Reggeli Délvilág, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

történelmi krónika Március 7. 293. A fokozódó hábo­rúk miatt a Római Biroda­lomban bevezetik a tetrar­­chiát (négyes uralom). A két császár (augusti) mel­lett két alcsászár (caesari) áll, akiket egyidejűleg a császár utódjának tekinte­nek. 1131. II. István meg­hal. Váradon, valószínű­leg az általa alapított vá­­radelőhegyi monostorban temetik el. 1338. I. Károly király fia, Lajos tervezett házas­sága kapcsán elzálogosítja mennyasszonyának a sze­gedi és a becsei királyi vá­rakat azok minden tarto­zékaival együtt. 1420. V. Márton pápa Zsigmond király kérésére kiadott bullájában keresz­tes háborút hirdet a huszi­ták ellen. 1472: IV. Sixtus pápa elism­eri I. Mátyás cseh ki­rályságát. Felhatalmazza Marco Barbót, Magyaror­szágra,­ Lengyelországba és a német birodalomban küldött követét, hogy IV. Kázmér lengyel királyt és fiát, Ulászlót kiközösítse, ha I. Mátyás magyar ki­rállyal szemben továbbra is ellenségesen viselked­nek és akadályozzák az eretnekek elleni harcban. 1552: A szeged-dorozs­mai csatában Hadim Ali budai pasa felmentő sere­ge legyőzi Aldana hadát, ezzel Szeged első felsza­­badítási kísérlete kudarc­­cal végződik, „szegedi veszedelemmé” válik, amelynek során a környe­ző települések elnéptele­nednek. 1792. Meghal II. Lipót császár-király Bécsben. Trónra lép I. Ferenc ki­rály. 1815. I. Napóleon el­hagyja Elba szigetét és partra száll Dél-Franciaor­­szágban. 1875. A Deák-párt és a balközép hivatalosan egyesül, és felveszi a Sza­badelvű Párt nevet.­­ Újjászervezett formá­ban megnyílik az Orszá­gos Levéltár Budapesten, az Országház utca 28. alatti épületben. 1915. Hét busszal meg­indul Budapesten a rend­szeres autóbusz közleke­dés a Városliget és a Kis­körút között. 1919. Ismét megjelenik a Vörös Újság. A Kom­munisták Magyarországi Pártja röplapon közli, hogy a párt központi helyiségeit újból megnyi­totta. 1920. A nemzetgyűlés Horthy Miklóst választja meg Magyarország kor­mányzójává, elsöprő több­séggel. A Huszár-kor­mány benyújtja lemondá­sát.­­ Szeged francia város­­parancsnoka, De Tournad­­re tábornok átadja a veze­tést a magyar polgári és katonai szerveknek. Karpov szerb párttag lett Anatolij Karpov FTDE-vi­­lágbajnok sakkozó belépett a Szerb Szocialista Pártba. A Politika c. belgrádi lap sze­rint még a múlt héten Sztara Pazovában lett párttag, ahol egy sakktorna miatt járt. Ő a Szlobodan Milosevics szerb elnök vezette párt első kül­földi tagja. Karpov mindig is szerbpárti volt a jugoszláv konfliktus során, ellentétben Gary Kaszparovval, a másik világbajnokkal, aki viszont állítólag egy horvát sakk­klubba lépett be - jegyzi meg az AFP. Karpov a FI­DE, Kaszparov a profi sak­kozók szervezetének világ­bajnoka. A szlovének törlesztenek Szlovénia parlamentje jó­váhagyta azt a megállapo­dást, amelyet a szlovén kor­mány kereskedelmi bankok­kal kötött a volt Jugoszláviá­tól örökölt adósságrész tör­lesztéséről - jelentette a Re­uter. Szlovénia az első a volt jugoszláv tagköztársaságok közül, amely megállapodás­ra jutott külföldi hitelezői­vel. A szlovén központi bank elnöke bejelentette, hogy Szlovénia június vége előtt kötvényeket fog kibo­csátani az adósság fedezésé­re. Az úgynevezett Londoni Klubba tömörült kereskedel­mi bankok január közepén fogadták el­­ a szükséges kétharmados többséget 80 százalék feletti arányban túl­teljesítve -, hogy Szlovénia a volt Jugoszlávia mintegy 4,4 milliárd dolláros adóssá­gának 18 százalékát fizeti vissza - ez körülbelül 822 millió dollár - írta a Reuter. Japán vita a herendi porcelánról A versenyszabályok tisz­taságán őrködő japán bizott­ság (FTC) felszólította a he­rendi porcelánokat forgal­mazó japán importőrt: ne akadályozza, hogy mások is felvehessék a kapcsolatot a Herendi Porcelángyárral. A japán közszolgálati televízió fő hírműsorában közölte a hírt csütörtökön. Eszerint a Hosi Sodzsi nagoyai székhe­lyű cég, amely különben si­keresen működő herendi porcelán szakboltot is üze­meltet a japán fővárosban, más cégek kizárásával a ver­senyszabályokba ütköző üz­leti gyakorlatot folytat. A ja­pán importőr közölte, hogy komolyan veszi az FTC fel­szólítását és „kivizsgálja az ügyet”. Újabb szarajevói előváros muzulmán-honról kézen ' ' v ./ . -. ' * .v"V-' '''Z-''.1''l ^ 1 ' ' ' ■ / ' Csütörtök reggel a bosz­niai muzulmán-horvát föde­ráció rendőrsége bevonult az eddig szerb kézen lévő Ili­­jasba, Szarajevó egyik elő­városába. Helyszíni jelenté­sek szerint a daytoni egyez­mény által előírt hatalomát­vételnél jelen volt Avdo Ha­bib, a föderáció belügymi­nisztere is. Az első jelenté­sek szerint a föderáció rend­őrei nem ütköztek ellenállás­ba, a szerbek nem tettek kí­sérletet a hatalomátvétel meghiúsítására. Ilijast - csakúgy mint a múlt héten átadott Vogoscát­­ a szerbek jelentős része el­hagyta, az előváros mintegy 17 ezer lakójából csak alig háromezren maradtak lakhe­lyükön. A Szarajevóból kiköltöz­tetett szerbek jelentős részét Kelet-Boszniába telepítették át, s az ideiglenes szálláso­kon embertelen körülmé­nyek uralkodnak: 10-12 em­ber lakik egy-egy 14 négy­zetméteres helyiségben, s sokaknak csak a földön jut hálóhely. A menekültek többsége a palei vezetést és a szarajevói szerb illetékese­ket hibáztatja szenvedései­ért, s azt állítja, hogy a helyi szerb vezetők elsősorban az ipari berendezések és saját ingóságaik kimentésével foglalkoztak, s nem törődtek a lakosság gondjaival. En­nek eredménye az volt, hogy nem maradt elegendő idő a kitelepülés megszervezésére, s a legtöbb család csak leg­fontosabb ingóságait vihette magával új lakóhelyére. A föderáció hatóságai március 19-ig még három szerb kézen lévő negyedet vesznek át, s a nemzetközi szervezetek becslései szerint összesen mintegy 50 ezer szerb hagyja majd el a bosz­niai fővárost és környékét. • Dél-Korea Az exelnöknek felelnie kell a sortűzért is A dél-koreai állam­­ügyészség szerint Cson Tu Hvan volt államfőnek a kvangdzsui sortűzért is fele­lősséget kell vállalnia. Az exállamfőt utódjával, Ro Te Vu volt államfővel, valamint közvetlen munkatásaikkal együtt március 11-én állítják bíróság elé. Ez volt az első eset, hogy a politikai bűntettekben álta­lában elmarasztalt volt ál­lamfő ellen konkrét vádat, a sortűzzel kapcsolatos fele­lősségét fogalmazzák meg. Az államügyészség befe­jezte három hónapig tartó vizsgálatát a kvangdzsui vé­rengzés ügyében. A demok­ráciát követelő 1980. évi megmozdulás leverését Dél- Korea újkori története „leg­tragikusabb eseményének” tartják. A vizsgálatot vezető államügyész közlése szerint Csontól származik a Kvang­­dzsuba kivezényelt katonák­nak kiadott „önvédelmi in­tézkedésekre” feljogosító parancs, amit azonban az egységparancsnokok tűzpa­­rancsként értelmeztek. A vé­rengzésben mintegy 250 em­ber vesztette életét. Csen vé­dői azt állítják, hogy először a kvangdzsui tüntetők adtak le lövéseket. A berlini főállamügyész csütörtökön kifogásolta, hogy a magyar hatóságok nem hajlandók segítséget nyújtani a Carlos vezette egykori terrorcsoport bűntet­teinek felderítéséhez. Detlev Mehlis főállam­ügyész - aki a vád képvise­lője a Carlos-csoport máso­dik embere, Johannes Wein­­rich ellen szerdán kezdődött berlini perben­­ a ZDF né­met televízió szerda esti hír­magazinjában szóvá tette, hogy „nem nyilatkoznak a magyar hatóságok, amelyek szintén sokat tudnak a Car­los-csoport bűntetteiről”. Csütörtökön a főállam­ügyész részletesen kifejtette, hogy előbb 1993-ban, majd 1995. nyarán a német-ma­gyar jogsegélyegyezményre hivatkova kérték a magyar szervek segítségét a nyomo­záshoz. Tavaly ősszel a ber­lini ügyészség egy képvise­lője is járt Budapesten. A német igazságügyi szervek szerettek volna betekintést nyerni azokba az iratokba, amelyeket a magyar tit­kosszolgálat készített a ban­davezér Carlos, s helyettese, Johannes Weinrich budapes­ti tartózkodásai idején. Emellett szerették volna ki­hallgatni azt a két magyar titkosszolgálai tisztet is, aki annak idején a Carlos-cso­­porttal foglalkozott Magyar­­országon. Állítólag Weinrich közvetlenül a berlini francia intézet elleni 1983-as tám­adás és a Szabad Európa Rá­dió elleni 1981-es merénylet előtt is Budapesten járt. Az­ főállamügyész szavai szerint magyar részről azzal utasították el a német kérést, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal nem járul hozzá az iratok titkosságának feloldá­sához. A Weinrich elleni perben a vád jelenleg főleg az egy­kori keletnémet állambizton­sági minisztérium, a Stasi feljegyzéseire támaszkodik. Weinrich ügyvédje a per első napján a tárgyalás fel­függesztését kérte és indítvá­nyozta, hogy a bíróság sze­rezze be a volt szocialista országok titkosszolgálati feljegyzéseit a vádlottról. (MTI) A Carlos-ügy miatt a berlini ügyész „bennünket" hibáztat oyxsro* JEGYEZHETŐ: 1996. FEBRUÁR 26-MÁRCIUS 14. JEGYZÉSI HELYEK: A QUAESTOR ÉRTÉKPAPÍR KFT kmJOc 1027 SvdopM, hm «apol 33-34. Itt: 212-1904, 214.2201 • 4025 IMrami, Koaub­ u. 2. Ti: 52430-740 • 3300 iga. Sónk, Ion u. 2 Ti: 30420410 • 9021 Győr, Jmdlik Ányos u. 9.Tel.:96-324-324 • 7021 No, lek»«. u­.Ti:72-224-049 • 0720 Sugid, Diók F.u. 34.Tel.:02-312-200 • 0200 Venprim, Rákóczi u. 7.111.:30420-200 A K&H BRÓKERHÁZ RT. szeműjében a KERESKEDETM ÉS HITHLAJIK RT. (K&H) onzogos hálóink] • A KONZUMBANK RT. onzogos hálózata Jfc 1996. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Mind jövedelmezőbb ág az ipari kémtevékenység A Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) tavaly nyolc­száz esetben indított vizsgá­latot ipari kémtevékenység gyanújával, kétszer annyit, mint a megelőző évben. Az esetek huszonhárom orszá­got érintettek. Loius Freeh FBI-igazgató a kongresszus illetékes bi­zottságában elmondta, hogy az amerikai vállalatok ellen irányuló gazdasági kémtevé­kenység évente sok milliárd dolláros üzleti veszteséget és több millió munkahely el­vesztését okozza az ország­nak. Vizsgálataik alapján az USA ellen gazdasági hír­szerzést folytató országok listáján egykori ellenfelek, régi szövetségesek szerepel­nek. Utalt arra, hogy az Egyesült Államokban évente háromszáz milliárd dollárt költenek alapkutatásokra, te­hát nem véletlen a vetélytár­­sak fokozott „érdeklődése” az amerikai cégek iránt. Ugyanakkor leszögezte, hogy az érintett vállalatok egyáltalán nincsenek sem felkészülve, sem felszerel­kezve az ipari kémkedés el­hárítására. Lapértesülések szerint Arien Specter és Herb Kohl szenátorok olyan törvényjavaslatot készítenek elő, amely szövetségi bűn­­cseleménnyé nyilvánítaná bizalmas gazdasági informá­ciók eltulajdonítását. Adata­ik szerint jelenleg ötvenegy országnak vannak ipari ké­peiei az Egyesült Államok­ban. (MTI) Mától megtudhatja, mikor lehetne versenyképes a magyar politikai jobboldal • visszatér-e és milyen lesz a régi-új munkakönyv • ki és hová költötte a társadalombiztosí­tás százmillióit • milyen lesz a frissen magyarított szerencsejáték, a kenő? A LEGFRISSEBB ÚJSÁG

Next