Reggeli Délvilág, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

A természeti adottságok ősidők óta meghatározzák az itt élő emberek életét. A Nyírség lenyúló jellegzetes homokbuckáin szépen ter­mő gyümölcsösök, gazdag zöldségeskertek vannak, a dombok között levő mélye­déseket a tavaszonként megújuló patakok tavakká töltik vizükkel. A Hajdúhá­ton azonban, ahol nincse­nek ilyen vízfolyások, min­den évben komoly gondot okoz a szárazság, a szántó­földek öntözése. A Hajdú- Ihát és Tisza között elterülő Hortobágy sajátos hangula­tú, messze földön híres szi­kes puszta, amely az okle­velek tanúsága szerint csak a többszöri tatár támadás után néptelenedett el, az­előtt több nagyobb templo­mos település lakói művel­ték az akkor még gazdagon termő földet. A törökök ki űzése után sem telepedtek vissza a lakók, a föld elszi­kesedett, csak az igénytelen juhok, néhány marhacsor­da, ménes, disznókonda szá­mára biztosította a megél­hetést. A lakosságnak kb 1/4-e él az iparban végzett munká­jából, bár az utóbbi idők­ben bekövetkezett átala­kulás sok embert kénysze­­rített munkanélküli-segély­re. Ez igen komoly gondot jelent mind a vidéki tele­pülések, mind Debrecen vá­ros vezetésének. A megye legjelentősebb ipari üzemei: a Hajdúsági Iparművek, ahol melegvíz-tárolókat, lapradiátorokat és főleg mosó- és mosogatógépeket gyártanak; a Kábái Cukor­gyár, a Biogal Gyógyszer­­gyár, a Gördülőcsapágy gyár. Az átalakulás lehető­séget teremtett új vállalko-Mint híradásainkban korábban már je­leztük, augusztus 18-án rangos, s mind ez idáig egyedülálló esemény színhelye lesz az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A megyék országos gyűlésén a 19 magyaror­szági megye önkormányzati képviselői azért gyűlnek össze, Ijogy fstván király — őseink és hagyományaink tiszteletéről szóló — in­telmeihez híven kifejezzék a megyerendszer közel 100 éves létének folytonosságát. Az alkalomhoz csatlakozva lapunk 19 napon át sorozatban közli az országalkotó vidék be­­mutatktfzó sorait. Megyéről megyére vándo­rolva érkezünk el augusztus 18-áig, amikor a vendéglátó Csongrád megye teszi meg önval­lomását. Megyéről megyére Hajdú-Bihar: iskolázott romantika A mai Hajdú-Bihar megye a keleti országhatár mentén. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász- Nagykun-Szolnok és Békés megyék között terül el 6211 km2- en. Ezzel az ország területének 6,7%-át mondhatja magáé­nak, a lakosok száma Debrecen város nélkül 350 ezer fő. 15 városban és 66 községben élnek és dolgoznak főleg mezőgaz­dasági termelésből élő lakói. A szigorú számok mögött azonban sokféle ember, változatos táj, különböző adottsá­gok, lehetőségek húzódnak meg. zások indítására, így kül- szoboszlói földgázmező az földi tőke bevonásával Be- ország egyik legjelentősebb rettyóújfaluban, Hajdúná- energiaforrása. Nemcsak a náson alakultak helyi mun- megye sok telePülését látja kaerő felhasználásával új el ener8iával> hanem más üzemek. Sok gondot okoz, megyékbe’ és Budapestre is erősen gátolja a külföldi ^ut bel°le­befektetéseket az infra- Másik kincs a termálvíz, struktúra állapota, a jó mi- a század ’20-as évei óta is­nőségű utak hiánya, a táv­közlő hálózat igen szűk le­hetőségei. Vannak azonban olyan adottságok, amelyekre a jövőben nagyobb mérték­ben lehet építeni. Ilyen a földgáz és a termálvíz. A ’60-as években végzett ku­tatások eredményeként fel­tárt nagyhegyesi—hajdú­mért, de felhasználásának különböző módjai még nem terjedtek el. A legismer­tebb, a gyógyhatás fel­­használására kiépített für­dők már a megye minden nagyobb településén meg­találhatók. Hajdúszoboszló, Debrecen fürdőibe messze földről jönnek a gyógyul­­nivágyók, de ugyanilyen összetételű víz van Püspök­ladány, Hajdúnánás, Földes, Balmazújváros stb. strand­jának medencéiben is. Egy­re több helyen kísérletez­nek azzal, hogy a drágább olaj helyett termálvizet használjanak a mezőgazda­­sági üzemekben az üveghá­zak, fóliaházak fűtésére. Nagy lehetőségek rejlenek a termálvíz köré kiépíthető gyógyturizmusban is, de ez igen tőkeigényes, a szállo­daipar, az infrasruktúra, a gyógyászat fejlesztését igé­nyelné. Természeti adottság a Hortobágy, amely ritka­ságként nyilvántartott nö­vényeivel és állatvilágával, Nemzeti Parkká nyilvání­tott védett területével nagy számban vonzza a pusztai romantikára vágyókat. Az évszázadok óta megrende­zett Hídivásár a Kilenclyu­­kú híd mellett, az évente rendszeresen megtartott i lovasnapok alkalmával le­hetőség nyílik a pásztorha­gyományok ébrentartására, a lovassport és a népművé­szet összekapcsolására. Sokan jönnek vendégként az ország más vidékeiről, de külföldről is, főleg Debre­cen közép- és felsőfokú ok­tatási intézményeibe, az­tán néhány évre, nemrit­kán sokkal hosszabb időre. Debrecen iskolaváros jelle­ge a XVI. században ala­kult ki, és a .Református Kollégium, a Kossuth La­jos Tudományegyetem, az Orvostudományi és az Ag­rártudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, az Ybl Miklós Építőipari, Műszaki Főisko­la, a Kölcsey Ferenc Taní­tóképző Főiskola, a Hajdú­­böszörményi Óvóképző Főiskola sok diákja vitte magával egész életre meg­határozó élményét a város, a megye légkörének. /---------------------------------------­Mielőtt a fenti állítá­somért bárki visz­­szaküldene az ál­talános iskola alsóbb osz­tályába, gyorsan tisztá­zom, hogy ez nem egy matematikai egyenlet, hanem a Szegedi Vásár­igazgatóság idei program­ja. A 2 évenként szokásos ipari, majd nemzetközi vásár köztes évében az idén ugyanis 4 négynapos szakvásárt rendeztek a Mars téren. Tegnap zárult az utolsó, a Help tűzvé­delmi és biztonságtech­nikai kiállítás, ezt előz­te meg a Cabrio (autó- és járműipari), az Oázis---------------------------------------\ körök szerepelnek ’95-ben is? — Nem, pontosabban nem mindegyik. A Cabrio és az Oázis sikere arra ösztönöz bennünket, hogy legközelebb is adjunk he­lyet az autó- és jármű­iparnak, valamint a lak­­berendezésnek és az épí­tészetnek, de még ez sem biztos. Két év múlva va­lószínűleg csak három szakvásárt rendezünk, mert az idei néggyel bor­zasztóan meghajtottam a kollégákat. Egy négyna­pos szakkiállítás meg­szervezése szinte ugyan­akkora munka, mint a 10 4x4 az’93 Marsbéli krónika (lakberendezési és építő­ipari), valamint a Digit (kommunikációs és szá­mítástechnikai) szakvá­sár. A 10 napos nemzetközi vásár helyett az idén 16 napig népesítették be a Mars téri pavilonokat, és a kerítésen belüli szabad területeket a kiállítók. 11 témakör helyett ’93-ban csak négy szerepelt a vá­sári programban, 200 ezer látogató helyett 58 ezer volt kíváncsi a szakvásá­rokra. Összességében a négy szakvásár bevétele 60 százaléka volt a tava­lyi nemzetközi vásárnak, ám a Cabrio kétszeres, az Oázis pedig 85 százalék­kal több pénzt hozott, mint a tavalyi szakkiállí­tók. A Digit csak egy vi­szonylag szűk szakmai ré­teget érdekelt. a Help még kevesebb látogatót vonzott, pedig a leglátvá­nyosabb volt. A szakkiál­lítások fő szponzorai (Westel, KÉSZ, Neményi Rt., Autó-Ottó, valamint az OTP Garancia Biztosí­tó Rt.) tették lehetővé. A száraz adatok ismer­tetése után dr. Csonka Gábor vásárigazgatót a részletekről kérdeztem. — Két év múlva, az idei tapasztalatok birto­kában ismét rendeznek szakvásárokat? — Föltétlenül. Mostani kiállítóink is erre biztat­nak bennünket, de mi is szeretnénk hagyományt teremteni a páratlan évek bemutatóiból. — Ugyanezek a téma-V napos nemzetközi vásáré, s ebből négyet zsinórban megcsinálni óriási feladat. Épphogy lebontották az egyiket, máris építeni kel­lett a következőt. — Milyen visszhangja van a 4X4 nap a Marson szakvásároknak? — Egyértelműen pozi­tív. Jónak tartják a láto­gatók és a kiállítók is a 10 ezer négyzetméterre be­határolt koncentrált pia­cot, a versenytársak meg­ismerésének lehetőségét, a vásárlók pedig jól jár­tak azzal, hogy az egyre élesebb — de tisztességes — konkurenciaharc miatt fantasztikus kedvezmé­nyeket kaptak. Mi azt a tapasztalatot szűrtük le, és jövőre arra készülünk, hogy kellenek a látványos szórakoztató programok. Óriási sikere volt a Mol­nár Dixielandnek, Délhúsa Djonnak, és szombaton a rági híd lábánál a heli­kopteres mentés bemuta­tónak. Kell a show, per­sze nem mindegy, hogy milyen. Olyanokat fogunk szervezni, amelyek vala­milyen módon kapcsolód­nak a vásárhoz. — varia — __________________________ (Folytatás az 1. oldalról.) utasítást kapta, hogy pénzén oda építsen templomot, ahol Rómában hó esik. Mivel az örök városban ez csak 30— 50 évenként szokott előfor­dulni, a Santa Maria Mag­giore elődjére vélték igaz­nak a látomást. Az álom Szent Jakab havának, vagy­is augusztusnak 5. napján történt. Ugyanezen az éjsza­kán a pápa is üzenetet ka­pott, melyben az égiek meg­jövendölték az adományozó pár érkezését, s azt sugall­ták számára, tegyen eleget kérésüknek, engedélyezze a templom megépítését. Az esemény beíródott a keresztény világ nagy törté­nelemkönyvébe, mint a töb­bi fontos történésről, évszá­zadok múlva, erről is temp­lomokat neveztek el. Ma­gyarországon több templo­mot is hívnak így, többek között a ferencesek Szeged Alsóvárosában álló templo­mát. melynek ünnepét — több száz hívő részvételé­vel — vasárnap tartották a Mátyás téren. Havi Boldogasszony nap­ját Szegeden, a templom megépülése óta ünnepük a környékünkön élő emberek. Régen nem csak egyházi ün­nep volt, hanem az Alsóvá­rosról elszármazott család­tagok hazalátogatásának ide­je is. Jöttek gyalog vagy ko­csin, buszon vagy vonaton, sőt, a századforduló környé­kén, még búcsúhajók is ér­keztek a Tiszán, augusztus 5. napjára Szegedre. Az ünnep ma is, mint év­századok óta mindig Boldog­­asszony napjának előestéjén kezdődött, amikor a püspök misét tartott a gyermekek­nek. Ezután az estére össze­gyűlt hívek közös imádko­zással, énekléssel virra&ztot­­ták át az éjszakát, majd délelőtt az ünnepi nagymise Búcsú Alsóvároson és a körmenet koronázta meg az eseményeket. — Havi Boldogasszony napja — meséli Cirill feren­ces testvér — a templom­búcsú ünnepe Szegeden. Ilyenkor az egyházat, vagy­is azt a szent Közösséget ün­nepeljük, amibe beletarto­zunk. Ez minden templom­ban az adott egyházközösség családi ünnepe. Ez a nap ki­vételes alkalom a bűnbánat­ra. A befeléfordulás ideje, amikor mindannyian meg­bánhatjuk összes vétkünket, és kivételes ajándékként, teljes bűnbocsánatot nyerhe­tünk. Ezen a napon a tisztí­tótűzben szenvedő lelkekért is imádkozunk. —• Egész éjjel tele volt a templom virrasztókkal? — Igen, jöttek Félegyhá­záról, Besenyszögből, Király­­hegyesről, Vásárhelyről, Nagykanizsáról, Jugoszlá­viából, Kecskemétről, Nagykátáról, Domaszék­­ről, Szatymazról is egyház­­közösségek. Az éjszakai imádság, éneklés, virrasztás tulajdonképpen arra készíti fel a híveket, hogy állan­dóan figyeljenek Istenre, s az ő szeretetparancsát min­dig fejben tartsák, még rendkívüli körülmények között is, mint az éjszakai fentiétkor. Éjfélkor szent­misét mondtunk a meghal­­takért, hajnalban pedig a szerzetes testvérek közös imaórát tartottak a hívek­kel. — A mise is más, mint máskor. — Sokkal ünnnepélye­­sebb, nagyobb a szent szol­gálatot teljesítők száma, a misét a főpásztor, Gyulay Endre megyés püspök úr tartotta, és tömjén, gyertya is szerepel a szertartáson. — A körmenet mire szolgál? f— Körülbelül a XIII. századtól tartanak körme­neteket Magyarországon. Ilyenkor az oltári szentsé­get visszük az utcára, hogy mindenki minél közelebb kerülhessen hozzá. — Ezt vitte a püspök úr? — Igen, az Ürmutatót, melyben a Krisztus testét jelképező szent ostya van. Ezt tömjénezik, ami a tisz­telet és nem a gonosz el­űzésének eszköze, mint so­kan azt gondolják. — Az ünnepségsorozat a körmenettel zárul? — Nem, délben misét 3 órakor litániát tartunk, 5 órakor pedig a frissen szen­telt papok tartják első szertartásukat. Hat órakor a vecsernye, 7 órakor pe­dig ismét szentmise követ­kezik, amely a hálaadó himnusszal, a Te Deummal végződik. PINTÉR EDINA m3. aug. z, hétfő mssmm ^ DÉLVILÁG

Next

/
Thumbnails
Contents