Reggeli Délvilág, 1992. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-01 / 231. szám

Börtön várja a rabszolgatartót Annak idején a lapok szenzációként tálalták a Makó környékén feketén dolgoztatott román állampolgárságú vendégmunkások kritikán aluli életkörülményeit, ám ami Békéscsaba és Kondoros között levő egyik birtokon történt az elmúlt fél évben, az egyenesen vérlázító. A jónevű üzletember hírében álló R. E. Cs.-vel szemben — őrizetbevétel mellett — személyi szabadság megsértése bűntettének és okirattal való visszaélés vétségének alapos gyanúja miatt járt el a rendőrség. Ez év tavaszán a tulajdonos a budai Moszkva téri „emberpiacon" négy román állampolgárságú, 20 és 25 év közötti férfit fogadott fel, s autójával el is szállította őket a 44- es út mentén fekvő vendéglőből, panzióból, benzinkútból és az új, félig kész épületszárnyból álló „birodalmába”. Havi 5 ezer forint munkabér és teljes ellátás fejében a feladatuk a vállalkozó, mintegy 50 lóból álló állatállományának gondozása, illetve a ház körüli teendők ellátása volt. Az elviselhetetlen körülmények miatt hajnali 5 órától csaknem éjfélig dolgoztak, fizetést nem, enni rendszertelenül kaptak. Fellázadtak, ám boxerrel „bírták őket maradásra”. „Nem ilyen lovat akartunk” jelszóval június végén ismét fellázadtak, R. F. Cs. azonban autójával utolérte a menekülőket, gázsprayvel lefújta és kíméletlen verésben részesítette őket. Volt, akinek a bal keze kisujját csavargatta harapófogóval. A gazda egyúttal kilátásba helyezte: ha sokat ugrálnak, aranyékszer lopásának bűntettével börtönbe kerülnek, s azt is elintézi, hogy soha többet ne jöhessenek Magyarországra. Szeptember 22-én, kedden végül a modern kori rabszolgák egyikének sikerült megszöknie, autóstoppal a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Kunszentmártonig jutott, s az ottani rendőrkapitányságon feljelentést tett. A békéscsabai rendőrök másnap délelőtt házkutatást tartottak, s a négy román útlevél mellett egy ötödiket is találtak, melynek tulajdonosa korábban hagyta el a munkahelyét. A fentebb említett bűncselekmény és vétség elkövetésével alaposan gyanúsított R. F. Cs.-t 72 óra elteltével szabadlábra helyezték, s az ügyet vádemelés céljából átadták az ügyészségnek. (dányi) Szentesen el akarják hitetni a demagóg mesét (Folytatás az 1. oldalról.) fele igazán nem is tudta, miről van szó. — Elhangzott ott azért jó néhány javaslat, melyekkel ön egyetértett. — Megítélésem szerint Földvári N. István képviselő úr értette a dolgot, aki valószínű, a területet ismeri. Ő mondta, hogy a Deák Ferenc utcai piacon maximum húsz kocsit érint, az úgynevezett seftes piacon (Villogó utcai — a szerk.) meg kétszázat. Javaslatát én elfogadom: mind a kettőn ötven forint legyen a parkolási díj. (Jelenleg a legális, Deák utcain 100, a KGST-n 30 forint — a szerk.) így egy piacos napon háromezer forintot nyerne az önkormányzat. Ezért indokolatlan, hogy nem támogatták. Ám, ami engem igazán irritált, és ma is irritál: él az 1974. évi devizajogszabály, miszerint, nem lehet külfödi terméket árusítani. — Ha jól emlékszem, Martonosi úr jelen volt az ülésen, amelyen megalkották a rendeletet a vásárokról és a piacokról. Miért nem akkor szólt? — Kérem szépen, mi kifogásoltuk! A jegyzőkönyvben megtekinthető. Mégis benne maradt a rendeletben, hogy a Villogó utcai állat- és terménypiacon „külföldi árusok árui” is forgalmazhatók, így akarják intézményesíteni ezt az egyébként teljesen demagóg mesét, hogy szociálpolitikai intézmény a KGST-piac. — Gondolom, nem fog csöndben ülni... — Hát, nézze, nem tudom, mit lépjek! Ugyanis azt hiszem, ez már a harmadik forduló. A kereskedőim és az iparosok bizonyos részét elriasztotta a piacról. Hivatkozott az egyik ügyvéd úr ott arra, nehogy félóránként változtassuk a jogszabályokat! Tessék nézni a személyi jövedelemadóról szóló törvényt! Pedig még csak szeptemberben tartunk, negyedik alkalommal változtatták az idén. Ha egy Parlament képes rájönni arra, hogy kérem, mellényúltam ... BALÁZSI IRÉN Mint korábban már jeleztük, a KMB-hivatal kapta azt a felkérést, hogy vezényelje a világkiállítással kapcsolatos pályázati rendet. Mint hallottuk, mindenféle hatalmi attitűd nélkül. A hivatal feladata ugyanis: a pályázati kiírás, adatlap kiadása, a tájékoztatás, majd a már beérkező pályázatok formai és tartalmi ellenőrzése, illetve véleményezés utáni továbbítása a Világkiállítási Pályázati Bizottsághoz. A pályázat ezen első fázisa után a visszaigazolt pályázók egy részletesen kimunkált dokumentációval folytathatják „beágyazódásukat” az exporendezvények sorába. E második fázis útja hasonló az elsőéhez, vagyis az indító kapu a KMB-hivatal, majd a pályázati bizottság, s belép ekkor már a legfőbb döntéshozó testület, a Világkiállítási Tanács. Amire ők ráteszik az engedélyező pecsétet, az már valóban expo-program. Hogy elő-, utó- vagy kiegészítő programról van-e szó, az a pályázó szándékától, rendezvényjavaslatától függ. Mindegyikben van ráció, hisz az előrendezvény már önmagában vendégcsalogatója, propagandistája lehet egy ’96-os nagyobb „dobbantásnak”. A kiegészítő rendezvények magát a világkiállítást gazdagítják, programjaikkal országossá húzva az expo-látogatók ínyenckínálatát. A fővárosi szakkiállítást éppen e rendezvények tehetik földrajzilag is kerek magyarrá. Az utórendezvények pedig főleg az idegenforgalmi kapacitások, új létesítmények további hasznosítását célozzák. A sajtótájékoztatón elhangzott egy jó hír, miszerint a korábbi információkkal ellentétben, a számozott pályázati dokumentumok ingyenesek. Tehát a korábban beharangozott 10 ezer forint nem igaz, így egy pályázati csomagért semmit nem kell fizetni, de a második, harmadik stb. anyagért — amennyiben valaki több pályázatot kíván benyújtani — is csak 500—500 forintot kell letenni. A pályázati feltételekről még annyit érdemes elmondani, hogy előnyt élveznek azok az ötletek, programjavaslatok, amelyek, területfejlesztési jelentőségűek, amelyek gazdasági számítással igazolják az utóhasznosítás lehetőségét, illetve amelyek több település együttműködésével jönnek létre. Ugyancsak esélynövelők a gazdaságosan működtethető megoldások, mint ahogy az idegenforgalmi vonzerő is, no meg ha az adott rendezvény, létesítmény színvonalában jól illeszkedik a világkiállítás jellegéhez, tematikájához, nemzetközi színvonalához. Az önkormányzatok, rangját növeli az a feltétel, hogy valamennyi pályázónak munkájához mellékelnie kell az adott települési önkormányzat véleményét. A sajtótájékoztatón ismét felhívták a figyelmet arra, hogy a pályázatok megvalósításához nincs állami költségvetési forrás, vagyis e rendezvények önfinanszírozók kell, hogy legyenek! A vállalkozók mindössze arra apellálhatnak, hogy zseniális ötletükben a bankok is látnak fantáziát, s esetleg kedvező hitelkonstrukciókkal állnak a vállalkozás mellé. Ettől függetlenül azért érdemes figyelni a már meglevő különféle pályázati lehetőségekre — például munkahelyteremtő támogatás — is. Sőt, várhatóan hamarosan e régióban is létrejön egy befektetési részvénytársaság, melynek egyik legfontosabb feladata éppen a kedvező hitel- és támogatási formák feltárása lenne. Ami az önkormányzatokat illeti, érdemes nekik a már meglevő céltámogatási rendszerben gondolkodni. Mondhatnánk tehát, hogy az expo-kocka el van vetve, de nem kell kapkodni. Ugyanis 1994 februárjáig négy alkalommal lesz pályázati lehetőség. Most tartunk az első fordulónál, amikor is a köztársasági megbízott hivatalában átvett pályázati csomagokat október 15. és november 16. között lehet benyújtani ugyanott, Szegeden, a Rákóczi téri irodaházban. F Orfi — Csak az induljon el, aki finanszírozni (is) mer Expóra, magyar! Miután a Kiállítások Nemzetközi Irodája, a BIE immáron véglegesen zöld utat adott az Expo ’96 Budapest Szakvilágkiállítás megrendezéséhez, elfogadva annak finanszírozási és tematikus programját, felgyorsulni látszanak az események. A „Kommunikáció egy jobb világért” immáron végleges expo-jelmondat megkezdte toborzó körútját vidéken is. Ennek első jele, hogy szeptember 25-ével megnyílt a lehetőség a világkiállítás elő-, utó- és kiegészítő rendezvényeinek, vállalkozásainak bejegyeztetésére, minősítésére, s megfelelés esetén kiválasztására. A kapcsolódás feltételeiről, a pályázati szempontokról dr. Farkas László államtitkár, régiónk köztársasági megbízottja s több vezető munkatársa tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit. Enyhe túlzással azt is állíthatom, hogy Európában Csongrád megye, pontosabban Mindszent és Szegvár környéke a pritaminpaprika hazája. 1875-ben a bolgárkertészek hozták e vidékre a paradicsompaprikát, termesztési technológiáját és a hozzá való kereskedelmi szellemet is, azóta viszont a bíbor színű zöldségféle magyar specialitás lett — igaz Görögországban és Spanyolországban is termesztik. Tegnap pritaminpaprikatanácskozást rendeztek a termelők, a kereskedők és az érdekvédelmi szervezetek képviselői Szentesen. Kardos Gyula, a zöldségtermelők megyei választmányának elnöke elmondta, hogy a tavalyi 550 hektár helyett idén 850 hektáron palántázták el a pritaminpaprikát. Nem csoda, hogy a termelők érdeklődése fokozódott, hiszenn az utóbbi években jövedelmezősége szerint ez a zöldségféle vitte el a pálmát. Tavaly 35—37, az idén 23—39 forintot fizettek az átvevők a negyedelt pritaminért. Ebben az évben gomba módra szaporodtak a felvásárlók, Szegváron 6— 7 Mindszenten 10 van belőlük. Ezzel együtt azonban nincs több hűtőkapacitás, amelynek következtében egyre több a minőségi reklamáció a vásárlóktól. Voloncs Miklós, a Hungarofruct főosztályvezetője ez utóbbi állítást erősítette meg. Ők megpróbáltak előszerződéseket kötni, de a magyar kereskedők a német piacon is megszaporodtak, és az aláígérgetésekkel igencsak rontották a pritaminpaprika átvételi árpozícióját. Ehhez jött még a gyakran silány minőségű magyar áru — közben a görögök is elkezdték a szállítást —, ami még lejjebb vitte az árat. Soha nem látott alacsony áron kellett eladni a magyar paradicsompaprikát, ráadásul nem is sikerült mindre vevőt találni, mert bőven van még készletük a németeknek, a hazai feldolgozóknak is, ráadásul, ez utóbbiak a „békeidők” mennyiségének csupán egyharmadát veszik meg az idén. Visszaesetta tartósított pritaminpaprika fogyasztása Németországban, s ez azért figyelmeztetés számunkra, mert termelésünk 80 százalékát oda exportáljuk. A többi nyugateurópai országban vagy nincs piaca a paradicsompaprikának, vagy nincs hozzá feldolgozó lehetőség. A jövőről szólva Voloncs Miklós azt mondta: ne számoljunk a piac bővülésével, alkalmazkodjunk a lehetőségekhez. Tihanyi Lajos, az Agóra Hűtő Kft. ügyvezető igazgatója a minőségre hívta fel a termelők és a felvásárlók figyelmét. Az országban 30—40 forgalmazó működik kb. 60 felvásárlóhellyel, de ezek ellenőrizhetetlenek. Nem csoda, hogy eddig 15 kamion áru jött vissza minőségi reklamáció miatt. Az Agóra eddig minőségi kifogás nélkül szállított, piaca is van, de ők is érzik a felelőtlen kereskedők és a csak pillanatnyi érdeküket néző termelők okozta veszteséget. Dr. Zatykó Lajos, a zöldségtermelési kutatóintézet budapesti állomásának igazgatóhelyettese a Greggo nevű paradicsompaprika előnyeit ecsetelte, dr. Posgay Elemér, a szarvasi öntözési kutatóintézet nemesítője pedig bemutatta a paprika formájú Karmen nevű pritaminpaprikát, és az idén bejegyzett Piroska nevű új fajtát. Szó esett a hibridekről és a fólia alatt termelt paradicsompaprikáról is. A tanácskozás végén a termelő és a forgalmazó szakemberek abban egyetértettek, hogy a minőség a legfontosabb, ha meg akarjuk tartani vezető pozíciónkat a német piacon. MEGYERI VALÉRIA !Fokozódott az érdeklődés Bíbor L arany Ez a pritaminpaprika is paradicsompaprika — függetlenül attól, hogy nem paradicsom-, hanem paprikaformája van. A neve: Karmen. •|%u^ DLLVILÁGmmm& tm.oh.fémnek .............................— (mi !) IV ■■=■■■ |—/.......—=‹—, II ................... TAXI-rendelés | Libavásár| |fMDY cipőbolt || Gyermek sportcipők H | Keresse fel || október 2-án, pénteken AUTÓMENTÉS Pecsenyeliba Vásárhely, Szent Antal u. 8. 30-37 méretig kárpitoskellék- Földeákon, I. osztályú: 129 Ft/kg. megérkeztek MtmO/ kereskedésünket a Pramonát vendéglőben, \ / ’ ' 3 Z&ft1 A» Bútorai felújításához KUKORI «** °'xi cipók, bútorszövetek, plüssök, darált, október 3-án, szombaton lEQK Baromfihúsbott Női lapos, fűzős, csatos, velúr árengedménnyel táblás szivacs 3 mm-es is. Kiszomboron, I 341-074 V Vásárhely Rarósi u 39/C és box bőr félcipők kapható. Vásznak, zsinegek, műbőrök a Gólyában / 344-szer Vásárhely, Marosi u. 39/G alkalmi és utcai viseletre, amíg a készlet tart. (autókhoz tetőkárpit). SZTÁRVENDÉG’ (V ® Nyitva. Barokk sarkú, vastag talpú női cipők. ió„„o tA-i ” Nyitva: kedd-péntekig 9-12, hét kedd-péntekig 9-17 óráig. Férfi fűzős és mokaszin fazonú ■ ■■ jan°S len ArunaZ, . 13-17, szombat 8-12 óráig. ApAi UTCAI FIÚK KÖSZÖNJÜK, HOGY VELÜNK UTAZIK! szombat 1-12 óráig. -^1 _________őszi cipők.________Vásárhely, Vásárhely, Dél u. 5.