Reggeli Délvilág, 1994. március (5. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

Hol a közbiztonság mostanában? Szegedi szatyorrádió Nehéz azonban meghatároz­ni — a rendőrnek pláne —, hogy egy gazdasági vállalko­zásnál hol az ésszerű kockázati határ, és mettől jogsértő az. Az adóháló is lyukas, könnyen ki­játszható és erélytelen — job­bára csak a közalkalmazottak adózási viszonyai követhetők megbízhatóan nyomon —, sze­mélyi-tárgyi feltételek híján in­tézkedéseiben , el­lenőrzéseiben az adóhatóság finoman szólva következetlen. Hol van nálunk az angolszász adóhatósági szi­gor, de hol van nálunk az álta­lános adózási morál, amikor évszázados csínytevése a magyaroroknak az adózás ki­játszása. Konkrétan szólva for­dított itt a helyzet a norma és társadalmi megítélés vonatko­zásában, mint a már említett prostitúció és népi nyelven szólva seftelés esetében. Itt van ugyanis törvényi tényállás, azában az ennek kijátszására irányuló ál­lampolgári magatar­tás nem találkozik társadalmi rosszal­lással. Ez pedig úgyszin­tén az önkéntes jogkövetés el­len ható mechanizmus. Érintőlegesen szóltam már az olajügyről, vállalkozási csalá­sokról, de ide sorolható a ban­ki korrupció esete is. A megol­dást nem elsősorban a büntető jogalkalmazástól, a rendőri te­vékenységtől kel­lene várni, ez­zel ugyanis legfeljebb egyedi, tüneti kezelések valósíthatók meg. Jogi és (köz)gazdasági, pénzügyi szabályokkal kell(ene) először a gazdaság­ban rendet tenni, majd a kiala­kult rendet — legális háttér alapján — megvédetni a rend­őrséggel. Hiába csukunk be — időlegesen — ugyanis több tu­cat olaj­vállalkozót, vállalkozási igazolvánnyal csalót, vagy hi­teleket korrupt módon adó banktisztviselőt, esetleg olyan banki műveleteket végrehajtó vezetőt is, akinek tevékenysé­ge már átcsúszik a büntetőjog által korlátozottan leszabályo­zott területekre akár, ha az alap­­probléma—olajárkülönbözet, vállalkozási igazolványok ki­adása kontroll nélkül, pénzvál­tás állami monopóliuma, vál­lalkozás fiktivitása cégbejegy­zéssel valós gazdasági tarta­lom nélkül, hitelfolyósítás manufakturális alapon elsikka­szág más területein több me­gyében összevonva sem ilyen magas e szám, mint itt. S akkor még nem szóltam a látens, en­gedély nélküli személyekről, a napi turista- és a már jelzett átutazó forgalomról. Igen fon­tos kriminogén faktor ez, az adatok is ezt mutatják: a kül­földi állampolgárok által elkö­vetett bűncselekmények szá­ma itt az egyik legmagasabb az országban. Sokan a külföl­diek jelenlétét a szervezett bű­nözéssel is kapcsolatba hoz­zák — nem indokolatlanul. Nem véletlenül települt Sze­gedre a szervezett bűnözés el­len létrehozott szolgálat egyik, az Országos Rendőr-főkapi­tányság által irányított részle­ge.­­ Nincs idegengyűlölet Sze­geden. De igenis dolgoznak bi­zonyos félelmek, amelyek az abszolút liberalizált idegenren­dészeti viszonyokból fakad­nak: a határok nyitott és sza­bad átjárhatósága, amely elv hoztak olyanok is engedélyt a letelepedésre, akik erre érdem­telenek. Nem ez volt a jellemző, hang­súlyozom, de ellenőzési esz­köz híján — példa erre a Z. Nagy-gyilkosság gyanúsított­ja — előfordulhatott. E konk­rét esetben az ügyintéző ugyan­is formailag nem járt el jogelle­nesen, az illető beadott kérel­métől számított 3 hónapos le­telepedési kérelem engedélye­zés azonban elképzelhetetlen egy magára valamit adó nyu­gat-európai ország esetében, ahol a belső viszonyokat na­gyon szigorú letelepedési fel­tételekkel védik az arra illeték­telenektől. Igenis nagy gond Szegeden a tulajdonszerzés is. Az ide­genforgalmi és szórakoztató­ipar, de a kiskereskedelem, szolgáltatás egy — nagy — része már idegen (elsősorban szerb) tulajdonban van. Mind­ez nem törvényellenes, hiszen az összes vonatkozó törvényes rendelkezés betartását a szege­di ügyvédtársadalom garantál­ja, de a szegedi polgár aggá­lyosnak tartja, mint ahogyan azt is, ahogyan a szegedi sza­tyorrádió a privatizáció, a föld­szerzés anomáliáit, panamáit suttogja ismét Suttog a vá­ros! —, csak éppen a bejelenté­sek maradnak el, márpedig ezek nélkül a rendőrség eljárást nem indíthat, ez is jogállami kellék. Vannak a témának „szakértői”, akik „magas forrásból szárma­zó információkra”, „alvilági in­formátorokra”, „magát megne­­vezni nem kívánó hírforrásra” hivatkoznak, de persze a rend­őri kérdések elől a „hírforrás” védelme miatt elzárkóznak­, vagy a beszélgetésekből kide­rül, hogy a feltételezés és a bizonyítható valóság között szakadéknyi különbségek van­nak. Érdekes lenne egyszer pld. megkeresni a határvonalat mondjuk a jólértesültség és te­szem fel a bűnpártolás között... Ez ugyanis arra ad választ, mi­kor van egy információnak HÍR-értéke, és mikor TÉNY- értéke. A baj meg akkor kezdődik, ha e kettő egymás helyett, vagy megfelelően kozmetikázott csúsztatással kerül napvilágra, és kezd önálló életet élni im­már. DR. SALGÓ LÁSZLÓ megyei rendőrfőkapitány (Folytatjuk) -Visszatérő jelenség a rendőrség tevékenységének kritikája a gazdaságban zajló folyamatok, a privatizáció kapcsán. Emlí­tettem már korábban, hogy a büntetőjogi konzervatív jogág, olyan normákat kínél működési területül a rendőrségnek, ame­lyek a már meghaladott társadalmi viszonyok közepette voltak igazán eredményesek. Talán változást hoz a közeli hetek tör­vénymódosítása, amely alkalomkor új gazdasági bűncselekmé­nyek, a korhoz idomuló jogszabályok meghozatala várható, de személyi felelősség nélkül normál viszonyok között tel­­stb. — nem nyer jogi megél-­jességgel érthető, de Szeged­­dást, szabályozást. től 30 km-re háborúban álló. A Csongrád Megyei Rend- illetve instabil Politikai beren­­őr-főkapitányság a gazdasági dezkedésű országok esetén ak­­kibontakozást gátló folyama­­kor is kétségeket rejtő, ha tud­ták kibogozásában úttörő sze- Juk, hogy Trianon okán hír­­repet vállalt, tevékenysége ki-­ják azt bármilyen országnak— emelkedő. A jelzések évek óta Szegedtől 30 km-re honfitár­­rendre elmennek Szegedről— sa'nk ^nek­ Sajnos, az a ta­­n visszacsatolás viszont késik, Pasz^a^a^ b°gy a velünk szám­­ami nem lenne baj, ha a már sz^os országok megszorító vázolt anomáliák nem köve- rendelkezései miatt a magyar fednének deliktumokká az határokat nem elsősorban a rá­­évek során szoruló honfitársaink lépik át befele, hanem az e viszonyok-A kapitalizmus kialakulása bó, hasznot hozó,hozó mondják - vérrel és tör­ nepperek vénysértésekkel jár, az első rél- Minden ezen a területen hol­l­ókat tisztességgel megszerez- gotó rendőr várja a szigorúbb in nehéz. Nekünk talán van még intézkedéseket életbe léptető esélyünk a negatív történelmi idegenrendészeti törvény­ben. tapasztalatokat elkerülni, vagy ddkezéseit Ezek eddig ugyan­­azok hatásait csökkenteni. És olyannyira ,iberl­isak vo­. Szegeden különös súllyal tak — ha eltekintünk a szóban esik latba az idegenrendészet, kiadott negatív, korlátozó rend közel ötezer letelepülő, vagy­delkezésektől, amelyek sajnos engedélyezési intézkedés alá nem jogforrások —, hogy va­­vont van regisztrálva. Az or­­lós kontroll nélkül tényleg kap­ Száznégyet feljelentettek (Folytatás az 1. oldalról) 76 esetben pedig szabálysértési feljelentést tettek. Két külföldit kiutasítottak az országból, 37-nek pedig megvonták a tartózkodási engedélyét. A munkaügyi központ 96 sze­mélyt ellenőrzött a különböző pia­cokon, ebből hatan engedély nél­kül árusítottak, hárman pedig mun­kanélküli-segélyben részesültek, amelyet megvonnak tőlük. A jövőben újabb nagyszabású, a társszervekkel összehangolt köz­­biztonsági és idegenrendészeti ak­ciót tart a rendőrség. Úgy tűnik, a lakosság igényli a hatóság foko­zottabb jelenlétét és szerepét az utcai bűnözés felszámolásában is. A dél-alföldi gyilkossághullám miatt megrendült a város polgá­rainak biztonságérzete, ezt igyek­szünk helyreállítani a kiterjedt és alapos ellenőrzésekkel — hang­súlyozta dr. Salgó László ezredes, Csongrád megye rendőrfőkapitá­nya. Az utca embere azt látja, hogy a kétes hírű szórakozóhelyek kör­nyékén megcsappant azoknak a luxusautóknak a száma, amelyek­nek gazdái feltehetően kapcsola­tot tartanak a szegedi alvilággal, s ezek a külföldiek valószínű más városba tették át székhelyüket. (Halász) mmmmm­mmmm (Folytatás az 1. oldalról) Mivel központilag senki nem kezeli ezen anomáliát, amire a Parlament sem fordított figyel­met, tényleg marad a magad uram, ha szolgád nincs — már ismert népi verzió. Az áramszolgáltató átérzi felelősségét, belemegy a számára egyértelműen rossz üz­letbe is, csak hogy megoldódjon ezen gazdátlanná vált hálózati kö­rök tulajdonlása, illetve rekonstrukciója. T­avaly tavasszal felmérték a területet, s április-má­jus környékén valamennyi érin­tett önkormányzatnak megküld­ték felméréseik eredményét, s hoz­zá a becsült bekerülési ajánlatu­kat. A Démász Rt. vállalása iga­zán lovagias, hisz a gazdátlan há­lózatokat tulajdonba vennék,s 75 százalékát állnák a rekonstrukci­ós költségeknek — akár úgy is, hogy hitelt vennének igénybe. A maradék 25 százalékot azonban a lakosságtól, valójában az önkor­mányzatoktól kérik. (Az egy má­sik kérdés, hogy szerencsétlen, le­szegényedett önkormányzatok las­san már számolni sem tudják a rájuk rakódó pluszterheket—köz­ponti kompenzáció nélkül.) Az elmúlt esztendőben me­gyénkben Tömörkény, Öttömös és Szeged már megkötötte az al­kut, aminek eredményeként 30 ki­lométernyi hálózat sorsa megnyutatóan rendeződött. Nagy kérdés a további 526 kilométer sorsa. Várható, hogy az elmúlt hetekben készülő települési költ­ségvetésekben mind több helyütt szerepel a „kóbor vezetékek” sor­sa. Ami a becsült költségeket ille­ti , k­ilométerenként 800—900 ezer forintról van szó. Mint említettük, ez oszlik meg 75—25 százalékos arányban. Mai ismeretek szerint várható, hogy valamennyi háló­zati kör csak egy ötéves távlatban szerezhet magának ismét tulajdo­nost. Az idén 60 kilométeres re­konstrukció valószínűsíthető 50 millióért. A nagyobb pánik elkerülése vé­gett a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az esetleges hibaelhárítást az áramszolgáltató természetesen vállalja — persze megfelelő díja­zás ellenében —, hisz hol vannak már a termelőszövetkezeti villanyszerelők... Már egy örvendetesebb téma, az idén átépítik a Démász Rt sze­gedi telephelyét, ahol egy év múl­va korszerű, számítógépes infor­matikára épülő fogyasztói iroda várja majd az ügyfeleket , aztán városról városra indul majd ezen kereskedelmi szolgáltatás meg­gyökereztetése. Gazdátlan áramkörök smmmmmmi m4. mire. 1., kedd — Or­fi­­f # DÉLVILÁGBA Vegyen részt, hogy részt vegyen Mari néni Jr ■ ___ ■ ^ m VJ jm III \ I II I Ctl ll ■ Ez a privatizáció is csak arra jó, hogy aki gazdag, az még jobban megszedje ma­­gát, aki meg szegény, csak bámulhat, miként adják el feje fölül a gyárat­­, halla­ni gyakran a hétköznapi ember panaszait. Áprilistól azonban már nem lehet olyan felhőtlenül szidni a magyarországi privatizáció így kifogásolt menetét, ugyanis '94 tavaszával megérkezett a nagy lehe­tőség, amit Kisbefektetői Részvényvásárlási Prog­ramnak (KRP) nevezett el az illetékes hivatal. Ennek lényegét tegnap a Budapesten megtartott saj­tótájékoztatón így foglalták össze: a KRP keretében részletfizetés vagy kárpót­lási jegy ellenében rész­vényhez juthat minden 18 évet betöltött olyan magyar állampolgár, akinek állan­dó magyarországi lakhelye van, és akit ilyen értelem­ben a törvény nem korlá­toz, vagy nem zár ki. Mi­előtt valaki azt hinné, hogy ilyen részletfizetés igény­­bevételével akár egy gyá­rat is megvehet Mari néni, annak lelkesedését illendő minél gyorsabban lehűte­ni. Ugyanis a kísérleti idő­sszakban maximum 100 ezer forint erejéig élhet e lehe­tőséggel a vállalkozni szán­dékozó magyar. Igaz, ezt a 100 ezer forintot rendkívül kedvezményes módon ve­heti fel, hiszen bejegyzési díjként mindössze 2 ezer forintot kell befizetnie egy összegben, majd a mara­dék 100 ezret öt év alatt kell letörlesztenie kamatmente­sen(!) egyenlő részletek­ben. Akinek viszont kárpót­lási jegye van, és azt sze­retné befektetni a magyar iparba, vagy kereskede­lembe, az már korlátozás nélkül igényelhet részvé­nyeket a megadott vállala­tok vagyonrészéből. A KRP rajtjánál ez a lehetőség vo­natkozik a Pannónia Hotel Rt.-re, a Global TH Rt-re (ez egy észak-magyaror­szági kiskereskedelmi há­lózat), a Pannonplast Mű­anyag Rt.-re és a Soproni Sörgyár Rt-re. Később a vállalatok körét alaposan kiterjesztik, így a legna­gyobbaktól (MATÁV, Mal, Villamosművek Rt.) a ki­sebb cégekig számos he­lyen próbálkozhat egy kis nyereség szerzésével a ma­gyar polgár. A sajtótájékoz­tatón többek között elhang­zott a Pick és a Szegedi Paprika Rt. neve is, mint leendő befektetési terület A tegnapi bemutatkozás­kor dr. Szabó Tamás priva­tizációs miniszter a KRP előnyeit így foglalta össze: " Remélhetőleg így a la­kossági megtakarítások nagy összegben vándorol­nak közvetlenül a magyar gazdaságba, esélyt kapnak a kisemberek is a magán­­gazdálkodásba való rész­vételre, és erőteljesebb le­het a nyilvánosság a priva­tizáció körül. Az sem utolsó szempont hogy erősödik ezzel a magyar tőzsde, és alaposabb lesz a piacgaz­dasági tudás, miközben sok kistulajdonos élvezhe­ti a magángazdálkodás hasznát. Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója ehhez hoz­záfűzte, hogy a KRP kere­tében mintegy 70 társaság 120 milliárd forintnyi va­gyonát vonják be, vagyis annak sem kell elszomo­rodnia, aki az első szakasz­ban nem jut részvények­hez. A lebonyolítás részle­teiről pedig Vályi György, a KRP igazgatója azt mond­ta el, hogy akik a program­ba bekapcsolódnak, azok ez év őszétől névre szóló tájékoztatást kapnak min­den újabb részvényvásár­lási lehetőségről. Amennyi­ben egy-egy részvény for­galomba hozatalánál a je­lentkezők több részvényt igényelnek, mint amennyi a rendelkezésre áll, akkor allokációra kerül sor, vagy­is a rendelkezésre álló rész­vényeket elosztják a jelent­kezők között. Részvényeit addig senki nem adhatja el, amíg valamennyit ki nem űzette. A részvényhez kap­csolódó jogot kezdettől fogva azt gyakorolja, aki a részvény tulajdonosa. Végére még egy fontos információ: a kárpótlási je­gyek tulajdonosai jelent­kezhetnek a részletfizetési lehetőségre is. Ők tehát a KRP mindkét ágában részt vehetnek. B. Z. Emelik a kamatokat Két bank, az Országos Takarékpénz­­tár Bank Rt., valamint az Általános Értékforgalmi Bank Rt. tájékoztatta tegnap az MTI-t arról, hogy mától eme­lik egyes betéti kamataikat. Az Orszá­gos Takarékpénztár Bank Rt-nél átla­gosan 2,3 százalékkal emelkednek a betéti kamatok. Jelentősebb az emel­kedés a folyószámla-betéteknél és a junior számlákon, hosszabb időre le­kötött összegek esetében. A 6 és 12 hónapra lekötött összegeknél február 26-tól 3,25 százalékkal nőtt az éves kamat. Az Általános Értékforgalmi Bank Rt.-nél március 1-jétől emelkednek a forintbetétek után fizetett kamatok. A kamatemelkedés mértéke a lekötési időtartamtól függően 2 százalékos mér­tékig terjed.

Next