Reggeli Délvilág, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-01 / 205. szám
Hagymafesztivál Makón • • Ösztönözni és kényszeríteni Kiss Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára nyitotta meg az Aradi út 130. szám alatti tanműhely udvarán (itt rendezik meg a hagymafesztivált) a hagymatermelők V. bemutatóját, kiállítását, szakmai napjait és a hozzájuk kapcsolódó kulturális programokat. Elmondta, hogy már harmadik alkalommal jött Makóra a hagymafesztivált megnyitni, minden évben ő is és a gazdák is elmondják a bajaikat, ám néhány sör után már dicsekszenek az eredményekkel. Tudomásul kell venni, hogy nagyon kemény a piaci helyzet, és még akkor is nehéz a magyar parasztok helyzete, ha az ágazatot mentesítették a politikától. A makói hagymatenyésztési rendszer szerencsés helyzetben van, hiszen elég sok vissza nem térítendő állami támogatást kap. Jövőre szeretnék erősíteni ezt a tendenciát, hiszen még a 60-70 százalékos állami kamattámogatás mellett is nagyon nehéz a hitelfelvétel. Az FM gondolkodik az exporttámogatási rendszer átalakításán. Ennek lényege, hogy a gázolaj után visszaigényelhető 50 százalékot megemelnék, viszont kevesebb lenne az exporttámogatás. Ezzel azt érnék el, hogy a termelők kapnának többet, nem a feldolgozók, illetve a forgalmazók. A másik igen nagy gond már évek óta, hogy természeti katasztrófák sújtják a mezőgazdasági termelőket. Szolnok megyében sok milliós kárt okozott például a hagymásoknak a jégverés, Makó körzetében viszont az aszály okoz terméskiesést már több mint egy évtizede. Az ország mezőgazdasági szakemberei azon gondolkodnak, hogy bevezetnek egy állami biztosítási díjtámogatást, amely megosztaná a kockázatot az állam és a termelők között. Fontos lenne olyan garantált árakat kialakítani a legfontosabb mezőgazdasági terményeknél, amelyeknek jövedelemtartalma is lenne. Nem szabad azonban mindenben az államra hagyatkozni! Nagyon fontos a tisztességes piacszabályozás és a termelők önkormányzata (kamara, terméktanácsok). Elterjedt a hír, hogy a pénzügyminiszter meg akarja szüntetni a kistermelők adókedvezményét. Erről így kategorikusan szó sincs! Az elképzelés, hogy az állami támogatást igénybe vevő termelők lépjenek be először az agrárkamarába (ez a piacra termelő gazdák esetében amúgy is kötelező), és vezessenek nyilvántartást bevételeikről, kiadásaikról, a megtermelt árukról és azok mennyiségéről. Az államnak megbízható információk kellenek ahhoz, hogy tervezni tudjanak az FM-ben, és egyébként is csak abból lehet adni, ami befolyik a kasszába. Az igazi szabályozáshoz mindkét fél szükséges, hiszen az állam csak így tud egyik oldalról ösztönözni, a másik oldalról kényszeríteni a szervezett gazdálkodás és kereskedelem érdekében. M. Ve lünk hagymaféléket, a terület körülbelül a felén fokhagymát, a többin pedig vöröshagymát. Milyen az idei termés? - Vöröshagymából közepes, fokhagymából ennél egy kicsit jobb. Az értékesítéssel vannak gondjaink, hiszen igen nyomottak az árak. Az első osztályú fokhagymát 75 forintért, a vöröshagymát pedig 20 forintért veszik át a felvásárlók, miközben a piaci ár ennek majdnem a duplája. - Saját maguk nem próbálnak értékesíteni? - De igen, exportálunk magról vetett hagymát, a dughagymát pedig szerződéssel az Agorának termeljük. - Milyen felállásban működik az új szövetkezet? - Tagjainkat integráljuk, tehát közösen szerezzük be a vetőmagot, elvégezzük számukra a szükséges munkákat, és a végén megvásároljuk tőlük a termést. Csak így, kollektíven lehet boldogulni ebben a kemény világban. MEGYERI VALÉRIA Kiss Zoltán, az FM államtitkára a mezőgazdaság jövőjéről beszélt Díjnyertesek Az V. Makói Hagymafesztivál díjnyertesei: a Csongrád Megyei Közgyűlés díját az Agro Maros Mezőgazdasági Szövetkezet kapta. A Csongrád Megyei Közgyűlés különdíját a törökkanizsai községi vállalatok képviselői vehették át A Hagymáért Alapítvány Vándordíját az Agora Részvénytársaság nyerte el. A Hagymáért Alapítvány Fesztivál díját idén a kuratórium a Zöldségtermesztési Kutatóintézetnek ítélte oda. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara díját a Tejipari Részvénytársaság makói üzeme kapta meg. A Csongrád Megyei Kézműves Kamara díját Brúder János a Makói Kertbarátkor képviselője vette át. Közepes termés, nyomott árak A hagymafesztivál egyik díjnyertese az Agro Maros Mezőgazdasági Szövetkezet, amely igazgatóságának elnökét, Vízi Istvánt kértem egy rövid interjúra. - Melyik tsz volt az elődjük? - A Lenin. - Ön szerint miért kapták a Csongrád Megyei Közgyűlés díját? 1995. szeptember L, péntek - Nem indokolták, de szerintem azért, mert sok-sok év óta szövetkezetünk a hagyományos dughagymás és az egyéves hagyma termelésével is foglalkozik. A másik ok valószínűleg kiállításunk színvonala lehet. - Hány hektáron termelnek hagymát? - Hétszáz hektáron terme- Agrárfórum Hagyománnyá vált Makón, hogy a hagymafesztivál nyitónapján agrárfórumot is tartanak, mégpedig az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tagjainak részvételével. Nos, ezúttal Gazdag János, Makó és térsége országgyűlési képviselőjének invitálására a bizottságból Gombos András és Nacsa János volt jelen. A fórumon részt vett még Fritz Péter és Géczi József országgyűlési képviselő is. Jóllehet, e találkozó sikere később sok mindenben mérhető lesz, ám az érdeklődők között nem biztos, hogy pont azok a személyek voltak jelen,akik a város mezőgazdaságának fellendítéséért tevékenyen hivatottak cselekedni. Megtisztelte viszont jelenlétével e fórumot dr. Búzás Péter, Makó város polgármestere, Szentesi József, Apátfalva polgármestere, és a Kübekházáról érkezett Boldog Krisztina polgármester is. Gazdag János köszöntő szavai után elsőként Gombos András vázolta fel azokat az agrártörvényeket, amelyek előkészítés alatt állnak. Majd szólt arról is, hogy a mezőgazdasági termelés 1989 és 1994 között 25-30 százalékkal csökkent, az állattenyésztés pedig a teljesítmény vonatkozásában mintegy ötven százalékkal. Véleménye szerint már 1990 végéig szükség lett volna több agrártörvény megalkotására, talán az egyik legfontosabb ezek közül a közraktározási törvény, melynek még tavaly a betakarítás előtti időszakban meg kellett volna születnie. Ugyanígy a kamarai, a takarmányozási és az élelmezési törvényeknek is végleges formát kellett volna adni. Gombos szerint a kormány érzi az agrárágazat súlyát, s a jelenleg Parlament előtt álló törvények reményei szerint szeptember utolsó napjaiban napvilágot látnak. Természetesen a kísérő jogszabályokra is szükség van, hiszen anélkül valamennyi törvény értelmetlenné válik. A földtörvény kérdésében egyébként még nem volt koalíciós egyeztetés, a szövetkezeti és a földtörvény megalkotása nagyon nagy politikai csatározásra ad okot. Gombos András hangsúlyozta: a mezőgazdasági bizottság tevékenységét illetően pártállásokon kívüli, s a kormánya mellett áll és működik. A kormány is belátta, hogy az exporttámogatásokat 1996-ban növelni kell. Jó lenne, ha az Agrárkamara segítségével e támogatások nagy részét elsősorban a termelők tudnák élvezni. Több kérdésre az országgyűlési képviselők választ adtak. M. L. Legyen népünnepély Gazdag Jánost, Makó országgyűlési képviselőjét a rövidre szabott ebédidő közben zavartam meg. Arra kértem, mondjon néhány szót a hagymafesztiválról, hiszen mint önkormányzati képviselő, az előző választási ciklusban is a rendezvény mellett tette le voksát. Az első három fesztivál nem élvezett különösebb támogatást, sőt a korábbi testület néhány tagja nem is támogatta azt. A többségnek azonban az volt a véleménye, hogy erkölcsileg és anyagilag támogatni kell. Az idei és a tavalyi rendezvény szervezésében és előkészítésében is részt vettem. Vallom, hogy a hagymafesztiválra szükség van. Egy ilyen kiállítás, vásár eredményességét számokkal, üzleti hasznot kimutató statisztikákkal nem lehet mérni, azonban az ilyen találkozó összehozza a termelőt és kereskedőt. Itt megtudhatják egymástól például azt, hogy az igazi exportképes hagymát csak dugványról érdemes termeszteni. Fontos szakmai, üzletpolitikai információkat cserélhetnek ki az elhangzó előadásokon, beszélgetéseken. - Hogyan tovább? - A korábbi hagyományokat felvállalva, úgy gondolom, tovább kell erősíteni a fesztivál kulturális rendezvényeit. Legyen ez a két-három nap jó értelemben véve népünnepély! A Makón és környékén élő polgárok ünnepe. Szeretném, ha az eljövendőben a rendezvénysorozat színhelye a város központja lenne. Fontos, hogy jövőre is el tudjanak jönni testvérvárosaink képviselői, mint most Szlovákiából, Vajdaságból és Erdélyből. -cé- Hagymás ház A hagyma Makón nem egyszerűen kertészeti termék, nem csupán a város gazdasági életének meghatározója, de társadalmat alakító tényező is volt. A hagymatermelés sajátos életmódot jelentett, és gyors polgári átalakulást eredményezett. A jobbágyfelszabadítás idején az elszegényedés, a telekelaprózódás olyan méreteket öltött, hogy 100 makói családból 80 zsellérsorba süllyedt. Erről a társadalmi-gazdasági mélypontról a hagymatermelés révén voltak képesek újból felemelkedni. Az amerikai utas agrárfejlődés Makón társadalmi robbanást eredményezett a század harmadán, miközben az ország többi részéből a jobb megélhetés reményében tömegesen vándoroltak ki Amerikába az emberek. A polgárosodó makói hagymakertészek életmódját fejezi ki a makói múzeum udvarán álló hagymás ház és berendezése. Az utcai szobaberendezés polgári törekvéseket követ, a bútorok fényezettek, az ágyak párosával állnak, mellettük éjjeli szekrények, a lámpa alatt asztal és karszékek. Hagyományos viszont a fűtés, ugyanis a boglyakemence fölött száradt a dughagyma. A makói hagymás ház a város híres szülötte, Erdei Ferenc házának mintájára épült fel adományokból és közpénzekből; tegnap délután adták át a közönségnek. FÖLDÖN - VÍZEN - LEVEGŐBEN II. Járműipari Szakkiállítás és Vásár Fő támogató: Római Akkumulátor Nagykereskedés Program: ♦ Légvár ♦ Sörsátor ♦ Játékautó ♦ Blaskó Dixieland Euro-Trade Kupa Szeged-Oroszlány legerősebb emberei Vendégek: Fekete László Nagy Bandó András a “világ legerősebb embere” humorista Puskás Ferenc “Öcsi” Szeged, 1995. szeptember 1—3- Talent Center (Fürj u. 92/B) Nyitva mindennap 9—18-ig 3