szervezetek, telephelyek, vonzáskörzetük- ben külön-külön alkalmasak a kötelező feladatok ellátására. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy a többi önkormányzattal egyetértve, a vállalatot megszüntetik, a telephelyek önállósítása mellett. A leválasztott, immár önállósodott egységek beolvaszthatók egy-egy városgazdálkodási vállalatba, vagy gazdasági társasággá szervezhetők. A vásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt. illetékesei úgy vélik, hogy esetükben célszerűnek bizonyulna, ha a részvénytársaság keretein belül üzemelő valamelyik kft. látná el a jövőben ezt a feladatot. Ami a víz- és csatornamű vállalatot illeti, ahhoz nem fér kétség, hogy a Vásárhely területén lévő közművagyont a törvény erejénél fogva megkapja. A közüzemi vállalatok vagyonának az önkormányzati tulajdonba történő átadásának folyamata korántsem bizonyult annyira egyszerűnek. A kapcsolatfelvétel valamennyi érintett vállalattal megtörtént, de érdemi vizsgálatot nem tudtak lefolytatni. A vállalatok vezetői ugyanis ettől elzárkóztak, így a vásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt. igazgatója — miként arról írásban is tájékoztatja az önkormányzat közgyűlését — egyöntetű állásponttal került szembe, miszerint, a tulajdonlással és átalakítással kapcsolatos vizsgálatot, információgyűjtést a vagyonátadás után, a többi tulajdonos által elfogadott módon és formában célszerű elvégezni. Minthogy a Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt.-nek konkrét elképzelései vannak arra vonatkozóan, hogyan működtessék a továbbiakban az önkormányzati tulajdonba kerülő közüzemi vállalatok vagyonát, a képviselők voksolhatnak az előterjesztett javaslatokra, amelyeknek több változata is van, s mindezek napirendre kerülnek az önkormányzati közgyűlés mai ülésén. Pusztakeresztúri (Meghalt a harmadik újszíves) A műtétet követő 43. napon, pénteken délelőtt 11.15 órakor elhunyt Pintér Miklós, a harmadik újszíves. Erről pénteken délután a Népjóléti Minisztérium Sajtóosztályán keresztül tájékoztatta az MTI-t az Országos Ér- és Szívsebészeti Klinika. Az április 16-án operált 54 éves férfi egy speciális, ún. cytomegalo (CMV) vírusfertőzés következtében halt meg. A klinika közlése szerint e vírusfertőzésen évente több ember átesik, ám az újszíves mesterségesen legyengített immunrendszere nem tudott védekezni a fertőzéssel szemben. A két előző új szíves állapota ugyanakkor minden szempontból kielégítő, otthonukban tartózkodnak, és normális életet élnek — tájékoztat a klinika közleménye. (MTI) •— Ha tényleg ilyen volt, ebbe hogy fér bele az ötvenhatos és azt követő magatartása? Miként lehetett akkor rávenni arra a szerepvállalásra, az árulásra és kegyetlenségre? — Én ezt nem így fogalmaznám. — Nyilván, lehet másként is, ebből a szempontból tökmindegy, miként címkézzük vagy minősítjük, de valami mégiscsak történt — s ebben talán egyetértünk —, ami jobb lett volna, ha nem történik ... — Igen. Erről egyszer beszélgettünk hosszabban. Mielőtt Amerikába mentem, és a követségről jelezték, hogy odakint szóba fog kerülni megint a Nagy Imre-kérdés, rákérdeztem, hogy hogyan is történt, ez az egész. Akkor mesélte, hogy őt Androspovék innen repülőn Ungvárra vitték, hogy ott találkozzon Hruscsovval, aki éppen Brioni szigetére tartott, Titóhoz. Kádár először nem is akart tárgyalni, kijelentette, hogy erre csak magyar földön hajlandó, ám meggyőzték, hogy túlontúl veszélyes lenne Hruscsovnak ebben a helyzetben Magyarországra jönnie. Ha véletlenül is bármi történne, az beláthatatlan következményekkel járna. Ebben igazuk is volt. Ezután került sor a tárgyalásra, ahol Hruscsov elmondta, hogy az alapkérdést már eldöntötték, a szovjet csapatok viszszajönnek. A probléma most már csak az, hogy ki legyen az itteni... nem is tudom, mi. A cím lényegtelen, akire rábízhatják az országot. A góré. Bulganyinék mindenáron Rákosit akarták visszahozni, aki égett a vágytól, hogy példát statuáljon. Ő maga Münnichet szerette volna, akit jól ismert, akiben feltételenül megbízott. Münnich azonban elzárkózott. Ö nagy bohém volt, a pia és a csajok jobban érdekelték, mint a hatalom, Kádárt viszont szívből ajánlotta és alkalmasnak tartotta a konszolidációra. A pakliban még ott volt Nagy Imre is, akit a KGB, mint saját emberét ki akart vinni Moszkvába, és még Hruscsov sem tudta pontosan, hogy milyen terveik vannak vele a továbbiakban. Legalábbis így meséltem akkor nekem Kádár. Később aztán magam láttam Moszkvában a KGB aktáit, a fizetési számlákat, amelyeken ott szerepelt Nagy Imre aláírása, nyugtázva, hogy felvette a havi járandóságát. De hát erről én már az ötvenes évek elején is tudtam. Ismert volt,hogy a hatalma teljében levő Rákosi két embertől félt úgy, mint ördög a tömjénfüsttől, Gerőtől és Nagy Imrétől, akikről úgy tudta, hogy a KGB emberei. Ő csak lefelé volt mindig nagyon bátor és kőkemény, felfelé talpnyaló és szervilis. Jellemző, hogy a perében úgy összecsinálta magát, hogy a megírt, neki csak felolvasásra odaadott beszédet sem merte felolvasni. Ami aztán később megjelent, hogy Rákosi híres beszéde, abból egy szó nem hangzott el. Úgy kellett volna közölni, hogy ez az a beszéd, amit nem mondott el Rákosi! Ezért hunyászkodott meg Gerővel és Nagy Imrével szemben is. KGB-sekkel nem mert újat húzni. Erről Kádár is pontosan volt informálva, így akkor, ott nem tűnt számára üres fenyegetésnek. Tehát vagy elvállalja, hogy néhány órán belül Titóval saját belátásuk szerint eldöntik a kérdést, de akkor már apelláta nem lehet. Akkor még felvetődött, hogy mi lesz Rákosival és Nagy Imrével. Hruscsov azt ígérte, amíg Kádár nem látja jónak, addig magánemberként sem járul hozzá, hogy hazajöhessen, pontosan tudja, milyen veszélyes, őrült ember. Nagy Imrével kapcsolatban pedig az volt az álláspontja, hogy ítéltesse el egy-két évre, aztán szép csendben engedje szabadon pár hónap múlva. — Ez azért idővel módosult valamelyest... — Igen, erre is rákérdeztem, hogy miért kellett kivégezni, ha erről szó se volt akkor. Nos, az egyik amivel indokolta, hogy Nagy Imre nem volt hajlandó aláírni a papírt, hogy lemond a miniszterelnökségről. Két miniszterelnöke volt az országnak, Kádár és Nagy, és amíg ez így fennállt, addig nem lehett legalizálni a világ felé a rendszert. Ebből pedig éktelen bajok származhattak. Hosszú távon nem lehetett tartani ezt az állapotot, az el nem ismerés megbéníthatta volna az országot. Ez volt az egyik. A másik ok kicsit bonyolultabb. Kádár ugyanis változatlanul nagyon félt, hogy a szovjet konzervatívok Rákosit visszahozzák, és akkor itt kő kövön nem marad. (Folytatjuk.) Grósz Károllyal beszélget Szegő András (5.) Ki ideköp, ki megsüvegel Közös vállalat segíti az erdélyi falvakat Tőkés László nagyváradi református püspök és Papócsi László vezérigazgató egy új vállalkozás alapításáról tájékoztatta a sajtó képviselőit Bábolnán. Elmondták, hogy a Bábolna Részvénytársaság, a Nagyváradi Királyhágó-Melléki Református Egyházkerület, a debreceni Agroker Rt., valamint a lichtensteini Contrade Vállalat 33 millió lej induló törzstőkével közös vállalatot hozott létre Reform elnevezéssel és nagyváradi székhellyel. Az együttműködés célja, hogy segtsék Erdélyben a mezőgazdasági termelést, a privatizációt, és a lakosság ellátását. A Bábolna Rt. nem pénzzel, hanem 10 millió lej értékű tárgyi apporttal — eszközökkel, technológiával — vesz részt a vállalkozásban. (MTI) lapzáróra SZERBIA NEM ÉHEZIK. Katasztrofális hatással járhat a kis Jugoszláviára, ha a világ országai betartják az ellene meghirdetett szigorú szankciókat — vélik nyugati és jugoszláv szakemberek egyaránt. A pánik első jelei máris megmutatkoznak a lakosságon, hiszen hosszú sorok keletkeztek a benzinkutak előtt, és az emberek megkezdték élelmiszertartalékaik feltöltését, súlyos hiányhelyzettől tartva. Az embargó ráadásul a legrosszabb időszakban érkezik az egyébként is zilált gazdaságra, amely még szinte ki sem vergődött a kommunista vezetés idején létrejött káoszból, és amelyet már mély válságba taszított a közel egy éve folyó véres polgárháború is. A belgrádi Gazdaságtudományi Intézet szerint az embargó hatására minimális szintjére esik vissza az élelmiszer- és az ipari termelés, és virágzásnak indul a valuták feketepiaca. Mindazonáltal az intézet szakemberei szerint egyelőre nem fenyeget éhezés a köztársaságban. HORN NEM SZABADKŐMŰVES. A német szabadkőművesek humanitárius nagydíjával tüntették ki szombaton Frankfurtban Horn Gyula volt magyar külügyminisztert — jelentette be a „Szabadkőműves páholy az egységért”, amely „Építsünk hidakat!” mottóval most ünnepli fennállásának 250. évfordulóját. Horn Gyula, akinek személyében Németországban a „vasfüggöny” egyik lerombolójának, a keletnémet menekültek 1989-es Nyugatra engedéséről született budapesti döntés egyik szerzőjét tisztelik, már több német kitüntetés birtokosa, így a nemzetközi Károlydíjé is, amelyben minden évben az európai gondolat és egység érdekében kiemelkedő, cselekvő személyt részesítik. A kitüntetett elmondta, hogy ő személy szerint nem tartozik a szabadkőművesekhez, de rokonszenvezik törekvéseikkel. PARADICSOMOS ALBÁNOK. Kimle térségében felborult egy Németországba tartó, paradicsomot szállító albán kamion szombat reggel. Vezetője a szembejövő forgalmat előző jármű elől tért ki, lehúzódott a pályáról és a gépkocsi az útpadkán felborult. A szerencsétlenség folytán derült fény arra, hogy a paradicsomos rekeszek között kialakított szűk helyen 12 felnőtt és 1 gyermek bújt meg. Valamennyien albán állampolgárok. A baleset következtében egy menekült súlyos, hat könnyű sérülést szenvedett. A súlyos sérültet, a győri kórház baleseti osztályán ápolják. A többieket a mosonmagyaróvári kórházban ellátták. Ők nem szorulnak tartós kórházi kezelésre. A menekülteket a rendőrség a győri idegenrendészeti körletbe szállította. Németország magyar munkást fogad Az idén 40 százalékkal nő a németországi munkalehetőségek száma — mondta Kozma Miklós, a Magyar Köztársaság németországi nagykövetsége kereskedelmi osztályának főtanácsosa. Míg 1991-ben 10 ezer, idén már 11 ezer dolgozó — amiből 6 ezer építőipari — vállalhat munkát vállalkozói szerződés keretében. A német—magyar gazdasági kapcsolatokban 550 magyar cég vesz részt és a tavalyi forgalom 4,3 milliárd márka volt, amiből 5—600 millió márka származott a vállalkozási tevékenységekből. Nagyon sok magyar munkavállaló azonban nincsen tisztában a németországi igényekkel. Ezért a német munkaügyi hivatalok az év második felétől olyan tájékoztatót iratnak alá minden egyes munkavállalóval, amelyben jogokat és kötelezettségeket egyaránt ismertetik. Németország évekkel ezelőtt munkavállalási stopot vezetett be. Kivételt képeznek azonban a két ország kormányközi megállapodásán alapuló vállalkozói szerződések. A német hivatalokban az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a külföldi munkavállalók kérelme, müg 1989-ben 700 engedélyt adtak ki, l!!!)l-ben már 44 ezret, amihez nem elég a meglevő apparátus. Ezért a kérvény beadása és a tényleges engedély kézhezvétele között minimum öt hét eltelik. Elhangzott: az éves kontingenst meg lehet hosszabbítani. (MTI) _________________/ * * mmm mmmmmmmmmiMm 1., hétfő mumm & DÉLVILÁG