Reggeli Délvilág, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

Cikkeink visszhangja Nem áll a bál? Nem az zavar igazából, hogy a földeáki polgárőrség vezetősége egy személyből, jelesül Szabó Sándor úrból áll, sokkal inkább az: ezek szerint nincsen tudomása arról, hogy védence, Bagaméri József a körjegyzőségi hivatalban „csupán” kétszer zárkózott el a nyilatkozattétel elöl. Ennyit a másik fél meghallgatásáról. DÁNYI LÁSZLÓ Az újságcikkben sem­, tör­ténet egy egyoldalú eset, mivel a cikk írója csak, az egyik felét hallgatta meg, azaz: Pető Béla urat- Sértő kijelentéssel próbálkozott Bagaméri Józsefet nyilatko­zatra­ bírni, aki nem volt hajlandó az ügyre nyilat­kozni ezek­ után. Akik az ügyben érintettek voltak, és érdemben nyilatkozhattak volna, azok mellőzésre ke­rültek, így a tényeket ha­misan, hamis állítással ad­hatták az olvasók elé. Ezért kívánom e levéllel tényfel­­táróan nyilatkozni, illetve a cikk írója elé az igazságot tárni, a földeáki polgárőrök és a Pető Béla ú­r, vala­mint az október 23-án tör­tént eseményekkel kapcso­latban. A cikkben említett napon, azaz 1992. , október 23-án, a bálon, valóban megjelentek a földeáki pol­gárőrök. Csupán azzal a szándékkal, hogy eleget te­gyenek egy vacsorameghí­vásnak, melyet az ünnep biztosítására felkért polgár­őröket a rendező szerv, a földeáki Szabad Demokraták Szövetségének helyi vezetője hívott meg. Puszta véletlen, az, hogy az öt polgárőr, Pe­tő Béla úr társaságában, szinte egy asztalnál töltöt­ték el a vacsorájukat. Így a cikkben leírtak szerint, A minap lapunkban megjelent egy cikk Áll a bál Földeákon cím­mel, ami Dányi László tollából fakadt: szeretnénk rá reagálni. Földeák, az újságíró szerint, ki­etlen vidék, mivel falu. A rend­szerváltás közepette itt is szeretik a bálát, főleg ha az egy jeles ünne­pen van megrendezve, mint októ­ber 23-án. De a bál csak akkor igazán jó, ha a zenész nem hami­san játszik, nem volt „csatazaj, liba­­sor”, de félelemkeltésre sem adtak okot a rendezvényen részt vevő személyek felé. A vacsorát teljes békesség­ben töltötték el Pető úrral, aki már ekkor több nagy fröccstől volt igen jó ked­vű vagy szomorú, hogy nem vette észre, hogy kivel va­csorázik. Ellenben csak ak­kor jutott az eszébe, ami­kor a polgárőrök a vacso­rázóhelyiséget hagyták el, és indulatainak nem tudott parancsolni, így a polgár­őrök után ment. Szinte kí­sérte őket, így a hozzá közelebb menő Bagaméri József polgárőr felé tette azokat a kijelentéseket, amelyet az önkormányzati szabálysértési ügyben feltár­tak. A cikkk írója „ismeretlen” informátora szerint, Baga­méri úr puf­ajkás volt, munkásőr, majd önkéntes rendőr. Az információ nem helytálló. Valótlanul tájé­koztatta a cikk íróját, mi­vel Bagaméri úr se mun­kásőr, se pufajkás nem volt, de kommunista sem. Ellen­ben azt vállalja, hogy ko­rábban önkéntes rendőri szolgálatot teljesített, napja­inkban pedig polgárőrként, idős kora ellenére, segíti a közrendet, és a községben közmegbecsülésnek örvend. Az újságíró informátora egy tizedben, ha segítené a közt, akkor belátná, hogy ez a munka nem kis felelős­séggel jár. Sérelmezhető a továbbiakban, hogy nem a polgárőröket, szám szerint ötöt, hanem csak egy sze­mélyt kérdezett az ügyről, meg ezzel az elvvel, hogy hallgassuk meg a másik fe­let is, ha mellőzzük, torz képet adhatunk vagy kap­hatunk személyekről. Úgy érezzük, hogy ez a falu jó deákként közeledik a rendszerváltás megvalósí­tásához, ebben a polgárőrök is, mivel a nevükben ben­ne van, a polgárokért van­nak. Az a személy, akivel szemben kénytelenek fellép­ni, intézkedést javasolni, azoknak ez rendszerellenes, demagóg és ellenséges szer­vezetnek állítják be a pol­gárőrök ténykedését. A föl­deáki polgárőrök mindazo­kon túl, hogy a Pető úr „rohadt kommunista, gyil­kosnak” nevezte a csoport­­­tagok egynémelyikét, akik, szerintünk, szabadidejüket nem kímélve, éjjel-nappal a közért próbálnak tenni ki­­sebb-nagyobb sikerrel. Úgy érezzük, hogy a cikk írója e sorok után felkeresi a föl­deáki polgárőrséget, hogy elhamarkodott és nem iga­zolt állítására, illetve kérdé­sére méltó módon orvossá­got találjon. Vállaljuk, mint a polgár­őrség vezetősége, hogy egy harmadik cikk teljes képet adhat egy szervezetről, úgy, hogy a falu köztiszteletben álló személyeitől is véle­ményt kérve, írja le véle­ményét a polgárőrségről Amennyiben, tisztelt Dá­nyi úr, e kérésünket eluta­sítja, mi utat keresünk ah­hoz, hogy esetleg a sértés­képpen elhangzott, illetve leírt mondatokat magunkévá tesszük, és jogi úton próbá­lunk érvényt szerezni be­csületünk helyreállításáért. SZABÓ SÁNDOR Földeák, polgárőrség vezetősége Makói reformátusok A „Makó dicső múltja éled” című cikk említi a Kálvin utcai „öreg oskolát” is. Ebben az évben lesz a 70. évfordulója annak, hogy ezen épület falai között megkezdte működését a makói református polgári fiúiskola. Miután másik ilyen intézmény még nem volt a városban, ettől kezd­ve ide nemcsak református, hanem más vallást követő családok fiúgyermekei is jártak. Ebben változás csak akkor következett be, ami­kor a római katolikus egy­ház is indított ilyen isko­lát, 1927-ben. A református polgári fiú­iskola 1923. szeptember ele­jén kezdte meg működését. Az iskola cserkészcsapata néhány hét múlva, október 10-én alakult meg és a,,Tu­­rul’’ nevet választotta. A csapat alapítója Rafffay Endre református tanító. 13 fiú csatlakozott akkor a csa­pathoz, a reformátusok mellett katolikus és zsidó fiúk is, utóbbiak között van egy Pulitzer Jenő nevű, azt nem tudjuk, hogy köze van-e a híres újságíró di­nasztiához. A cserkészek csapatottho­­na az öreg iskolában volt. A kedves öreg épületet ma­guk között a diákok egysze­rűen csak „Bagolyvárnak” nevezték, az öregdiákok ma is szokták így emlegetni. A cikk említi a haran­gok sorsának megismerését is. A Reggeli Délvilágban tettünk már e téren egy lé­pést: a református öreg­templom nagyharangjának avatásáról megemlékeztünk a lap 1992. november 14-ei számában. Szól az írás az első világ­­háborús hősi emlékműről is, a makóiak az én emlé­kezetem szerint ezt mindig „hősök szobra’’ névvel em­lítették. Elkésett gondolat, de szerény véleményem sze­rint itt kellett volna meg­oldást keresni a II. világhá­ború hősi halottainak is. Nekünk, makóiaknak egy­formán hősi halottunk min­den katonánk, akár a Don­­kanyarban, akár Doberdó­­nál, vagy bármely csataté­ren veszett is el. Régen minden év májusa utolsó vasárnapján Makón szép ünnepségek keretében emlé­keztek meg a város hősi halottairól.. Megtehetnénk a jövőben is. Az országban számos helyen van közös emlékműve a két háború hőseinek. Visszatérve a Kálvin ut­cai öreg iskolára: évforduló közeledik, iskolaindítás és cserkészcsapat-alakítás 70. évfordulója. Remiéjük, meg­emlékeznek róla a makóiak. DR. KULCSÁR SÁNDOR Szeged 292. sz. Turul cserkészcsapat, Makó. A csapat alapító tagjai (balról jobbra)­ állnak: Pulitzer Jenő (szemüveges), Szoboszlai Ferenc, Báló Mihály, K. Szabó József. Közép­sor: Pigall Gyula, Raffay Endre, Klein László. Alul: Joó Imre, Kendrusz Gyula, Gazdag Péter A köveket, ugye, visszahozza? Lapunk április 27-ei számában egész oldalas összeállítást közöltünk Kincseink nyomában címmel, amely Makó műemlékeiről szólt. Még aznap kaptuk a hírt telefonon, hogy többen vannak olyanok, akik segítséget ajánlanak fel a városvédőknek, például visszaállítani a hősi szobor körüli kerítést, illetve a valamikor ott lévő szegély- és oszlopköveket. Ám, hogy véletlen egybeesés-e, ezt szerkesztő­ségünk nem tudja eldönteni, mivel éppen cikkünk megjelenésének napján szemtanúk észlelték, hogy a Maros-parti üdülőövezetbe valamikor kiszállított (az említett szobor kerítésköveit) három nagyméretű szegélykövet vitt el „valaki”, nevét egyelőre nem közöljük, bízván abban, hogy mihamarabb visszaviszi azokat, vagy jelzi hollétüket. Ezzel is hozzájárulhatna Makó kincseinek megmentéséhez. A királyság megmarad A királyi család tekintély­­rombolói , botrányai általá­ban nem gyengítették a britek szeretetét a monar­chia iránt, de azért a fiata­lok mind kevésbé tisztelik az uralkodóházat — ez de­rült ki a Móri közvélemény­kutató intézet vasárnap, Londonban nyilvánosságra hozott legfrissebb felmérésé­ből. A brit lakosság 69 száza­léka a királyság fenntartása mellett van, és csak 18 szá­zalék szeretne köztársaságot. Ezen belül, az 55 éven felü­liek 80 százaléka royalista, de a 15—24 év közötti kor­osztályban a monarchia iránt hűségesek aránya már csak 52—56 százalék. A konzervatív kormány­párt szavazóinak 83 száza­léka támogatja a monarchi­át, és 10 százalékuk repub­likánus Az ellenzéki Mun­káspárt szavazótáborának pedig 62 százaléka royalista, 23 százaléka köztársaság­párti. mm­m mmmmammmmm Szerelemféltés a szentesi tanyán Elszakadt a kötele Mint azt már korábban az MTI jelentéséből megtud­tuk, április 8-án gyilkosság történt Szentesen. A városban, illetve a vonzáskörzetéhez tartozó településeken hosszú ideje nem történt hasonló jellegű bűncselekmény, tavaly pedig egyáltalán nem volt dolga emberöléssel itt a rend­őröknek. Április 8-án esete 8 körül a közigazgatásilag Szentes­hez tartozó Nagytőke —Kistőke 58. cím alatti tanyán Varga Imre, helyi lakos több késszúrással megölte élettársát. Varga majd kilenc évig élt élettársi közösségben A. Erzsé­bettel, akitől hatéves fia is van, együtt nevelték, eddig békességben. Varga tettét követően a környékbeli kisebb erdőkben keresett menedéket, illetve elmondása szerint véget kívánt vetni életének. Próbálkozott is az öngyilkos­sággal, de az önakasztás meghiúsult, a kötél elszakadt. Vargát másnap a szentesi rendőrök fogták el a város­ban. Elmondása szerint éppen a rendőrségre igyekezett, ahol egy másik ügyben is várták már, és fel akarta magát adni. Azóta a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte, ügyével a megyei kapitányság vizsgálati osztályán Molnár János előadó foglalkozik. Varga úr a sajtónak szánt nyilat­kozattól elzárkózott, mivel szerinte már a korábban megje­lent közlemények is bemocskolták őt. Az ügy előadója elmondta, hogy a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését elismeri, de a pontos részle­tekre nem emlékszik. Az azonban tény, hogy több, egyen­ként is halálos sebet ejtett volt élettársán, sőt annak kezén is, amikor az valószínűleg védekezési reflexként maga elé emelte. Hogy az elkövetés időpontjában valóban tudatánál volt-e, szakértők fogják vizsgálni. Az előadó szerint a gyilkosság motívuma szerelemféltés, féltékenység volt. Valószínűsíthető, hogy az áldozat valamiféle kapcsolatba, illetve a tettes által vélelmezett kapcsolatba került Varga bátyjával. A bűncselekmény elkövetése előtt a testvérek össze is szólalkoztak, a tettlegesség sem zárható ki, ennek pontos kivizsgálása még várat magára. A vizsgálótiszt reméli, hogy a szakértői vélemények megérkezése után rövidesen lezárhatja az ügyet, nem maradnak megválaszo­latlanok az eddig még nem egészen tisztázott kérdések, és vádemeléssel továbbíthatja az ügyet az Ügyészségnek. - VÉGH ATTILA - Fekete Gyula szerint: Fogy a magyar! A Politikai­­Foglyok Or­szágos Szövetségének szege­di szervezete és a szegedi Magyar Út Kör legutóbbi nagygyűlésén részt vett id. Fekete Gyula író, a Magya­rok Világszövetsége elnök­ségének a tagja, s „Mai ma­gyar közállapotok” címmel tartott előadást. A szegedi Szent György téri Dugonics András Piarista Gimnázi­umban már az esemény előtt jó fél órával kezdtek gyüle­kezni a résztvevők. Az öt­­venen felüli átlagéletkorú közönség tapssal köszöntöt­te a terembe lépő Fekete Gyulát. Domonkos László újságíró nyitóbeszéde után Fekete Gyula vette át a szót. Ha­bár előadásának elején a mai magyar közál­lapotokról nem is esett szó, annál többet beszélt a szó­nok a népszaporulat, vagy saját nézete szerint a nép­fogyás kérdéséről. Elmond­ta, 1958 óta megtorpanás nélkül fogy a magyarok lé­­lekszáma. (Arról nem be­szélt, hogy a magyar anya­­nyelvűekre, magyar állam­polgárokra vagy magyar származásúakra gondolt-e.) Megjegyezte, az ’58 óta el­telt 35 évben, mintegy 6,5 millió abortuszt hajtottak végre az országban, áftfely a zsífCi-jívH. xis yjori .oKortu.A gyilkosságok számát te­kintve 75 Hirosimának, vagy 300 Mohácsnak felel meg. A társadalom szemére hányta, hogy bár az utóbbi 11 évben a Magyarországon lakó emberek száma 2 „sze­­gednyi”-vel csökkent, erre a tarthatatlan állapotra sen­ki nem figyel oda. Megál­lapította, a mai társadalom­ban a jólét és a kényelem lett minden életcélok csúcsa, s ez persze nem kivitelezhe­tő, s ha az embernek gyereke is van. Ezért aztán egyre kevesebbet szülnek a ma­gyar anyák, és folyamato­san öregszik a társadal­munk. Úgy vélte, a legna­gyobb anyagi problémát okozó társadalombiztosítá­si illeték azért ilyen nagy összegű, mert olyanoknak is fizetnek nyugdíjat, akik nem gondoskodtak­­ gyere­kekről, akik kitermelik szá­mukra a javakat. Egyes fu­turológusok véleményét tolmácsolva hangot adott aggályának, ez a civilizáció pusztuló szakaszába jutott. Elmondta azt is, ha nem szülnek az európai anyák, 30 év múlva a kultúra böl­csője az iszlám vallás igájá­ba hajthatja a fejét, kéri 1993. máj. 3., hétfő mmm : DÉLVILÁG

Next