Reggeli Délvilág, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

Ha valaki azt hiszi, hogy m­ától több pénze lesz, az vagy nagyon optimista, vagy csalnak az értékei. Az vi­szont biztos, hogy hamaro­san szebb pénzeket gyűjtö­gethet tarisznyájában, mivel — igazodva a rendszerváltás­hoz, s az ezzel együtt járó új nemzeti szimbólumokhoz, mint például koronás címe­rünk — a Magyar Nemzeti Bank új pénzeket bocsátott forgalomba. Ezek a fémpén­zek immár nemcsak a fillére­ket és az 1—2 — 5 — 10 — 20 forintosokat jelentik. Ugyanis mostantól szép las­san fémpénzzé alakul át az 50 és a 100 forintos­ is, mint ahogy szerencsésebbek hoz­zájuthattak már az ezüst alapanyagból készül 200 fo­rintoshoz, amely a vártnál lassabban kerül forgalomba. •Persze nem kell nagyon iz­gulni annak sem, aki cserép­malacában gyűjtögeti a régi pénzeket, mivel ezek a bank illetékesei elmondása alap­ján még két-három évig min­ds hogy néznek ki új pén­zeink? Ezen minden bizony­nyal még sokat fognak vitat­kozni a laikusok éppúgy, mint a pénzérméket gyűjtő szakértők, de az tény, hogy méretre kisebbek lettek a ko­rábbinál. Erre azért volt szükség, mert pénzérméink az értéknek megfelelően ará­nyosan nőnek, s ha megma­radt volna a régi méretarány, a most kibocsátásra kerülő 200 forintos már akkorára si­keredett volna, hogy el sem férne pénztárcánkban. Sze­rencsére a pénzek mellőzik a túl giccses megoldásokat és mint illetékesektől megtud­tuk, méretük olyan, hogy a környező országbeli pénzek­kel nem téveszthető össze. Sajnos ez olyan eredménnyel is jár, hogy a jövőben élelmes magyar turisták 5 forintos be­dobásával nem tudnak Svájc­ból hazatelefonálni, (b. z.) den bizonnyal fölhasználható érvényes fizetőeszközök lesznek. Hamisak A Kereskedelmi Minőség­­ellenőrző Intézet megállapí­totta, hogy a legális és zug­kereskedelemben egyaránt árusítanak olyan videoka­zettákat, amelyek silány mi­nőségük miatt használatra alkalmatlanok, illetve a vi­­deokészülékeket károsíthat­ják. A hamisított kazetták tí­pusjelzése: TDK HS E—195, Sony Vivax E—195, Sony DX E—180 és E—195, vala­mint JVC SX E—180. Ezek a kazetták általában feltű­nően alacsony — 300 forint körüli — áron kaphatók, de más ismertetőjelek alapján is megkülönböztethető az eredeti termékektől. A ha­misított kazettákon az ere­detitől eltérő a csomagolás, s az azonosító számok sem egyeznek meg az eredetiek­kel. A Kermi a hamisított ka­zetták forgalmazását meg­tiltotta. A forgalmazókat kö­telezte, a vásárlók reklamá­cióját a vételár visszafizeté­sével rendezze. Védd magad, algyői környezet Kétezer tonnás veszély Az ember már azt hihet­­né, hogy a környezetvédel­mi rendeletek szigorodá­sával, az ellenőrzések gya­koriságával, s főleg követ­kezetességével egyre in­kább kiszorulnak híreink­ből a veszélyes hulladékok­­kal kapcsolatos, időről idő­re felbukkanó ijesztgetések. Ugyanis, térségünk őrei, az Alsó-Tisza vidéki Környe­zetvédelmi Felügyelőség minden korábbinál nagyobb határozottsággal igyekszik nyomon követni nemcsak a veszélyes hulladék kelet­kezését, de megnyugtató ke­zelését, ártalmatlanítását is. A cégek önbevallása szerint egyébként 1991-ben 157 ezer 157 tonna veszélyes hulladék keletkezett a megye terüle­tén, melynek mindössze 2,5 száza­­kát ártalmatlaní­tották, avagy hasznosítot­ták helyben. A többi üzemi tárolókba, illetve végleges lerakóba kerül. Ideális eset­ben. Ez utóbbi egyébként csak egy van az országban, Aszódon. Komoly veszé­lyeshulladék-égető pedig Dorogon. A rendeletek em­lített szigorodásának kö­szönhetően az üzemi gyűj­tőhelyeken az 1 év alatt ke­letkező mennyiségnél több nem tárolható. Már műkö­dik az a mechanizmus, mely szerint most már a jogszabály által előírt ha­táridőre elszállítják a ve­szélyes hulladékot az ártal­matlanítás egyes módszerei­re vállalkozó szakcégekhez, így térségünkben is tudják kezelni, illetve feldolgozni például a fotóvegyszereket, a filmhulladékot, az akkum­látorokat, a festékesdobozo­­kat, az olajfelitató anyago­kat, az olajos iszap egy ré­szét, az injekcióstűket, s az állati eredetű veszélyes­­hulladékot. Nos, mint általában, nin­csen öröm üröm nélkül, ugyanis a kedvező változá­sok közepette, a privatizáci­ós folyamatokban a tulaj­donjog és az ebből adódó felelősség nem mindig tisz­tázható. Éppen ezért, nincs könnyű helyzetben a kör­nyezetvédelmi felügyelő­ség, amikor azon feladatá­nak akar eleget tenni, hogy a megszűnő, illetve átala­kuló szervezetek ne hagyja­nak a területükön olyan környezeti ártalommal fe­nyegető helyzetet, amelynek megszüntetése szinte lehe­tetlen. Legjobb igyekezetük ellenére is előállhat azonban olyan helyzet, mint például Szegeden, a Fémszelekt Kis­szövetkezet algyői telephe­lyén. A felszámolás alatt álló kisszövetkezet, mintegy 2 ezer tonna veszélyeshulla­dékot, elsősorban vegyes galvániszap és króm-, vala­mint réztartalmú maróolda­tot gyűjtött össze különböző méretű vas- és fémhordók­ba, nyílt, betonozott terüle­ten, feldolgozás céljából. A cég működése során azon­ban hitelképtelenné vált, felszámolás indult ellene, a feldolgozásra váró hulladék pedig maradt­­ egyre ve­szélyesebbnek. A környezet­­védelmi szerveknek mind­össze annyit sikerült eddig elérnie, hogy a környezet­­szennyezést kizáró, ideigle­nes téli tárolást kikénysze­­rítsék­. No, de mi lesz eztán? A végleges ártalmatlanítás költsége 100 millió forint lenne. A kisszövetkezet va­gyona viszont még a felszá­molás költségére sem ele­gendő. — Orsi . ^V­ * # DlJjVILAGaras«» 1993.ápr. 1.,csütörtök Káromkodnak — úgy is­tenigazából — Makón Nerr ok nélkül. Szidják a város vezetőit, és azokat az őrül­teket, akik engedik, hogy kipusztítsák az úgynevezett Bérpalota falára évtizedek óta visszatérő molnárfecs­kéket. Bár szegények mit sem tudnak még sorsukról, annál is inkább, mivel Ma­gyarországra április közepe körül szoktak visszatérni. A nagy szorgalommal épített lakosztályukat kerítésdrót­tal és apró műanyag háló­val teszik átjárhatatlanná. Természetadta bűnük miatt, mert lepiszkítják az épület előtti járdát. Sikerült lencsevégre kapni e remekmű készítőit,­ akik megjegyezték, ők is sajnál­ják az ég madarait. De ez a megbízatásuk. Halkan fü­lembe súgták, hagynak pi­cinyke rést, hogy azon ke­resztül talán berepülhesse­nek. Ha nem, akkor a fecs­kepárok ott a szemünk lát­tára körözve, neki-neki rö­pülve az őrület határáig, vergődnek a drótháló által elzárt fészkük előtt. Miután percenként csör­gött makói szerkesztősé­günkben a telefon, s szemé­lyesen mondták el észrevé­teleiket, felhívtuk Marik Zoltánt, a polgármesteri hi­vatal műszaki csoportveze­tőjét. — Ki adott az akcióra engedélyt? — Engedély nincs, csak a dolgot beszéltük meg. Mi a probléma? — A város lakóinak észrevételeit tolmácso­lom. Állítólag a műszaki osztály szakemberei is látták az ocsmány mun­kát. Vagy nem? — Láttuk. Nem jelentős az épületen a homlokzat­­változás. Csak egy kis csí­kot húznak a fészkekre. S ez a városképet egyáltalán nem változtatja meg. E nem éppen szakember­hez méltó szavak hallatán felhívtuk dr. Ssilla Sándor polgármestert. — Hallottam én is a hírt. Korábban meg sem keres­tek, ám a fecskéknek fész­küktől való megfosztását én is vandál dolognak tartom. Ez a magánvéleményem. Persze nem ártana szétnéz­ni, hogy más államokban hogyan csinálják. (Hát, biz­tos, hogy nem így — e sorok írójaként borítékolom.) Én a saját házam kapubejárója alól sem tiltom ki a fecské­ket. Még egyszer hangsú­lyozom, e módszerrel nem értek egyet. Osztván a polgármester úr gondolatát, telefonon hívtam fel szegedi lakásán dr. Molnár Gyulát, aki a Madártani és Természetvé­delmi Egyesület szervező­­titkára. — Ma délelőtt egy makói telefonáló, aki minden bi­zonnyal madárbarát, felhí­vott, és említette e problé­mát. Egyesületünk bármi­kor elmondta volna, hogyan lehetne e kérdést megolda­ni. — Hogyan? — Hát, egyáltalán nem az ön által most ismertetett módszerrel. Hanem úgyne­vezett fecskepelenkát kel­lett volna függeszteni a fészkek alá. Ez pedig nem más, mint deszkából készült párkány, amely felfogná a madárürüléket. Költés ide­jén legfeljebb egyszer kel­lene mindezt tisztítani. MOLNÁR LÁSZLÓ Makón nem g Eresz alatt Április 6-áktól föl­sebktetj­ü­k• Elkészült az új telefonkönyv Dubinyi Antal, a Ma­gyar Telefonkönyv-kiadó Társaság cégvezetője el­mondta, hogy azon igyekez­tek, hogy a legfrissebb ada­tokkal szolgálhassanak. A Matáv Szegedi Igazgatósága január végéig több ezer új előfizetőt kapcsolt be a táv­közlésbe; az ő hívószámaik már szerepelnek az új könyvben. Makón csak né­hány napja vezették be a hatjegyű telefonszámokat, ezek már a 4-essel a kezde­tükön szerepelnek. Az új te­lefonkönyvet 220+92 olda­lon adták ki. A fehér része abc-rendben közösen tartal­mazza az egyéni és a közü­leti előfizetőket. A 92 úgy­nevezett aranyoldalon a szolgáltatók és a legfonto­sabb közületi telefon-előfize­tők számai és címei találha­tók meg. A mostani könyv 74 ezer 500 példányban je­lenik meg, utánnyomás nem lesz. Engedi Antal, a Matáv üzemviteli igazgatóhelyette­se a telefonkönyv átvételé­nek rendszerét ismertette. Április 6-tól, tehát a jövő hét keddtől a megye váro­sainak postahivatalaiban le­het átvenni a telefonköny­veket a márciusi számlával kiküldött rózsaszínű bonok ellenében. Fővonalanként egy-egy telefonkönyvet in­gyenesen kapunk, akik töb­bet szeretnének, 450 forin­tért vehetnek a korlátozott példányszámban. Az OTP át­utalási betétszámla-tulajdo­nosoknak külön kikézbesí­tették a bőn (oka) t. A köz­ségekben csak a húsvéti csúcsforgalom után adják ki a telefonkönyveket a posta­­hivatalokban. Egy hónap el­teltével már csak a Halló üzletekben és az ügyfélszol­gálati irodákban válthatók át a bonok. Természetesen azok, akik ezután jutnak telefonvonalhoz, a készülé­kük bekötésekor kapják meg a telefonkönyv-utalványt. Bartók János, a Tele-Data ügyvezető igazgatója a pon­tos, naprakész adatszolgál­tatásra hívta fel figyelmün­ket. Az új telefonkönyv 9—10. oldalán található egy bejelentőlap, amelyen bár­miféle változást lehet kö­zölni. Szegeden a 084-es te­lefonszámon a Matáv ügy­félszolgálati irodája kész­séggel segít minden kérdés­ben. Külön kiemelte annak szükségességét, hogy az iro­dát, illetve telefonvonalat bérlők figyeljenek: nevük, címük megjelenik-e a főbér­lő adatszolgáltatásában? Mosolyogtató példaként el­mondta, hogy a budapesti telefonjegyzékben sem a Te­le-Data, sem az MTT tele­fonszámai nem voltak ben­ne, mert ők is bérlők. A te­lefonkönyvek nemzetközileg elfogadott hibaszázaléka 3 ezrelék. A magyar könyvek is ilyen színvonalon készül­nek, de hogy minél keve­sebb reklamáció legyen, kel­lünk mi is. M. V. Tegnap délelőtt sajtótájékoztatón mutatták be az új Csongrád megyei telefonkönyvet Szegeden. Mi vol­tunk az utolsók, akik végre megkaphatjuk az új számjegyzéket, de ennek szerencsés oka, hogy me­gyénkben, illetve a megyeszékhelyen történt a legtöbb új bekötés, s ezáltal a legtöbb változás. Végre a régit eldobhatjuk Őszintén be kell vallanom, ki­fogott rajtam. Hiába tébláboltam körülötte, futkároztam­ emeletről emeletre, az ég egy világon sem­mire sem mentem. Mert, mint most már tudom, a vicc-biroda­lom erős, bevehetetlen, rendíthe­tetlen. Vice-birodalom Ezért fizetik a vicét, méláztam a kaputelefonnál, miközben hó­­pihék kergetőztek körülöttem, és roppant mód be szerettem volna jutni a házba. (Szeged, Szent Ist­ván tér 12—13.) A szükség hozott erre, nem az unalom, éppeg a Rubin szeretetszolgálatra kény­szerülvén. Szeretve nyomtam hát a vice gombját, hátha megesik rajtam a szíve, amikor a m­eny­­nyekből rám mozdult valaki, ott keresse őket, ahol vannak. Min­dig tudtam, hogy a vicc hatalom, de ennyire? Nyomom újra a csen­gőt, ezúttal semmi moccanás. A hatalom visszavágott. Esze­lősen vártam, mikor nyílik a ház kapuja. Egy kutyusnak köszön­hettem, hogy néhány pillanat múlva már ott álltam a vice ajtaja előtt, a negyedik emeletinél, mert a vicéknek jól megy, Éva asszony két lakás fölött is diszpo­nál. Csengetek, semmi lesz, nos, akkor irány a másik ajtó. De a vice-birodalom bölcs, és nem ereszkedik le holmi gyütt­­mentekhöz. V­ice elbújt, védi a várát. Rubin, rebegtem volna a fülébe, ha találom, ha érem. Nem így történt, hát becsengettem az egyik kft.-hez. Mondják már, legyenek szívesek, mennyit fizet­nek a vicének, kérdem. Március 1-től dupla díjat — 3126 francsit — a semmiért. Mert a vice rendszabályoz, terr­rorizál, kiszab ... No, és termé­szetesen az ügyfeleket elküldi a francba. Ezért fizetik, nemde? Ugyanis a vice-birodalom élt, él, élni fog. Amíg teítjük, és nagyon úgy fest, tűrjük. Majd a vice meg­mondja, ki és kihez mehet be. Gyönyörű! Keresem a szeretet (emelet)et, hiába, úgy tűnik, a vice ezt is bekebelezte. Csak tud­nám, mit kezd vele! — p. bodzsár — .

Next