Reggeli Délvilág, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

1996. MÁRCIUS 1., PÉNTEK A Magyar Autóklub Csongrád megyei területi szervezetében tartott tegnapi sajtótájékoztatón tudtuk meg, hogy még mindig vár­ják a nőnapi autós ralira a vállalkozó kedvű hölgyeket! Tudniillik március 8-án és 9- én a MÁK szervezésében tartják a Mórahalom-Kiste­­lek közötti útszakaszon azt a nemzetközi autós versenyt, amelyen a szegedieken kívül az újvidéki és a szabadkai autós lányok és asszonyok is részt vesznek. A versenyről szólva Zalavári Mónika, a szervező bizottság titkára el­mondta, hogy március 2-án, szombaton délután 2 órakor jár le a nevezési határidő, s az érdeklődők a klub Kos­suth Lajos sugárúti székhá­zában vagy szombaton a Vadkerti téri tanpályán je­lentkezhetnek a versenyre, amelyen - a selejtezők után - 10-10 szegedi, illetve dél­vidéki versenyző állhat majd rajthoz, azzal, hogy 9 újvidé­ki és 1 szabadkai versenyző érkezik a kétnapos ügyessé­gi és rali versenyre. Egyéb­ként a hölgyek két kategóriá­ban versenyeznek: az 1300 köbcenti alatti, és feletti osz­tályban, a verseny végén pe­dig a csapatok teljesítményét is összegezik és akkor hirde­tik ki a győztese­ket. Kórász László, a MÁK Csongrád megyei területi szervezetének titkára, beszá­molt az 1996. évi tervekről, amelyben jelentős helyet ka­pott a már említett nőnapi verseny, továbbá az a nagy­szabású vetélkedő is, ame­lyen a veterán gépkocsik és motorkerékpárok vesznek részt június 28-án és 29-én, s ezzel szándékozik a szerve­zet megemlékezni a honfog­lalás 1100. évfordulójáról. A VI. veterán rali - Szeged és Ópusztaszer helyszínnel - előkészületei már folynak. A tegnapi sajtótájékozta­tón részt vett az újvidéki Au­­to-moto Klub küldöttsége is, amelyet Jovan Babics elnök, Jankó Folkai titkár és Bálint Imre, a nemzetközi kapcsola­tok felelőse alkotott. Beszá­moltak arról, hogy miként készülnek a nőnapi ralira, szeretnének sikeresen szere­pelni, s örömüknek adtak hangot, hogy ilyen gyümöl­csöző együttműködés jött létre a szegedi és az újvidéki klub között. K. F. • Hali lesz Nők a volán mögött Balról jobbra: Jankó Fojnar, Jovan Babics, Kárász László és Bálint Imre a tegnapi szegedi találkozón. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Alföldi diéta - konferencia Óhajok a realitás talaján Immár négy esztendeje indult az Alföld-program­­ a régió tudományosan megalapozott és koordinált fejlesztésére az e tájegységben lévő megyei önkor­mányzatok által létrehozott Nagyalföld Alapítvány m­ködése kapcsán. Tegnap pedig a megyeháza nagytermében - „II. Alföldi diéta” címmel - tartot­tak konferenciát a térség fejlesztéséért elkötelezetten tenni akarók. Lehmann István, a közgyűlés elnöke a tanács­kozás célkitűzésének rövid ismertetése után „Pro Régi­óné Alföld" díjat adott át­­ a Nagyalföld Alapítvány kura­tóriumának javaslatára­­ dr. Süli Zakar István kandidá­tusnak, dr. Nyíri Lászlónak, a mezőgazdasági tudomány doktorának, valamint a JA­TE földrajz-földtani tan­székcsoportját képviselő dr. Mészáros Rezső rektornak. Ezt követően tartalmas és többségében igen kritikus hangvételű előadásokat hall­gathattak meg a jelenlévők. Az előadók nem rejtették vé­ka alá, hogy nem csak a lai­kus, de a szakmai közvéle­mény egy része is hosszúnak tartja a tervezési időszakot. Ám mint kiderült, a sürgetett gyakorlati kivitelezés nem is olyan egyszerű. Ennek pedig a több milliárdos költség­­igény mellett oka az is, hogy a megvalósítás - éppen az említett óriási ráfordítások miatt - nem lehet eseti, azt körültekintő mérlegeléssel kell elkezdeni. Ugyanakkor az is tény, hogy a „jámbor óhajok ” megfogalmazása nem vezet sehová. Hiszen még a szakminisztérium is szinte tehetetlen, mert az Al­föld regionális fejlesztését előkészítő munka finanszíro­zására sem kapta meg a köz­ponti költségvetésből kért 780 milliót. Erre csupán 170 millió forintot biztosított a kormányzat. A három célte­rületre osztott monumentális program azonban ennek el­lenére nem került a „süllyesztőbe”. Lépések tör­téntek ugyanis egyéb - az el­képzelések megvalósulásá­ban érdekeltek bevonásával - pénzforrások felkutatásá­ra, de így is mindössze 430 millió megszerzésére van esély. Ezért a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Minisztériumban is nagyon várják már a területfejleszté­si és rendezési törvény elfo­gadását, mert az szabályozza majd az ilyen átfogó, nagy programok pénzügyi kérdéseit. Ugyanakkor elhangzott: a törvény elfogadása után a fejlesztési tervek profi mó­don való elkészítése, össze­hangolása sem jelenthet ele­gendő garanciát e fél ország­résznyi terület felzárkóztatá­sának megkezdéséhez. Ezért a konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy - országgyűlési képviselők tá­mogatásával - kérik egy, az Alföld programot koordináló miniszteri biztos kinevezé­sét. Ezenkívül megpróbálnak pénzt szerezni a Környezet­védelmi és Területfejesztési Minisztérium - költségve­téstől független bevételeiből - ilyen jellegű célok támo­gatásához biztosított kereté­ből. N. Rác Judit • Törvény a büntetésvégrehajtásról Testi kényszertől a fegyverhasználatig A büntetésvégrehajtási szervezetről szóló törvény ma, pénteken lép hatályba. Konkoly Csaba, az Igazság­ügyi Minisztérium helyettes államtitkára az Országgyű­lés által múlt év december 5-én elfogadott törvényről elmondta, hogy az abba a jogalkotási folyamatba il­leszkedik, amely a rendvé­delmi szervek jogállását, feladatait és működésük leg­fontosabb kérdéseit szabá­lyozza. A büntetésvégrehaj­tási szervezet irányítása a jövőben is az igazságügy­miniszter jogkörébe tartozik. Konkoly Csaba hangsú­lyozta: a törvény pontosan rögzíti a fogva tartottakkal szemben alkalmazható kényszerítő eszközök igény­­bevételét a testi kényszertől a fegyverhasználatig, illetve ezek tilalmát. Az arra jogo­sult személy köteles olyan törvényes intézkedést vá­lasztani, ami nem okoz in­dokolatlan hátrányt, a lehető legkisebb személyi korláto­zással, károkozással vagy sérüléssel jár. Tiltott a kín­zás, az embertelen vagy me­galázó bánásmód. Magate­hetetlen személlyel szemben kényszerítő eszköz egyálta­lán nem alkalmazható. A lő­fegyverhasználatot a tör­vény szigorú feltételekhez köti. Arra csak végső eset­ben, az életet, a testi épséget és a személyes szabadságot közvetlenül sértő cselekmé­nyek megelőzése, illetve el­hárítása érdekében, továbbá a fogolyszökés esetén kerül­het sor. Nincs helye a fegy­verhasználatnak fiatalkorú és fogva tartott nő szökésé­nek, valamint az elzárást vagy az idegenrendészeti őrizetet töltőknél, az intézet engedély nélküli elhagyásá­nak megakadályozására. (A tilalom nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a fegyvert jogos védelmi hely­zetben használják.) A jog­szabály a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel összhang­ban szabályozza a fogva tar­tottakról nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés rendjét és az adatvédelemre vonatkozó kérdéseket. Kon­koly Csaba megemlítette: elő­ször tartalmazza törvény, hogy az elítéltek foglalkozta­tása többletköltségekkel jár, ugyanis ezen a területen nem alkalmazható teljes mértékben a versenyszférára vonatkozó szabályozás. A jogszabályalkotók elismer­ték azt is, hogy az elítéltek foglalkoztatása a büntetés­végrehajtás része, és az ez­zel járó sajátos kiadásokat a jövőben a központi költség­­vetés - a mindenkori költ­ségvetési törvényben meg­határozott módon és mérték­ben - fedezi. (MTI) • Jól hangzik - a zsebünk viszont bánja Jönnek a termékdíj-irányelvek A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­um két héten belül megkezdi a Központi Környezetvédel­mi Alap tervezett bevételei­nek legnagyobb hányadát ki­tevő termékdíjak irányelvei­nek közzétételét a sajtóban - jelentette be a gazdasági erő­forrásokról tartott Baranya megyei gazdasági fórumon a tárca helyettes államtitkára. Kovács Árpád elmondta: az üzemanyagokra már beveze­tett, literenként két forintos termékdíj mellett a gumiab­roncsok, a hűtőgépek, a cso­magoló eszközök és az ak­kumulátorok termékdíjaiból folyik majd be az alap 12,8 milliárd forintos összegének zöme. A vizek védelmére 36 százalékot - a Balatonra hú­szat -, a levegő tisztaságá­nak megóvására 19, a hulla­dékok ártalmatlanítására 18, a természetvédelemre 11 százalékot fordítanak majd. Újdonság lesz az alapnak a környezetvédelmi ipar tá­mogatására szánt három szá­zalékos kerete, mely a jövő­ben fontos szerephez jut az ipari válság sújtotta és a hát­rányos helyzetű térségek új gazdasági szerkezetének kia­lakításában, a foglalkoztatási gondokon enyhítő új ágazat megteremtésében. A KTM helyettes államtitkára az ön­­kormányzatok és a gazdasá­gi élet meghívott képviselőit a hazai környezetvédelmi ipar létrehozását célzó vál­lalkozások támogatására, il­letve az abban való részvé­telre bátorította. A fórumon Kovács Árpád elmondta, hogy a területfej­lesztési törvény márciusra várt megalkotását követően az e célra szánt, részben a központi, részben az érintett tárcák költségvetésében sze­replő forrásoknak legalább a felét decentralizáltan osztják el, s ebben fontos szerepük lesz a megyei területfejlesz­tési tanácsoknak. A feketegazdaság elleni küzdelemről tartottak tegnap tanácskozást a megyei fő­ügyészségen. A megbeszélé­sen az érintett megyei szer­vek vezetőin kívül részt vett dr. Bencze József, a Minisz­terelnöki Hivatal helyettes államtitkára, az ezt a témát felügyelő kormánybiztos is. Az eszmecsere után sajtótá­jékoztatót tartott dr. Salgó László rendőr­ ezredes, me­gyei főkapitány és dr. Pig­­niczki József, a megyei fő­ügyész helyettese valamint Bencze József. A kormánybiztos örömét fejezte ki, hogy ebben a me­gyében is felismerték az összefogás szükségességét. Egymás pontos informálása és a munkakapcsolat szoros­ra fűzése azért is fontos, mert a gazdasági bűncselek­mények büntető törvény­könyvbeli szabályozása az elmúlt öt évben 37-szer vál­tozott, s most mintegy 50 tényállás szerint lehet fele­lősségre vonni az elkövető­ket, így a megbeszélések al­kalmasak a joghézagok pót­lásának kezdeményezésére, kiegészítések megtételére. Sok esetben gond ugyanis, hogy a jogalkotás hónapok, sőt, évek múltával reagál olyan visszaélésekre, mellyek­­kel milliárdokat vontak el az államkasszától. A megyei összefogás indokolt azért is, mert a gazdasági bűncselek­mények 95-97 százaléka me­gyei szinten zajlik és zárul le. Országos szinten is több szervezetet, koordinatív ta­nácsot hoztak már létre - mondotta Bencze József. Ezeken a fórumokon is igye­keznek segíteni az operatív, illetve a kodifikációs mun­kát. A kormány épp a tegna­pi napon tárgyalt a fekete­­gazdaságról, a Parlamentben pedig a jövő héten lesz erről politikai vitanap. Néhány adatot is felhozott a kormánybiztos a fekete­­gazdaság nagyságának jel­lemzésére. Tavaly 4 milliárd forint jövedéki bírságot szabtak ki és 3 milliárd fo­rint értékű vámárut koboztak el. A felmérések szerint 1995-ben a feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya 24 százalék. (De például a kőműveseknél több, mint 50, az orvosoknál és természet­­gyógyászoknál több, mint 70 százalék a mutató.) Mindeb­ből körülbelül 100 milliárd forint veszteség érte a költ­ségvetést. Jogosulatlan pénz­intézeti tevékenység miatt 108 ezer sértett ügyében in­dult eljárás. Ebből 43 ezren a Micro-Ker-ügy áldozatai. Az illetékesek kéthónapos sajtófigyelést végeztek, melynek során 438 olyan cégre bukkantak, melyek messze elkerülték a bankfel­ügyeletet. Salgó László elmondta: Csongrád megyében azt a megoldást választották, hogy a helyben megoldható kérdé­seket az első számú vezetők kompetenciájában igyekez­nek rendezni. A megyei fő­kapitány rendkívüli dologra vállalkozott: a sajtó nyilvá­nossága előtti definiálta a fe­ketegazdaság fogalmát. Így szól a meghatározás: a feke­tegazdaság az a tevékeny­ség, amelyben az alanyok, magyar és külföldi állampol­gárok, a fennálló jogi és gaz­dasági rend szabályait meg­kerülve, kijátszva, áthágva termelnek, állítanak elő a nemzeti gazdaság számára kieső, hasznosíthatatlan ter­mékeket, illetve végeznek szolgáltatásokat saját meg­gazdagodásuk céljából. Egy kérdés kapcsán fel­merült a gazdasági és politi­kai hatalom összefonódásá­nak lehetősége. Bencze Jó­zsef úgy véli, hogy ahol fe­ketegazdaság van, ott létre­jön a szervezett bűnözés is. Ennek öntörvénye, hogy a kevésbé ellenőrzött, nagyobb hasznot hajtó feketekereske­delembe forgatja vissza va­gyonát, sőt, egy idő után rá­telepszik arra, átveszi az irá­nyítását. A következő lépcső­ben pedig a politikai hatal­mat veszi célba. S ez ellen kell küzdenünk, már a lehető legkorábbi stádiumban, a megelőzés szintjén — jelen­tette ki a kormánybiztos. Arató László • Feketegazdaság a megyében Az öntörvények rendszere Antall József öröksége Antall József politikai és szellemi öröksége értékálló­nak bizonyult. Ennek a ha­gyatéknak vannak örökösei is, az azonban megkérdője­lezhető, hogy ők mindig jól sáfárkodnak-e az örökséggel - hangoztatta Szabad György országgyűlési képvi­selő a Polgári Szabadegye­tem csütörtöki rendezvé­nyén, melynek témája a né­hai miniszterelnök örökségé­nek jelene és jövője volt. Margaret Thatcher egyko­ri brit kormányfőt idézve Szabad György kijelentette: nem ismert olyan politikust az Elbától keletre, aki olyan felkészült és tisztán látó lett volna, mint Antall József. Célja a nemzet felemelése volt. Ennek érdekében meg­próbálta áthidalni a szakadé­kot, a pillanat és a távlatok között. Tudta: áldozatot kell vállalni azért, hogy legyen egy olyan építmény, ami nemcsak a pillanatnak szól. (MTI) Periférián eg­y ukrán elhangzott ez a szó a szerdai szegedi eu­­rokonferencián. Jelesül, hogy mi, mármint a ré­gióhoz tartozó megyék és a délvidéki tartomány, or­száguk „szélén”, tehát valahol a periférán vannak. Azt is kijelentették, hogy a megváltozott társadalmi, politikai helyzetben mindenki szeretné elkerülni a pe­rifériát, s valahol „belül” lenni, jelentősebb helyzetet elfoglalni az országon belül, meg abban az Európá­ban, amely felé annyira törekszünk (néha egy kicsit el is tapossuk egymást...). A konferenciáról kimerítően tájékoztattuk olvasó­inkat. Sőt, vissza is térünk majd egy-két olyan jelen­ségre, témára, ötletre, amely azt mindenképpen meg­érdemli. (Például Nemcsók János államtitkárnak a makói eurorégiós házzal, valamint az egyetemisták cseréjével kapcsolatos gondolataira, a szabadkai kül­döttnek a testvérvárosi együttműködést méltató nyilat­kozatára, stb.) Egy érdekes, vagy inkább furcsa jelenségről azon­ban frissiben kell szólnunk. Tudniillik, a rendezvény szervezési előkészületei során lapunk olyan bírálatot kapott, hogy­ nem helyez kellő hangsúlyt erre a fon­tos konferenciára, magyarán, nem írunk eleget róla. Nos, a hivatalos sajtótájékoztatóról szóló tudósítás mellett több ízben is írtunk a tanácskozás céljáról, an­nak tartalmáról, a résztvevőkről, a konferencia nap­ján pedig a DM által kiadott három napilapban egész oldalt szenteltünk az eurorégiónak. (Ezt csak a tárgyi­lagosság kedvéért tartjuk szükségesnek elmondani.) Most, amikor lezajlott a konferencia, megdöbben­ve vettük tudomásul, hogy egy ilyen fontos és komoly nemzetközi összejövetelről az országos napilapok alig, vagy egyáltalán nem tudósítottak! Az Új Magyaror­szág és a Magyar Hírlap számolt be röviden az ese­ményről, a többiek­ hallgattak. Furcsa ez a jelenség, annál inkább, mert a honi tévé, a rádió, sőt, a két szomszédos ország sajtója is igen részletes beszámolót készített a konferenciáról. 1 lehet az oka a hallgatásnak? Pártszempontok m­a nyilván nem jöhetnek számításba. Egy dologra gyaníthatunk csak: eurorégió ide, eurorégió oda - pe­riférián vagyunk... TETŐTEREK BEÉPÍTÉSÉHEZ RIGIPS GIPSZKARTON 'fi/nom. d­in ÉPÍTÉSI RENDSZER MODUL­BAU 20% árengedménnyel Szeged, Csongrádi sgt. 27- Dorozsmai u. 5—7. Tel.: 62/491-022._______________TeL: 62/311-092______ A Magyar Művészeti Aka­démia márciusban saját ott­honba költözik. A III. kerüle­ti Kecske utca 25. szám alatt építettek közös székházat hat másik céggel együtt - mond­ta Makovecz Imre, az akadé­mia elnöke a csütörtöki köz­gyűlést követően. Korábbi irodájukat a Vörösmarty téri épületben bérelték havonta 1,5 millió forintért. A hatvan Új jogok és új székház fős tagság öttel bővült. Fel­vették soraikba László Gyula történész professzort, Sütő András írót, Sulyok Imre ze­neszerzőt, Kemény Henrik bábművészt és Novák Ferenc koreográfust.

Next