Reggeli Délvilág, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
Cikkeink visszhangja Nem áll a bál? Nem az zavar igazából, hogy a földeáki polgárőrség vezetősége egy személyből, jelesül Szabó Sándor úrból áll, sokkal inkább az: ezek szerint nincsen tudomása arról, hogy védence, Bagaméri József a körjegyzőségi hivatalban „csupán” kétszer zárkózott el a nyilatkozattétel elöl. Ennyit a másik fél meghallgatásáról. DÁNYI LÁSZLÓ Az újságcikkben sem, történet egy egyoldalú eset, mivel a cikk írója csak, az egyik felét hallgatta meg, azaz: Pető Béla urat- Sértő kijelentéssel próbálkozott Bagaméri Józsefet nyilatkozatra bírni, aki nem volt hajlandó az ügyre nyilatkozni ezek után. Akik az ügyben érintettek voltak, és érdemben nyilatkozhattak volna, azok mellőzésre kerültek, így a tényeket hamisan, hamis állítással adhatták az olvasók elé. Ezért kívánom e levéllel tényfeltáróan nyilatkozni, illetve a cikk írója elé az igazságot tárni, a földeáki polgárőrök és a Pető Béla úr, valamint az október 23-án történt eseményekkel kapcsolatban. A cikkben említett napon, azaz 1992. , október 23-án, a bálon, valóban megjelentek a földeáki polgárőrök. Csupán azzal a szándékkal, hogy eleget tegyenek egy vacsorameghívásnak, melyet az ünnep biztosítására felkért polgárőröket a rendező szerv, a földeáki Szabad Demokraták Szövetségének helyi vezetője hívott meg. Puszta véletlen, az, hogy az öt polgárőr, Pető Béla úr társaságában, szinte egy asztalnál töltötték el a vacsorájukat. Így a cikkben leírtak szerint, A minap lapunkban megjelent egy cikk Áll a bál Földeákon címmel, ami Dányi László tollából fakadt: szeretnénk rá reagálni. Földeák, az újságíró szerint, kietlen vidék, mivel falu. A rendszerváltás közepette itt is szeretik a bálát, főleg ha az egy jeles ünnepen van megrendezve, mint október 23-án. De a bál csak akkor igazán jó, ha a zenész nem hamisan játszik, nem volt „csatazaj, libasor”, de félelemkeltésre sem adtak okot a rendezvényen részt vevő személyek felé. A vacsorát teljes békességben töltötték el Pető úrral, aki már ekkor több nagy fröccstől volt igen jó kedvű vagy szomorú, hogy nem vette észre, hogy kivel vacsorázik. Ellenben csak akkor jutott az eszébe, amikor a polgárőrök a vacsorázóhelyiséget hagyták el, és indulatainak nem tudott parancsolni, így a polgárőrök után ment. Szinte kísérte őket, így a hozzá közelebb menő Bagaméri József polgárőr felé tette azokat a kijelentéseket, amelyet az önkormányzati szabálysértési ügyben feltártak. A cikkk írója „ismeretlen” informátora szerint, Bagaméri úr pufajkás volt, munkásőr, majd önkéntes rendőr. Az információ nem helytálló. Valótlanul tájékoztatta a cikk íróját, mivel Bagaméri úr se munkásőr, se pufajkás nem volt, de kommunista sem. Ellenben azt vállalja, hogy korábban önkéntes rendőri szolgálatot teljesített, napjainkban pedig polgárőrként, idős kora ellenére, segíti a közrendet, és a községben közmegbecsülésnek örvend. Az újságíró informátora egy tizedben, ha segítené a közt, akkor belátná, hogy ez a munka nem kis felelősséggel jár. Sérelmezhető a továbbiakban, hogy nem a polgárőröket, szám szerint ötöt, hanem csak egy személyt kérdezett az ügyről, meg ezzel az elvvel, hogy hallgassuk meg a másik felet is, ha mellőzzük, torz képet adhatunk vagy kaphatunk személyekről. Úgy érezzük, hogy ez a falu jó deákként közeledik a rendszerváltás megvalósításához, ebben a polgárőrök is, mivel a nevükben benne van, a polgárokért vannak. Az a személy, akivel szemben kénytelenek fellépni, intézkedést javasolni, azoknak ez rendszerellenes, demagóg és ellenséges szervezetnek állítják be a polgárőrök ténykedését. A földeáki polgárőrök mindazokon túl, hogy a Pető úr „rohadt kommunista, gyilkosnak” nevezte a csoporttagok egynémelyikét, akik, szerintünk, szabadidejüket nem kímélve, éjjel-nappal a közért próbálnak tenni kisebb-nagyobb sikerrel. Úgy érezzük, hogy a cikk írója e sorok után felkeresi a földeáki polgárőrséget, hogy elhamarkodott és nem igazolt állítására, illetve kérdésére méltó módon orvosságot találjon. Vállaljuk, mint a polgárőrség vezetősége, hogy egy harmadik cikk teljes képet adhat egy szervezetről, úgy, hogy a falu köztiszteletben álló személyeitől is véleményt kérve, írja le véleményét a polgárőrségről Amennyiben, tisztelt Dányi úr, e kérésünket elutasítja, mi utat keresünk ahhoz, hogy esetleg a sértésképpen elhangzott, illetve leírt mondatokat magunkévá tesszük, és jogi úton próbálunk érvényt szerezni becsületünk helyreállításáért. SZABÓ SÁNDOR Földeák, polgárőrség vezetősége Makói reformátusok A „Makó dicső múltja éled” című cikk említi a Kálvin utcai „öreg oskolát” is. Ebben az évben lesz a 70. évfordulója annak, hogy ezen épület falai között megkezdte működését a makói református polgári fiúiskola. Miután másik ilyen intézmény még nem volt a városban, ettől kezdve ide nemcsak református, hanem más vallást követő családok fiúgyermekei is jártak. Ebben változás csak akkor következett be, amikor a római katolikus egyház is indított ilyen iskolát, 1927-ben. A református polgári fiúiskola 1923. szeptember elején kezdte meg működését. Az iskola cserkészcsapata néhány hét múlva, október 10-én alakult meg és a,,Turul’’ nevet választotta. A csapat alapítója Rafffay Endre református tanító. 13 fiú csatlakozott akkor a csapathoz, a reformátusok mellett katolikus és zsidó fiúk is, utóbbiak között van egy Pulitzer Jenő nevű, azt nem tudjuk, hogy köze van-e a híres újságíró dinasztiához. A cserkészek csapatotthona az öreg iskolában volt. A kedves öreg épületet maguk között a diákok egyszerűen csak „Bagolyvárnak” nevezték, az öregdiákok ma is szokták így emlegetni. A cikk említi a harangok sorsának megismerését is. A Reggeli Délvilágban tettünk már e téren egy lépést: a református öregtemplom nagyharangjának avatásáról megemlékeztünk a lap 1992. november 14-ei számában. Szól az írás az első világháborús hősi emlékműről is, a makóiak az én emlékezetem szerint ezt mindig „hősök szobra’’ névvel említették. Elkésett gondolat, de szerény véleményem szerint itt kellett volna megoldást keresni a II. világháború hősi halottainak is. Nekünk, makóiaknak egyformán hősi halottunk minden katonánk, akár a Donkanyarban, akár Doberdónál, vagy bármely csatatéren veszett is el. Régen minden év májusa utolsó vasárnapján Makón szép ünnepségek keretében emlékeztek meg a város hősi halottairól.. Megtehetnénk a jövőben is. Az országban számos helyen van közös emlékműve a két háború hőseinek. Visszatérve a Kálvin utcai öreg iskolára: évforduló közeledik, iskolaindítás és cserkészcsapat-alakítás 70. évfordulója. Remiéjük, megemlékeznek róla a makóiak. DR. KULCSÁR SÁNDOR Szeged 292. sz. Turul cserkészcsapat, Makó. A csapat alapító tagjai (balról jobbra) állnak: Pulitzer Jenő (szemüveges), Szoboszlai Ferenc, Báló Mihály, K. Szabó József. Középsor: Pigall Gyula, Raffay Endre, Klein László. Alul: Joó Imre, Kendrusz Gyula, Gazdag Péter A köveket, ugye, visszahozza? Lapunk április 27-ei számában egész oldalas összeállítást közöltünk Kincseink nyomában címmel, amely Makó műemlékeiről szólt. Még aznap kaptuk a hírt telefonon, hogy többen vannak olyanok, akik segítséget ajánlanak fel a városvédőknek, például visszaállítani a hősi szobor körüli kerítést, illetve a valamikor ott lévő szegély- és oszlopköveket. Ám, hogy véletlen egybeesés-e, ezt szerkesztőségünk nem tudja eldönteni, mivel éppen cikkünk megjelenésének napján szemtanúk észlelték, hogy a Maros-parti üdülőövezetbe valamikor kiszállított (az említett szobor kerítésköveit) három nagyméretű szegélykövet vitt el „valaki”, nevét egyelőre nem közöljük, bízván abban, hogy mihamarabb visszaviszi azokat, vagy jelzi hollétüket. Ezzel is hozzájárulhatna Makó kincseinek megmentéséhez. A királyság megmarad A királyi család tekintélyrombolói , botrányai általában nem gyengítették a britek szeretetét a monarchia iránt, de azért a fiatalok mind kevésbé tisztelik az uralkodóházat — ez derült ki a Móri közvéleménykutató intézet vasárnap, Londonban nyilvánosságra hozott legfrissebb felméréséből. A brit lakosság 69 százaléka a királyság fenntartása mellett van, és csak 18 százalék szeretne köztársaságot. Ezen belül, az 55 éven felüliek 80 százaléka royalista, de a 15—24 év közötti korosztályban a monarchia iránt hűségesek aránya már csak 52—56 százalék. A konzervatív kormánypárt szavazóinak 83 százaléka támogatja a monarchiát, és 10 százalékuk republikánus Az ellenzéki Munkáspárt szavazótáborának pedig 62 százaléka royalista, 23 százaléka köztársaságpárti. mmm mmmmammmmm Szerelemféltés a szentesi tanyán Elszakadt a kötele Mint azt már korábban az MTI jelentéséből megtudtuk, április 8-án gyilkosság történt Szentesen. A városban, illetve a vonzáskörzetéhez tartozó településeken hosszú ideje nem történt hasonló jellegű bűncselekmény, tavaly pedig egyáltalán nem volt dolga emberöléssel itt a rendőröknek. Április 8-án esete 8 körül a közigazgatásilag Szenteshez tartozó Nagytőke —Kistőke 58. cím alatti tanyán Varga Imre, helyi lakos több késszúrással megölte élettársát. Varga majd kilenc évig élt élettársi közösségben A. Erzsébettel, akitől hatéves fia is van, együtt nevelték, eddig békességben. Varga tettét követően a környékbeli kisebb erdőkben keresett menedéket, illetve elmondása szerint véget kívánt vetni életének. Próbálkozott is az öngyilkossággal, de az önakasztás meghiúsult, a kötél elszakadt. Vargát másnap a szentesi rendőrök fogták el a városban. Elmondása szerint éppen a rendőrségre igyekezett, ahol egy másik ügyben is várták már, és fel akarta magát adni. Azóta a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte, ügyével a megyei kapitányság vizsgálati osztályán Molnár János előadó foglalkozik. Varga úr a sajtónak szánt nyilatkozattól elzárkózott, mivel szerinte már a korábban megjelent közlemények is bemocskolták őt. Az ügy előadója elmondta, hogy a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését elismeri, de a pontos részletekre nem emlékszik. Az azonban tény, hogy több, egyenként is halálos sebet ejtett volt élettársán, sőt annak kezén is, amikor az valószínűleg védekezési reflexként maga elé emelte. Hogy az elkövetés időpontjában valóban tudatánál volt-e, szakértők fogják vizsgálni. Az előadó szerint a gyilkosság motívuma szerelemféltés, féltékenység volt. Valószínűsíthető, hogy az áldozat valamiféle kapcsolatba, illetve a tettes által vélelmezett kapcsolatba került Varga bátyjával. A bűncselekmény elkövetése előtt a testvérek össze is szólalkoztak, a tettlegesség sem zárható ki, ennek pontos kivizsgálása még várat magára. A vizsgálótiszt reméli, hogy a szakértői vélemények megérkezése után rövidesen lezárhatja az ügyet, nem maradnak megválaszolatlanok az eddig még nem egészen tisztázott kérdések, és vádemeléssel továbbíthatja az ügyet az Ügyészségnek. - VÉGH ATTILA - Fekete Gyula szerint: Fogy a magyar! A PolitikaiFoglyok Országos Szövetségének szegedi szervezete és a szegedi Magyar Út Kör legutóbbi nagygyűlésén részt vett id. Fekete Gyula író, a Magyarok Világszövetsége elnökségének a tagja, s „Mai magyar közállapotok” címmel tartott előadást. A szegedi Szent György téri Dugonics András Piarista Gimnáziumban már az esemény előtt jó fél órával kezdtek gyülekezni a résztvevők. Az ötvenen felüli átlagéletkorú közönség tapssal köszöntötte a terembe lépő Fekete Gyulát. Domonkos László újságíró nyitóbeszéde után Fekete Gyula vette át a szót. Habár előadásának elején a mai magyar közállapotokról nem is esett szó, annál többet beszélt a szónok a népszaporulat, vagy saját nézete szerint a népfogyás kérdéséről. Elmondta, 1958 óta megtorpanás nélkül fogy a magyarok lélekszáma. (Arról nem beszélt, hogy a magyar anyanyelvűekre, magyar állampolgárokra vagy magyar származásúakra gondolt-e.) Megjegyezte, az ’58 óta eltelt 35 évben, mintegy 6,5 millió abortuszt hajtottak végre az országban, áftfely a zsífCi-jívH. xis yjori .oKortu.A gyilkosságok számát tekintve 75 Hirosimának, vagy 300 Mohácsnak felel meg. A társadalom szemére hányta, hogy bár az utóbbi 11 évben a Magyarországon lakó emberek száma 2 „szegednyi”-vel csökkent, erre a tarthatatlan állapotra senki nem figyel oda. Megállapította, a mai társadalomban a jólét és a kényelem lett minden életcélok csúcsa, s ez persze nem kivitelezhető, s ha az embernek gyereke is van. Ezért aztán egyre kevesebbet szülnek a magyar anyák, és folyamatosan öregszik a társadalmunk. Úgy vélte, a legnagyobb anyagi problémát okozó társadalombiztosítási illeték azért ilyen nagy összegű, mert olyanoknak is fizetnek nyugdíjat, akik nem gondoskodtak gyerekekről, akik kitermelik számukra a javakat. Egyes futurológusok véleményét tolmácsolva hangot adott aggályának, ez a civilizáció pusztuló szakaszába jutott. Elmondta azt is, ha nem szülnek az európai anyák, 30 év múlva a kultúra bölcsője az iszlám vallás igájába hajthatja a fejét, kéri 1993. máj. 3., hétfő mmm : DÉLVILÁG