Reggeli Délvilág, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

Másnapossági túlélőcsomag Megjött a Szilveszter, az Újév is, s eljött vele a másnaposság. Ennek keze­lésére adjuk közre az aláb­bi világszabadalmat: a Márok-féle másnapossági túlélő­csomag receptjét. A szabadalom nem védett, az alábbi leírás alapján bárki elkészítheti. S ha használ ne­ki, nincs más kötelessége, mint hogy meghívja egy rundóra a szabadalom aty­ját, Márok Tamás urat. A csomag használata: 1. Az unicumosüveg min­dig legyen az éjjeliszekré­nyeden! 2. Ha berúgsz, másnap reggel még csukott szemmel is megtalálod. Mert az üveg­nek sajátos formája van. És alacsonyan van a súlypont­ja, nehéz feldönteni. 3. Amint megtaláltad, va­kon húzd meg. 3 kis kor­tyot kell inni. 4. Ez nagyon megkönnyí­ti a nehéz feladatot, hogy ki­nyisd a szemed. 5. Ekkor 5 perc pihenő, majd újabb 3 korty. Ezután meg kell kísérelned, hogy felkelj. 6. El kell jutnod a WC-ig. Ebben segít a zsineg, mely­nek egyik végét a kilincsre kell csomózni. A másik vé­gét az ágynál rögzíteni. Leg­helyesebb, ha egyszerűen rá­kötöd az Unicumosüvegre. 7. A WC-t rendeltetéssze­rűen használod. Ha úgy ér­zed, képtelen vagy fölkelni, a madzag segítségével óva­tosan behúzod az unicumos­­üveget, és újabb 3 korty. 8. Innen a fürdőbe kell menni. Ha egyben van a WC-vel, javulnak esélyeid a túlélésre. A szódabikarbóna pohárközelben legyen. Löttyints bele egy kicsit, en­gedd föl tiszta vízzel. Idd ki egy hajtásra. Ha még min­dig szomjas vagy, ismételd a kezelést tetszőleges szám­ban. De feltétlen hagyd ab­ba, mielőtt felfordulna a gyomrod. 9. Most a fogkefe követ­kezik. Sok krémet nyomj rá. Erős krém kell, mentollal és kámforral. Ne felejtsd el ki­öblíteni a szádat! 10. Keféld a fogad lega­lább 15 percig! 11. Zuhanyozz le! A for­ró és a hideg víz minden fürdőszobában megtalálha­tó, az egységcsomag nem tartalmazza. 12. Ezután egy kicsit job­ban érzed magad. Menj ki a konyhába, és vegyél be egy Algopyrint (Esetleg kettőt is bevehetsz.) 13. Ülj le, gyújts rá, igyál egy korty erős kávét. Eset­leg ihatsz még egy kis Unicumot, ha maradt még. 14. Ha elszívtad a cigit, öl­tözz föl. 15. Borotválkozni csak ez­után próbálj meg. Alaposan pamacsolj, de pengét ne te­gyél a lehúzóba, mert könnyen megvághatod ma­gad. Borotvakrémet az egy­ségcsomag nem tartalmaz, mert azt a másnapos ember könnyen összetéveszti a fog­krémmel, s ennek hátrányai szembetűnőek. 16. Vedd magadhoz az egységcsomagból a pénzt, és indulj el reggelizni. Ha fe­jed szét akar esni, a zsineg­gel összekötözheted. 17. Ha a pénzből nem kif­lit és kakaót veszel, hanem felest, magadra vess, ezért a Társaság nem vállal fele­lősséget 18. Lehetőleg már kora reggel szerezz be egy újabb másnapossági túlélőcsoma­got holnap reggelre! Tartalom: 3 dl Unicum, 2 dl kávé, 5 dkg szódabikarbóna, 1 db erős sörtéjű fogkefe, 1 tubus fogkrém, 2 db Algopyrin tabletta, 5 m­ zsineg, 1 db pamacs. (A szerkesztőségi pályázat díjnyertes étlapjához jó ét­vágyat kívánunk!) Anglománia Nehéz átok ülhet a nya­kunkon, mert mi magyarok mindig beleesünk valami idegen mániába. Valamit (valakit) mindig jól esik majmolnunk. Jelenleg anglo­mánia a divat. Ez az idegen szó az értelmező szótár sze­rint „Az angolok és a velük kapcsolatos dolgok iránti túlzott rajongást” jelenti. * Lássuk csak cégfeliratain­kat. Mit tapasztalunk? Ha egy új üzlet megnyílik, biz­tosan valamilyen idegen névre keresztelik. Se szeri, se száma már a SHOP- oknak, ha divatárubolt, ha cipőüzlet. A vízparti üdülő Happy Day, a csemegebolt Maxi­mai, a gyógynövény­üzlet Fittnessz, a könyves­bolt Liber Kft. - A hivata­lokban és az üzemekben „Humán” politikai osztály és nem személyzeti működik. Menedzserek vannak minde­nütt­­ és nem segítők, támo­gatók. Hogy ezt miért jobb idegenül kifejeznünk, mint szép magyar nyelvünkön? Az ügyfelek már nem úgy szólnak egymáshoz, hogy ez jól van, ezt helyeslem, alá­írom, hanem egyszerűen csak ennyit mondanak ame­­rikás­ angolsággal, hogy: oké. • Azon is megrökönyödtem, amit egyik üzemünkben lát­tam az iroda ajtajára felír­va: „Kontrolling”. (így.) Nem csodálom, hogy két arrajáró így értékelte a szö­veget: - Na, komám, érted-e, mi az éghajlat lehet itt? - Én bizony nem. Csak azt láttam már, hogy az ellenőr innen szokott kilépni. * Javaslat: mivel az üzem­ben még többségben vannak az angol nyelvet nem beszé­lők­­, talán helyes lenne ma­gyarul kiírni, hogy „Ellen­őrzési csoport”. Mert ilyesfélét jelent. S ugyebár az is igaz, hogy Magyaror­szágon élünk, ahol a hivata­los nyelv a magyar. S ezt tízmillió ember megérti. - várkonyi - d­r. Farkas László állam­titkár, köztársasági megbí­zott (aki szilveszterkor meg­látogatta szerkesztőségünket, és gratulált eddigi munkánk­hoz): - Nehéz néhány szóban megvonnom az elmúlt év „egyszerű mérlegét”, mert 1993 olykor nem mindenna­pi kihívás elé állított. Mégis csupa hála és köszönet van bennem, ha visszatekintek. Hála, mert adott az Úr meg­próbáltatást - családi gyászt, betegséget -, de adott elvi­seléséhez testi-lelki erőt is. Köszönet van bennem a ve­lem együtt élők iránt, mert segítettek a megpróbáltatá­sok elviselésében és a mun­kavégzésben. Ha csak a leg­emlékezetesebb eseményeket idézném, már azok is meg­töltenének egy újságoldalt. Mert volt rendkívüli helyzet Ásotthalmon és Bugacon a nyári tűzvész idején, vala­mint hosszú heteken keresz­tül a majdnem irányíthatat­­lan „török-invázió”, és ter­mészetesen feszültségekkel teli helyzetek határainkon belül és azokon túl. Sok volt­­ az izgalom, a váratlan for­dulat és nehéz döntés. Ám amint ezeken a váratlan idő­­szakokon túljutottunk, foly­tatódott a köznapok megszo­kott munkája. S ha netán pa­nasz érződött volna szavaim­ból, rosszul fogalmaztam. Volt elismerés, talán még ér­demen felül is, ám úgy vé­lem, s magamban így érté­keltem: ez a velem dolgozó csapat munkáját dicsérte. - Mit kívánna egy jó tün­dértől 1994-re? - Őrizzük meg továbbra is bölcsességünket, a nyugal­mat és a mélyen rejtőző bi­zakodást. Ha ezek nem hagynak el bennünket, ha Is­ten áldása kíséri lépteinket, akkor túljuthatunk 1994 megpróbáltatásain is. D­r. Fülöp Mihály, a Földmű­velésügyi Minisztérium Csong­­rád Megyei Hivatalának veze­tője: - Eredményként könyvelhet­jük el, hogy hivatalunk iránt megerősödött a mezőgazdasági kis-, közép- és nagygazdálkodók bizalma. Mindössze 11 -en dol­gozunk itt, de összeszámlálha­­tatlan mennyiségű ügyet sikerült elintéznünk - mindet segítő szán­dékkal. Fontosnak érezzük, hogy két és fél éves fennállásunk óta az új gazdák érzik: van támaszuk. Javaslatokat adtunk számukra kü­lönböző támogatások megpályá­zására, segítettünk az aszálykár és a jégkár rendezésében, mun­katársaink szoros kapcsolatot tar­tanak fönn szakterületenként és közigazgatási területenként is a megye földművelőivel, gazdái­val. Óriási feladatunk volt a szö­vetkezetek átalakulásának törvé­nyességi felügyelete. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt állítom, mi is hozzájárultunk ah­hoz, hogy Csongrád megyében ez a folyamat összességében jól zajlott. - Ön a Szent Vince Borrend nagymestere. Két éve azért jött létre a borpártolók eme tábora, hogy segítsék az alföldi borok ter­melését, értékesítését, hírnevének öregbítését.­­ Borrendünk 1993-ban 12 új taggal gyarapodott, s ez okot ad a derűlátásra. Persze számomra az optimizmus elengedhetetlen, és sokakkal ellentétben hangoz­tatom: bízzunk a jövőben! Stadler Ferenc, a Mező­­gazdasági Termelők Csong­rád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének titkára: - A legnagyobb eredmény­nek azt tartom, hogy sike­rült váltani szövetségünk munkájában, túlsúlyba került a gazdasági érdekvédelem. A nyáron megállapodást kötöt­tek egymással tagjaink, hogy saját termékeiket közös fel­tételek mellett értékesítik. Ezen az árat, a minőséget, a mennyiséget és az értékesí­tés időpontját kell érteni. Aki például pénzügyi nehéz­ségek miatt nem tudná eze­ket a feltételeket megtarta­ni, azoknak segítségükre si­etnek az anyagilag jobban álló szövetkezetek.­­ Idei látványos ténykedé­sük a Parlament előtti tün­tetés megyei megszervezése volt. - Én főleg ennek tartalmi értékeit becsülöm. A de­monstráció rávilágított arra, hogy pártállástól és gazdál­kodási formától függetlenül milyen sok embernek érde­ke a jövedelmező gazdálko­dás. Lejárt a zöldbárózás ideje, hiszen szövetkezeti el­nökök és egyéni parasztok közösen álltak ki az ügyért. A tüntetéshez a gazdakörök kivételével csatlakoztak a társ érdekvédelmi szerveze­tek is. Úgy gondoljuk, hogy a kamarai törvény megszü­letése után még jobban fel­értékelődik érdekvédelmi munkánk. Azt szeretnénk, ha a szövetkezetek integráló tí­pusú szövetkezetekké ala­kulnának át. Bagi Ádám, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügyve­zetője: - Nem nagyon tudok di­csekedni, hiszen a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar is nagyon nehéz évet zárt. Egy­aránt sújtotta az agrárágaza­tot a sokszor egymásnak el­lentmondó gazdasági szabá­lyozók áradata, a hatalmas­ra nyílt agrárolló, a 1l. éve tartó aszály. Ez utóbbihoz hozzászokni nem lehet, al­kalmazkodni is csak­ annyi­ban, hogy egyre nagyobb te­rületre kell kiterjeszteni az öntözést. Az Agrárkamara nagyon sok javaslattal élt a kormánynak, az öntözés költségcsökkentése, az­ ipari gázfelhaszr­álás­ alapdíjának, valamint a termálvíz víz­készlet-használati díj eltör­lése érdekében, de sajnos egyik sem járt sok ered­ménnyel. Jó híre van a Csongrád Megyei Agrárka­marának, hisz több mint nyolcvan jogi személy és százharminc gazdálkodó a tagunk. Bizakodóak vagyunk az új agrárkamarai tör­vénnyel. Bár sokan vitatják, mi szükségesnek tartjuk, mert a kamarai törvény föl­váltaná a jelenleg uralkodó farkastörvényeket, és lehető­séget adna a gazdasági ön­igazgatás, önkormányzat ki­alakítására. - A kamarai törvény­­tervezet szerint nem láthat­nak el érdekképviseletet... - Tagjaink majd eldöntik, hogy keresnek-e más érdek­­képviseleti szervezetet, vagy a jelenlegi agrárkamarán be­lül alakítanak ki maguk szá­mára egy ilyen funkciójú csoportot. Kovács Lajos, a Csongrád me­gyei Gazdakörök Szövetségének el­nöke­ került jól felmérnünk: a pa­rasztságnak kell az érdekkép­viselet. Létrehoztuk a Gazda­körök Megyei Szövetségeit, amelyek az érdekvédelem nö­velését, és az információk ára­moltatásának gyorsulását hi­vatottak szolgálni. Sikerült a falugazdász munkakör indítá­sára megnyerni az illetékes tárca segítségét. Ez a munka­kör azért fontos, mert a me­zőgazdasági vállalkozók mű­ködésük megkezdésénél és ké­sőbb is a falugazdászok szak­mai segítséget tudnak nyújta­ni számukra. - A szakmai segítségen kí­vül elsősorban pénzre lenne szükségük a gazdálkodóknak... - Végre jóváhagyták a gaz­dabankok megalakulását. Több­éves munka után sikerült meg­teremteni az információk ára­moltatását a termelőknek. Ma már minden megyében működ­nek információs központok, a Csongrád megyei Vásárhelyen található. Ezek a központok se­gítik a termelést, a hitelhez ju­tást, az eszközvásárlást, ponto­sabban: csökkentik az ezekből adódó problémákat. Kalmár István, a Mórahalmi Homokkultúra Szövetkezet elnöke: - 1993 a vagyoni viszo­nyok rendezését jelentette. A kiválásokkal magántulajdon­ba adtuk a szövetkezeti va­gyon felét, így kialakultak a háztáji, illetve farmergazda­ságok körzetünkben. A szö­vetkezeti vagyon másik fele is magántulajdon, csak vál­lalkozói alapon működtetjük tovább szőlő- és gyümölcs­­ültetvényeinket, állatte­nyésztésünkben, pedig a pe­csenyeliba nevelését végez­zük közösen. - Személy szerint az ön munkájában mi változott? - Sokkal több lett a tenni­valóm. Egy csomó új fela­dat is rám hárul, például az értékesítés megszervezése. Persze ezt nem panaszként mondom, és örömmel csiná­lom, mert amikor ’92 végén az átalakuló közgyűlésen új­raválasztottak, az azt jelen­tette, hogy a tagok elismer­ték munkámat, bíznak ben­nem.­­ Szövetkezetük nagy sző­lő- és bortermelő gazdaság. Ezekre a termékekre azon­ban rossz idők jártak az el­múlt években... - 1993-ban nem volt gond a termés eladásával, sőt a duplája is elkelt volna. Saj­nálatos ez azért, mert sok évet alulmúló volt a tőkék termése, ugyanakkor biztató, hogy élénkült a kereslet a szőlő és a bor iránt. Mit hozott ’93? Az alábbi összeállításban mindenki először erre a kérdésre válaszolt. Ha mérleget kellene vonnunk, több volt a rossz, a sikertelen próbálkozás az el­múlt évben, mint amennyi a dicsekvésre vagy elé­gedettségre okot adó történés. Az is kiderül azon­ban, hogy nem olyan pesszimista a magyar ember, mint amilyennek gyakran titulálják, hiszen mind­annyian optimizmussal, az egyre jobbra való törek­véssel indulnak, indulunk neki az új évnek.­­ Nem jóstehetségemet aka­rom bizonygatni, de nagyon örülök, hogy bevált az a kije­lentésem, amelyet még 1991- ben tettem Kaposvárott egy országos gyűlésen. Akkor azt mondtam, hogy 1994-ben 500 gazdakör lesz az országban. Nemrégiben 513-at regisztrál­tunk. Ez azt jelenti, hogy si­ DÉLVILÁG 1994. jatt. 3., hétfő

Next