Reggeli Délvilág, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

A fegyelem, a figyelem nem csak az iskolákban ritka vendég. Hiányoznak ezek a Tiszáról, a Marosról is. Szo­morú tragédiák bizonyítják, ezt, és a majdnem tragédiák. Hányan, de hányan szágul­doznak ész nélkül a vízen csó­nakkal (mit csónakkal, ördög­űző masinákkal), vízisível, szinte centiméterekre az úszóházaktól, mólóktól, par­toktól. Nem kevesebb virtus­ból, feltűnési viszketegségből átússzék a folyót, vagy fejest ugranak a veszélyes ismeret­lenbe. A statisztika akkor is szomorú volna, ha „csak” annyit közölne: X. Y. vízi baleset következtében nyo­morék lett A statisztika vi­szont családi drámákat rög­zít, sajnos: X. Y holttestet fogták ki a vízből. Nyakun­kon a nyár, jó lenne tudni, mit szabad, és mit nem a vi­zeken. Erről beszélgettem (dr. Savanya Imre rendőr száza­dossal, a szegedi vízi rendé­szeti rendőrőrs parancsnoká­val. — Parancsnok úri Létezik-e vízi KRESZ? — Természetesen, akiknek ismerni kell, tudják is, vi­szont fittyet, hánynak rá. Például az evezősök nem ke­resztezhetik a motoros jár­művek útját A kajakosok, kenusok, evezősök, ladikosok alárendeltek a motorral haj­tott járműveknek. A motor­csónakok, hajók előtt 300 mé­terrel tilos átmenni. Ha be­tartanák ezt az alapszabályt­, lényegesen kisebb lenne a ba­lesetve­szély. — Mikor volt az esztelen száguldás miatt baleset? — Nemrégen, úgy 70 kilo­méteres sebességgel elütöttek egy kis Tomos-mo­toros csó­nakot. Szerencsére, csak könnyű sérülés történt, az anyagi kár viszont több száz­ezres nagyságrendű — Hogyan szabad előzni? — Lehet jobbra is, de meg­felelő körültekintéssel. El­sőbbsége mindig, a vízfolyás­sal azonos irányban haladó­nak van. — Büntetik- e az uttas ve­zetőt? — Pontosan úgy, miként a száraz­földi autóst, motorost, biciklist. — Milyen vízi járműhöz kell jogosítvány? — Nem szükséges 125 köb­cent­ alatt, csak az, az előírás, hogy tudni kell úszni, és az illető nem lehet 14 évnél fia­talabb. Aki jogosítványt akar, Szegeden, a Tisza Lajos kör­út 2­ .szám alatt, az őrsün­kön jelentkezzen. — Szabad-e a Tiszán víz, sízni, vitorlázni, szörfözni? — Az előző kettő engedé­lyezett, megfelelő megkötöt­t­séggel, a szört viszont tilos, hiszen az csak egy labilis deszka. — Sebességkorlátozás léte­zik-e a vizen? — Sajnos, még nincs meg­kötés. Azt szeretnénk elérni, hogy legalább a lakott terü­leten belül bevezessék. Sze­geden a lakott terület az ár­vízi emlékmű és a Maros-to­rok között értendő. Sürgősen be kellene vezetni, ne várja­nak addig, amíg újabb bal­eset nem történik. — Hol tilos fürdeni? — A már említett lakóte­rületen belül szabad, az öreg hídnál, az úszóházaknál, per­sze, ahol bóják vannak Ti­los a hajózóútban, a Vértó­ban, a Bika-tóban, a Fehér­tói csatornában, a Rókusi-tó­­­ban és a téglagyári gödrök­ben. A lakóterületen kívül mindenütt engedélyezett az úszkálás, persze, ajánlatos a lapos, homokos partnál für­deni. Érthetetlen, hogy miért tilos úszni a közkedvelt Sár­gán. Megszűnt a téli kikötő, tehát csak bóják és mentő­őrök kellenének. Megjegyzem, hogy a Molnár utcai nudista strandon nem szabad bele­menni a vízbe, hiszen törött vasmacskák, drótkötelek, me­­redező vastárgyak pihennek a mederben. Az a terület maga az életveszély. Szomorú, hogy nem telik el olyan év, hogy ott valaki bele ne fulladjon a Tiszába. — A szegedi őrs munkatár­sai mekkora folyószakaszon vigyázzák a rendet? — A határtól egészen Nagyrévig. Ez 130 kilométer. Három hajóval teljesítünk szolgálatot. A Maros nem a mi felségterületünk, ennek ellenére társadalmi munká­ban gyakran ellenőrzünk ott is, különösen azóta, amióta kaptunk vízsugárhajtásos ha­jót. Azzal az alacsony vízál­lásnál is tudunk manőverez­ni. Ezen kívül, segítjük a ha­tárőröket is, mivel az idén valahogy elfelejtettek határ­őrt vezényelni a Tiszára. Ha már itt tartok, elmondom, hogy aki vízi járművel akar átmenni Jugoszláviába, an­nak nálunk kell jelentkezni. — Miért tilos átúszni a Ti­szát? — Egyszerű, mert a fürdő­­zők keresztezik a hajóutat. — Szegedtől följebb hol szabad a strandolás? — Algyőnél az idén kije­löltek egy strandot. Mivel la­kott területen kívül van, a vasúti híd fölött, egy homo­kos part a nudistáknál is. A mindszenti önkormányzat az ányási kanyarban alakított ki ugyancsak a naturistáknak fürdőzőhelyet. Szabad fürde­ni persze a régi mindszenti strandon, Szentesnél és Csongrádon, a Körös-torok­nál. — Hányan fulladnak vízre évente? — Tavaly nyolcan lelték halálukat, az idén eddig már hatan. ÁCS S. SÁNDOR * Fittyet hánynak a víz# KFtIESZ-re — Büntetik: ez ittas csónakost Miért tilos átúszni a Tiszát? Az elnök elmondta, hogy az idén tovább tart a ma­gyar gazdaság mélyrepülé­se : fantasztikus mértékben csökkent a kiskereskedelem árbevétele, Csongrád me­gyéé pedig az országos át­lagnak mindössze 77 száza­léka. Ennél jobb a helyzete a Dél-Tisza Menti Áfésznek, hiszen csak 16 százalékkal kisebb a forgalma, mint ta­valy ilyenkor volt. Ezen be­lül is az iparcikkek iránt csökkent a leginkább a ke­reslet. Ennek egyik oka a fizetőképes vásárlóerő meg­csappanása, a másik pedig a tisztességtelen kereskedők gombamód szaporodása. Amíg­ szigorú szabályok vo­natkoznak a kereskedő­­cé­gekre, és ugyanezeket sem­mibe vehetik a bögrekocs­­mások és az ABC-k előtt árusító feketézők, addig ne beszéljen senki igazságról és szektorsemlegességről! Rá­adásul az új számviteli tör­vény is olyan, hogy a Dél- Tisza Menti Áfész tavalyi 60 milliós nyeresége mindössze harmada lenne, ha már egy évvel ezelőtt hatályba he­lyezték volna. A megváltozott körülmé­nyekhez alkalmazkodott az áfész, bevezették a forgal­mon alapuló bérezést — a központban ■ is. Központi kézbe vették az árképzést és a beszerzést, s leépítették a szövetkezet létszámát is. A Pille utcában — Szegeden — visszavették üzletüket a szerződéses üzemeltetésből, és diszkont áruházat nyitot­tak. A Szent István téren is diszkont működik már, s a Szegedi Nemzetközi Vásár után a Mars téren is olcsó áruházat nyitnak majd. A féléves záráskor minimális nyereségre számítanak, az év végére azonban már — a lehetőségekhez képest — tisztes hasznot szeretnének osztani. Az biztos, hogy a Dél-Tisza Menti Áfész jelen­leg is stabil és fizetőképes. A jövőről szólva Kelemen János elmondta, hogy né­hány olyan intézkedést kell bevezetni, amely nem biz­tos, hogy népszerű lesz a tag­ság körében, de hosszú tá­von mindenképpen a szö­vetkezet — és annak résztu­lajdonosai — érdekeit szol­gálja. Az egyik a kamat­­csökkentés, a másik pedig a szövetkezeti tagság vásár­lásában történő érdekeltség megteremtése. Ennek részle­teit a következő Tagsági Híradóban olvashatják majd. Alkalmazkodni kell a ver­senyhelyzethez, ezért ki kell választani azt a konkrét fel­adatot, amely leginkább szolgálja a szövetkezeti ta­gok érdekeit. Egyelőre az tűnik ésszerűnek, ha lassan leépítik az iparcikkek for­galmazását, és erősítik az élelmiszer-, vegyiáru keres­kedelmet — magyarul az ABC-hálózatot. A másik na­gyon fontos feladat, az olcsó beszerzés kialakítása, hi­szen, ha ki tudják iktatni a kereskedelem egyik láncsze­mét, akkor a vásárlók is jól járnak. Néhány — hol egyetértő, hol méltatlankodó­­ hozzá­szólás után a küldöttgyűlés elfogadta Kelemen János beszámolóját és terveit, s a következő 5 évre egyhangú­lag megválasztották a Dél- Tisza Menti Áfész elnökévé. MEGYERI VALÉRIA Százszázalékos bizalom Kelemen Jánosnak Kereskedőnek lenni a legkönnyebb? A címbeli kérdés kijelentésként hangzott el hétfőn délután Kelemen Jánostól, a Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ elnökétől a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet küldöttgyűlésén. Az ország 300 áfésza közül az elsők között alakult át új típusú szövetkezetté a szegedi székhelyű Dél- Tisza Menti — úgy, hogy sem egyéni, sem csoportos kiválást nem kértek a tagok, pedig 11 ezer kétszázan vannak. Adagolják, csomagolják a finom túrót a székkutasi ü­zemben Vásárhelyen Nagy Lajos, Szentesen Bujtás László lett a városi bíróság elnöke . Húzzák-halasztják a médiatörvényt. Minthogy a szegedi, a ma­kói és a csongrádi városi bíróságon, valamint a szege­di munkaügyi bíróságon a pályázati eljárás első for­dulója nem vezetett ered­ményre, így a megyei bíró­ság elnöke új pályázatot írt ki. Az igazságügy-miniszter szakmai jellegű előadása után sajtótájékoztatót tar­tott. Mindenekelőtt arra utalt, hogy szegedi látogatá­sának nincs különösebb je­lentősége, csupán a megyé­ben ténykedő bírókkal szán­dékozott elbeszélgetni a legidőszerűbb kérdésekről. Annak a véleményének adott hangot, hogy a bíróságok működőképességét érintő bírálatok nem fedik teljes mértékben a valóságot, ám­bár akadnak hiányosságok, amelyeket mihamarabb fel­számolnak. A jogalkotással kapcso­latban elmondta, minden vo­natkozásban igyekeznek ele­get tenni a korszerű európai mércéknek. Mielőtt a Par­lament elé kerülnének a na­gyobb horderejű törvényja­vaslatok, az Igazságügy Mi­nisztérium kikéri az Euró­pa Tanács nemkülönben az európai közösséghez tartozó tagállamok szakértőinek a véleményét. Vonatkozott mindez, az egyesek által any­nyira bírált kárpótlási tör­vény meghozatalára is, amelyről Nyugaton csak elis­merően szólnak. Sőt, a né­met igazságügy-miniszter példaértékűnek minősítet­te. Dr. Balsai elmondta, hogy az említett törvény megal­kotására nem politikai meg­fontolásból került sor, hi­szen az egész társadalom előtt egyértelművé vált, kár­pótolni kell a kárvallottakat. Akik munkásőrök voltak, azokat értelemszerűen nem illetheti a kártérítés, függet­lenül attól, hogy közülük ar­ra néhányan igényt tarta­nak. A sajtó képviselői főként a médiatörvényről érdeklőd­tek. Ezzel kapcsolatban a miniszter azt hangsúlyozta, csak konszenzus alapján ke­rülhet a Parlament elé a ja­vaslat, ám a jelenlegi szituá­cióban nem­ nagy a valószí­nűsége annak, hogy a kü­lönböző nézeteket valló pár­tok mihamarabb közös ne­vezőre tudnak jutni ebben a kérdésben. Nem figyelmez­tetésként, inkább példa­ként, említette Angliát, ahol tíz évig vajúdtak a honatyák a tömegkommunikációs esz­közökre vonatkozó törvény­javaslaton, míg végül sike­rült közös nevezőre jutniuk. Az állami televízió ekkor került a Belügyminisztérium felügyelete alá. Az Antall­­kormánynak esze ágában sincs követni az angolok példáját, főként azt nem kí­vánja, hogy a magyar tele­vízió a mindenkori belügy­miniszter felügyelete alatt működjön. Olyan kérdés is elhangzott, minthogy a szomszédos ál­lamokban élő magyarság kö­rében egyre kifejezettebb a kettős állampolgárság meg­szerzésére irányuló törekvés, mikorra várható ennek a törvénynek a meghozatala? Balsai válaszában nyoma­tékkal hangsúlyozta, ez a kérdés a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Tudo­mása szerint szeptemberre várható a javaslat előter­jesztése, ami tulajdonkép­pen arra vonatkozik, hogy azok a külföldi magyarok, akik hazánkban kívánnak letelepedni, minél rövidebb időn belül jogot szerezhesse­nek a honosításra, amely fo­lyamat eleddig jócskán elhú­zódott. (pusztakeresztúri) Tegnap összbírói értekezletet tartottak Szegeden, a megye székhelyén, ahol megjelent dr. Balsai István igazság­ügy-miniszter is. Dr. Heidrich Gábor, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke bevezetőjében szól­ a jogalkotás folyamatá­ról, a bírói jogalkalmazás aktuális feladatairól, a bíróságok szervezett korszerűsítéséről. Ezt követően tájékoztatta a jelenlévőket, hogy július 1-jei hatállyal dr. Nagy Lajost kinevezte a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság elnökének, aki eddig is ezt a feladatkört töltötte be. Szentesen viszont dr. Bujtás László lett a városi bíróság elnöke. r * DÉLVILÁG mernem / 992. m /.. szerda 3 mm A munkavállalók is részt vesznek a vezetésben Az Új Munka Törvény­­könyve ma, július 1-jén lép hatályba. A jogszabály elő­írja, hogy a munkaviszony során tilos hátrányos meg­különböztetést alkalmazni a munkavállalók között ne­mük, koruk, nemzetségük, fajuk, származásuk, vallá­suk, politikai meggyőződé­sük, vagy ezzel összefüggő tevékenységük miatt. Vita esetén a diszkrimináció­mentességet a munkáltató­nak kell­ bizonyítani. A munkaviszony kérdéseit a törvény mellett a kollek­tív szerződés is szabályozza. A kollektív szerződés bár­mely — a munkaviszonyra vonatkozó­­ kérdésről ren­delkezhet, eltérhet a jogsza­bálytól, de nem lehet azzal ellentétes. Az eltérés is csak úgy lehetséges, ha a tör­vény minimális követelmé­nyeihez képest a munkavál­lalókra nézve kedvezőbb fel­tételeket állapít meg a szer­ződés. A jogszabálytól ilyen eltérés megengedett a mun­kaszerződésnél is. A törvény szabályozza a munkavállalók és a munkál­tatók, valamint ezek érdek­­védelmi szervezeteinek kap­csolatrendszerét. Az alkot­mánnyal, illetve a nemzet­közi egyezményekkel össz­hangban a munkavállalók és a munkáltatók számára is biztosított, hogy érdekeik megvédése céljából szerve­teket alakítsanak. A szerve­zetek megalakítására külön törvény, az egyesülési jog­ról szóló 1989. évi II. tör­vény vonatkozik. A munka­­vállalók és a munkáltatók joga az is, hogy tartózkod­jon a belépéstől az érdek­­képviseleti szervezetbe. A törvény a kormány kö­telességévé teszi, hogy a munkaügyi kapcsolatokra és a munkaviszonyra vonatko­zó, országos jelentőségű kér­désekben a munkavállalók és a munkáltatók országos érdekképviseleteivel egyez­tessen. A munkavállalók a veze­tésben az általuk választott üzemi tanács, illetve üzemi megbízott révén vehetnek részt. A törvény szerint üze­mi tanácsot kell választani minden olyan munkáltató­nál, illetve a munkáltató minden olyan önálló egysé­génél, ahol a létszám 50-nél nagyobb. Ahol a létszám 51-nél kevesebb, de a 15-öt meghaladja, a dolgozóknak üzemi megbízottat kell vá­lasztani. Az üzemi tanács választásra jelöltet állíthat­nak a szakszervezetek, a vá­lasztásra jogosult munkavál­lalók legalább 10 százaléka, vagy legalább 50 munkavál­laló.

Next