Reggeli Délvilág, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
A természeti adottságok ősidők óta meghatározzák az itt élő emberek életét. A Nyírség lenyúló jellegzetes homokbuckáin szépen termő gyümölcsösök, gazdag zöldségeskertek vannak, a dombok között levő mélyedéseket a tavaszonként megújuló patakok tavakká töltik vizükkel. A Hajdúháton azonban, ahol nincsenek ilyen vízfolyások, minden évben komoly gondot okoz a szárazság, a szántóföldek öntözése. A Hajdú- Ihát és Tisza között elterülő Hortobágy sajátos hangulatú, messze földön híres szikes puszta, amely az oklevelek tanúsága szerint csak a többszöri tatár támadás után néptelenedett el, azelőtt több nagyobb templomos település lakói művelték az akkor még gazdagon termő földet. A törökök kiűzése után sem telepedtek vissza a lakók, a föld elszikesedett, csak az igénytelen juhok, néhány marhacsorda, ménes, disznókonda számára biztosította a megélhetést. A lakosságnak kb 1/4-e él az iparban végzett munkájából, bár az utóbbi időkben bekövetkezett átalakulás sok embert kényszerített munkanélküli-segélyre. Ez igen komoly gondot jelent mind a vidéki települések, mind Debrecen város vezetésének. A megye legjelentősebb ipari üzemei: a Hajdúsági Iparművek, ahol melegvíz-tárolókat, lapradiátorokat és főleg mosó- és mosogatógépeket gyártanak; a Kábai Cukorgyár, a Biogal Gyógyszergyár, a Gördülőcsapágy gyár. Az átalakulás lehetőséget teremtett új vállalkonőségű utak hiánya, a távközlő hálózat igen szűk lehetőségei. Vannak azonban olyan adottságok, amelyekre a jövőben nagyobb mértékben lehet építeni. Ilyen a földgáz és a termálvíz. A ’60-as években végzett kutatások eredményeként feltárt nagyhegyesi—hajdúmért, de felhasználásának különböző módjai még nem terjedtek el. A legismertebb, a gyógyhatás felhasználására kiépített fürdők már a megye minden nagyobb településén megtalálhatók. Hajdúszoboszló, Debrecen fürdőibe messze földről jönnek a gyógyulni vágyók, de ugyanilyen összetételű víz van Püspökladány, Hajdúnánás, Földes, Balmazújváros stb. strandjának medencéiben is. Egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy a drágább olaj helyett termálvizet használjanak a mezőgazdasági üzemekben az üvegházak, fóliaházak fűtésére. Nagy lehetőségek rejlenek a termálvíz köré kiépíthető gyógyturizmusban is, de ez igen tőkeigényes, a szállodaipar, az infrastuktúra, a gyógyászat fejlesztését igényelné. Természeti adottság a Hortobágy, amely ritkaságként nyilvántartott növényeivel és állatvilágával, Nemzeti Parkká nyilvánított védett területével nagy számban vonzza a pusztai romantikára vágyókat. Az évszázadok óta megrendezett Hídivásár a Kilenclyukú híd mellett, az évente rendszeresen megtartott lovasnapok alkalmával lehetőség nyílik a pásztorhagyományok ébrentartására, a lovassport és a népművészet összekapcsolására. Sokan jönnek vendégként az ország más vidékeiről, de külföldről is, főleg Debrecen közép- és felsőfokú oktatási intézményeibe, aztán néhány évre, nemritkán sokkal hosszabb időre. Debrecen iskolaváros jellege a XVI. században alakult ki, és aReformátus Kollégium, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi és az Agrártudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, az Ybl Miklós Építőipari, Műszaki Főiskola, a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola, a Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola sok diákja vitte magával egész életre meghatározó élményét a város, a megye légkörének. Megyéről megyére Hajdú-Bihar: iskolázott romantika A mai Hajdú-Bihar megye a keleti országhatár mentén. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász- Nagykun-Szolnok és Békés megyék között terül el 6211 km 2- en. Ezzel az ország területének 6,7%-át mondhatja magáénak, a lakosok száma Debrecen város nélkül 350 ezer fő. 15 városban és 66 községben élnek és dolgoznak főleg mezőgazdasági termelésből élő lakói. A szigorú számok mögött azonban sokféle ember, változatos táj, különböző adottságok, lehetőségek húzódnak meg. Mások indítására, így kül- szoboszlói földgázmező az földi tőke bevonásával Bő- ország egyik legjelentősebb rettyóújfaluban, Hajdúná energiaforrása. Nemcsak a náson alakultak helyi mun- megye sok települését látja kaerő felhasználásával új el energiával, hanem más üzemek. Sok gondot okoz, megyékben és Budapestre is erősen gátolja a külföldikut bel°lebefektetéseket az infra- Másik kincs a termálvíz, struktúra állapota, a jó mi a század ’20-as évei óta is (Folytatás az 1. oldalról.) utasítást kapta, hogy pénzén oda építsen templomot, ahol Rómában hó esik. Mivel az örök városban ez csak 30— 50 évenként szokott előfordulni, a Santa Maria Maggiore elődjére vélték igaznak a látomást. Az álom Szent Jakab havának, vagyis augusztusnak 5. napján történt. Ugyanezen az éjszakán a pápa is üzenetet kapott, melyben az égiek megjövendölték az adományozó pár érkezését, s azt sugallták számára, tegyen eleget kérésüknek, engedélyezze a templom megépítését. Az esemény beíródott a keresztény világ nagy történelemkönyvébe, mint a többi fontos történésről, évszázadok múlva, erről is templomokat neveztek el. Magyarországon több templomot is hívnak így, többek között a ferencesek Szeged Alsóvárosában álló templomát, melynek ünnepét — több száz hívő részvételével — vasárnap tartották a Mátyás téren. Havi Boldogasszony napját Szegeden, a templom megépülése óta ünnepük a környékünkön élő emberek. Régen nem csak egyházi ünnep volt, hanem az Alsóvárosról elszármazott családtagok hazalátogatásának ideje is. Jöttek gyalog vagy kocsin, buszon vagy vonaton, sőt, a századforduló környékén, még búcsúhajók is érkeztek a Tiszán, augusztus 5. napjára Szegedre. Az ünnep ma is, mint évszázadok óta mindig Boldogasszony napjának előestéjén kezdődött, amikor a püspök misét tartott a gyermekeknek. Ezután az estére összegyűlt hívek közös imádkozással, énekléssel virrasztották át az éjszakát, majd délelőtt az ünnepi nagymise és a körmenet koronázta meg az eseményeket. — Havi Boldogasszony napja — meséli Cirill ferences testvér — a templombúcsú ünnepe Szegeden. Ilyenkor az egyházat, vagyis azt a szent közösséget ünnepeljük, amibe beletartozunk. Ez minden templomban az adott egyházközösség családi ünnepe. Ez a nap kivételes alkalom a bűnbánatra. A befelé fordulás ideje, amikor mindannyian megbánhatjuk összes vétkünket, és kivételes ajándékként, teljes bűnbocsánatot nyerhetünk. Ezen a napon a tisztítótűzben szenvedő lelkekért is imádkozunk. —• Egész éjjel tele volt a templom virrasztókkal? — Igen, jöttek Félegyházáról, Besenyszögből, Királyhegyesről, Vásárhelyről, Nagykanizsáról, Jugoszláviából, Kecskemétről, Nagykátáról, Domaszékről, Szatymazról is egyházközösségek. Az éjszakai imádság, éneklés, virrasztás tulajdonképpen arra készíti fel a híveket, hogy állandóan figyeljenek Istenre, s az ő szeretetparancsát mindig fejben tartsák, még rendkívüli körülmények között is, mint az éjszakai fentiétkor. Éjfélkor szentmisét mondtunk a meghaltakért, hajnalban pedig a szerzetes testvérek közös imaórát tartottak a hívekkel. — A mise is más, mint máskor. — Sokkal ünnnepélyesebb, nagyobb a szent szolgálatot teljesítők száma, a misét a főpásztor, Gyulay Endre megyés püspök úr tartotta, és tömjén, gyertya is szerepel a szertartáson. — A körmenet mire szolgál?— Körülbelül a XIII. századtól tartanak körmeneteket Magyarországon. Ilyenkor az oltári szentséget visszük az utcára, hogy mindenki minél közelebb kerülhessen hozzá. — Ezt vitte a püspök úr? — Igen, az Úrmutatót, melyben a Krisztus testét jelképező szent ostya van. Ezt tömjénezik, ami a tisztelet és nem a gonosz elűzésének eszköze, mint sokan azt gondolják. — Az ünnepségsorozat a körmenettel zárul? — Nem, délben misét 3 órakor litániát tartunk, 5 órakor pedig a frissen szentelt papok tartják első szertartásukat. Hat órakor a vecsernye, 7 órakor pedig ismét szentmise következik, amely a hálaadó himnusszal, a Te Deummal végződik. PINTÉR EDINA Búcsú Alsóvároson Mint híradásainkban korábban már jeleztük, augusztus 18-án rangos, s mind ez idáig egyedülálló esemény színhelye lesz az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A megyék országos gyűlésén a 19 magyarországi megye önkormányzati képviselői azért gyűlnek össze, hogy István király — őseink és hagyományaink tiszteletéről szóló — intelmeihez híven kifejezzék a megyerendszer közel 100 éves létének folytonosságát. Az alkalomhoz csatlakozva lapunk 19 napon át sorozatban közli az országalkotó vidék bemutatktozó sorait. Megyéről megyére vándorolva érkezünk el augusztus 18-áig, amikor a vendéglátó Csongrád megye teszi meg önvallomását. / M ---------------------------------------ielőtt a fenti állításomért bárki viszszaküldene az általános iskola alsóbb osztályába, gyorsan tisztázom, hogy ez nem egy matematikai egyenlet, hanem a Szegedi Vásárigazgatóság idei programja. A 2 évenként szokásos ipari, majd nemzetközi vásár köztes évében az idén ugyanis 4 négynapos szakvásárt rendeztek a Mars téren. Tegnap zárult az utolsó, a Help tűzvédelmi és biztonságtechnikai kiállítás, ezt előzte meg a Cabrio (autó- és járműipari), az Oázis --------------------------------------- körök szerepelnek ’95-ben is? — Nem, pontosabban nem mindegyik. A Cabrio és az Oázis sikere arra ösztönöz bennünket, hogy legközelebb is adjunk helyet az autó- és járműiparnak, valamint a lakberendezésnek és az építészetnek, de még ez sem biztos. Két év múlva valószínűleg csak három szakvásárt rendezünk, mert az idei néggyel borzasztóan meghajtottam a kollégákat. Egy négynapos szakkiállítás megszervezése szinte ugyanakkora munka, mint a 10 4x4 az’93 Marsbéli krónika (lakberendezési és építőipari), valamint a Digit (kommunikációs és számítástechnikai) szakvásár. A 10 napos nemzetközi vásár helyett az idén 16 napig népesítették be a Mars téri pavilonokat, és a kerítésen belüli szabad területeket a kiállítók. 11 témakör helyett ’93-ban csak négy szerepelt a vásári programban, 200 ezer látogató helyett 58 ezer volt kíváncsi a szakvásárokra. Összességében a négy szakvásár bevétele 60 százaléka volt a tavalyi nemzetközi vásárnak, ám a Cabrio kétszeres, az Oázis pedig 85 százalékkal több pénzt hozott, mint a tavalyi szakkiállítók. A Digit csak egy viszonylag szűk szakmai réteget érdekelt, a Help még kevesebb látogatót vonzott, pedig a leglátványosabb volt. A szakkiállítások fő szponzorai (Westel, KÉSZ, Neményi Rt., Autó Ottó, valamint az OTP Garancia Biztosító Rt.) tették lehetővé. A száraz adatok ismertetése után dr. Csonka Gábor vásárigazgatót a részletekről kérdeztem. — Két év múlva, az idei tapasztalatok birtokában ismét rendeznek szakvásárokat? — Föltétlenül. Mostani kiállítóink is erre biztatnak bennünket, de mi is szeretnénk hagyományt teremteni a páratlan évek bemutatóiból. — Ugyanezek a téma-V napos nemzetközi vásáré, s ebből négyet zsinórban megcsinálni óriási feladat. Épphogy lebontották az egyiket, máris építeni kellett a következőt. — Milyen visszhangja van a 4X4 nap a Marson szakvásároknak? — Egyértelműen pozitív. Jónak tartják a látogatók és a kiállítók is a 10 ezer négyzetméterre behatárolt koncentrált piacot, a versenytársak megismerésének lehetőségét, a vásárlók pedig jól jártak azzal, hogy az egyre élesebb — de tisztességes — konkurenciaharc miatt fantasztikus kedvezményeket kaptak. Mi azt a tapasztalatot szűrtük le, és jövőre arra készülünk, hogy kellenek a látványos szórakoztató programok. Óriási sikere volt a Molnár Dixielandnek, Délhúsa Dionnak, és szombaton a rági híd lábánál a helikopteres mentés bemutatónak. Kell a show, persze nem mindegy, hogy milyen. Olyanokat fogunk szervezni, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a vásárhoz. — varia — __________________________ m 3. aug. 7, hétfő mssmm . DÉLVILÁG