Reggeli Délvilág, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) kozöi igazolványt adtak ki. A hivatalnokok becslése szerint ebből legfeljebb 2 ezernek lehet köze valamilyen szolgáltatáshoz. Közülük is nagyon sokan már nem az eredetileg megjelölt foglalkozásokat űzik, élnek, amiből tudnak. Felhívják a figyelmemet, a statisztika nem ad hű tükröt a valós helyzetről, hiszen se szeri se száma a kényszervállalkozásoknak. Elég nagy a tábora azoknak, akik nagyon pici tőkével kezdték működésüket, olyan lapos pénztárcával ami cégük reklámozásához sem elegendő. Több egykori sikerszakma, mint a fodrászé, kozmetikusé, a taxisé, a háztartási gépek szerelőié a futottak még kategóriába került. Szakemberek mondják, hasznos lenne, ha az önkormányzatok jobban rálátnának a szolgáltató szektorra, és ha szükséges, támogatásokkal, pályázatokkal, hitelekkel támogatnák egyes szolgáltató ágak működését. Természetesen ez a gondoskodás nem lépne a piaci liberalizáció helyére. Pillanatnyilag a szolgáltatások mostoha helyzete miatt a kuncsaftok a kiszolgáltatottságát érzik. Aki sűrűn jár javítóműhelyekbe, egyetért azzal az IFOSZ-javaslattal: az 1990. évi törvényt — ami az egyéni vállalkozásról szól — módosítani kellene, mert tömeges méreteket öltött az engedély nélkül végzett kontármunka. Szaporábbak a minőségi kifogások miatti jogviták is. Bár a póruljárt ügyfél több helyen tehet panaszt, előbbutóbb elmegy kedve a pereskedéstől. Minőségi reklamációk szaporodásáról tájékoztatnak a megyei fogyasztóvédelmi főfelügyelőségen is. Ez a szervezet 1991. július óta működik, népszerűsége rakétasebességgel növekszik. Hat felügyelő járja a megyét, és a szolgáltatások mellett ellenőrzi a vendéglátást és a kereskedelmet is. Fontos munkamódszerük, hogy az ügyek tisztázásánál kikérik az illetékes minőségvizsgáló intézet véleményét. Gyakran a helyi önkormányzatoknál kihelyezett ügyfélfogadást is tartanak. A viták, az átverések megelőzése érdekében leginkább arrahívják fel a potenciális károsultak figyelmét, minden esetben kérjenek számlát az elvégzett munkáról. Ugyanis a jogvitáknál a kontárok legfőbb védekezése, semmiben nem egyeztek meg a megrendelővel... HALÁSZ MIKLÓS Hirtelen halálok - Madarak, házi szárnyasok terjesztik a vírust Influenzaveszélyek A hirtelen halál oka tehát valamely belső szerv megbetegedése, melyhez váratlanul társul valamely külső, kiváltó tényező. Dr. Mojzes László (SZOTE) kandidátusi értekezésének bevezetőjéből idéztem, melynek tárgya: gyors lefolyású halálos influenzavírusfertőzés igazságügyi orvosszakértői értékelése. Szó se róla, influenzás időket élünk, de mi ez a komor téma? Indokolt? — Három módon lehet meghalni: tipikus előzményes tünetekkelfolyik az orra, lázas, náthás, és mindene fáj), vagy szövődményes esetek következnek, tipikus klinikai tünetekkel, amikor a fertőzés már egy alapvetően beteg szervezetet érint, pl. magas vérnyomással, vesebetegséggel, szívbetegséggel, cukorbetegséggel. És van egy harmadik féle halál, amiről a dolgozatom szól: 3—4 órás bevezető szakasz után, melynek során levertség, gyengeség jelentkezik, és nincs láz, de van hidegrázás-borzongás — majd drámai gyorsasággal lesújtó vérzéses tüdővizenyő. Kezelhetetlen. — Doktor úr, menjünk közelebb a problémához. — Pillanatnyilag úgy néz ki, a vírus a tüdő légzőfelülete szétrombolásával oxigénhiányos állapotot idéz elő, amitől a szívbénulás azonnali halált okozhat. — De kit érhet ez utól? — Minden olyan embert, akinek a szívizma korábban károsodott, vagy érzékenyebb az oxigénhiányra (csecsemők), ha megtámadja a vírus, kiélezett hátrányba kerül. — Csakhogy értsem: ez ugyanaz a vírus, ami másokat csak megbetegít? Magyarán: emiatt nem kell föltétlenül meghalni? — Egyáltalán nem! Ez ugyanaz a vírus, ami másokat csak megbetegít! Tehát egyáltalán nem kellene bele meghalni! — Járvány idején támad? — Igen, bár egyáltalán nem kell járványra várni. Főként a járvány előzeteseként értelmezhetők a hirtelen halálok ilyen okból. — Adjunktus úr, mekkora számot jelent ez manapság nálunk? — Nehéz kérdés, bár indokolt. Különféle számításokat idézgetnénk, amelyek azonban vagy korábban, készültek, vagy pedig meglehetősen nagy szóródással tekinthetők pontosnak. Kenyeres 1965-ös adata szerint nálunk az összes hirtelenül meghaltak majd 17 százaléka légzőszervi eredetű. Ennek lefordított mértéke kb. 9 ezer fő, hat év alatt. Persze, ez még tovább finomítandó, de a vizsgált időszak influenza okozta hirtelen haláleset évi 600 körüli esetben fordulhatott elő hazánkban. A magyar statisztika az 1980—85 közötti időre nem egészen 1400 halálesetet mutat. Ez természetesen magában foglalja aszövődményes haláleseteket is. Ha semmi más, ez utóbbi jelzés indokolja a halálesetekkel történő alaposabb foglalkozást is. __ Térjünk vissza a történethez: mit csinál ez a vírus két járvány között? Magyarán szólva, hová tűnik? __ Jó kérdés, mert tényleg kerestük. Hová tűnik, amikor nincs? Véleményünk szerint a madarak, házi szárnyasok terjesztik, amikor tudják. Járványok közötti szünetben visszahúzódik a házi szárnyasokba! Ez persze az ember és állat közötti átjárhatóságot erősíti! — Milyen védekező mechanizmust tudna ajánlani? — Természetesen az étrendtől nagyon, messzire vezet a skála. Mert kétség sem férhet hozzá, hogy mi magunk is tehetünk valamit, nem is keveset, védelmünkre. De kidolgozható egy olyan új védőoltási stratégia, amely képes megfelelő védelmet nyújtani. — Milliókat beoltani? __ Nem kell milliókat beoltani, ha helyes a védekezés stratégiája, illetve a célba vett vírustörzs, amely ellen hadba lépünk. Az persze igaz, hogy a jámbor kis betegségnek tekintett influenzafertőzés következtében elhaltak száma, a világstatisztikai mérések szerint, nagyobb, mint az I. és II. világháború embervesztesége. A közvéleményben persze ezt nem szokták felemlegetni. Amiként azt sem, hogy az elhaltak 66 százaléka a munkaképes korosztályból származik. Tehát jó lesz vigyázni. — Adjunktus úr, mióta foglalkozik ezzel a témával? — 1980. január 1-jén kaptam professzoromtól, dr. Földes Vilmos tanár úrtól a kutatási témát. És még távolról sem értem a végére. (tráser) Hirtelen halálról az igazságügyi orvostanban akkor beszélünk, ha a halál látszólagos jólét közepette, kimutatható külső ok nélkül hirtelen, azaz igen rövid idő alatt, váratlanul következik be. A halál bárhol — otthon, munkahelyen, közterületen stb. — létrejöhet. Az orvosszakértői vizsgálat számára fontos kiemelni a jólét, illetve egészség látszólagosságát, hiszen a boncolás során felismerhető valamilyen szervi elváltozás vagy betegség. Ki fizesse a makói kukásokat? (Folytatás az 1. oldalról.) Mai összefüggő tevékenységet szabályozza. Ebben a heti egyszeri gyakoriság kötelező előírását javasoltuk, az eddig jórészt kéthetente történő szállítás helyett. Kértük dr. Sánta Sándor polgármester urat, hogy az új rendszer január 1-jétől történő bevezetését önkormányzati rendelettel szíveskedjen biztosítani. Mi, azt hiszem, időben szóltunk! Elképzeléseink szerint Makón a szemétszállítás 1250 forint ingatlanonkénti öszszegért megoldható, természetesen akkor, ha ezt az összeget mindenki befizeti. Számításaink szerint ellenkező esetben vállalatunknak 4 milliós vesztesége szaporodik ebben az évben. Marad tehát a kérdés, mindezt ki fedezi, ha tavaly is 3 millióba került. Úgy tűnik, a VGV lassan feléli tartalékait, s nem tud áldozni a lakossági forintok mellé. Azt a megoldást elvethetik, miszerint Makón mindenki vigye saját szemetét az arra kijelölt helyre. Talán ésszerűbb, ha adó formájában kellene behajtani a szemétszállítást. Annál is inkább, mert az úgynevezett környezetadót Hódmezővásárhelyen és Szegeden a szállítás díjának a megállapításánál figyelembe veszik. A VGV kitalált egyharmadik variációt is. Ennek lényege, hogy a városban 9 ezer ingatlan van, s ha minden háztulajdonos befizetné az 1250 forintot, akkor házanként a kukák elszólítása nem kerülne többe, mint 24 forint. (Tavaly egyébként egy kuka elszállítása 28 forintba került.) Nem irreális összeg. De most úgy tűnik, míg tavaly 2100 megrendelője volt a VGV-nek, addig napjainkban csupán 650. Ebből is következik, hogy több millió forint vesztesége lesz. MOLNÁR LÁSZLÓ DÉLVILÁG (Folytatás az 1. oldalról.) Szakik és kontárok Hiányzik tízezer rendőr hogy a magyar parlament, amely eddig csodás dolgokat produkált az elfogadott törvényjavaslatok terén — így a szónok —, ma már nem bírja az élet iramát, jelen pillanatban is mintegy száz törvénytervezet vár jóváhagyásra, és kérdéses, hogy a választásokig végeznek-e vele Kérdésekre válaszolva a belügyminiszter elmondta: a magyar közbiztonság kedvezőbb, mint Nyugat-Európa országaiban. Bár a korábbi évekhez hasonlítva, nőtt a bűncselekmények száma, de 1992-ben lényegében nem emelkedett a bűnözés nálunk. Az elmúlt évben Magyarországon 430 ezer bűncselekmény fordult elő, ezzel szemben Londonban 920 ezer, Svédországban 1,2 millió. A magyar közbiztonsági viszonyok úgy alakultak, hogy a lakosság számát tekintve, hazánkban mintegy 10 ezer rendőrrel van kevesebb, mint Nyugat-Európa országaiban Ezt a tízezres mínuszt 1995-ig pótolni kívánják, továbbá tervbe van véve közel 400 rendőrőrs felállítása a falvakban. Büntető törvénykönyvünk módosítása több hullámban megtörtént, az utolsó csomag most került a Parlament elé. Erre azért van szükség, mivel az utóbbi időben olyan bűncselekmények „születtek”, melyeket a magyar Btk. eddig nem ismert. A választások rendszerében alapvető változások nem lesznek — adta meg válaszát a belügyminiszter. Elismerte ugyan, hogy nincs jó választási szisztéma, hiszen az emberek sehol sem elégedettek vele, ugyanakkor bízik abban, a következő választáson a pártok bizonyos szűrő munkát végeznek majd jelöltjeik esetében. Törekedve arra, hogy minél alkalmasabbak kerüljenek be a képviselői székbe. Valamelyest azonban szeretnének változtatni az egészen, amennyiben hétköznapra írnák ki a választásokat, és az munkaszüneti nap lenne. Természetesen nem maradhatott el az útlevelek körül kialakult helyzet ismertetése sem. Dr. Boross Péter ezzel kapcsolatban elmondta, valamenynyit szeretnének emelni az illeték mértékén, de korántsem annyit, ami miatt most napokig érdemes lenne sorba állni. Tavasszal egyébként tíz évre kívánják növelni az útlevelek érvényességi idejét. A sportról szólva, a belügyminiszter kijelentette: nem azért vállalta a sportpolitikai célok ellenőrzését, mert unatkozna máskülönben, a kormány őt bízta meg azzal, hogy felügyelje a feladatot. A sport élén továbbra is az államtitkár áll A fórumon felmerült továbbá az egyházi iskolák kérdése is. A miniszter válaszából kiderült: az egyházi iskolákban, tanítók ugyanazokkal a jogosítványokkal dolgoznak, mint az állami iskolák pedagógusai. Nem érti a félelmet, eddig az iskolák 2 százaléka került az egyházak kezébe. Különben sem a pedagógusok kérdése ez, hanem a diákoké. Az egyetemes nívóemelés nagyon is ráfér az oktatásra. A lakossági fórum után dr. Boross Péter a Haza és Haladás Polgári és Értelmiségi Klub tagjaival folytatott kötetlen beszélgetést. LOVAS J. JÓZSEF Alig néhány napja bukkantak rá Afrika déli részén egy újabb számítógépvírusra, amely márciusban lép működésbe, és kitörölheti az adatokat a számítógépek memóriájából. Délafrikai szakemberek szerint, nem valószínű, hogy a ví Exebug rus világszerte elterjedt lenne, de már az is elég gondot okoz, hogy a Michelangelo-vírus emlékezetes tavalyi támadása után ismét megsemmisítheti a kontinens déli részének számítógépeiben tárolt adatokat. Az Exebug—II., vagy az Exebug—III. nevű vírus amolyan „trójai faló”. Olyan program, amely mindaddig megbújik a számítógép memóriájában, amíg egy kulcsszó vagy parancs nem aktivizálja. 1993. márc. 1. hétfő milliót nyertek Szegeden Úgy látszik, igaz a mondás: a szűz kéz a szerencsés, mert tanulólány találta meg a telitalálatos lottószelvényt az értékeléskor, Szegeden. Munkatársunk azt is kiderítette, hogy a mázlista csütörtökön az utolsó pillanatban vásárolta, töltötte ki, és dobta be szelvényét. A boldog nyertes 175 126 661 forintot kap kézhez. A négyesekre 91 228, a hármasokra 1173, a kettesekre 68 forintot fizetnek. Nem én. De lehet, hogy valamelyik szomszédom. Esetleg a mellettem lakó. Vagy fölöttem. Ott ma mulatnak. Bár ez náluk visszatérő jelenség. Vajon ki lehet a nyertes? Ismerem? Vagy valamelyik barátom ismeri? Talán. Hogykit? Hát a nyertest. 175 millió és még valamennyi apró boldog tulajdonosát. *' ' A telitalálatos szelvényt egy értékelésben még tanuló hölgy találta meg Szegeden, a Szerencsejáték Rt. Szilléri sugárúti szelvényfeldolgozójában. Akár 16 óra 6 percet mutatott az óra. A hölgy beleborzongott, amikor a sablont rátette a szelvényre és látta, „telit” talált. Dr. Tarnái Tamás, a Szerencsejáték Rt. területi igazgatóságának vezetője (Bács, Békés és Csongrád megye tartozik hozzájuk), miután kölcsönösen bevallották egymásnak, hogy nem mi töltöttük ki azt a bizonyos szelvényt, kérdésünkre válaszolva elmondta: — A szelvény sorszámából megállapítottuk, hogy azt csütörtökön 12 óra előtt néhány perccel — a szelvények beérkezésének határideje 12 óra! — vásárolta, töltötte és dobta be a boldog tulajdonos. Bár az sem kizárt, hogy még nem tud róla. A szelvényen nem szerepel név, tehát neki kell jelentkeznie. — Tudomásom szerint ekkora nyereményt még nem fizettek ki. — így igaz. De a nyereményalap volt már ennél nagyobb, ám azt több nyertes között osztották el. Mi ennek örülünk, ugyanis ez a hatalmas nyeremény növeli a szerencsejátékkedvet. — Voltak úgynevezett ötös közeli szelvények? — Hogyne, több is. Közöttük olyanokat is találtak kollégáim, amelyek a 2-est nem találták el, de a mellette levő 1-est, illetve 3-ast igen. — Bosszantó lehetett... — Számukra minden bizonnyal. Ugyanis ha a 3-ast húzták volna ki a 2-es helyett, csak itt, ebben a körzetben is több telitalálatos szelvény akad. — Mikorra várható a milliomos jelentkezése? — Ez kiszámíthatatlan. Más esetben előfordult, hogy a telitalálatos szelvény tulajdonosa már a húzás napján érdeklődött, megtaláltuk-e a szelvényét. Mindenesetre mi türelemmel várjuk, és garantáljuk, inkognitóját megőrizzük. A szelvényértékelő hölgyek és urak felemás érzéssel fogadták, hogy megvan az ötös. Munkájuk az elkövetkezendő hetekben csökkenni fog, és ezzel együtt pénzük is. Az e heti szelvények értékelése — több millióról van szó — szombat hajnalig tartott. (Oláh) ti