Reggeli Délvilág, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

R E G G E L I Hamarosan jóvá­hagyja a kor­mány az államhatár­ról és a határőrség­ről szóló törvényter­vezetet és arról vár­­hatóan még az első fél­­évben dönt a Parlament. Erről a belügyminiszter be­szélt tegnap tartott budapesti sajtótájé­koztatóján, azt kö­vetően, hogy látoga­tást tett a határőr­ség országos pa­rancsnokságán. A belügyminisz­ter 1996-ra fő fel­adatként a fekete­­gazdaság elleni fel­lépést szabta meg a testületnek, vala­mint azt, hogy erő­sítse nemzetközi kapcsolatait, össz­hangban az ország európai uniós csat­lakozási törekvései­vel. Kuncze Gábor szerint az idén elő­re kell lépni a határ­őrök szakmai kép­zésében, mert erre eddig nem volt ele­gendő idő a hivatá­sos határőrizetre való gyors átállás miatt. Nováky Balázs altábornagy, orszá­gos parancsnok többek között arról szólt, hogy a határőrségi törvény elfogadása stabili­tást ad a testületnek és részt tud majd vállalni a közrend és a közbiztonság fenntartásában is, miután a tervek sze­rint nyomozati jog­kört is kapna a ha­tárőrség. Feketegazdaság ellen Várják a segélyt Proletár vállalkozók Makovecz Imre építész szerint a jó piachoz három do­log kell: gazdaság, ízlés és nagyon jó szív. Aki rend­szeresen vásárol a makói piacon, bizonyára meg tudja ítélni, hogy a felsorolt ismérvek közül melyikből mennyi lelhető fel a mi piacunkon. Szegeden a múlt esztendő utolsó napjaiban és január első heteiben 2 ezer 600-an adták vissza vállalkozói igazolványu­kat. Ez a statisztika azért is le­hangoló, mert majdnem kétszer annyian mondtak búcsút önálló üzleti és jövedelemszerző tevé­kenységüknek, mint egy évvel korábban. A szakemberek sze­rint ez a folyamat januárban nem is ér véget és várható, hogy felerősödik a vállalkozók pro­­letarizálódása.Azok nyilvánva­ló, a megváltozott adójogszabá­lyok sokakat elriasztottak a vál­lalkozástól, súlyosan esik latba például az átalányadózás feltét­eleinek szigorítása, valamint az, hogy az alsó adósávban különb­séget tesz az állam a vállalkozó és bérmunkás között az utóbbi javára, s ez már a politikai diszkriminációként is értékelhe­tő. A vállalkozói igazolványuk­tól megválók többsége koráb­ban munkanélküli volt, s hogy ezután is meg tudjon élni, hát teszi azt, amit eddig, csak most vállalkozói igazolvány nélkül, kizárólag a feketegazdaságban, véli dr. Marlonosi István, a Kis­kereskedők Országos Szerveze­tének Csongrád megyei tit­kára, aki minap egy tovább­képzésen azt tapasztalta, hogy az APEH szakértői sem tudtak megegyezni abban, hogy egyes adójogszabályo­kat miként kell értelmezni. Nos, ez a jogszabályi bi­zonytalanság, hogy mi he­lyes, és hogyan helyes, is el­veszi az emberek kedvét a vállalkozástól, no meg az adminisztrációs hibalehető­ség, hiszen a birság már 200 ezer forint. Hozzájárul még a tömeges visszalépéshez — tájékoztatta lapunkat Martonosi István -, hogy kötelezővé vált minden ran­gú és rendű vállalkozónak a pénztárgép megvásárlása, ami esetenként 30-150 ezer forintos beruházást jelent és nagyon sok „üzletember” egy év alatt nem forgalmaz 200 ezer forintnál többet. Tartanak a tanulatlan embe­rek - mivel a kényszervál­lalkozók többsége csak álta­lános iskolát végzett - a bo­nyolultabbá vált adózási könyveléstől is. (Folytatás a 3. oldalon) Néhány évvel ezelőtt sokan szerettek piacra járni. Termé­szetesen ez ma is így van, de mintha az elkötelezetten itt vá­sárolók tábora már nem volna olyan lelkes. Különösen, ami a zöldség- és gyümölcspiacot il­leti. A viszonteladók aránylag jó választékkal rendelkeznek az előbbi áruféleségekből, de az elárusító helyért fizetendő emelkedő bérleti díj ára jelent­kezik a kilónként vagy darabon­ként vásárolt portékában. így sokakban felmerül a kérdés, hogy mennyiben érdemes ki­battyogni ide, különösen kelle­metlen időjárási viszonyok kö­zött, amikor egy-két élelmiszer­­üzletben minőségben és árban versenyképes áru kapható, leg­alább is időszakonként. Megfogyatkozott azoknak a virágot, egy-két gyümölcs- és zöldségfélét áruló idősebb né­niknek a száma, akik nemcsak a piaci haszonért, hanem az al­kudozás és az emberi szó örö­méért jártak rendszeresen áru­sítani. Nos, velük lehetett be­szélgetni, vitatkozni, értették a tréfát, s nem utolsósorban jó szí­vük volt. Valamikor a kápolna melletti téren terült el a piac. Itt minden­nek megvolt a helye, a zöldség- és gyümölcsféléknek, a tejter­mékeknek, a dinnyéket áruló kocsisoroknak, a csirkepiacnak. Akik még emlékeznek erre, azok számára a mai piac kissé idegen marad. Gyakorta előfor­dul, hogy mindenféle bóvli ba­záráru közé szorulnak be a kis­termelők. Ezek az emberek 2- 3 kosárnyi kínálatot hoznak a házikertből, de a bóvlisok, ron­gyosok és külföldiek mellett ne­hezen férnek el. Néha késhe­gyig menő viták keletkeznek néhány kosárnyi hely miatt a városlakó és a külföldi árusok között. (Folytatás a 3. oklalon) A fogkezelés árát hallva Felugrik a székből Csinosnak mondható fiatal asszony áll két gyermekével az ásotthalmi buszmegállóban. Ami­kor megszólítom, és a legközeleb­bi járat érkezéséről érdeklődöm, kedvesen, de furcsán válaszol. Aj­kait összeszorítja, és nem artiku­lálja a szavakat. Hamar felfedezem a különös beszédmód okát. Ami­kor a hóban csúszkáló srácaival ki­abálni kezd, megvillan arcán a bá­gyadt napfény, és azonnal feltűnik, hogy elől hiányzik három foga. Ki­rívó a hiány, a fiatal asszony ész­reveszi a mustrát és láthatóan el­­szégyelli magát. Összezárja száját, egy szót sem szól, hagyja gyere­keit rendetlenkedni. Sajnos az utóbbi időben gyakran találkozom olyan fiatallal és egyre több nővel, akinél szembetűnő a fogpusztulás. A szegedi rendelőin­­'tézet fogászati vezetője erre az egy­re riasztóbb jelenségre töprengés nélkül megadja a magyarázatot. Csongrád megye városaiban a fe­lére, a falvakban és a tanyavilágban harmadára-negyedére esett vissza a fogászati rendelők forgalma, mióta az állami kezelés pénzes lett. Érde­kes, a látogatók szociális összetéte­le, 18 éven aluliakból és nyugdíja­sokból verbuválódik a többség. Ők kapják a legtöbb kedvezményt. Mindössze tíz százalék a fizető be­teg, de annak fele is felugrik a szék­ből, amikor meghallja, mennyibe kerül egy kezelés ára. A falusi rendelőkben gyakran előfordul, hogy napokig egyetlen látogató sent érkezik. A kis közsé­gekben és a tanyavilágban számot­tevő az a tábor, amelyik 8-9 ezer forintos havi mezőgazdasági jára­dékból él. Ennek a rétegnek, illet­ve családtagjainak elérhetetlen messzeségbe került egy protézis, amihez a „beugró” legkevesebb tízezer forint. Mert az akut esetek gyógyítása ingyenes, legfeljebb foghúzásra járnak el a páciensek, illetve tömés helyett azt kérik, hogy fúrják fel a rossz fogat (bi­zonyos esetekben ez díjtalan) és addig használják, amíg szét nem törik. Orvosok arról is tájékoztat­nak, hogy az a réteg, amelyik né­mi aprópénzt a a fogjavításra ál­dozni tud, az fogtechnikushoz megy. Kezdenek divatba jönni a fogtechnikusok, közülük egyre több a munkanélküli és az orvosi tarifákhoz képest negyedáron vál­lalkoznak bizonyos alapszolgálta­tásokra, főleg tömésre. Ezeknek nincs vesztenivalójuk, hiszen ők is kizuhantak a szociális hálóból, legfeljebb attól tartanak, hogy műhibát követnek el, és a bíróság­ra citálják őket. Sok fogtechnikus úgy működik, mint amikor nagy tömegben dolgoztak az 50-es években, csak akkor azért, mert kevés volt a fogorvos. Most a pénzhiányzik. Egyre többjei mu­tat arra, hogy azok a rendelőinté­zeti orvosok, akik komoly fogá­szati magánpraxissal rendelkez­nek, a visszaesett forgalom miatt nem várják meg, hogy utcára ke­rüljenek. Ők kezdeményezik az állami szolgálattól való megvá­lást. Úgy gondolják, ha időben felépítenek otthon egy korszerű magánrendelőt, akkor őket még eltartja az a tábor, amelyik tud és akar az egészséges rágószervekre pénzt költeni. (Halász) Marosleién Pórul járt amatőr fegyverkovács A közeljövőben megduplázza a telepített hitelkártya-kezelő termi­nálokat hazánkban a Cardnet Rt. Ez a vállalkozás tegnapi sajtótájé-Hitelkártyák koztatóján jelentette beBerei-Nagy István elnök-vezérigazgató. A szakember szerint milliárdos nagy­ságrendű készpénzforgalom-csök­kenést eredményezhet a bankkár­tyák széles körű elterjedése. A cég a világszínvonalú VeriFone hitelkártya-kezelő terminálokat telepíti megrendelőihez. INTERNET csatlakozás MIX-R Kft. Juhász Csaba (62) 321-172, 324-013, 316-702 Email: mix_r@mail.datanct.hu A makói kórház sebészeti osztályáról értesítették nem­régiben a városi rendőrkapi­tányságot arról, hogy egy férfit lőtt sebnek tűnő sérü­léssel szállítottak be hozzá­juk éjfél után. Az illető el­mondása szerint egy kis­puskába való lőszert talált otthon, ezt ütögette, s ami­att sebesült meg a kezén, hogy a lőszer felrobbant. A rendőröknek azonban gya­nús volt ez a történet, és el­látogattak a sebesült maros­ielei otthonába. A makói rendőrök megérzése ezúttal is helyesnek bizonyult: a la­kásban egy kisebb arzenált foglalhattak le. Egyebek kö­zött egy Zbrojovka típusú pisztolyt, több otthon „barká­csolt”, illetve átalakított pisz­tolyt, valamint ezekhez tar­tozó lőszereket találtak a házkutatás eredményeként. A házilagos készítésű esz­közök közül egyiket-másikat még vizsgálják a szakértők, hogy fegyvernek minősül­­nek-e, ez azonban igen va­lószínű. A kétszeresen is pó­rul járt amatőr fegyverko­vács ellen - miután fegyver­­tartási engedéllyel nem ren­delkezik - lőfegyverrel és lő­szerrel való visszaélés ala­pos gyanúja miatt indítottak eljárást. (Szabó) Törvényre várva Egylet lett a Mérnök Kamarából A magyar mérnöktársadalom önszerveződésének igen szép ha­gyományai vannak. A Magyar Mérnök Egyesület 1867-ben ala­kult meg, s később egy 1923-as törvénnyel ezt kamarai rangra emelték. A mérnökkamarát Szálasi Ferenc oszlatta fel 1945- ben. Hét esztendővel ezelőtt, az egyesülési törvény adta lehető­séggel élve ismét megszervező­dött a Mérnök Kamara - ám az idei évben ismét megszűnt, igaz, csak nevében. Miért? - Kérdez­tük Medgyesi Pál megyei elnö­köt.- A gond az, hogy mind a mai napig nem született meg a rég­óta nagyon várt mérnöktörvény. Ez rendezte volna a Mérnök Ka­mara státusát is - ennek hiányá­ban azonban nem tekinthető szakmai-hivatásrendi kamará-Február 2-ától, péntektől TÉLI SZEZON VÉGI VÁSÁR 30-40% engedménnyel. János téri Áruház, Vásárhely február /., csütörtök Makón is minden eladó nak, s éppen ezért a kamara név viselésére sem jogosult. Nem te­hettünk mást, meg kellett változ­tatnunk a nevet, így január else­jétől mint Mérnök Egylet műkö­dünk tovább. (Folytatás a 3. oldalon) ■ -------- -..............................II

Next

/
Thumbnails
Contents