Reggeli Délvilág, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
A fegyelem, a figyelem nem csak az iskolákban ritka vendég. Hiányoznak ezek a Tiszáról, a Marosról is. Szomorú tragédiák bizonyítják, ezt, és a majdnem tragédiák. Hányan, de hányan száguldoznak ész nélkül a vízen csónakkal (mit csónakkal, ördögűző masinákkal), vízisível, szinte centiméterekre az úszóházaktól, mólóktól, partoktól. Nem kevesebb virtusból, feltűnési viszketegségből átússzék a folyót, vagy fejest ugranak a veszélyes ismeretlenbe. A statisztika akkor is szomorú volna, ha „csak” annyit közölne: X. Y. vízi baleset következtében nyomorék lett A statisztika viszont családi drámákat rögzít, sajnos: X. Y holttestet fogták ki a vízből. Nyakunkon a nyár, jó lenne tudni, mit szabad, és mit nem a vizeken. Erről beszélgettem (dr. Savanya Imre rendőr századossal, a szegedi vízi rendészeti rendőrőrs parancsnokával. — Parancsnok úri Létezik-e vízi KRESZ? — Természetesen, akiknek ismerni kell, tudják is, viszont fittyet, hánynak rá. Például az evezősök nem keresztezhetik a motoros járművek útját A kajakosok, kenusok, evezősök, ladikosok alárendeltek a motorral hajtott járműveknek. A motorcsónakok, hajók előtt 300 méterrel tilos átmenni. Ha betartanák ezt az alapszabályt, lényegesen kisebb lenne a balesetveszély. — Mikor volt az esztelen száguldás miatt baleset? — Nemrégen, úgy 70 kilométeres sebességgel elütöttek egy kis Tomos-motoros csónakot. Szerencsére, csak könnyű sérülés történt, az anyagi kár viszont több százezres nagyságrendű — Hogyan szabad előzni? — Lehet jobbra is, de megfelelő körültekintéssel. Elsőbbsége mindig, a vízfolyással azonos irányban haladónak van. — Büntetik- e az uttas vezetőt? — Pontosan úgy, miként a szárazföldi autóst, motorost, biciklist. — Milyen vízi járműhöz kell jogosítvány? — Nem szükséges 125 köbcent alatt, csak az, az előírás, hogy tudni kell úszni, és az illető nem lehet 14 évnél fiatalabb. Aki jogosítványt akar, Szegeden, a Tisza Lajos körút 2 .szám alatt, az őrsünkön jelentkezzen. — Szabad-e a Tiszán víz, sízni, vitorlázni, szörfözni? — Az előző kettő engedélyezett, megfelelő megkötöttséggel, a szört viszont tilos, hiszen az csak egy labilis deszka. — Sebességkorlátozás létezik-e a vizen? — Sajnos, még nincs megkötés. Azt szeretnénk elérni, hogy legalább a lakott területen belül bevezessék. Szegeden a lakott terület az árvízi emlékmű és a Maros-torok között értendő. Sürgősen be kellene vezetni, ne várjanak addig, amíg újabb baleset nem történik. — Hol tilos fürdeni? — A már említett lakóterületen belül szabad, az öreg hídnál, az úszóházaknál, persze, ahol bóják vannak Tilos a hajózóútban, a Vértóban, a Bika-tóban, a Fehértói csatornában, a Rókusi-tóban és a téglagyári gödrökben. A lakóterületen kívül mindenütt engedélyezett az úszkálás, persze, ajánlatos a lapos, homokos partnál fürdeni. Érthetetlen, hogy miért tilos úszni a közkedvelt Sárgán. Megszűnt a téli kikötő, tehát csak bóják és mentőőrök kellenének. Megjegyzem, hogy a Molnár utcai nudista strandon nem szabad belemenni a vízbe, hiszen törött vasmacskák, drótkötelek, meredező vastárgyak pihennek a mederben. Az a terület maga az életveszély. Szomorú, hogy nem telik el olyan év, hogy ott valaki bele ne fulladjon a Tiszába. — A szegedi őrs munkatársai mekkora folyószakaszon vigyázzák a rendet? — A határtól egészen Nagyrévig. Ez 130 kilométer. Három hajóval teljesítünk szolgálatot. A Maros nem a mi felségterületünk, ennek ellenére társadalmi munkában gyakran ellenőrzünk ott is, különösen azóta, amióta kaptunk vízsugárhajtásos hajót. Azzal az alacsony vízállásnál is tudunk manőverezni. Ezen kívül, segítjük a határőröket is, mivel az idén valahogy elfelejtettek határőrt vezényelni a Tiszára. Ha már itt tartok, elmondom, hogy aki vízi járművel akar átmenni Jugoszláviába, annak nálunk kell jelentkezni. — Miért tilos átúszni a Tiszát? — Egyszerű, mert a fürdőzők keresztezik a hajóutat. — Szegedtől följebb hol szabad a strandolás? — Algyőnél az idén kijelöltek egy strandot. Mivel lakott területen kívül van, a vasúti híd fölött, egy homokos part a nudistáknál is. A mindszenti önkormányzat az ányási kanyarban alakított ki ugyancsak a naturistáknak fürdőzőhelyet. Szabad fürdeni persze a régi mindszenti strandon, Szentesnél és Csongrádon, a Körös-toroknál. — Hányan fulladnak vízre évente? — Tavaly nyolcan lelték halálukat, az idén eddig már hatan. ÁCS S. SÁNDOR * Fittyet hánynak a víz# KFtIESZ-re — Büntetik: ez ittas csónakost Miért tilos átúszni a Tiszát? Az elnök elmondta, hogy az idén tovább tart a magyar gazdaság mélyrepülése : fantasztikus mértékben csökkent a kiskereskedelem árbevétele, Csongrád megyéé pedig az országos átlagnak mindössze 77 százaléka. Ennél jobb a helyzete a Dél-Tisza Menti Áfésznek, hiszen csak 16 százalékkal kisebb a forgalma, mint tavaly ilyenkor volt. Ezen belül is az iparcikkek iránt csökkent a leginkább a kereslet. Ennek egyik oka a fizetőképes vásárlóerő megcsappanása, a másik pedig a tisztességtelen kereskedők gombamód szaporodása. Amíg szigorú szabályok vonatkoznak a kereskedőcégekre, és ugyanezeket semmibe vehetik a bögrekocsmások és az ABC-k előtt árusító feketézők, addig ne beszéljen senki igazságról és szektorsemlegességről! Ráadásul az új számviteli törvény is olyan, hogy a Dél- Tisza Menti Áfész tavalyi 60 milliós nyeresége mindössze harmada lenne, ha már egy évvel ezelőtt hatályba helyezték volna. A megváltozott körülményekhez alkalmazkodott az áfész, bevezették a forgalmon alapuló bérezést — a központban ■ is. Központi kézbe vették az árképzést és a beszerzést, s leépítették a szövetkezet létszámát is. A Pille utcában — Szegeden — visszavették üzletüket a szerződéses üzemeltetésből, és diszkont áruházat nyitottak. A Szent István téren is diszkont működik már, s a Szegedi Nemzetközi Vásár után a Mars téren is olcsó áruházat nyitnak majd. A féléves záráskor minimális nyereségre számítanak, az év végére azonban már — a lehetőségekhez képest — tisztes hasznot szeretnének osztani. Az biztos, hogy a Dél-Tisza Menti Áfész jelenleg is stabil és fizetőképes. A jövőről szólva Kelemen János elmondta, hogy néhány olyan intézkedést kell bevezetni, amely nem biztos, hogy népszerű lesz a tagság körében, de hosszú távon mindenképpen a szövetkezet — és annak résztulajdonosai — érdekeit szolgálja. Az egyik a kamatcsökkentés, a másik pedig a szövetkezeti tagság vásárlásában történő érdekeltség megteremtése. Ennek részleteit a következő Tagsági Híradóban olvashatják majd. Alkalmazkodni kell a versenyhelyzethez, ezért ki kell választani azt a konkrét feladatot, amely leginkább szolgálja a szövetkezeti tagok érdekeit. Egyelőre az tűnik ésszerűnek, ha lassan leépítik az iparcikkek forgalmazását, és erősítik az élelmiszer-, vegyiáru kereskedelmet — magyarul az ABC-hálózatot. A másik nagyon fontos feladat, az olcsó beszerzés kialakítása, hiszen, ha ki tudják iktatni a kereskedelem egyik láncszemét, akkor a vásárlók is jól járnak. Néhány — hol egyetértő, hol méltatlankodó hozzászólás után a küldöttgyűlés elfogadta Kelemen János beszámolóját és terveit, s a következő 5 évre egyhangúlag megválasztották a Dél- Tisza Menti Áfész elnökévé. MEGYERI VALÉRIA Százszázalékos bizalom Kelemen Jánosnak Kereskedőnek lenni a legkönnyebb? A címbeli kérdés kijelentésként hangzott el hétfőn délután Kelemen Jánostól, a Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ elnökétől a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet küldöttgyűlésén. Az ország 300 áfésza közül az elsők között alakult át új típusú szövetkezetté a szegedi székhelyű Dél- Tisza Menti — úgy, hogy sem egyéni, sem csoportos kiválást nem kértek a tagok, pedig 11 ezer kétszázan vannak. Adagolják, csomagolják a finom túrót a székkutasi üzemben Vásárhelyen Nagy Lajos, Szentesen Bujtás László lett a városi bíróság elnöke . Húzzák-halasztják a médiatörvényt. Minthogy a szegedi, a makói és a csongrádi városi bíróságon, valamint a szegedi munkaügyi bíróságon a pályázati eljárás első fordulója nem vezetett eredményre, így a megyei bíróság elnöke új pályázatot írt ki. Az igazságügy-miniszter szakmai jellegű előadása után sajtótájékoztatót tartott. Mindenekelőtt arra utalt, hogy szegedi látogatásának nincs különösebb jelentősége, csupán a megyében ténykedő bírókkal szándékozott elbeszélgetni a legidőszerűbb kérdésekről. Annak a véleményének adott hangot, hogy a bíróságok működőképességét érintő bírálatok nem fedik teljes mértékben a valóságot, ámbár akadnak hiányosságok, amelyeket mihamarabb felszámolnak. A jogalkotással kapcsolatban elmondta, minden vonatkozásban igyekeznek eleget tenni a korszerű európai mércéknek. Mielőtt a Parlament elé kerülnének a nagyobb horderejű törvényjavaslatok, az Igazságügy Minisztérium kikéri az Európa Tanács nemkülönben az európai közösséghez tartozó tagállamok szakértőinek a véleményét. Vonatkozott mindez, az egyesek által anynyira bírált kárpótlási törvény meghozatalára is, amelyről Nyugaton csak elismerően szólnak. Sőt, a német igazságügy-miniszter példaértékűnek minősítette. Dr. Balsai elmondta, hogy az említett törvény megalkotására nem politikai megfontolásból került sor, hiszen az egész társadalom előtt egyértelművé vált, kárpótolni kell a kárvallottakat. Akik munkásőrök voltak, azokat értelemszerűen nem illetheti a kártérítés, függetlenül attól, hogy közülük arra néhányan igényt tartanak. A sajtó képviselői főként a médiatörvényről érdeklődtek. Ezzel kapcsolatban a miniszter azt hangsúlyozta, csak konszenzus alapján kerülhet a Parlament elé a javaslat, ám a jelenlegi szituációban nem nagy a valószínűsége annak, hogy a különböző nézeteket valló pártok mihamarabb közös nevezőre tudnak jutni ebben a kérdésben. Nem figyelmeztetésként, inkább példaként, említette Angliát, ahol tíz évig vajúdtak a honatyák a tömegkommunikációs eszközökre vonatkozó törvényjavaslaton, míg végül sikerült közös nevezőre jutniuk. Az állami televízió ekkor került a Belügyminisztérium felügyelete alá. Az Antallkormánynak esze ágában sincs követni az angolok példáját, főként azt nem kívánja, hogy a magyar televízió a mindenkori belügyminiszter felügyelete alatt működjön. Olyan kérdés is elhangzott, minthogy a szomszédos államokban élő magyarság körében egyre kifejezettebb a kettős állampolgárság megszerzésére irányuló törekvés, mikorra várható ennek a törvénynek a meghozatala? Balsai válaszában nyomatékkal hangsúlyozta, ez a kérdés a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Tudomása szerint szeptemberre várható a javaslat előterjesztése, ami tulajdonképpen arra vonatkozik, hogy azok a külföldi magyarok, akik hazánkban kívánnak letelepedni, minél rövidebb időn belül jogot szerezhessenek a honosításra, amely folyamat eleddig jócskán elhúzódott. (pusztakeresztúri) Tegnap összbírói értekezletet tartottak Szegeden, a megye székhelyén, ahol megjelent dr. Balsai István igazságügy-miniszter is. Dr. Heidrich Gábor, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke bevezetőjében szól a jogalkotás folyamatáról, a bírói jogalkalmazás aktuális feladatairól, a bíróságok szervezett korszerűsítéséről. Ezt követően tájékoztatta a jelenlévőket, hogy július 1-jei hatállyal dr. Nagy Lajost kinevezte a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság elnökének, aki eddig is ezt a feladatkört töltötte be. Szentesen viszont dr. Bujtás László lett a városi bíróság elnöke. r * DÉLVILÁG mernem / 992. m /.. szerda 3 mm A munkavállalók is részt vesznek a vezetésben Az Új Munka Törvénykönyve ma, július 1-jén lép hatályba. A jogszabály előírja, hogy a munkaviszony során tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, nemzetségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, vagy ezzel összefüggő tevékenységük miatt. Vita esetén a diszkriminációmentességet a munkáltatónak kell bizonyítani. A munkaviszony kérdéseit a törvény mellett a kollektív szerződés is szabályozza. A kollektív szerződés bármely — a munkaviszonyra vonatkozó kérdésről rendelkezhet, eltérhet a jogszabálytól, de nem lehet azzal ellentétes. Az eltérés is csak úgy lehetséges, ha a törvény minimális követelményeihez képest a munkavállalókra nézve kedvezőbb feltételeket állapít meg a szerződés. A jogszabálytól ilyen eltérés megengedett a munkaszerződésnél is. A törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, valamint ezek érdekvédelmi szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Az alkotmánnyal, illetve a nemzetközi egyezményekkel összhangban a munkavállalók és a munkáltatók számára is biztosított, hogy érdekeik megvédése céljából szerveteket alakítsanak. A szervezetek megalakítására külön törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény vonatkozik. A munkavállalók és a munkáltatók joga az is, hogy tartózkodjon a belépéstől az érdekképviseleti szervezetbe. A törvény a kormány kötelességévé teszi, hogy a munkaügyi kapcsolatokra és a munkaviszonyra vonatkozó, országos jelentőségű kérdésekben a munkavállalók és a munkáltatók országos érdekképviseleteivel egyeztessen. A munkavállalók a vezetésben az általuk választott üzemi tanács, illetve üzemi megbízott révén vehetnek részt. A törvény szerint üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló egységénél, ahol a létszám 50-nél nagyobb. Ahol a létszám 51-nél kevesebb, de a 15-öt meghaladja, a dolgozóknak üzemi megbízottat kell választani. Az üzemi tanács választásra jelöltet állíthatnak a szakszervezetek, a választásra jogosult munkavállalók legalább 10 százaléka, vagy legalább 50 munkavállaló.