Reggeli Délvilág, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

Holló Fesztivál Szegeden V­asárnap kezdődött és szerdán ért véget Szege­den a Holló Fesztivál. Manap­ság minden gyerek tudja, vajd tudnak-e a hollók a víz alatt re­pülni, vagy netalán megfullad­nak. Ez persze nem a termé­­szetrajztanárok áldásos munká­jának eredménye. A Holló Színház Galla Mik­lós vezetésével mindent meg­tesz, hogy hasznos gyakorlati ismeretek birtokába juttassa az egészen kicsiket, és a begyö­pösödött agyú nagyokat is. Mert azt azért meg kell vall­juk, hogy az ő műfajuk nem mindenki számára érthető, sőt vannak - nem is kevesen akik kifejezetten rühellik. Hát nem is csoda, mert a Holló műsorok hosszú távon még a hülye angol humorhoz edzet­teknek is nagy megpróbáltatást jelentenek. A szegedieknek pe­dig kijutott ebből az igényes, ám rendkívül idegőrlő szóra­koztatásból, három napon ke­resztül. Jól bírták, mert az ab­szurd revük, klubestek és kon­certek, no meg videovetítések tömkelege után a harmadik nap este is telt ház várta az embert, akinek magnó van az orrában. A műsor szerencsére sorso­lással kezdődött. Azért szeren­csére, mert így legalább öt per­cig csodálhattam Galla legfőbb famulusának, Nagy Natáliának a gyönyörűséges lábait. Később is csodálhattam volna, de ak­kor már nem vibrált orcáján az a bájos derű, és ez köztudottan rossz befolyással van a női lá­bak szépségére. Persze nem csoda, hogy lehervadt a moso­lya, amikor is a félhülye tol­mács az üzleti tárgyaláson a kö­rülmények helyett arról ér­deklődött, hogy a kedves ügy­fél vajon körül van-e metélve. Mire a francia úr nagyvonalú­an csak annyit mondott a mi Natáliánknak, hogy szeretkez­zen egy beduin sátrában önma­gával, természetesen análisan. (A beduin nem biztos...) Szó­val ilyen és ehhez hasonló poé­nok csattantak, és volt olyan is, amikor semmiféle poén nem volt, így hát nem is csattant, semmi, csak a közönség röhög­te magát könnyesre, és még a legprűdebbek sem kapták a szá­juk elé a kezüket felháborodá­sukban. Gál­láék mentegére legyen mondva, az egész oltári nagy marhaságot konzervatív angol­ból fordították. Aki nem hiszi, nézze meg a Monty Phyton Re­pülő Cirkuszát,­­ kéri­­ Bálnákról egy szót sem (Fotó: Miskolczi) K Göncz Bécsben­ elet-Közép-Európa jelenle­­­­gi történéseit a térség múlt­jából levezetve, a ma feladatairól, a politikusok és művészek fe­lelősségéről, értékekről és azok egymásrahatásáról szólt Göncz Árpád köztársasági elnök bécsi előadásában. Egyúttal válaszolt az Osztrák Néppárt politikai akadé­miáján összegyűlt hallgatóság kér­déseire, amelyek túlnyomórészt a­ ­ napi politikára és a térséget érintő aktualitásokra vonatkoztak. Az előadást és az azt követő vitát Frhard Baset alkancellár vezette be, aki a magyar köztársasági elnököt a kukéra, az értekinség képviselőjekért nagy szeretettel és tisztelettel mutat­ta be a hallgatóságnak. Jelen volt az előadáson Werner Fasdhalendvédel­­mi miniszter és Hunkor Dénes bécsi maagyar nagykövet is. Y~~W­entpétervári M­injátszók egeden Egy „Fa” a FÁK-ból „Derevo"’ a nevük, ami oroszai _fi~-t jelent A többes száma „fák". Onnan is érkezett a csoport, az egykori Szovjet­unióból, a mai Független Almát Közösségének (FÁK) terü­letéről. Egészen pontosan Szentpétervárról, mely Nagy Péter óta Oroszország legeurópaibb városa. Egy időben ugyan Le­ninről nevezték el,de az egykori forradalmárt mostanság egy­re több helyről igyekszenek kitörnni. A Dérévé szerdai szege­di vendégjátékán még a klasszikus mondásból le lecserélték: „Gyevuska zsil. gyevuska zsn, gyevuska bngyet zsírt­." Nem hiába tanultunk azért tizenegy évig oroszt, az ilyen ferdítése­ken most tényleg nem tudnánk jókat robogni A Deresén lehe­tett nevetni. Műfajukat nehéz meghatározni, mert nem a hagyomá­nyos mfiformák között végzik a dolgukat. De szia ház, annyi szent (és Péter­vár_) Táncainak, néha komplett jeleneteket adnak el, néha csak a zene hangulatához 38 színpadi képeket komponálnak. Hárman vannak, két lány és három Mi Egyik fiú például előadott egy háromszereplős kis jelenetet. Krisztus a kereszt­fán, amit ebben az esetben egy szivárvány jelenített meg. Előtte egy katona strázsá. Elszánt keresztény érkezik, megküzd a katonával, végül leszúrja, leveszi a keresztről a testet, de Krisz­tus már a földön meghal. Más részek nem mesélhetők 3y kr­oy­en. Gyakran dolgoznak zenére. A muzsikának a hangulatát a ritmusát, vagy más általános jellemzőjét ragadják meg. Egy fiú kötelet tesz a derekán, s lassan, nagy ívben kiring a szín­pad fölött. Zene Edith Piaf: Pin! A hatás fergeteges. Néha beszélnek is bői oroszok har­angol. De nem a nyelvet használják, inkább azoknak néhány internacionális sza­vát kifejezését. Mindezt ördögien keverve, mint ügyes csaló a kártyát. "Remekül képzett öt színész, szuggesztívek, pontosak, ak­­robatikusak. Izgalmas tér. Nincs túlzsúfolva, s elemei folya­matosan más és más fankeát kapnak Ami mégis leginkább lenyűgöző, az a biztos ízlés. Nyolcvan percig tartották magu­kat teljes összpontosítással. Egy pillanatra sem lépték túl a határt. Fölényesen váltogatták a tempót, a lassú nem vált unal­massá, a gyors fárasztóvá. Pompás társulat a Deres­z. A Kamaraszínház zsúfolásig megtelt, a lépcsőn is ütünk. Reméljük, jönnek még, s esetleg tovább maradnak. MAROK TAMÁS A zenei világnap alkalmából ma a Belvárosi és a Terézvá­rosi Önkormányzat kö­zös rendezvényt szervez a Vörösmarty térre. A Szabolcsi Bence Zeneis­kola nyitja meg az ünne­pi napot délelőtt 11 óra­kor. A másik két zeneis­kola, a Váci utcai és a VI. kerületi Tóth Aladár isko­la műsorát a Kalamajka együttes, Virág Márton együttese és Fellegi Ádám zongoraművész előadása követi. Nemcsak a világnapot, hanem Bárdos Lajos szü­letésének évfordulóját is megünneplik a Városma­jori Gimnáziumban tar­tandó kórushangverse­nyen. A Kodály Zoltán Kórusiskola fiú- és ve-A zene világnapján gyeskara, a Patrona Hun­ gáriáé Gimnázium leány­kara, az Angelika Leány­kar és az Országos Szé­chényi Könyvtár énekka­ra Bárdos Lajos, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Halmos László és Nagy Olivér műveiből ad elő. A­kar Ön hosszú életű lenni? Önmagán segíteni? Mint tudjuk, mindenható gyógyír nincs, de néhány közülük mégis jól jö­het. Vásárhelyen, a főtéren (Kos­suth tér 7. alatt), a régi Hadiköt mintabolt helyén a hosszú élet programját hirdette meg a Vivax Egészségmegőrző Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A mutatós üzletre iszonyatos fej­fájás közepette találtam rá. A pult­nál, mint utóbb kiderült, gyógy­szerész áll, és afelől faggatott, mi­kor látott utoljára orvos, magas-e a vérnyomásom, de azt is rögtön szívesen megméri, és természete­sen megkaptam a fájdalomcsilla­pító, gyógyhatású készítményt is. Mert a Vivax egy része herbá­­ria, ha úgy tetszik, biopatika. Több tucat gyógynövény várja itt a rá­szorulókat, panaszok esetén, kíván­ság szerint azok összeállítását is szívesen vállalják. Nem idegen tőlük az egészséges táplálkozás eszméje sem; mindezt bizonyítan­dó látni a polcokon többféle müz­lit, búzacsírát, szójalisztet, lenma­got, tízféle zsírégető készítményt... Nem hiányoznak az üzletből az úgynevezett gyógyászati segédesz­közök sem. Térítésmentes vényt is elfogadnak, és az ízületi problé­mák orvoslására igény szerint még a térdvédőket is beszerzik. Sláger­nek számítanak az elemmel működő kis kézi masszírozó gé­pek, melyek a ráncok eltüntetésé­re éppúgy alkalmasak, mint mond­juk, a talpmasszírozásra. A Vivax programjának része: harc a tiszta vízért, a tiszta le­vegőért. Mindezt megvalósítandó ajánlják a víz- és levegőszűrő be­rendezéseket Az előbbi egy pél­dánya - példát mutatva - találha­tó, látható a rendelőben is, ugyanis a személyzet maga is szereti a tisz­ta vizet A levegőt úgyszintén. De aki mondjuk, orrszívót, vagy inf­­ralámpát keres, annak sem kell máshol kopogtatnia. A Vivax akkor is segít, ha valaki otthon fekszik magatehetetlenül. A házi betegápolási cikkek számos faj­tája próbálja elviselhetővé tenni a rá­­szorulók életmódját, kínjait Pelen­kákért, elasztikus nadrágokért, a seb­kezeléshez szükséges kötszerekért sem kell menni a patikába. Újdon­ságnak számítanak a színes, könnyű gipszek, melyek elsősorban a gyer­mekeknek ajánlatosak. Nem titok, hogy az egészség­­megőrző kft. támogatói között orvo­sok is varrnak. Ők igény szerint tö­meges lakossági szűrést is végeznek. Mérik például a vérzsírszintet, a vér­nyomást, készítenek EKG-t, vizsgál­ják a vércukrot, a vizeletet is. Ked­denként, és csütörtökönként délelőtt 8 órától 10-ig kardiológus szakorvos tartja kézben a vizsgálatokat Ha hívják őket, cégekhez is el­mennek, képesek még egy-egy vá­ros szűrési igényét is kielégíteni. De ha valaki, csupán csak arra kí­váncsi, mennyi a koleszterinje, an­nak értékére sem kell sokat vár­nia. A szűrést követően pedig szükség szerint jöhet a biopatika, vagy éppen a szakorvos, a csalá­dorvos. És ha már a laborvizsgálatoknál tartunk, tudnak ajánlani például zárt vérvételi rendszereket is mondjuk a kórházaknak. Ennek a lényege az, hogy a vizsgáló orvos nem érintkezik a vérrel, és a stan­dardizált fecskendők tartalmának értékelései fellebbezhetetlenek. Az érdeklődőknek katalógussal is szol­gálnak, melyek kínálata néhány hét alatt házhoz megy. Az üzlet a hét bizonyos napjain rendelő is. Hétfőn, szerdán 4-től 5-ig például gyermekkardiológus várja a rászorulókat Hétfőn, szer­dán és pénteken, 5-től 6-ig fül-orr­­gégész rendel, kedden, csütörtökön 4-től 7-ig pedig orvos-természet­gyógyászhoz lehet fordulni. Délelőttönként pedig a rendelő vál­lalkozó orvosoknak szeretne le­hetőséget teremteni. (X) (ár) Vásárhelyi titoknyitogató - Hogyan őrizheti meg egészségét? ______ Viva, givax[____ Filmvilág Mr. Hibbantagyú dinkaszauruszai E­lőre kell bocsátásom, hogy kristálytiszta, objektív kritikai szemléletemet két do­log is befolyásolta. Az egyik, hogy a kakasülőre voltam kénytelen felmászni, és itt mint köztudott, a tériszonyos embe­rek szédülnek. Mint én. A má­sik tényező egy igen csinos, fi­nom úrihölgy, aki a jobbomon foglalt helyet Ennyit az objek­tivitásról. — Hogy hívják a dilis dino­szauruszt? - Dinkaszaurusznak.­­És azt a dilis dinoszauruszt, amelyik piás is? ?_ — Rövidinkaszaurusz. Ez volt az a két poén, ami­ért érdemes volt úgy két óra hosszán keresztül bekukucs­kálni Mr. Hibbant Spielberg agyának tekervényei közé. A két remek poénon kívül ugyanis semmi más nem volt a velőben, mint ronda zöld izék, amiket a film szereplői telje­sen érthetetlen módon tricera­­topsznak, meg dinoszaurusznak, meg a jóisten tudja minek szó­­longattak, pedig csak gyíkok voltak. Persze, ha én találnám magam szemben egy ilyen bá­jos, ötszázszoros életnagyságú gyíkocskával, hát nekem sem az lenne az első gondolatom, hogy nehogy rálépjek a farkin­­cájára, mert még letörik. Később kinő, de hogy fájna a kis drágának! A lényeg, hogy ezentúl kéjes örömmel fogom tűrni, hogy a moszkitók szív­ják a véremet Hátha belere­pülnek egy kis gyantába, és né­hány évmillió múlva a leszár­­mazottaim, ük­ük unokáim majd kavarnak, kevernek, ad­nak hozzá egy kis békadezoxi­­ribonukleinsavat, és én meg ki­kelek az üvegkoporsómból. Csak lehet, hogy zöld leszek. Spielberg... A film lényegi mondaniva­lója tehát a gyengébbek ked­véért összegezve: Emberek, vi­gyázzatok, túl mélyen nyúltok bele az ősz szakálla öreg Ter­mészet büdös lombikjaiba! Tör­ténete nincsen neki, de azért pár dolog történik benne. Csak úgy, hogy senki el ne unja a gyíkokat Szóval adva van né­hány tonna csont, egy moszkí­­tó, egy nagy csomó DNS, egy őrült öreg tudós, egy fiatal tu­dósnő, és egy középkorú tudós­­férfi, két unoka (nem ük), egy hülye jogász (egy idő után már csak félben, másik fele egy gyík szájában), és egy korrupt szá­mítástechnikus. Meg persze Mr. Hibbantagyú Steven, aki addig addig-addig keveri, míg a gyíkocskák hogy-hogynem kijutnak a ketrecből. Az uno­kák majdnem uzsonnák lesz­nek, a kislány elkap egy dinó náthabacit, és vége a filmnek, bezár a Jurassic Park. Steven Spielberg (a dilis rendezőre nincs viccem) egy­ kicsit most is összekeverte a filmet a trük­kel, és a színészt a rendezővel. A szerencsétlen szereplők vé­­gigtrükközhették a felvételt, miközben egy kicsit a háttér­be, azaz Spielberg bácsi széles háta mögé szorultak, aki sem­mi játéklehetőséget nem adott Aztán ott volt az a néhány la­pátnyi dolcsi, amire mindenki inkább kiváncsi volt (dinók formájában), mint a névtelen színészekre. A lényeg, nagyobb volt a harangszó, mint a mise. Bár egyszer-kétszer megszorí­tottam a karfát, azért azt hi­szem unatkoztam volna a job­bomon ülő hölgy társasága nél­kül. El is mentünk utána sö­rözni egyet, és megbeszéltük, azért még mindig Swarzeneg­­ger az igazi. Nincs benne bé­­ka-DNS. KÉRI BARNABÁS és dinoszauruszai ­ • 1993. okt. 1., péntek DÉLVILÁG

Next