Reggeli Délvilág, 1994. április (5. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-01 / 76. szám
Dr. Fodor Gábor Vásárhelyen Hatalmas terheket nyögünk Jól kialakultak Hódmezővásárhelyen a választási hadjárat szekértáborai, mert míg a kormánykoalíció pártjai rendszeresen a Petőfi Sándor Művelődési Központban győzködik nagygyűléseiken a választópolgárokat arról, hogy nincs jobb náluk, az ellenzék az Állami Ze neiskola hangversenytermében ütött tanyát így volt ez szerdán este is, amikor nem más volt az SZDSZ nagygyűlésének szónoka, mint dr Fodor Gábor. Kiss László önkormányzati képviselő, a szabad demokraták vásárhelyi országgyűlési képviselőjelöltje köszöntötte a szép számban megjelent hallgatóságot, majd mutatta be az SZDSZ országos listájának 2. helyen lévő politikusát, „az ország egyik legnépszerűbb emberét”. Dr. Fodor Gábor „ Van hát! ” címmel meghirdetett előadásában bő fél órán keresztül azt fejtegette, miért szükséges a hatalomváltás. Négy évvel ezelőtt a kommunizmusra mondott nemet a nép, most viszont előre kell tekintenünk, a változás a kulcsszó. A nyugdíjasok megalázó életkörülmények között élnek, a fiatalok előtt nincsen perspektíva , jó néhány illúziótól megfosztottak bennünket az utóbbi évek. Benckés alá vette a kormánynak A nemzeti megújhodás programja elnevezésű középtávú tervét, mely 1993-ra egy számjegyű inflációt ígért, a munkanélküliség csökkenését, a költségvetési deficit mérséklését, ezzel szemben jelenleg 23 százalékos inflációról, 13 százalékos munkanélküliségről beszélhetünk, s az államháztartás hiánya 1994-ben a költségvetés szerint is 350 milliárd forint lesz. Az egykori fideszes országgyűlési képviselő ugyan nem vádolta meg rosszakarattal a kormányzatot, ám véleménye szerint sem gazdaságpolitikai elképzeléssel, sem az annak végrehajtását célzó szilárd elhatározással nem rendelkezik. Szívesebben foglalkozott a dicső múlt iránti nosztalgia ébresztgetésével, a nemzeti identitástudat erősítésével, mint például a miniszterek közötti háborúskodások csillapításával. Talán dr. Rabár Ferenc és dr. Kupa Mihály pénzügyminiszterek próbálkoztak valamiféle koncepció kidolgozásával, írott malaszt lett papírra vetett gondolataik sorsa, azonkívül fel kellett állniuk a miniszteri bársonyszékből. A kormányzat tulajdonképpen csak sodródott a gazdasági válsággal, folytatta gondolatmenetét a szónok, a környező országokhoz képest 1989 1990-ben kimutatott első helyünk már a múlté. Miközben nem tekinti felnőtt állampolgároknak a választókat, egyfajta liberális kommunista zsidó szabadkőműves összeesküvéssel riogatja a népet, azt állítva, hogy kizárólag a kormánykoalíció pártjai hordozzák magukban a keresztény nemzeti gondolatot Az ellenzéket jószerivel ellenségnek tekinti, amellyel már vitatkozni sem érdemes. Van kiút?, kérdezte előadásának végén dr. Fodor Gábor, majd imigyen folytatta: „Természetesen nem, mindenekelőtt a liberális elveken nyugvó gazdaságpolitika érvényre jutása, az adók egy részének eltörlése, az adóprés enyhítése, a járulékok csökkentése, hiszen a világon mindenhol az adóterhek mérséklése növeli az állami büdzsé bevételét. ” Már csak azért is nagy jelentőséggel bír az állami bürokrácia létszámának apasztása, mivel melegágyává vált a korrupcióknak. Hatalmas terheket nyögünk mindahányan, olyan viszonyok közepette, amikor a kormány zsíros pozíciókba juttatja az embereit, no de az SZDSZ máris munkabizottságot hozott létre annak kidolgozására, milyen jogi lehetőségek kínálkoznak a munkaviszonyuk megszüntetésére. D.L. (Folytatás az 1. oldalról) valóságos felújítási, beruházási döntési kompetenciákat egyre inkább felszámoló körülmények közepette is sikerült a megyei önkormányzatnak vagyonát nemhogy megtartani, de növelni is. Az új, illetve felújított létesítmények által. Mindezek mellett, minden eltervezett munkát sikerült előkészíteni, illetve ütem szerint megkezdeni. Röviden, a romló pénzügyi kondíciók ellenére is sikerült az évet likviditási gondok nélkül, eredményeket is produkálva zárni. Mivel a megyei közgyűlés közvetlen irányítása alá tartozó 25 intézményben a közalkalmazottak száma eléri a 3600-at, bizony nem kis tehertételt jelentett és jelent ma is az ominózus közalkalmazotti és köztisztviselői törvény maradéktalan végrehajtása. A jogalkotók szándéka ellenére joghézagok, bonyolult számítási módok, többféle értelmezés, egyenlősdiség és végrehajtási nehézségek, s az ezekből adódó konfliktusok kísérik a törvény bevezetését Mindemellett tarthatatlan, hogy a közalkalmazotti bértábla Al- A4 fizetési fokozatai (8 ezer forintos induló összeggel) a jelenlegi minimálbér — 10 ezer 500 forint alatt vannak. Ugyan nem kis erőfeszítés árán, de a megyei közgyűlés intézményeiben végrehajtja az említett törvényeket Milyen szerencse, hogy tavaly sikerült a költségvetésből kihasítani 12 százalékos automatizmust! Tennivaló még az F1-es kategóriában van, de ez is már csak 17 személyt érint Döntenie kellett a közgyűlésnek az elmúlt évi szabad pénzmaradvány - 31 millió forint - felhasználásáról is. Az összeg azonban oly csekély, hogy felosztásába bele is törött a képviselők bicskája. A következő közgyűlésig egyeztetnek majd a bizottságok arról - ami kardinális kérdésként merült fel -, hogy az egészségügyi intézményektől elvonják-e pénzmaradványaikat, vagy sem. Annyi már biztos, hogy amelyiktől igen, azt a pénzt csakis ugyanazon intézmény részére a Népjóléti Minisztérium kedvezményes gép-műszer beszerzési pályázatához szabad felhasználni saját erőforrásként Elmozdulás történt a patikaprivatizációban. Hatvani Szalai János, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója és Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke - immáron közgyűlési jóváhagyással - megállapodást kötött a megyei gyógyszertári központ és működési körébe tartozó patikák privatizációja ügyében. Eszerint a megyei önkormányzat elismeri, hogy a gyógyszertári központ alapítói jogát immáron az ÁVÜ gyakorolja (hacsak ellenkező értelmű jogforrás megszületése az eredeti igény újbóli érvényesítését lehetővé nem teszi). A vállalat igazgatói teendőit a vagyonügynökség által kinevezett Nagypál Istvánná vállalati biztos látja el. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eddigi igazgató, Rákos Gyula munkaviszonyát a közgyűlés kénytelen felmondani. A képviselő-testület felhasználta az alkalmat arra, hogy Rákos Gyulának megköszönje eddigi hozzáértő, értékteremtő munkásságát, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy az általa vezetett intézmény olyannyira kapós lett. Az ÁVÜ egyébként vállalja, hogy a gyógyszertári központ, illetve a hozzá tartozó patikák vagyonértékelését, illetve értékesítését követően a befolyó összegből 20 százalékot a megyei önkormányzatnak, míg 50 százalékot a megye lakossága folyamatos gyógyszerellátását elősegítő alapítvány számlájára fizet be. A privatizáció egyébként az ÁVÜ igazgatótanácsa által meghatározott módon és ütemben történik majd -Őrfi A patikák piacra mennek Bartha úr legutóbb azért járt Szegeden, hogy részt vegyen azon az érdekegyeztető tárgyaláson, ahol az önkormányzati lakások magánosításáról szóló helyi rendelettervezet vitáját tartották. Épp ezért is kértük interjúra, hiszen az országos gyakorlatot össze tudja vetni a Tisza-parti kezdeményezéssel. Véleményem szerint a szóban forgó rendelettervezet elfogadhatatlan, mert rosszabb helyzetbe sodorja a bérlőket, mint amilyenben korábban voltak. Meg kell mondani őszintén, Szegeden azok jártak jól, akik mint korábban megvették bérlakásukat. Ha a rendelettervezet életbe lép, sok százmillió forintos terhet helyez a leendő tulajdonosok vállára. — Részletesebben is kifejtené kifogásait? - A tervezet megvitatásakor szervezetünk javasolta, hogy ne határolják be a vételi jog határidejét, a lakások forgalmi értékét lakottan számítsák, s ne úgy, mintha üres lenne. Kifogásoljuk azt is, ha a lakás árát valaki 25 év alatt törleszti, akkor ne a jegybanki alapkamatot vegyék figyelembe, ami jelenleg 21-22%, amit a szegediek programjukba vettek, hanem a 3 százalékos kamatot számítsák, melyet a törvény előír. Elég terhet jelent, hogy a forgalmi érték évről évre rohamosan növekszik. Korábban aki egy összegben fizette ki bérlakása vételárát, 40 százalék kedvezményt kapott. Szegeden most az az elképzelés, hogy ezt az összeget csökkentsék a felére, tehát 20 százalékra. Szerintünk ez is elfogadhatatlan. Humánusnak azt tartanánk, ha csak akkor vonnák meg az összes kedvezményt az új tulajdonostól háromhavi részletfizetési díj nemfizetésénél, ha nem tudja igazolni, hogy objektív okok miatt (munkanélküliség, betegség) nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. Sokfelé jár az országban. Más településen is olyan harapóssá tették az önkormányzatok a helyi polgárokat, mint ahogyan Szegeden? - A budapesti példát szeretném népszerűsíteni és dicsérni. A bérlők irigykedve gondolhatnak arra a gyakorlatra, amit most egy epizód erejéig ismertetek. Budapesten, a XII. kerületben, egy 50 négyzetméteres lakás bérlője 150 ezer forint készpénzért megvehette otthonát 1991-ben és 92-ben. A XII. kerület az elit negyedhez tartozik, zöld terület. A szóban forgó lakás bruttó ára 1,5 millió forint volt. Sajnos abba a hibába más önkormányzatok is beleestek, amit Szegeden tapasztaltunk. Érthetetlen, hogy sok esetben miért nem egész lakóépületeket, miért csak házrészeket és lépcsőházakat adtak el. Ebben az esetben az emberek joggal tételezik fel az összefonódásokat, a kapcsolatokat. Úgy látom, Szegeden csak arra ügyeltek, durva hibát ne vétsenek, de a lakosság érdekeit nem vették figyelembe. Én elfogadhatatlannak tartom azt a szemléletet, miszerint a bérlakások leendő tulajdonosaival akarják megoldani az otthonra várók lakásalapítási gondjait. Ezért srófolták fel a bérlakások árait, ám ez diszkrimináció, mellesleg alkotmányellenes is. - Forintra átszámítaná az okfejtését? - Szegeden, a Zöldfa utcában az 54 négyzetméteres, téglablokkos lakást 1991-ben bérlője 85 ezer forint készpénzért vehette meg. Ennek az otthonnak a forgalmi értéke akkor 945 ezer forint volt, és mivel kápéban fizetett, 40 százalékot elengedtek. Ha a rendelettervezet életbe lép, akkor ugyanez a lakás - már 20 százalékos kedvezményt számít va és 1,5 millió forint mai for galmi értéket alapul véve - 700 ezer forint készpénzbe kerül a privatizálásnál. A diszkrimináció forintba számítva kilencszeres többletkiadást jelent röpke három év alatt. Azt hiszem, a rendelettervezet alkotóinak figyelembe kellett volna venniük, mennyire terhelhetők a bérlők, amikor tulajdonossá válnak. Ugyanis nemcsak a törlesztést fizetik, az üzemeltetést fedezik, hanem az elmulasztott felújítást is nekik kell pótolni. A lakásbérlők jelentős hányada képtelen tehermentesíteni az önkormányzatot. Ne feledjük, a privatizáció csak esélyt kínál a rossz hatékonyságú épületfelújítások megszüntetésére, de nem oldja meg az évtizedek óta elhanyagolt kérdést. HALÁSZ MIKLÓS Átvágták a lakásbérlőket Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületének főtitkára, többször megfordult Szegeden. Tanácsára úgy szomjaznak az 50 négyzetméterek lakói, mint a sivatagi vándorok, akik oázisra bukkannak. Évek óta nagy a felzúdulás Szegeden, mert lassan halad a bérlakások privatizációja. Vér folyt a Türr utcában Oyan embereket küldjük az ország házába, akik tudják, hogy kell két forintból négyet csinálni, ne olyanokat, akik azon törik a fejüket, hogyan lehet három forintból hatot elkölteni - javasolta Hagy Tamás szerdán este Makón. Az Agrárszövetség elnöke pártjának mezőgazdasági programját ismertette a választási nagygyűlésen, amelyen bemutatkozott Szamai Sándor, az Agrárszövetség helyi képviselőjelöltje. - Ez a választás más lesz, mint a négy évvel ezelőtti mondotta Nagy Tamás. - Az akkori tét az volt, sikerül-e a politikai rendszerváltás. Ma a demokratikus intézményrendszer már működik, ezért mások a kérdések. A politikai pártok részéről az a tisztességes magatartás, ha gazdasági programjaikat mutatják be, s ezek alapján választhatnak a szavazók. Arra a kérdésre, hogy miben különbözik az Agrárszövetség programja a legmarkánsabban a többi párttól. Nagy Tamás így válaszolt - Amikor modernizációról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, mekkora szakadék van a Dunántúl és a Tiszántúl között, mekkora a különbség a főváros és a vidék között. Ez az infrastrukturális elmaradás számtalan konfliktus forrása. Mi azt mondjuk, meg kell végre valósítani a vidéki polgárosodást. Az egész gazdaság dinamizálása idvetetten feladat, de egy modern alapokra helyezett mezőgazdaság, mint fogyasztó, lendületbe hozhatja az ipart és a szolgáltatási szférát is. Erősíteni kell a jogbiztonságot, a magántulajdont A kormányzási esélyeket latolgatva Nagy Tamás így fogalmazott: - Hosszas tépelődés után arra a következtetésre jutottunk, hogy nem egyedül fogunk kormányozni. A közkeletű kifejezéssel liberális blokként emlegetett választási szóegyeznek a három másik párt programjával. Csütörtökön reggel Vásárhelyen a Phoenix Étteremben megrendezett sajtótájékoztatón és fórumon Nagy Tamás ugyanezeket mondta bő egy hétben - amíg az ajánlószelvényeket gyűjtik, további 20-30 jelöltre számítanak. A párt a ’94-es választásra teljes körű listával rendelkezik: mind a 19 megyében és az ország legnagyobb falujában, Budapesten is tudtak listát készíteni. Vásárhelyen bemutatkozott Csatlós János, a 6. sz. választókörzet jelöltje, aki 46 éves mezőgazdasági gépész-üzemmérnök. 1975 óta a Hód Csillag Szövetkezetben dolgozik. Programja szerint hiába siránkozunk itt a végeken, ha nem kerül a Parlamentbe kellő számú agrárszakember, akkor a mezőgazdaság és az élelmiszeripar évtizedekre elveszik hazánkban. A jelenlegi feltételek mellett a magyar gazdák már nem bírnak ki még egy évet, tehát akármilyen pozíciót foglal el az Agrárszövetség, az agrárértelmiségnek össze kell fognia a következő négy évben. Nagy Tamást a kisgazdáktól átpártolt dr. Boross Imre személyéről kérdeztem, pontosabban arról, nem bánta-e meg az ismert politikus fölvételét az Agrárszövetségbe? - Ellenkezőleg! Nem szívesen hangoztatom, de szerintem dr. Boross Imre a legigazibb kisgazda politikus Magyarországon. Temészetesen sok az ellensége, főleg a különböző kisgazdapártokban, de én örülök, hogy az Agrárszövetséget erősíti. Nem április elsejei tréfa, hogy ma délután 2 órától Szentesen az Árpád Szövetkezet tanácstermében (Apponyi tér 12.) az Agrárszövetség nagygyűlést tart, melyre minden érdeklődőt szívesen várnak. * Országjáráson az Agrárszövetség Győzzön a józan paraszti ész vétségbe - Fidesz, SZDSZ, Vállal- el. Annyival egészíteném ki kollékozók Pártja, Agrárszövetség nem gám makói tudósítását, hogy az Agazért lépett be pártja, mert liberális társzövetség jelenleg 117 országgyűeszméket vall, hanem mert gazdalési képviselőjelöltet indíthat a másági elképzelései sok ponton megjus 8-ai választáson, ám a követke SZABÓ IMRE - MEGYERI VALÉRIA Csatlós János vásárhelyi képviselőjelölt és Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke ar DÉLVILÁG mmmm 1994. ápr. L, péntek (Folytatás az 1■ oldalról) Történt tavaly augusztus 20- án és 21-én, hogy veszekedés támadt a Patai és a Dömötör család közt Ez utóbbihoz, tartozik az első- és másodrendű vádlott is, mármint Dömötör János (Makó, Türr u. 13.), illetve Rostás László (Makó, Dembinszki u. 29.) is. Augusztus 21-én délután, amikor Kiskunhalasról megérkezett Patai Márton három testvére,Faragóék attól tartottak, hogy sor kerül a végső leszámolásra. Faragó Jánosné azonnal hívta a rendőröket, ám azoknak nem kellett közrelépniük, hiszen a két család tagjai a Türr utcában csak kiabáltak egymásra. Miután a zsaruk távoztak, a Kiskunhalasról érkezettek átmentek a Türr utca 20. szám alatti ház előtt tartózkodó Dömötör Józsefhez, aki tükedmagával álldogált ott Azzal a szándékkal mentek oda, hogy kibékítsék a haragosokat Nem sokkal később hozzájuk csatlakozott Patai Márton és Dömötör Attila. A békülés helyett heves vitába kezdtek. Amikor lökdösték egymást, Dömötör Attila elővette gázpisztolyát, és lövést adott le. Erre a Türr utca 13. szám alatti házból kifutott az első- és másodrendű vádlott, majd Dömötör János (Makó, Türr u. 31/A),aki harmadrendű gyanúsítottként szerepel az ügyben. Miután szép számban összecsődültek, előkerült az, ásó, a villa, a kasza, a botok. A szócsata verekedésbe torkollott, aminek következtében PataiMárton a Zöidre került. Az elsőrendű vádlott nem sokáig tétovázott, mert egy tőrt a hátába szúrt. Dömötör János ezután Dömötör Attilára támadt Névrokona, Dömötör János ezt látván, az elsőrendű vádlotthoz sietett és késsel hátba szúrta. Ezután az elsőrendű gyanúsított és Dömötör Attila beleestek az útmenti árokba. Ott birkóztak tovább. Nem sokkal később odalépett Rostás László, és a nála lévő kávával Dömötör Attilát szúrta hátba. Eközben a harmadrendű vádlott, Dömötör János ásóval vágta fejbe Jakab Sándort. Tulajdonképpen ez volt a nagy tumultusnak a fináléja, mert utána valamennyien elveszítették harci kedvüket. Valóságos csata utáni állapotokra emlékeztetett a Türr utca, ahol a sebesülteket öszeszedték és a makói kórházba vállították. Igen ám, csakhogy a sérültek közül Patai Márton még kórházba vállítás közben belehalt sérüléseibe. A Csongrád Megyei Bíróság büntetőtanácsa, dr. Exterde Tibor elnökletével bizony nincs könnyű helyzetben, híven az eddig kihallgatott tanúk és a vádlottak szembesítése nem sok eredménnyel járt. Abban azonban bizonyosak lehetünk, hogy a bizonyítási eljárás során tirtázódnak a bérletkérdések, és a megállapított tények alapján ítélkeznek a vádlottak felett. Pusztakeresztúri