Reggeli Délvilág, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 282. szám

Aranygyűrűt kapott Kunczétól Elköszönt a szentesi kapitány Hát mégis igaz, amit a szentesi verebek már hetek óta csiripel­tek: tényleg elköszönt a kapitány! Az állománygyűlést követően - amelyen részt vett dr. Gombos András országgyűlési képviselő és Szirbik Imre polgármester is - dr. Németh Károly, a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság őrna­gya, sajtóreferense csütörtökön arról tájékoztatta az újságírókat: dr. Tűhegyi Sándor alezredes, rendőr főtanácsos, a Szentesi Rendőrkapitányság vezetője a be­lügyminiszter parancsa alapján a mai nappal nyugállományba vo­nul. Dr. Salgó László ezredes, me­gyei főkapitány a szentesi rendőr­ség vezetésével december 1-jétől Földvári Nagy István századost bíz­ta meg. A bűnügyi osztály vezeté­sével pedig Szaszkó József száza­dost, a nyomozó alosztály élére Nagy János zászlóst. A leköszönő kapitány Kuncze Gábor belügymi­nisztertől aranygyűrűt kapott. - Meggyőződésem - mondta dr. Németh Károly hogy a tér­ség és Szentes városa is rendkí­vül sokat veszít azzal: a kapitány úr végülis úgy döntött a törvény­ben megfogalmazott lehetőséggel élve ötvenedik életévét betöltve elmegy nyugállományba. Tűhegyi úr egy rendkívül nagy elméleti és szakmai felkészültséggel rendel­kező, klasszikus értelemben vett igazi rendőr. Aki közel harminc éve kezdte el rendőri pályafutá­sát , attól a pillanattól mindvé­gig a bűnüldözés területén dolgo­zott. Amikor a megyei főkapitány­ságon tudatosult, hogy elmegy nyugdíjba, próbálták győzködni: Sanyi, maradjál meg! Mert tény­leg arról van szó, hogy nemcsak Szentes térsége veszít, ha elmegy, hanem az egész főkapitányság. Igenis, hiányozni fog. A sajtótájé­koztató után azt kérdeztük dr. Tűhegyi Sándortól: - Kapitány Úr! Nagyon elfá­radt? - Igazából nem. Tehát nem is az egészségi állapotom bármilyen változása az oka annak, hogy a mai napon letettem a rendőrsé­gen a fegyveremet - Teljesen megválik tőlük? - Huszonkét éves korom óta voltam rendőr, fiatalon kezdtem. Nem lehet azt letenni egyik nap­ról a másikra, amit az ember megtanult. Fogok dolgozni, nem áll szándékomban megállni. El­sősorban a vagyonvédelem terü­letén munkálkodom majd Szege­den. Én úgy gondolom, hogy nem­csak a rendőrség keretein belül lehet a mai viszonyok között vé­delmezni az állampolgárok va­gyonát, testi épségét, hanem a jogszabályok most már lehetővé tesznek más területet is ennek a munkának a folytatására. - Nehéz lesz a búcsú Szentes­től? - Hát igen, nyolc évet töltöttem itt el. De súlyos, életelleni ügyek­ben már a hetvenes években is dolgoztam Szentesen. Nagyon sok barátom, ismerősöm, munkámat segítő ember van jelenleg is eb­ben a városban. Hozzájuk tovább­ra is vonzódom. S úgy gondolom, hogy én nem hagytam itt őket, csak más területen folytatom. De a munkatársaimat azért abból a szempontból sajnálom, hogy ne­kik továbbra is marad az éjjel­nappali munka, s nagyon kemé­nyen kell dolgozniuk az eredmé­nyességért. Meg hát jó volt velük munkálkodni. Ami eredményt el­értem, az igazából nem a magam eredménye, hanem egy mögöt­tem lévő jó csapaté. (balázsi) Országgyűlés Karácsonyig üléseznek Az államtitkár bejelentette, hogy a kormány áttekin­tette a törvénykezési munkát és 23 jogszabály megalko­tását minősítette még ebben az évben szükségesnek. A kabinet ennek nyomán azt javasolja az Országgyűlés­nek, hogy a december 15-ig tartó ülésszak végeztév­el de­cember 22-ig tartson rendkívüli ülésszakot. Ez idő alatt megalkothatók a fontosnak ítélt törvények, köztük a költ­ségvetés is, amennyiben a Ház négyötödös többséggel megszavazza, hogy térjenek el a Házszabály idevágó passzusától. A tájékoztató további részében Kósáné Ko­vács Magda - aki utolsó napját töltötte munkaügyi mi­niszteri minőségében - bejelentette, hogy a kabinet ha­tározatot hozott a fekete foglalkoztatás és a feketemun­ka-vállalás elleni hatékonyabb hatósági fellépés feltéte­leinek javításáról. Ennek részeként elfogadta az egysé­ges munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény koncepció­ját, valamint azt a kormányrendeletet, amely a törvény hatályba lépéséig módosítja a hatályos szabályozást. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkára arról számolt be, hogy a kormány elhatá­rozta: válságkezelő intézkedéscsomagot dolgoz ki a ci­gányság helyzetének javítására. Döntött emellett a mi­nisztériumok munkáját összehangoló Cigányügyi Ko­ordinációs Tanács, valamint az esélyegyenlőség meg­teremtését segítő A Magyarországi Cigányokért Közala­pítvány létrehozásáról is. (Folytatás az 1. oldalról) Testvérközségi kapcsolatok ki­alakítása is szerepelt a polgármes­ter asszony egykori terveiben - tudtuk meg a továbbiakban. Igen, ezek a tervek már elmúltak, te­kintve­ közben már megvalósul­tak. Az erdélyi Nyárádremete, s a magyarországi, a Gyöngyös mellet­ti hegyvidéken fellelhető Detk köz­séggel alakították ki ezeket a kap­csolatokat. A kölcsönös látogatá­sok már megvoltak, azaz: Detken még csak mártélyiak jártak, jó har­mincfős busszal - beszélte a pol­gármesternő -, majd ők is jönnek mihozzánk. Nyárádremetére a ki­rándulást az általános iskola szer­vezte, s így főleg gyermekek, szü­lők járhattak a csodás erdélyi tá­jon. Szeretnénk, ha minden mártélyit el tudnánk juttatni oda egy tapasztalatcsere erejéig, ha igény tart rá. Megintcsak más témára térve Balogh Jánosné elmondta: a Fő ut­cán a járda még nincs kiépítve, a járdaépítésre pályázatot írtak ki, az elbírálás most van folyamatban. Az önkormányzat mindenképpen azon igyekszik, hogy a falu minél kelle­mesebb benyomást keltsen, vendégforgalmi szemszögből mind vonzóbb legyen, mert a látogatók pénzt is hoznak ide, ami a község számára hasznosul. A falu központ­jában lévő, sokáig elhanyagolt, ga­zos területet rendbe tették, mi több, március 15-én itt avatták Mártély község jelképét. Ugyanekkor adta át az önkormányzat a felújított, kibő­vített könyvtárat is a községnek, ez a művelődési házban kapott helyet, a régebbi iskolai bibliothékával egy­bevonva.­­ Visszatérve közterületeink ál­lapotára: sok mártélyi öntevéke­nyen bekapcsolódott a faluszépí­tésbe, saját portája előtti fűnyírás­sal, virágosítással. Ősszel, azaz nemrégiben, az iskola virágmag­­gyűjtést szervezett. A gyerekek az otthonról, a nagyszülőktől kapott virágmagokat tavasszal vetik el a Fő utca környékén - mondta Mártély polgármesterasszonya, s befejezésként elmondta még: a Vásárhely s Mártély között épített kerékpárútért köszönetet mond dr. Rapcsák Andrásnak, aki Mártélynak is országgyűlési képvi­selője. Ugyancsak a vásárhelyi pol­gármesteri hivatal sövényt is ültet a kerékpárút mentén - tudtuk meg. A Faluvédő és Szépítő Egye­sület pályázati pénzéből pedig a fa­utánpótlását biztosítják a kerék­párútnak. A mártélyiak épp a na­pokban ültetik a csemetéket a ke­rékpárút mellé. Visszatérve a falu közepén lévő „háromszög” ügyé­re: az önkormányzat nyolcvanezer forintot nyert e térség parkosítá­sára, ami a falusi turizmusnak ugyancsak jót fog tenni. Amelynek, mármint a falusi turizmusnak ki­emelt jelentőséget tulajdonít az önkormányzat - mint már beszél­tünk róla, nem ok nélkül -, s fel­lendítésére létrehoztak egy külön bizottságot. Az idegenforgalom té­máját maga a képviselőtestület is kiemelten fogja tárgyalni jövőre, szezonkezdet előtt. Szóba került még a fogorvosi rendelő ügye, amely rendelő mű­szereit az önkormányzat felújíttat­ta, s így még a nagymértékű fogá­szati áremelések előtt hasznukat vehette, aki akarta. Legeslegvégül egy kérdést tettünk fel Balogh Já­­nosnénak, a falu népszerű polgár­­mester asszonyának, - Mártélyiaknak, s ezen belül elsősorban az itteni társadalmi szféra szervezeteinek tartotta ezt a beszámolót. Hallom, újabbak is alakultak a községben, ami na­gyon örvendetes. Mik ezek?­­ Megalakult a mártélyi Jogvédő Liga, az Erdélyi Szövetség, a köz­­biztonságért sokat tevő polgárőr­ség. Egyébiránt az itteni közintéz­ményekkel, társadalmi szerveze­tekkel a legnagyobb mértékben együttműködtem, s továbbra is együttműködök. Minden márté­­lyival közös a célom: a község mi­nél inkább működő- és fejlődőké­­pesebb legyen. FARKAS CSABA (Fotó: Pintér József) Mártélyon Kedvezményes telkek 1995. december péntek A képviselő-testület tegnap délutá­ni sajtótájékoztatóján a hiteltörlesz­tésre már korábban elzálogosított in­gatlanok, szolgálati lakások, gyógy­szertár, orvosi rendelő értékesítésé­ről volt szó. Elhangzott, hogy az ön­­kormányzat a jelenlegi központi fi­nanszírozás mellett csak az értéke­sítésből befolyt összeggel képes ese­dékes hiteltartozásának eleget tenni. Az eredeti 20 millió forintos hitel­­tartozásról, a fedezeti ingatlanok ér­tékesítésének elfogadásáról még az előző képviselő-testület döntött. Ez a döntés egyértelműen a község fejlő­dését szolgálta, ezért a jelenlegi kép­viselő-testület egyetértőleg hajtja vég­re a mostani nehéz közgazdasági környezetben keservessé vált hitel­­törlesztést. Mind az OTP-nek történő ingatlan­­átadás, mind az önkormányzati köz­­tisztviselőknek, az alkalmazottaknak történő értékesítés 50 százalékos ér­tékcsökkenéssel kerül beszámításra a hiteltörlesztésnél. Ezért kézenfek­vő az önkormányzati dolgozók támo­gatása szociális és egyéb méltányol­ható kedvezményekkel. A képviselő­­testület kimondta: csak olyan meg­oldás jöhetett eleve szóba, melyet minden érintett fél (OTP, bentlakók, lakásvásárlók, önkormányzat) elfo­gad. Hiszen egy kisközség számára ennyi holtértékű ingatlan felesleges teher, melyet a megengedett bérleti díjak sem tudnak kompenzálni. A bentlakóknak törvény szerint is elő­vásárlási joguk van. Az előrelátható összbevétel 13,5 millió forint lesz, melyből 8-9 millió forint kerül hiteltörlesztésre, így 11- 12 millió forint tartozás marad még, amíg a fennmaradó összeg az önkor­mányzat zömét­­ középtávú likvidi­tási gondjait fogja csökkenteni 1996. végéig. Miként elhangzott három év­vel korábban kívánják visszafizetni a teljes tőketartozást. A hiteltörleszté­si programot az Állami Számvevőszék is elfogadta. A gyógyszertár privatizációjáról kü­lön kell szólni. Az eladási ár 6 millió forint, melyet a helyi gyógyszerész­nő nem fogadott el, lemondva elő­vásárlási jogáról. Ő legfeljebb 4-4,5 millió forint együttes vételáron vette volna meg a patikát és a szolgálati la­kást. Mivel az elővásárlás jogán nem kelt el a gyógyszertár, a képviselő-tes­tület pályázatot írt ki december 6-i jelentkezési határidővel. A pályázat eredményeképpen a legmagasabb felajánlott vételáron kerül értékesí­tésre a gyógyszertár. Azokat a szolgálati lakásokat, ame­lyeket nem a bentlakók vásárolnak meg, az önkormányzat pályázattal, versenytárgyalással értékesíti, míg a jogcím nélküli bentlakók külön ked­vezményben nem részesülhetnek. L.J. S­zerdán este 9 órakor a Nagylaki Ha­tárforgalmi kirendeltségen ért cél­ba három 17 éves román „triatlonista". A fiatalembereknek a verseny november 27-én kezdődött Romániában, ahonnan a menetrendszerinti buszjárattal „futot­tak" Makóra. Információink szerint gép­jármű vásárlási szándékkal érkeztek, fi­zetőeszközként magukkal hoztak egy Agro-Bank által kiadott hitelkártyát, me­lyet elmondásuk szerint korábban a ma­kói piacon „találtak". A náluk lévő pénz kevésnek bizonyult egy nagyértékű au­tó vásárlásához, ezért először azt vallot­ták, hogy három darab­­ egyenként 30 ezer forintot érő kerékpárt vásároltak összesen 170 márkáért. Az új járgányok­kal nekivágtak a második és a harma­dik versenyszámnak, hiszen kerékpároz­va, esőben úszva jutottak el a nagylaki célvonalig. Miután a célkezelő hitelesí­­ tette eredményüket, kihirdette büntetőfeljelentésüket is. A három „triatlonista” kerékpárokkal együtt a makói rendőrkapitányságra került. Doppingvizsgálat helyett megkezdődött a büntetőeljárás. Eddigi élménybeszámoló­jukból az is kiderült, hogy a makói piac környékén kettő, Szegeden egy személy­­gépkocsit törtek fel, s a három kerékpárt pedig Makón lopták. Elképzelhető, hogy miközben a rendőrség vendégszeretetét él­vezik, más balhé is eszükbe jut. Szerdára virradóra a Biharkeresztes és a Battonyai határforgalmi kirendeltsé­gen négy lopott gépjárművet próbáltak kijuttatni hazánk területéről. Az autók összértéke több, mint 20 millió forint. A horvát, a német, a moldáv és a magyar férfi miután átadta az autó indítókulcsát, az éber határőrök nyomban észrevették, hogy azokat másolták. Természetesen a forgalmi engedélyek is hamisak voltak. M. L. Másolt slusszkulcsok „Triatlonisták” a határon Népművelők közgyűlése Csongrádon Sztrájkolni sincs idejük Mindszent után az idén Csong­rád, annak is a Városi Galériája adott otthont tegnap a Csongrád Megyei Közművelődési Egyesület évzáró közgyűlésének. Először Kruzslicz Pál elnök emelkedett szólásra, hogy tisztelettel, szere­tettel és megbecsüléssel köszönt­se kollégáit Kovács Lászlóné, a helyi művelődési központ igazga­tója házigazdái mivoltában ejtett néhány szót az immáron önkor­mányzati intézményként műkö­dő, Dudás Sándor szobrászmű­vész irányította Alkotóházról, no és természetesen a galéria kiál­lításairól, melyek egyben értel­miségi találkozóknak is minősít­hetők. Az igazgatónő megjegyez­te, a mai katasztrofális közhan­gulatban munkatársaival együtt jó hangulatban, egymásra odafi­gyelve végzik a munkájukat, s ahogyan helyettese, Fodor Gyön­gyi fogalmazott: el is mennének a sztrájkra, ha lenne rá idejük. Elnöki beszámolóját azzal kezdte a Szentesi Művelődési Központ igazgatója, a Rádió Szen­tes főszerkesztője, hogy - napi­lapos kollégájának tudósításával ellentétben - soha nem jelentet­te ki Makón: elpusztult a megyei közművelődés, sóval hintették be a helyét. Arra utalt, hogy a me­gyei művelődési központban fel­számolták a közművelődési tevé­kenységet. Bár optimizmusa tö­retlen, aggodalommal tölti el, hogy a címzett céltámogatások közül kikerült a sport és a köz­­művelődés, illetve megszüntet­ték a fejkvótát. Kruzslicz jóslata szerint a közművelődés terüle­tén a következő esztendő lesz a legnehezebb, amit annál is in­kább elhihetünk, mivel köztudo­mású: az országgyűlési választá­sok előtt bő egy évvel a minden­kori hatalom csurrant-cseppent valamicskét a pórnak, elnézést­­ a választópolgárságnak. Mindenesetre 1995. február­jában például Sári Zsuzsa szer­kesztő kalauzolta megyénk nép­művelőit az MTV szegedi körzeti stúdiójában, kiválóan sikerült a Nagy Lajos szervezte székkutasi­­orosházi találkozó is, az ópusztaszeri látogatás, a novem­beri makói rendezvény, no és természetesen a bécsi-münche­­ni-párizsi tanulmányút. Szabó Lajos (Makó), az egyesület titká­ra pontos számadatokkal szolgált az egyesület pénzügyi helyzeté­ről. Csak egy adat: a megyei köz­gyűléstől ebben az évben 30 ezer forint támogatást kapott, amely összeg elegendőnek bizonyult a postaköltség fedezésére. Ám van­nak biztató jelek is. Dr. Marosvári Attila, a megyei köz­gyűlés kulturális bizottságának elnöke konstruktívan áll hozzá a kérdéshez, csakúgy, mint Ratkai Imre alelnök, vagy éppen maga Lehmann István elnök Miután a közgyűlés egyhangú­an elfogadta az elnöki és titkári beszámolókat, Fodor Gyöngyi ja­vaslatára 500-ról 1000 forintra emelte fel az éves tagdíjat. Szük­ség is lesz rá, mert a „vásárhelyi kapcsolatnak” köszönhetően na­gyon úgy néz ki, hogy jövőre Ró­mába visz Kruzsliczék útja; ta­vasszal szegedi napot tartanak, Bács-Kiskun megyébe átrándul­­nak, és augusztus végén végre tiszteletüket teszik Mártélyon. A Csongrád Megyei Közműve­lődési Egyesületért végzett kitű­nő, lelkiismeretes munkájáért dr. Kovács Miklósné, Nagy La­jos és Bogdán Lajos vehette át a nívódíjat. D.L 3

Next