Reggeli Magyarország, 1942. szeptember (49. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

1942 szeptember 1. kedd — Ára 8 ik­lét XLII. évfolyam, 197. szám részERKESZTői SZ¥ATIC6 i hóra 1.90^nesedék­e 5*50 pengo A megsebesült tetzi láng Gusztáv hadseregparancsnok honvedeink hősiességb­ől — A németek 25 kilométerre közelítették meg Sztálingrádot M várostól délre áttörték a szovjet erődvonalakat­­ További német előrenyomulás a Fekete tenger kikötői felé — Rzsevnél és a Dadoga-tónál meghiúsultak az újabb szovjet támadások A­z Atlanti óceánom a Karibi tengeren és Nyug­at-Afrika előtt 1­81.000 tonnát süllyesztettek el a német tengeralattjárók •" Szeptember elsején a háború negye­dik évébe lépünk. Ma három éve tör­tént, hogy reggel megtudtuk: a dán­iági kérdés békés megoldására irá­nyuló tárgyalások kudarcot vallottak és kitört a német-lengyel háború­ Az emlékezetes nap délelőttjén Hitler ve­­jzér és kancellár a birodalmi gyűlés előtt nagy beszédben indokolta meg lépését és emelkedett hangon kijelen­tette: »Ismét felöltöm magamra a ka­­tonazubbonyt, mint a német birodalom első katonája- Ezt a zubbonyt csak ak­kor vetem le, ha­ Németország győz, vagy ha már­ ezt a győzelmet nem ér­hetem meg.« Anglia azt kívánta Né­metországtól, hogy vonja vissza csapa­tait Lengyelországból- Berlin nem tar­totta teljesíthetőnek az angol kíván­­ságot, mire Chamberlain szeptember 8-án, azon az emlékezetes vasárnap délelőtt deklarálta a hadiállapotot Anglia és Németország között Az an­gol hadüzenetet a francia követte. Chamberlain az alsóház vasárnap dél­utáni ülésén patetikusan ezekkel a sza­vakkal temette el a békét: »Mindaz, amiben hittem, romokban hever.« S Hitler ugyanazon a napon kiáltványt intézett a nemzeti szocialista párthoz és megadta ennek a háborúnak német jelszavát, amelyre azóta is több ízben visszatért: »Semmit sem veszíthetünk, mindent megnyerhetünk.A 71 háború kitörésének harmadik évfordulóján csak néhány külsőséget eleveníthetünk fel. A há­ború kitörésének előzményeit és a há­ború eddigi három évének eseményeit majd az utókor fogja gondosan felje­e­gyezni és megmagyarázni. Mi benne élünk az események forgatagában és figyelmünk néha még a napi történé­seket is nehezen tudja követni. S bár a háború kitörésének harmadik évfor­dulóján nincsenek is az összes frontok s­zemben­, mégis annyi esemény tor­lódik össze, hogy joggal ámulhatunk el: mi lett ebből a világból, amely há­rom évvel ezelőtt egy szeptemberi hajnalon — forma szerint a danzigi kérdés miatt — egy második világhá­­ború karjaiba vetette magát. Az évforduló napján a legnagyobb jelentőségű csaták a keleti fronton dü­­höngenek. Az egyiptomi fronton aránylagos nyugalom uralkodik, de a csöndet mindenki vihar előtti csöndnek érzi. Nyugat-Európában a szárazföl­det, úgy látszik, ebben az évben már nem veri fel csatazaj. A dioppei kísér­let óta az angolok semilyen kísérle­tet sem tesznek a második szárazföldi front felállítására és a háború csak a levegőben folytatódik. Az atlanti­­óceáni frontról éppen az évforduló elő­estéjén érkezett egy német különjelen­tés, amely 181 000 tonna elsüllyesztésé­ről adott hírt. A távolkeleti hadiöve­zetben a burmai front még csöndes és a japánok várják a monszunos időjá­rás elpiúlását, hogy folytassák offen­­zívájukat nyugat felé. De a Csendes óceán szigetvilágában már súlyos har­cok folynak: a Salamon szigeteken a japánok harcolnak a partraszállt ame­rikaiak ellen, míg Új-Guineában az angolszászok harcolnak a patraszállt japánok ellen. A harcok azonban nem annyira a Salamon-szigetekért és Új-Guineáért folynak, mint ink­ább Ausztráliáért. Mert ha a japánok elfoglalják a sala­­morszigeti és újguineai támaszponto­kat, akkor a csendesóceáni háború kö­­vetkező fejezete már Ausztráliába te­vődhetik át. Kínában is heves harcok vannak. Csangkajsek seregei a keleti partok felé szeretnének előretörni, hogy mint az angolszász jelentések mondják , a Japán elleni légitáma­dásokhoz szükséges repülőterekre te­gyenek szert. A vonzó fél érdekében Csangkaj sek egész nyáron át rengeteg áldozatot hozott, Tokióban azonban még egyetlen légiriadót sem okoztak a csungking-kínai repülők. A Bur­máig előretörő japán csapatok annáál hatásosabban vágták el Csangkaj sek Kínáját tengerentúli összeköttetései­től. De bármennyire érdekesek már most — az őszre várható nagy japán offen­­zíva előtt — a keletázsiai háború ese­ményei, egyelőre kevés figyelmet szen­telhetünk a messze Távol-Keletnek. A keleti fronton az egész háború lefo­lyása szempontjából döntő események vannak napirenden. És nem kevésbé döntő jelentőségű fejleményekre van kilátás :az európai harcterekkel szer­vesen összefüggő egyiptomi fronton, ahol Rommel valószínűleg az első al­kalmat meg fogja ragadni arra, hogy — Bock kaukázusi hadmozdulataival összhangban — folytassa Alexandria felé júliusban félbemaradt nílusi of­­fenzíváját Az összes hadszínterek közül pillanatnyilag a keleti fronton a legnagyobb a feszültség. Itt dúlnak a legnagyobb csaták, itt érlelődnek a legnagyobb események. A keleti front eseményei közül változatlanul a sztá­lingrádi csata áll előtérben. De nem kisebb figyelmet érdemel a harcok másik két központja: a kaukázusi és a moszkvakörnyéki. A sztálingrádi fronton a németeknek sikerült betörniük a külső védelmi vo­nalakba és — mint a hétfői berlini ha­­dijelentés közölte — a németek dél felől 25 kilométerre közelítették meg az ostromlott várost. Más német, jelenté­sekből tudjuk, hogy az orosz­ok Sztálin­grád körül mintegy 30 kilométer mély védelmi vonalat létesítettek, a déli né­met betörés tehát öt kiloméer mélység­­ben zúzta szét ezeket az erődöket. A hihetetlen hevességgel tomboló harcok Sztálingrádnál éjjel-nappal folynak és mindkét részről óriási erőket vetnek­ a küzdelembe. Míg a várostól délre a szovjet védelem a rettenetes német nyomás alatt megingott, nyugatra és északnyugatra Timoenkónak sikerült ellentámadásokkal időt nyerni. A csata végső kimenetele szempontjából azon­ban teljesen közömbös, hogy Bock csa­patai melyik oldalról törnek be Sztá­lingrádba, délről, nyugatról, vagy északról. A kaukázusi fronton a németek to­vább nyomultak előre a feketetengeri szovjet kikötők felé és a rendkívül ne­héz terepen­ további fontos hegyi át­járókat foglaltak el­ Kelet felé. A groz­­niji olajmezők és a Kaspi-tó irányá­ban a támadó német csapatok szintén előbb­e jutottak. , A németek két támadó frontjáról - a sztálingrádiról és a kaukázusiról­­ -­ térjünk most át a rzsevi arcvonalsza­kaszra, ahol Zsukov tábornok tovább­ra is nagy tömegek és rengeteg hadi­anyag bevetésével igyekszik megin­gatni a közel egy éve kikristályosodott német védelmi vonalakat. A vasárnapi német hadijelentés további részleteket közöl erről a rzsevi csatáról. A szovjet csapatoknak — mondja a jelentés — négy-öt ha­dsereg erősségű ember- és hadianyag tömeges bevetésével sem sikerült áttörniük a német arcvonalat. Az ellenség térnyeresége sem hadásza­­tilag, sem hadműveleti szempontból nem áll arányban a harcok során el­szenvedett ember- és anyagveszteségei­­vel. A szovjetnek a sikeres áttörésről szóló valamennyi állítása hamis. A né­met arcvonal továbbra is zárt, míg az ellenség támadó ereje egyre jobban lanyhul. Július 26-a óta ezen a harét térségen 1572 szovjet páncélos és 517­­repülőgép pusztult el. . ._L_. M német nyomás a keleti fronton elkeseredett ellenál­lásra kényszeríti az oroszokat, akik hiába reménykedtek abban, hogy an­golszász szövetségeseik még ebben az évben felállítják Nyugat-Európában az úgynevezett második frontot. A második front elmaradása nemcsak hadászatilag, hanem lélektanilag is sokat ártott az angolszász-szovjet szö­vetségnek. Moszkvában ugyanis vál­tozatlanul azzal gyanúsítják az angol­szászokat, hogy szánt szándékkal vé­­reztetik a Szovjetuniót. A dieppei kudarc kissé elvette az angol és amerikai közönség kedvét at­tól, hogy sokat foglalkozzék a máso­dik nyugateurópai front kérdésével. Az­ oroszok azonban változatlanul na­pirenden tartják, ezt a problémát­­és Majszki londoni szovjet nagykövet, a második front egyik leghangosabb kö­vetelője most ismét célzásokat tett a Szovjetúniónak megígért angolszász segítség elmaradására. Az elmúlt 14 hónap folyamán — mondotta Majszki — a Szovjetúnió viselte a szövetsége­sek közül a legnagyobb terhet. A Szov­jet elvárja, hogy ezt a terhet hama­rosan arányosabban osszák meg a szö­vetségesek között- Nincs kizárva, hogy ez a kívánság hamarosan teljesül — mondták Berlinben Majszki beszédé­vel kapcsolatban. Mert ha majd a Szovjetunió harcképtelenné válik, ak­kor késedelem nélkül következnek a többiek. B. I. S­ztálingrád fől délre áttörték a szovjet árusokat Német hadi jelentés Berlin, augusztus 31- A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Táv­irati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A Kubán alsó folyásától délre a né­met és román napo­tok folytatódó zá­ráadásokban visszavetették az étlens­é-­get a Fekete tenger vártja irányába. A légvédelmi tüzérség elsüllyesztett egy szovjet ágyúnaszádot Sztálingrádtól délre a német csapa­tok áttörték a­ Mentégen állásokat.

Next