Reggeli Délvilág, 1994. július (5. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-01 / 152. szám

Vásárhelyi pillanatok Azt írja az újság — Nem írtál ma! — Jó meg Laci, a csapos —, pedig átnéztem az egész újságot Először a mamám jut eszembe a megjegyzésről, ki rögvest azt hiszi, hogy megbetegedtem, ha legalább három cikkem nincs benne az újságban, így — AZ ÚJSÁGBAN. Nem ám úgy: a lilában, nem is a Reggeli Délvilágban. Mert csupán egy napilap létezik sok ember számára a megyében. (A legfrissebb statisztikák is megerősítik: lila az első, mial altera pars.) A Halászcsárdában vacsorázom, s mintha bájjal kenegetnének. — Olvastad az újságot?—kérdezi egy ötfős asztaltársaságban a pufi férfi. — Hát persze — bólint rá a barátja, nem is tudakolva melyik újságra gondolt .— Óriási, mire készülnek ezek a torgyánista antitorgyánisták. Meg akarják dobálni záptojással a Torgyánt — Meg hát!—veti közbe a harmadik. — Meg azt is írja az újság, hogy a Szabó Lajos családját fenyegetik, a felesége kisbabával alszik. Hogy mik vannak! — Hát azt olvastátok-e, hogy a lányát, Szabó Katalint is mivel molesztálják? — szólal meg a negyedik, az egyszem nő mosolyog. Húsz sorom talán nem is aratott még ekkora sikert, és nemigen volt szerencsém részt venni ilyesféle olvasói fórumon. Mindenesetre nem bánnánk, ha hetente „buknának le” hol itt, hol ott kedves előfizetőink és vásárlóink. Nem hiszek a szememnek a Bocskai utcában. Az etnikai kisebbséghez tartozó, márkás joggingot edzőcipőt húzott férfi fényes nappal vizeli le a meggy fát Jön egy lány a járdán, s zavarában átmegy a másik oldalra. A nem annyira úriember a legnagyobb lelki nyugalommal elvégzi a dolgát nem siet nem kapkod — csak úgy, mint otthon. Valahol Kopáncs tájékán szállnak fel a buszra. — Mit eszünk, rántott tehénfarkat? — kérdi a nő, némi ideggel a hangjában. — He-he—kuncog a lérfi (nyilván a férje), majd közös erővel anyázzák azokat akikhez vendégségbe indulnak. Van idő Szegedig, a Ladvánszky utcáig. Egyfolytában azon tanakodnak, kimegy-e valaki elébük a buszhoz. Biztos nem, vélik ezek nem olyanok. — Nézd már, ott van János! — mondja elképedt arccal a nő, miközben fékez a sofőr. Mosolyognak, puszilkodnak a biciklis emberrel a kedves vendégek. (dányi) A kihirdetését követő 30. napon, július 27-én lép életbe a termőföldről szóló törvény. A jogszabály szerint gazdasági társaságok és kevés kivétellel a jogi személyek, valamint külföldiek nem szerezhetnek földet Magyarországon. A belföldi magánszemélyek által megszerezhető földterület nagysága nem haladhatja meg a 300 hektárt, illetve értéke a 6000 Földtörvény A határ 300 hektár aranykoronát Azokban az esetekben, ahol már jelenleg is ennél nagyobb földterület van egy magánszemély birtokában, a törvény megengedi annak jövőbeni tulajdonlását is. A korlátozás alól kivételt képez a közös tulajdon megszüntetése, valamint az, ha valaki a kisajátított földje után kapott pénzért új földet vásárol. Nem számít tulajdonszerzésnek, így korlátozás alá nem tartozik a törvényes öröklés, az elbirtoklás, illetve amennyiben valaki árverésen szerez földtulajdont A belföldi jogi személyek közül csupán a magyar állam, az önkormányzatok, az erdő- és legelőbirtokossági társulatok és a közalapítványok szerezhetnek földtulajdont Hasonlóan a belföldi magánszemélyekhez, a külföldi magánszemélyek is elcserélhetik már meglévő termőföldjeiket és kisajátított birtokuk kárpótlásaként kapott jegyen is vásárolhatnak területet. A törvény szabályozza a haszonbérletek nagyságát és idejét is. Eszerint a haszonbérlet általában 10 évre szólhat az erdők és különböző ültetvények kivételével. Utóbbiak esetében ennek időtartama több lehet. A magyar állam és az önkormányzatok azonban korlátozás nélkül köthetnek haszonbérleti szerződéseket. Belföldi magán- és jogi személyek legfeljebb 300 hektárt, illetve 6000 aranykoronát vehetnek haszonbérletbe, míg a gazdasági társaságok, illetve a szövetkezetek 2500 hektárt, 50 000 aranykoronát. Gondban a bíróság • Zalányi dr. cáfol Császármetszés latinul Németországból jött haza a koronatanú. A szegedi női klinika egykori szülésznője, Táborosi Ildikó, aki január 1-jétől már nem az intézmény dolgozója, ám vallomása döntő lehet a dr. Kiss Judit kontra Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem polgári peres ügy kimenetelét illetően. Kiss Judit nagyszénási gyermekgyógyász tavaly a szegedi klinikán vak és béna gyereket hozott a világra, azért indított 10 millió forintos kártérítési eljárást az egyetem ellen, mert szerinte szakszerűtlenül vezették le szülését. Ennek következményeként kislánya egészsége maradandóan károsodott, gyermeke az orosházi kórházban magatehetetlenül fekszik. A korábbi tárgyalásokon is krimibe illő jeleneteknek volt tanúja a hallgatóság. A kívülálló számára perdöntőnek látszik, hogy valóban szerepelt-e az a megjegyzés a kórlapon, hogy „császármetszéssel” befejezendő, amit Kiss Judit állít, és amit hevesen cáfol fogadott orvosa, dr. Zalányi Sámuel, valamint a női klinika igazgatója, Kovács László professzor. Tegnap folytatódott a kórlapátvilágítás, és dr. Both Ödön megyei bíró előtt a koronatanú többször is megváltoztatta vallomását. Táborosi Ildikó bírói kérdésre először elmondta, látta a kórlap betétlapján a császármetszés latin megfelelőjét, méghozzá ilyen mondatkörnyezetben „sectio végzendő”. Aztán ahogy múlt az idő, többször hangsúlyozta, pontosan nem emlékszik, mit is olvasott a már titokzatosnak tűnő kórlapon. T. I. egyetlen körülmény mellett azonban végig kitartott, magyarul: a „császármetszés végzendő” utasítást nem látta. Szólt arról is, hogy a szülés után hónapokkal később kereste őt meg a lakásán Kiss Judit és akkor idézték fel együtt a nehéz perceket, miközben beszélt a kismamának a kórlap történetéről. Dr. Kiss Judit ismételten kitartott eredeti álláspontja mellett, mert — és ezúttal is ezt állította a bíróságon — a „császármetszés” szó magyarul állt a kórlapon. Táborosi Ildikó ismét csak a latin kifejezés mellett voksolt, ám amikor Zalányi doktorral szembesítették, az orvos határozottan mondta: sem magyarul, sem latinul nem szerepelt a műtéti előírás, s a szülésznő ismételten elbizonytalanodott. A bíró többször is a hamis tanúzás körülményeire hívta fel Táborosi Ildikó figyelmét, aki végül is azt mondta, már nem biztos abban, hogy a császármetszés latin megfelelőjét látta-e vagy sem. A Csongrád Megyei Bíróság elrendelte az igazságügyi szakértői vizsgálatot, és elnapolta a tárgyalást. (Halász) ^ * DÉLVILÁG mmmm 1994. júl 1., péntek (Folytatás az 1. oldalról) prevencióról is nehéz beszélni, hisz az amúgy is esetleges szűrővizsgálatokra ma is az jellemző, hogy nem nagyon nézik, hogy kit, milyen réteget, csoportot szűrjenek, s miért, hanem: zsupsz, leszűrni egy falut így lehet, hogy éppen a rizikós, a leginkább veszélyeztetettek maradnak ki a megelőzésből. Dr. László István is az alapellátás, illetve az ágazat számítógépes informatikáját hiányolta, minek következtében nem véletlenül születnek olyan igaz történetek, minthogy: az év végéig a társadalombiztosítás már 14 millió tb-kártya után fizetett — miközben a lakosság lélekszáma a tízmillió alatt is csak egyre fogy —; volt olyan háziorvos, akinél az ellenőrök fél évig kutattak 24 tb-kártya után, mígnem rájöttek, a manuális számolásnál hibáztak valamit stb. László doktor a védőoltások ismételt kötelezővé tételét is indokoltnak tartja. Mindezen alapvető betegségmutatók nélkül, pusztán a halálokokra hagyatkozva is persze beszédes és elgondolkodtató következtetéseket lehet levonni. Itt van mindjárt a legközismertebb, a születéskor várható élettartam, ahol Szovjetunió oldalán Európa utolsói között kullogunk. A megszülető férfiak nálunk 66, míg a nők 73,4 évre számíthatnak. A különbséget nehéz magyarázni, még a jobb kedélyű képviselők válasza sem teljes mértékben kielégítő, nevezetesen, hogy a hölgyek azért élnek tovább, mert nekik nincs feleségük... Félretéve a tréfát, a halálokok között továbbra is a keringési rendszer betegségei vezetnek, toronymagasan. A makói orvosképviselők — Kómánné dr. Nagyfalusi Mária és dr. Kiss Sándor —, valamint Dégi György nem véletlenül emlegették a mozgásszervi betegségben szenvedők magas arányát, hisz a hagyma városában a hagyományokhoz sajnos ez is hozzá tartozik. Ha már pedig ez így van, akkor az egészségügynek, a reumatológiának minden eddiginél intenzívebben kellene építenie a városban meglévő gyógyiszapra, mint a terápia természet adta forrására. Az öngyilkosság világranglistáján kiemelkedő helyezésünk már nem tartozik a hírek közé, oly régóta tartó magyar átok. Csongrád megyében, ezen belül is Makó térségében különösen magas a gyakorisága. A miértre máig nincs kielégítő válasz. Mindenesetre Nagyfalusi doktornő szavain érdemes elgondolkodni: a fiataloknál a nevelés az egészségügyi felvilágosítás, valamint a családi kohézió, míg az időseknél a fokozott gondoskodás segíthet a megelőzésben. Valahol e kategóriába tartozik a depressziós betegségek elszaporodása, fiataloknál a drogfogyasztás terjedése is. Minden panaszt, jajt, kiútkeresést végighallgatva kicsit hideg zuhanyt érezhet maga az ember meghallva: az egészségi állapot kedvezőtlen alakulásában az életmódnak 40, a környezeti ártalmaknak 27, az örökletes tényezőknek 23, míg az egészségügyi ellátásnak mindössze 10 százalékban van szerepe. Puff neki... Nem véletlenül sodródott az előbbi napirend mellé a közgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának beszámolója eddigi tevékenységéről. Munkájuk részletes elemzésénél tán beszédesebb a képviselők azon summázott véleménye, hogy a Sipos doktor vezette team példaértékű hozzáértéssel, eredményességgel és nem utolsósorban önállósággal végezte a kompetenciájába tartozó megyei önkormányzati intézmények szellemi és tárgyi gazdagítását, érdekeik kórházrekonstrukciókban, gép-műszer beszerzésben, programokban történő képviseletét. Hálás közgyűlési előterjesztésként a képviselők döntöttek a „Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotó Díja " kitüntetés odaítéléséről. A hagyományoknak megfelelően augusztus 20-án átadandó elismerésben az idén: dr. Csípő László osztályvezető főorvos, Enyedi Zoltán fotóriporter, Galli János címzetes, nyugalmazott iskolaigazgató, továbbá a Makói Maros Táncegyüttes és a Zsombói Népfőiskola kollektívája részesül. Ugyancsak jó érzéssel nyugtázhatja a közvélemény, hogy minden akadály elhárult az elől, hogy Pusztamérgesen az Észak-Rajna-Vestfália tartomány immáron 1,5 millió márkás támogatása, illetve a megyei közgyűlés 500 millió márkának megfelelő összegű elkötelezettsége mellett, a pusztamérgesi önkormányzat égisze alatt, megkezdődhessék a mezőgazdasági szakiskola és népfőiskola építése. — Őrfi — Lesz népfőiskola Pusztamérgesen Makón Halál ellen sorompó Az elmúlt két év során a 43-as főközlekedési utat keresztező vasúti átjáróban — a céggyártól nem messzire — súlyos közlekedési balesetek történtek. A legszomorúbb tavaly nyáron, amikor öten a helyszínen, egy fő pedig a kórházba szállítást követő hajnalban vesztette életét. A tragédia után a közlekedési felügyelet, a MÁV szakemberei a rend őreivel közösen több helyszíni szemlét is tartottak a vasúti átjáróban. Megállapították, hogy az ott található jelzőtáblák mindegyike megfelel a nemzetközi előírásoknak, ám ennek ellenére mégis bekövetkeztek a már jól ismert tragédiák. A napokban egykarú sorompót szereltek fel, amelyet a meglévő fénysorompó vezérli. Minderről Alföldi Géza, a közúti igazgatóság makói üzemmérnökségének forgalomtechnikusa adott hírt lapunknak. — Nagyon bízunk abban, hogy hasonló balesetek sem ezen a helyen, sem Apátfalván, ahol hasonló sorompót szereltek fel, nem következnek be. A piros fény megjelenése után 12 másodperc telik el, mire leereszkedik a sorompó. Miután a vonat elhaladt, a sorrend fordított . Ha már közlekedésről beszélünk, akkor nem árt megemlítenünk, Makó belterületén forgalomváltozás történt . Ez azt jelenti, hogy a Szegedi, a Kálvin utca és a Szent János téri csomópontban úgynevezett járműosztó sávokat festettünk föl. A Szeged felől érkező járművek a Szent János tér felé kanyarodásukhoz külön sáv áll rendelkezésre. A főtér felől érkezőknek pedig külön-külön sáv biztosított a balra és jobbra kanyarodásukhoz, illetve az egyenes irányú haladásukhoz. E csomópont új forgalomszervezése már alkalmas arra, hogy ha lesz rá pénz, rendőrlámpát is működésbe állítsunk. Talán még annyit: a szökőkút melletti gyalogátkelőhelynél forgalom elől elzárt területet festettünk fel, Nagylak felé haladó sávban. Ennek az a jelentősége, hogy az Úri utca sarkán lévő járműosztályozó előtt rendszerezzük a járművek haladását és biztosítsuk a besorolás lehetőségét a biztonságos továbbhaladás érdekében. Kép és szöveg: MOLNÁR LÁSZLÓ mienknél sokkal gazdagabb országokat megrendítene az az elemi kár, ami a megyénkben agrárágazatot sújtotta tavaly. A régióban 645 millió forintra tehető az aszály, a jég okozta veszteség. Minimális segítséget kaptak a kár enyhítésére a gazdálkodók, ráadásul az is késve érkezett. Dr. Csikai Miklós, a Mezőgazdasági Termelők Megyei Érdekvédelmi Szövetségének soros elnökétől valók ezek a megállapítások, amelyek a tegnapi, Szentesen tartott küldöttközgyűlésükön hangzottak el az elmúlt évi gazdálkodást értékelendőn. Csikai úr elismerését fejezte ki azoknak, akik e súlyos elemi csapás ellenére is talpon maradtak. A jövőt illetően arról szólt, hogy csak szektorsemleges gazdaság tud teret nyitni magának. Az elnök úr szerint az agrárértelmiséget a saját érdekei motiválják mostanában. Holott azokat az embereket kellene szolgálni, akik ezen tisztségbe választották őket. A stabilitáshoz tulajdon- és jogbiztonság szükségeltetik. S ezek birtokában lehetséges az előrelépés. Európához — mondta Csikai doktor — akkor csatlakozhatunk emelt fővel, ha felépítjük a mezőgazdaságot és versenyképessé tesszük a terméket. A választmányi elnökök beszámolójából kitűnt: a szövetségnek vannak követendő kezdeményezései az agrárgazdaságok megsegítésére. Egymás mellé teszik például a termelőt, a felvásárlót és a feldolgozót, valamint szövetkeznek az öntözés feltételeinek a megteremtésére. Segítenünk kell egymást — vallják —, hogy mindenki megmaradjon! Elhangzott továbbá: az idén a zöldségimport ellenőrizhetőbb volt a tavalyinál, minek eredményeként csírájában már működni kezd a hazai piacvédelem. Fájó viszont, hogy 500 forintért kótyavetyélték el az erdőt, hiányzik az erdőtörvény is. A szövetkezetek jogutód nélküli megszűnéséhez szép halált kéne biztosítani, mert a jelenlegi szabályozók ezt nem teszik lehetővé. Stadler Ferenc, a szövetség ügyvezetője azt tette hozzá: fontos a műhelymunka és az összefogás a piacon, mivelhogy most még nincsenek államilag független minősítő intézetek. A problémákat hallva mondta dr. Gombos András (SZDSZ) országgyűlési képviselő, hogy legalább nem fog unatkozni a következő négy évben. A koalíciós megállapodás mezőgazdasági fejezetéből azt tartja fontosnak, hogy évi 3 milliárd dolláros exportot megalapozó agrárágazatot tervez. Képviselőtársa, Gazdag János (MSZP) a szektorsemleges agrárpolitikát emelte ki, továbbá azt a gazdasági növekedést a mezőgazdaság talpraállításával kezdi a kormány. Dr. Kovács Kálmán (KDNP) képviselő szerint az agrártársadalom csak akkor fog előbbre jutni, ha a szerkorsemlegesség megvalósul. BALÁZSI IRÉN Nem unatkoznak a képviselők Kótyavetyés erdők.