Reggeli Délvilág, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

P­avlovics László (Sze­ ezer forintot keres nettóban, mert rendőröket hív. Az ii­­ged, Károlyi u. 2 .- Hogy miért került a vádlot­­tas férfit ez sem riasztotta szám alatti lakos­, aki tak padjára? Történt 1991. vissza, és tovább riogatta évekkel ezelőtt élsportoló- november 3-án este 8 óra volt feleségét. Szerencséje ként igyekezett magának és tájban, hogy ittas állapot­ nem bántalmazta. Pavlovi­­a városnak dicsőséget szó­­ban megjelent volt felesége ésőt végül is a rendőrök rezni, az utóbbi időben bot­­lakásának bejárati ajtaja tuszkolták ki az Építő utca lányaival hívja fel magára a előtt. Hiába csengetett, az 11/B alatti épületből. Pénzbüntetéssel megúszta Kalapács helyett baltával hadonászott figyelmet. Miután elvált fe­leségétől, M. E.-től, elköltö­zött annak az Építő u. 11/B szám alatti épületben meg­lelhető lakásából. Pavlovics jelenleg alkalmi munkából tengeti életét, s miként a Szegedi Városi Bí­róságon vallotta, havonta 14 otthon tartózkodó M. E. nem nyitott ajtót. Ezt követően a volt kalapácsvető haragra gerjedt, és berúgta az ajtót. Miután belépett a lakásba, a magával vitt kisméretű baltával kezdett hadonászni. M. E. hiába kérlelte, hogy azonnal távozzon lakásából. A bírósági tárgyaláson a vádlott nem tagadta tettét, bár arra hivatkozott, hogy ittas állapotban volt, és nem emlékszik minden részletre. Az orvosszakértői vélemény szerint Pavlovics súlyos al­kalmazkodási zavarokkal küzdő, kiegyensúlyozatlan személyisége olyan kóros el­meműködési állapotként ér­tékelhető, amely a jelen cse­lekmény következményeinek a felismerésében, és a felis­merésnek megfelelő maga­tartás tanúsításában enyhe fokban korlátozta. Ettől el­tekintve nem állítható róla, hogy elmebetegségben, gyen­geelméjűségben, szellemi le­épülésben szenvedne. A cse­lekmény elkövetésekor sem szenvedett ilyesmiben. A Városi Bíróság büntető­tanácsa, dr. Exterde Tibor elnökletével, Pavlovics Lász­lót magánlaksértés jogcímén 6 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ezt az ügyész és a vádlott egyaránt tudomásul vették, így az ítélet jogerős. (pusztakeresztúri) Nem kellenek díszcigányok Hét cigányszervezet képvi­seletével szombaton Szege­den megalakult a Roma Kö­zösségek Koordinációs Köz­pontja. Rádai József, a Csongrád megyei Cigányok Demokratikus Szövetsége és Károlyi Sándor, a Cigány­önkormányzat elnöke levelet intézett a különböző roma­képviseletek vezetőihez, fel­hívták figyelmüket, hazánk­ban több mint száz cigány­­szervezet van bejegyezve, és az egyik országosabb, mint a másik. Szerintük el kell gondolkodni azon, mi törté­nik a vidéki cigányokkal és szervezeteikkel. Ők úgy vé­lik, nem tolják tovább a díszcigányok szekerét, és nem engedik meg, hogy az elmúlt rendszerből vissza­maradt cigányvezetők — rá­juk hivatkozva — saját ér­dekeiket helyezzék előtérbe. Szerintük ma, amikor a ki­sebbségi törvény születésé­ről van szó, ami évekre meg­határozója lesz a cigányság életének, együtt kell színre lépniük. De erre a nagy ci­gányok nem kaphatók, mert csak önmagukat tartják fon­tosnak, nem törődnek azzal, hogy a kis cigányok éhez­nek, munkanélküliek és éle­tük kilátástalan. A vidéki kis cigányok te­hát megálljt parancsolnak. Akaratuk és megfogalmazá­suk szerint kilökik maguk közül a köpönyegforgató,, megalkuvó, jellemtelen, ha­zug, politikailag prostituált nagy cigányokat. Alakuló ülésükön elfogad­ták az ez évi programterve­zetet, benne az információs és választási kampányszer­vezési irodák felállításával, valamint az elmúlt rendszer­ből visszamaradt díszcigá­nyok leleplezésének szándé­kával. Rádai József kijelentette: tudja, a jövőben sorozatos támadásoknak lesznek kité­ve, de ők készek a megmé­rettetésre. Oláh (Folytatás az 1. oldalról.) forintot kérnek a lakosság-Szentesnek is van költségvetése jégvetést képező helyi adók­ról előrebocsátotta: a kör­nyező városokban nem ezer tej, mint ahogy ők javasol­ják, hanem 2—3 ezreket. Őt számtalanszor megkeres­ték az emberek, az firtatva, miért nem vetnek ki adót, hiszen az a város érdekét szolgálná. És nem a paloták­ban élők kérdezték ezt tő­le. Hosszasan diskuráltak arról, bezárják-e az Ady Endre utcai bölcsődét, és mikor legyen béremelés, meg hány százalékos az in­tézményekben. Szirbik Imre arra figyelmeztette társait: ennek a vitának nincs ér­telme, nem érdemes 5—10, de akárhány százalékos jö­vedelemről beszélni, mert egyiknek sincs, fedezete. Amíg a biztonsággal tervez­hető bevételek és kiadások nincsenek összhangban, ad­­dig nincs miről tárgyalni. Illúzióink pedig ne­ legye­nek, hiszen külső forrásra nem számíthatunk. A költ­ségvetési vita, Szirbik Imre szerint, arról szól, miként osszák fel a hiányt az in­tézmények között. Előfor­dulhat: minden ülésükön a költségvetésről kell majd tárgyalni, mert­ úgy lehet költeni,­ ahogy a bevételek jönnek. A polgármester úr annak a reményének adott hangot, miszerint jól hang­zik, amit Szirbik mond, ám az öngyilkosok beszélnek így: de ők nem dobják be a törülközőt, a feladatot meg kell oldani hitellel vagy anélkül Ezt a nehéz helyzetet örökölték, nem a maiak idézték elő A kor­mány — jelentette ki a polgármester : a választá­sok előtt sem hagyja cser­ben az­­ önkormányzatokat, hanem ad­­pénzt nekik. S akkor nem lesz szükség hi­telre. Orbán úgy reagált: nem tud politikus fejjel gondolkodni, „csak” a köz­gazdászéval, ezért a vélemé­nye közel áll a Szirbikéhez. Ő nem számíthat arra, hogy a kormány majd zsebbe nyúl, viszont másfajta ter­vezési metodikával elkészül­het a költségvetés. Felül kell vizsgálni az intézmé­nyek működési feltételeit, a fejlesztési pénzeket pedig tegyék a tartalékalapba, és havonta döntsenek a fel­­használásáról. Ám minde­nekelőtt a helyi adókról kell határozni — hangsú­lyozta az osztályvezető. A tervezet háromfélével számol: a vállalkozók kom­munális adója, iparművészi, illetve a magánszemélyek kommunális adója. Dr. László Ferenc elmondta, hogy elkerülhetetlen a be­vezetés, de nem az úgyne­vezett lakossági típusú adó­ban kell gondolkodni. Noha szerinte is, csekély az ösz­­szeg, amit a magánszemé­lyektől kérnének, mégis in­dulatokat gerjeszthet. Marad a vállalkozói típusú adó, és közülük az egyik bevezeté­sét indítványozta: az ipar­művészit, mégpedig külön­böző kedvezményekkel a kezdőknek és a kisvállalko­zóknak. Félegyháziné Somo­gyi Éva is helyeselte az iparűzési adót. A szavazási procedúrát követően a tes­tület nem vetett ki a ma­gánszemélyekre adót, ellen­ben jóváhagyta az iparűzési adót. A lakosság megsarco­lása ellen voksolt László Béla, dr. László Ferenc, Udvarhelyi Gyula, tartózko­dott Szabó Tibor. * A költségvetés jóváhagyá­sa után Földvári Nagy Ist­ván indítványozta: mind a­­jegyzőkönyvben, mind a sajtóban név szerint, jelen­jen meg, kik voltak igazo­latlanul távol az ülésről ilyen fontos téma tárgyalá­sakor. Dr. László Ferenc úgy vélekedett: a sajtónak nem adhatnak utasítást, hogy mit írjon meg. Egyéb­ként, ő is elítéli azt a kép­viselőt, aki lényeges ok hí­ján távol van az ülésről. Simon Tamásné a sajtóra bízta, mit jelentet meg az egészből, hiszen az ülésről készült jegyzőkönyvben úgy is bennefoglaltatik minden. BALÁZSI IRÉN PANIC KALANDJA. Milan Panic jugoszláv miniszter­­elnököt csak ötórás várakozás után engedték át a jugo­szláv—magyar határon. A jugoszláv határőrszervek Panic gépkocsivezetőjének iratait nem találták rendben, s erre hivatkozva akadályozták a szövetségi miniszterelnök uta­zását. Panic eredetileg repülőgéppel szer­etett volna Bu­dapestről Belgrádba utazni, de a jugoszláv szervek ehhez nem járultak hozzá. lapzáróra ERŐSZAKOS BEHÍVÁSOK. A vajdasági Oromhegyesen ismét erőszakos katonai be­hívások történtek. A béke­megmozdulásairól neveze­tes vajdasági településen a napokban negyven behívót küldtek ki, s két személyt erőszakkal vittek el, a szerb hatóságok a szabadkai lak­tanyába. Mindketten már korábban kinyilvánították, hogy csak polgári szolgála­tot hajlandók teljesíteni. POKOLGÉPES MERÉNY­LET BOGOTÁBAN. Gépko­csiba rejtett, nagy erejű po­kolgép robbant a kolumbiai főváros központjában. Leg­kevesebb heten életüket vesztették, köztük négy gyer­mek, és negyvenen megsebe­sültek, többen súlyosan. A Reuter a kolumbiai rendőr­ségre és a szemtanúkra hi­vatkozva jelentette, hogy a merénylet a város fő közle­kedési útvonalán történt, Ce­sar Gaviria elnök hivatalá­nak közvetlen közelében. KÉT KATONÁT AGYON­LŐTTEK. A Hamasz iszlám fundamentalista szervezet gerillái támadást intéztek egy izraeli járőr ellen egy zsidó település közelében a megszállt Gáza-övezetben. A támadók két izraeli katonát agyonlőttek, egy harmadikat megsebesítettek. KIMENTETTÉK. A belga katonák mintegy 400 honfi­társukat mentették ki Kins­­hasából, a közép-afrikai Zaire fővárosából, amely az elmúlt napokban véres za­vargások színhelye volt. Az evakuált személyeket a szomszédos Brazzaville-be szállították. H­orgos Már sokszor túlléptem, életemben a megengedett sebességhatárt, de 200 fölött még nem mentem! És akkor most tessék, pont Szabadka felé robogunk ilyen esze nél­­kül! Hiába, ez a Citroen tavalyi típusa tán még beszélni is tud. Folyvást jelez is valamit, a sofőr érti is, azt, hogy az ablaktörlőtartályban csak ilyen közönséges vajdasági vizet töltöttek, holott az előírt az valami európai szabvány­­kence. Ezért jelez a lámpácska, és közben a műszerfal villog, mint egy modern nyugati termékhez illik is. Csak mi itt élünk, Európától keletre. Mondom mi, de valójában vendéglátóink még messzebb tán, a senki­ földjén érezhetik magukat. Az itteni vállalatvezetők két-három éve még vagy 1000 márkát kerestek havonta. Úgy tavalytól kezdtek 600 alá esni, s ez mostanában már jó, ha a 100 márkát eléri. S ezt a tempót nehéz megszokni! Az idei január 100—120%-os inflációt hozott, év végére 6—700% a vár­ható! Röpülünk a mesék vonatán... Ha az egykori gazdaság megfoghatatlanul eltűnt, sőt csak folyvást dühítően lett oda. Elvégre mit lehet arra mondani, hogy a tegnapi romokon élünk? Még tudjuk, milyen volt a jó, a zsigereinkben emlékezünk is rá, de mostanra nincs! Bár enni még van mit, legalábbis azoknak, akik az élelmiszerek körül dolgoznak. A nagyvállalatok amolyan hajdani feketekereskedelmet folytatnak egymás­közt, te adsz nekem húst, én adok neked lisztet, amaz pedig tud egy helyet, ahonnét repceolajat tudunk szerezni! Ennyi a látóhatár: éljük túl a mai napot! Holnap? Majd meglátjuk, amikor itt lesz! Addig meg minek izgulni? Egykor persze nagy tervek, távlatok — mi maradt belőlük mára? Megépítettük a víztározót, nem is egyet fönt a hegyekben. Büszkélkedtünk velük, mutogattuk és hasz­náltuk. Most pedig aláaknázták az egykori építők fiai. Ha nem lehet az övéké, inkább robbanjon fel, ne legyen senkié! A házakat, az utakat és a tornyokat. Rakétákkal lövik szét. Ne legyenek többé senkié! Ahogy jöttünk visszafelé, Horgoson megálltunk egy boltnál. A tulajdonos mindent elad, mert attól fél, egyszer csak megáll előttem egy kamion, mindent fölpakolnak rá, amije még van, bár ahhoz elég egy kisteherautó is , és elhajtanak. Ha okvetetlenkedik a pénzért, még lelövik. Inkább nem akar hát kereskedni, minek? Az egészben az volt a legfantasztikusabb, hogy amikor körülnéztünk, hirtelen megjelent a látóhatáron a szegedi telefontorony! Ebben a szörnyű sötétségben, ami ott van — mintha nem is lennénk tőle messze! Karnyújtásnyira tőlünk ott a háború, vagy tőlük nézve a béke! És mindettől Európa? (tráser) Értesítés Értesítem az érintetteket, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén, az 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó részarány-tulajdonnal rendelkező polgárok közreműködésére számítva, a földkiadó bizottságok megválasztását célzó közgyűlést az egyes gazdaságok vonatkozásában az alábbi időpontokban és helyszíneken tartjuk meg: RÁKÓCZI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET (hódmezővásárhelyi területre érintett részarány­­tulajdonosok részére) 1993. február 4., de­ 9 óra a Porcelángyár Erzsébeti úti Sportcsarnokában, a tápéi, algyői, maroslelei részarány-tulajdonosoknak 1993. február 5., du. 14 óra, a tápéi művelődési házban. ARANYÁGI MEZŐGAZDASÁGI GAZDASZÖVETKEZET (volt MARX Mg.Tsz) 1993. február 5., de. 9 óra, a Porcelángyár Erzsébeti úti Sportcsarnokában. MÁJUS 1. MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET 1993. február 5., du. 13 óra, a Petőfi Művelődési Ház nagyterme (Szántó K. J. u. 7.) DÓZSA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET 1993. február 6., de. 10 óra a Petőfi Művelődési Ház nagyterme (Szántó K. J. u. 7.) MÉHÉSZ SZAKSZÖVETKEZET 1993. február 6., de. 10 óra városháza, díszterem (Kossuth tér 1.) HÓDCSILLAG SZÖVETKEZET (volt Vörös Csillag MgTsz) 1993. február 8., de: 9 óra, a Porcelángyár Erzsébeti úti Sportcsarnokában. Kérem az érintettek megjelenését! Egyidejűleg tájékoztatom az érintetteket, hogy a szükséges kérelmeket a megválasztásra kerülő bizottságokhoz 1993. március 23. napjáig lehet benyújtani. Hódmezővásárhely, 1993. január Dr. Dubecz György jegyző é ($­ % ' mmmmmmmmmmmmmm. mi./**. i., hétfő mssmm & DÉLVILÁG

Next