Reggeli Magyarország, 1942. április (49. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

XLII. évfolyam, 74. szám FŐSZERKESZTŐ­­ SZVATKÓ f*ÜL 1942 áprils­­, szerda — Á­TCZ 8 fillés Előfizetési ár 1 hóra 1*90, negyedévre 5*50 pengő A németek tavaszi offenzívájával újabban főleg a brit propaganda fog­lalkozik és különböző időpontokat ter­jeszt, nyilván azzal a célzattal, hogy ha a jelzett idő elmúlik, tőkét ková­csoljon az offenzíva állítólagos elma­radásából. A brit­ propagandának erre a módszerére válaszolja a Resto del Carlino: nem kell komolyan venni a brit propagandajelentéseket, amelyek szerint nagyobb arányú német offen­zíva van kialakulóban. Nem szabad azonban azt sem­ figyelmen kívül hagyni, — folytatja az olasz lap — hogy a német had­jelentések egyre nagyobb akciókról számolnak be és sűrűn említik az őszi offenzíva legfon­tosabb pontjait: Leningrádot és Moszkvát. A téli háborút német, körökben már befejezettnek te­kintik. A német sajtó hosszú cikkek­ben foglalkozik azzal, milyen csaló­dást keltett Angliában, hogy a tél nem okozott sem elkedvetlenedést, sem gyöngülést a német hadsereg sorai­ban­ A Völkischer Beobachter fel­hívja a figyelmet az angol hírszolgá­lat jelentésére, amely beismeri: »A legkisebb jelét sem állapíthatjuk meg a német hadsereg összeomlásának és Németország erkölcsi ereje sem gyön­gült meg­« Az angoloknak ez a be­ismerése — írja a Börsenzeitung — már több hete tart. A berlini lap meg­említi, hogy Angliában most az a kí­­vánság merült fel: indítsanak ideg­háborút Németország ellen és fenye­gessék meg a német nép teljes meg­semmisítésével. Krause alezredes heti beszámolója is a Szovjet téli offenzívájába vetett angolszász remények összeomlásával foglalkozik. London és Washington állandóan azt állítják — írja a német alezredes — hogy a kezdeményezés már végérvényesen az egyesült plu­­tokráciák és bolsevista barátaik kezé­ben van, örülnek annak, hogy »az at­lanti csatát meg fogják nyerni«, hogy »Rommel még sem győzött« és min­denekelőtt, hogy »Sztálin most már ötödik hónapja nem engedte ki kezé­ből a kezdeményzést«. Sztálin valóban embertelen szívósággal megkísérelte,­­hogy a kezdeményezést magához ra­gadja és az elmúlt téli hónapok igen emények voltak, de a német véderő vallotta ezt a döntő próbát is. Ilyen körülmények között a Szovjetunió tehermentesítése egyre jobban előtér­be nyomult. A második arcvonal köve­telése egyre hangosabb lett. Churchill Majszkitól szorongatva, ha nem is alakít második arcvonalat, kísérletet tesz kezdeményezőképesség igazolásá­ra. Ilyen kísérlet például a legutóbb­­ St. Nazaire ellen végrehajtott angol támadás, amely — mint Krause írja — csúfosan kudarcba fulladt. A második arcvonal követelése a St nazairei meghiúsult támadási kísérlet után sem némult el — jelenti az NST Stockholmból. Ezt legjobban bizonyítja az a nagy poli­tikai tüntetés, amelyet vasárnap este rendeztek a londoni Trafalgar Squa­­re-en. A tér közepét, ahol a Nelson­oszlop áll, Churchill, Roosevelt, Sztá­lin és Csangkajsek nagy arcképeivel és a szövetséges országok lobogóival díszítették fel. A sok szónok között szerepelt a Daily Mirror vezércikk­írója is, aki főleg a kormánynak hosszú háborúra irányuló politikáját bírálta. A népgyűlésnek erősen kom­munista jellege volt. Sok tüntető sarló- és kalapácsjelvényt viselt. Ha­talmas plakáton a Daily Worker című kommunista lap betiltása ellen tüntet­tek. De a népgyűlésen nem csak a kommunisták, hanem valamennyi párt képviselői is megjelentek. A Bad. Tud. zürichi jelentése szerint ma egész Nagy-Britannia offenzív fel­lépést követel. Az offenzívával kapcso­latos vitából kitűnik, — mondja to­vábbá a jelentés — hogy a követelések nemcsak katonai térre szorítkoznak A közvélemény gazdasági és szociális téren is megújhodást követel. Általá­nos meggyőződés szerint nagyarányú szociális reformok nélkül el sem lehet képzelni a termelés erőteljesebb foko­zását. Általános társadalmi reform kell ahhoz is, hogy a hadsereg és a mun­kásság körében igazi offenzív és baj­társi szellem alakuljon ki. Lasky ta­nár a Daily Heraldban felszólítja Churchillt, hogy ne zárkózzék el a hu­szadik század valósága elől. A szocia­lista professzor hangoztatja, hogy senki sem hajlandó az elmúlt világ fenntartásáért harcolni és mindenki várja, hogy már a háború alatt meg­valósuljon a nagy szociális újjárende­­zés. India fővárosában lázas tanácskozások folynak az angol javaslatokról. A helyzet kulcsát a hindu kongresszusi párt tartja a kezé­ben, mert nem kétséges, hogy a kon­gresszusi bizottság döntésétől függ Cripps javaslatainak sikere, vagy ku­darca. Magánforrásból származó je­lentések szerint a hindu kongresszusi bizottság tizenkét tagja közül hét az elfogadás ellen van és csak öt mel­lette. Gandhi állítólag ellenzi Cripps javaslatait Nehru viszont hajlandó ellenjavaslatokat tenni. A megegye­zés legnagyobb nehézségének a kato­nai hatalom kérdése számít. A kato­nai hatalom fölött való rendelkezés nélkül elképzelhetetlen a független­­ség — mondják hindu körökben. Nagyon érdekesen világítja meg az indiai kérdést Italo Zingarelli jeles olasz újságíró, a Popolo di Roma an­karai tudósítója. Az angolok a Cripps­­féle javaslat elfogadásánál elsősorban Nehrura számítanak. Nehrut sokan az indiai Crippsnek nevezik. Nehru brah­min arisztokrata családiból származik és tanulmányait a cambridgei egyete­men­­végezte. Nehru elismeri Gandhit és őt atyjának nevezi Kettőjük felfo­gása közö­tt azonban az a különbség, hogy Nehru ellensége a paraszti élet­formának és India iparosításának a híve. Ellensége a kasztoknak is, ame­lyeket Gandhi fenn a­kar tartani Gandhi mindamellett támogatja Neh­mt és igyekszik megérteni az ő új esz­méit. Indiában ez a mondás van elter­jedve: »A nép Nehmt hallgatja, Nehra Gandhit, Gandhi pedig az Istent.­ Nehra nyolc évvel ezelőtt Szovjet- Oroszországban járt, de nem nagy lel­kesedéssel tért haza. Elképzelései vi­szont nagyon hasonlítanak Cripps el­képzeléseihez, és ez volt egyik oka an­nak, hogy Crippset küldték Indiába. Nehra Olaszországgal, Németország­gal és Spanyolországgal szemben ellen­séges álláspontra helyezkedett és a spanyol polgárháború idején a köztár­saságiak mellett foglalt állást. Japán­ellenes érzelmeit nem titkolja és már 1939-ben hangsúlyozta, hogy Indiának állást kell foglalnia Csangkaisek Kí­nája mellett. Londoni politikai körök szerint — jelenti az NST — India meglepő rö­vidlátást tanúsít az angol javaslattal szemben. A terv egyes hátrányai miatt India kész figyelmen kívül hagyni az egész javaslat előnyös ré­szét. Londoni jólértesült politikai kö­rök azon a nézeten vannak, hogy az indiai kongresszusi párt bizottságá­nak mérsékeltebb tagjai minden való­színűség szerint igyekeznek majd megakadályozni a brit javaslat egye­nes elutasítását. Valószínűnek látszik, hogy a bizottság ellenjavaslatai igen messzemenőek lesznek. Az angolok egyébként nem titkolják, hogy bár­mennyire óhajtanák a békés meg­egyezést, amennyiben a brit terveket elutasítják, a háború végéig semmi sem történhetik többé az indiai kér­dés megoldására- Ez rendkívül keserű csapás lenne — mondotta Cripps hét­fői rádióbeszédében. — Végül azt állí­totta, — mint az NST jelenti — hogy a legnagyobb reménnyel tekint a jövő elé. Tokióban nemcsak az indiai tárgyalások kilá­­tástalanságát hangsúlyozzák, hanem az angolszászokhoz hű Kínát is óva intik a japánellenes politika folytatá­­sáb­ól. Tozso miniszterelnök rádióbe­szédet tartott abból az alkalomból, hogy a japánbarát kínai kormány két éve kiáltotta ki Nankingot a nemzeti Kína fővárosává A japán miniszterelnök beszédében rámutatott arra, hogy Kelet-Ázsia összes népei kezdenek öntudatra éb­redni, csak a csungkingi kormány áll továbbra is az angolszászok rendelke­zésére. Rokonszenvét fejezte ki az ár­tatlan kínaiak iránt, akik a csungkin­gi politika áldozataivá válnak. Elítél­te a csungkingi politikusokat, akik még ma sem akarnak együttműködni Japánnal. A keletázsiai népek árulói azonban — fejezte be beszédét Tozso — bizonyosak lehetnek abban, hogy a japán kormány el van szánva mind­azok megsemmisítésére, akik Kelet- Ázsia újjáépítésének nagy, feladatai­val szembeszállnak. B. I. Kemény harcokban újabb sorozatos bolsevista támadásokat vertek vissza a németek Tenger alatti ár­m­át folytatták a Murmanszkba tartó angolszász hajókaraván pusztítását Élénk légitevékenység a keleti front több szakaszán Burmában nagy boncok folynak — Ceylon szigetén légiriadó volt Corregidor szigetere­jét megszakítás nélkül bombázzák a japánok Cripps indiai tárgyalásai súlyos nehézségekbe futottak a katonai kérdések miatt Kemény harcokban visszavert szovjet támadások Berlin, március 31. A Führer főhadi­szállásáról jelent­lt a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A Donee- vidéken meghiúsulta­k az ellenség újabb támadásai. A Charkov­­tól keletre lévő arcvonalszakaszon egyik tisztogatási vállalkozás során sok hadianyagot zsákmányoltunk. A középső arcvonalszakaszon az ellenség több helyen nagyobb erőkkel táma­dott A támadások a kemény harcok után összeomlottak és az ellenség súi­­lyos és véres veszteségeket szenvedett.

Next